Az építőanyag kereskedelem az új lakásépítés visszaesését nyögi

Az építőanyagok értékesítése az utóbbi években a gazdaság jelenlegi helyzetében egyre inkább hasonlít az evolúcióhoz. Az élővilágban nem életképes minden egyed. A biológiában kudarcok sorozatából fejlődik ki az, amelyik hosszútávon is életképesnek bizonyul.

De hogy jön az építőanyagokhoz az evolúció? Olvassa el a cikket és megtudja!

Az új lakás építés az elmúlt néhány évben korábban még soha nem látott mélységekbe zuhant. 2011-ben 12 655, 2012-ben 10 560 új lakás épült az országban, 2013-ban 7.293, 2014-ben pedig 8.358.

jó minőségű építőanyag

Az új lakás építés soha nem látott mélységekbe esett vissza 2011-től

Magyarországon még soha nem építettek ilyen kevés lakást. Éveken keresztül pedig pláne nem. 15 ezer alatt is csak 1925-ben és 1933-ban volt a lakásépítések száma, és természetesen most az utóbbi években. Az építőanyag kereslet drasztikus visszaesése miatt a kereskedők közül sokan bedobták a törülközőt. A kőzetgyapot és az egyéb szigetelőanyagok, pl. a polisztirol és az üveggyapot értékesítésével még nincs is olyan nagy gond a piacon. A szigetelés nélküli családi házakban az igen magas gázárak miatt a téli hónapokban a fűtés költsége drasztikusan magas.

A számokból is világosan látszik, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben új lakás építésére többségünk még gondolni sem mer. Megfelelően szigetelt lakást vásárolni pedig szintén sokba kerül, ezért aki csak teheti, az szigetelteti a házát. Ha hosszú távon gazdaságosan szeretnénk üzemeltetni, akkor más választásunk nemigen van.

  • Vagy olcsóbb energiaforrással fűtünk, és alternatív energiaforrást keresünk, vagy
  • a fűtésre használt energiát hasznosítjuk sokkal hatékonyabban, ezért szigeteltetünk.

Aki csak teheti, az alternatív energiaforrásokban gondolkodik, vagy utólagos hőszigeteléssel állja útját gázszámlája további emelkedésének.

Az utólagos hőszigetelés során először a nyílászárókat érdemes energiatakarékos ajtókra és ablakokra cserélni, utána pedig a lábazat, a homlokzati falak és a tetőtér szigetelése következik. Nem érdemes a falakat szigeteltetni, ha utána a tetőn fog kiszökni a meleg.

Megfontolandó az aljzat szigeteltetése is, mert ha a talpunk alatt melegebb a padló, akkor 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is ugyanolyan komfortosan érezzük magunkat. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig arról ugye nem kell beszélni, hogy a hideg januári, februári hónapokban mit is jelent ez a 2-3 fok?

Nemcsak a falakat szigeteljük, hanem a 70-es, 80-as években nagyon népszerű palatetőket is kicseréljük, mert beáznak. Ezért a tetőcserép kereslet sem esett vissza olyan drasztikusan az új lakásépítések elmaradása miatt. A tető cseréjét érdemes a tetőtér megfelelő szigetelésével együtt elvégezni.

Ha nem építkezünk, akkor csinosítjuk házunk környékét. A régi betonjárdákat, kerti sétányokat, garázsbejárókat beton térkő burkolatra cseréljük, mert a szépérzékünknek is jobban tetszik, és praktikus is. A beton térkő fagyálló, és az esővíz sem a járda mellett fog tócsában megállni, hanem elszivárog a hézagok között.

Ezzel azonban gyakorlatilag a végére is értünk a válságsláger építőanyagoknak: szigetelőanyagok, vakolatok, hőszigetelt nyílászárók, tetőcserép, térkő.

  • Nem olyan hosszú a sor. Könnyű megjegyezni.

A számokból is jól látszik, hogy a falazó anyag gyártók továbbra sem sok jóra számíthatnak. A 2013-as mélyponton talán már túl vagyunk, az évi 10 ezer körüli új lakás építése azonban nem sok jóval kecsegtet az idénre sem. Új lakást ugyanis nem sokat fogunk építeni, az esetleges hozzáépítések pedig sohasem számottevőek.

  • Az új lakásépítések száma várhatóan lassan emelkedhet az idén is, de hogy el fogja-e érni az évi 10 ezer darabot a 2015-ben megépült új lakások száma, az még erősen kérdéses.

Mindenesetre az építőipar és az építőanyag kereskedelem piacán érdekes jelenségek játszódnak le.

A 2000-es évek közepén a szakemberek még évi 40 ezer új lakás építésével számoltak. A valóságban pedig évek óta nem épül több évi 10 ezer új lakásnál. A különbség a két adat között több, mint szembetűnő.

Az építőanyag kereslet drasztikus visszaesésével az építőanyag kereskedők száma is jelentősen megfogyatkozott 2008-tól. A legügyesebbek túlélésének folyamatát a kevésbé ügyesek kudarca könnyíti meg.

  • Az építőanyag kereslet visszaesése miatt az építőanyag értékesítés a túlélésért vívott harc színtere lett a drasztikusan lecsökkent piacon.
  • Vagy talán inkább a korábbi hatalmas kereslet volt teljesen megalapozatlan, és akkor az építőanyag kereskedelemnek nincs is szüksége ennyi kereskedőre? Tehát a folyamat nem is a visszaeső keresletről szól, hanem arról, hogy a piac hogyan szabadul meg a felesleges építőanyag értékesítőktől?

A tyúk vagy a tojás volt előbb? Nemcsak az építőanyag kereskedelem piacának egyik nagy kérdése ez az utóbbi néhány évben.

  • Csak annyi biztos, hogy az életképtelen kereskedők kiesésével megtisztult a piac, és az életképes piaci szereplők az építőanyagok valós keresletét valahol az évi 40 ezer és a mostani 10 ezer új lakás között már színvonalasan ki fogják tudni szolgálni.

Ebben mindenképp bízhatunk.

Önnek milyen építőanyagra van szüksége az építkezéséhez?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük