Hazánkban a családi házaknak mindössze a negyede hőszigetelt még. Ez azt jelenti, hogy kb. 650-660 ezer családi házban kell érezhetően kevesebbet fizetni télen a fűtésért. A további 2 milliónál is több családi házban a téli időszakban biztos sűrűbben elgondolkodnak a ház utólagos hőszigetelésén. Ilyenkor persze nem az a kérdés, hogy érdemes-e hőszigetelni, hanem inkább az, hogy ha szigeteljük a házat, akkor mikor térül meg a hőszigetelés?
Melyek az utólagos hőszigetelés fő előnyei?
Grafitos polisztirol szigeteléssel szigeteli a házát?
Az utólagos hőszigetelés előnyeiről ma már nemigen kell meggyőzni egyetlen olyan családi ház tulajdonost sem, aki régi építésű, szigeteletlen házban él, és fizeti a téli hónapok borsos összegről kiállított fűtésszámláját.
- A legfőbb előnyök között említhetjük azt, hogy a jól hőszigetelt ház télen nem hűl ki olyan hamar, és jóval kevesebb fűtéssel is kellemes hőmérsékletet lehet tartani a lakásban. Ez persze megmutatkozik a fűtés költségén is.
- A hőszigetelésnek nyáron is hasznát veszi, mert kánikulában pedig nem forrósodnak át olyan hamar a kívülről szigeteléssel borított homlokzati falak. A lakásban sokkal tovább lesz kellemes hűvös, és ezt azzal az előnnyel jár, hogy nyáron akár 6-8 fokkal is hűvösebb van a lakásban, mint akkor, ha nem lenne a homlokzat szigetelve. Kiemelkedően jó homlokzati hőszigetelésnél ez akár azt is eredményezheti, hogy nincs is szükség a lakásban klímára. Ez persze csak akkor fordul elő, ha a jó hőszigetelés mellett még a ház tájolása is olyan, hogy a déli nap tűző sugara nem éri közvetlenül a házat. Ilyen előfordulhat például akkor, ha egy hatalmas lombhullató fa védi a házat a perzselő nap sugaraival szemben. Sokkal inkább az a helyzet ilyenkor, hogy a klímát ugyan a legmelegebb nyári napokon a hőszigetelt házakban is be kell kapcsolni, de jóval később van erre szükség, és jóval kevesebb ideig kell menni a légkondinak. A jó hőszigeteléssel tehát eléri azt is, hogy jóval kevesebb áramot fogyaszt a lakás hűtésére nyáron.
- Az utólagos hőszigetelésnek további előnye lehet még a korábban lecsapódó pára és penész eltűnése téli időszakban, amikor a belül meleg homlokzati falak külső oldala nem a kinti mínusz tíz fokkal érintkezik.
Mikor térül meg az utólagos hőszigetelés?
Ha hőszigeteletlen családi házban él, akkor az elmúlt hónapokban biztos Ön is feltette magában ezt a kérdést, hogy mikor térülne meg a beruházás. Nézzük meg akkor, hogy vajon mikor térül meg a hőszigetelés?
A kérdést persze sokkal könnyebb feltenni, mint pontosan megválaszolni. Válaszolni ugyanis nem olyan egyszerű erre a kérdésre. A végeredmény ugyanis többféle tényezőtől függ. Melyek lehetnek ezek a tényezők?
- Meghatározó fontosságú szempont a családi ház jelenlegi állapota. Milyen falazóanyagból épült? Milyen vastag a fal?
- Az esetleges szigetelés állapota és arányai is befolyásolják a megtérülést. A homlokzati falak megfelelő szigetelése csak egy a fontos tényezők között. Fontos még a homlokzati falakon lévő ajtók és ablakok állapota, a tető, illetve beépítetlen padlástérnél a födém szigetelésének állapota, és persze számít még a padló szigetelése is. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy családi ház állapota hőszigetelés szempontjából akkor ideális, ha arányosan szigetelt ezeken a pontokon. Ha nem így van, akkor a ház leggyengébb pontján érdemes beavatkozni a hőszigetelésbe a szigetelési helyzet javításáért.
- Az épület tagoltsága és tájolása is fontos befolyásoló szempont. Egészen más téli fűtési számlája lehet egy elnyújtott téglalap alakú, szélnek erősen kitett családi háznak, és egy védett helyen lévő négyzet alakú lakásnak. Ugyanígy jóval nagyobb a nyári áramszámlája annak az épületnek, amelyiket hosszú órákon át akadálytalanul ér a déli nap tűző sugara.
Az sem mindegy a megtérülés számításánál, ha az általánosan elfogadott 22-24 fok helyett a család tagjai felvesznek magukra 1-1 vastag pulóvert, és 18 fokban is kellemesen érzik magukat a lakásban. Ilyenkor jóval kevesebbet kell fűteni a házban, ezért a hőszigetelésre költött összeg lassabban fog megtérülni a havi fűtésszámlákban.
A ház műszaki, építészeti adottságai és a lakók komfortérzetén túl még a gazdasági tényezőkkel is nehéz számolni. Melyek lehetnek ezek a nehezen valószínűsíthető gazdasági tényezők?
Egy beruházás gazdaságossági számításánál mindig számításba kell venni a kamatok alakulását. Most akkor mérje fel azt, hogy milyen nagy biztonsággal lehet meghatározni több évre előre a betéti és hitelkamatok alakulását? Nem könnyű, és ekkor még finoman fogalmaztunk.
A leginkább azonban az energiahordozók árának alakulása határozza meg azt, hogy mennyit takaríthat meg majd otthona utólagos hőszigetelésével, és ebből következően hány év alatt térül meg otthona utólagos szigetelése. Na most akkor vegye számításba azt, hogy milyen biztonsággal lehet prognosztizálni a gázárak várható alakulását? És ekkor még nem is számoltunk az olyan politikai döntéseknek a hatásával, amit például a rezsicsökkentés eredményezett.
Ezeknek a tényezőknek a számbavételével talán már látja Ön is a megtérülés számításának a lehetséges bizonytalanságát.
Pontosabb eredményhez juthat, ha nem az egész házra nézzük meg a hőszigetelés megtérülését, hanem egy négyzetméter falfelületre.
A 80-as években a legtöbb ház B30-as téglából épült. A B30-as téglafalnak a hőátbocsátási tényezője (U érték, korábban k-érték) 1,4 W/m2K.
A ház utólagos szigetelésekor arról is dönteni kell, hogy milyen hőszigetelő anyaggal, és milyen mértékben szeretné szigetelni. Ha a legelterjedtebb polisztirol szigetelést választja, és például az alacsony energiafelhasználású házak 2019-re előírt hőszigetelési értékének színvonalát célozza meg (U=0,2 W/m2K), akkor a téglafalat 15 centiméteres Grafit® Reflex szigeteléssel érdemes szigetelni.
A homlokzati polisztirol szigetelések legnagyobb hazai gyártója, az Austrotherm most indította el nagy őszi akcióját. Ha családi háza utólagos szigetelésén gondolkodik, akkor nem érdemes kimaradni belőle. Az akció hatására ma az építőanyag kereskedőknél egy négyzetméter megbízható minőségű homlokzati hőszigetelő rendszer 15 cm-es vastagságban, grafitos változatban kedvezményes, akciós áron kb. 3.000 Ft-ba kerül. A kivitelezést 2.500 Ft-nak vehetjük a példában. Ez természetesen csak egy hozzávetőleges becslés. Ettől eltérő értékek is lehetnek. Egy négyzetméter hőszigetelés így nagyjából 5.500 Ft lesz.
Az igazi kérdés persze az, hogy mennyit tud ezzel a hőszigeteléssel megtakarítani?
- Itt megint közelítő becslést kell alkalmazni. Tapasztalati tények alapján meg lehet becsülni az épületszerkezeteken keresztül elveszlő energia mennyiségét. Egy négyzetméter felületen, egy fűtési idényben távozó energia köbméter gázban vagy liter fűtőolajban számolva számértékileg megegyezik a határolószerkezet hőátbocsátási tényezőjének tízszeresével. Vagyis: az 1,4 W/m2K-es U értékű régi, B30-as falazaton át egy fűtési szezonban 14 m3 gáz energiája szökik ki. A szigetelés után ez 2 köbméterre lecsökken. Így tehát 1.680 Ft-ot takarít meg négyzetméterenként 140 Ft/m3 gázárral számolva.
- Ha ezzel a megtakarítással elosztja a hőszigetelés négyzetméter költségét, akkor megkapja azt, hogy hány év alatt térül meg a szigetelés. Ez kb. szűk 4 év, vagyis 4 fűtési idény alatt térül meg a hőszigetelés ára, az alacsonyabb gázfelhasználással.
Egy fontos kérdés azért még mindig van. Mikor kezd hozzá családi háza utólagos szigeteléséhez?