Dalos Építőanyag Blog

A lehulló hó nemcsak a járdákon és az utakon ad feladatokat. A családi házak tetőin is vannak olyan kisebb-nagyobb feladatok, amelyeket érdemes elvégezni. Nagy különbség azonban az, hogy amíg a utakon a hóesés után kell eltakarítani a havat, addig a háztetőn előzetesen érdemes elvégezni azokat a munkálatokat, amelyekkel biztonsággal meg fog birkózni a tető a legnagyobb hóesésben illetve a hóesés után is.

A frissen lehullott hónak örülünk, de ha egyszerre nagy mennyiségben jön, akkor nemcsak az utakon, hanem a tetőn is gondot okozhat.

Ha a déli órákban süt a nap, akkor olvadni kezd a hó. Ennek a fagypont feletti kellemes hőmérsékletnek azonban néhány óra után vége szakad, és újra elkezd fagyni. Így az olvadáskor összeeső, és meginduló hó a fagyban megáll, és elkezd jegesedni.

A tetőket úgy tervezik, hogy a tetőfedés súlyánál jóval nagyobb terhet is elbírjon. Erre szükség is van egy téli nagy hóesés után. Ha hetekig nem olvad el a hó, akkor ez a megnövekedett teher hetekig terheli a tetőt.

Ez a hosszú heteken át tartó megnövekedett terhelés elsősorban az alacsonyabb hajlásszögű tetőkön okozhat problémákat a tető szerkezetében.

Ezeken az alacsonyabb hajlásszögű tetőkön még tovább megmarad a hó, és ha nem tökéletesen vízzáró a fedés, vagy nem megfelelően alakították ki a tetősíkok találkozásánál a hajlatokat, illetve a szegélyezéseknél a lemezeléseket, akkor ez bizony a lassú olvadáskor beázásokat okozhat.

Ha a tetőcserepek el vannak csúszva, akkor hóeséskor a tetőcserepek közötti hézagon a lehulló hó könnyen bejut a tetőcserepek alá.

Beépítetlen padlástérnél könnyű észrevenni a tetőcserepek közötti réseket, mert a tető alatt állva világítanak ezek a rések nappali világosságnál. Ilyenkor a tetőcserepek megmozgatásával, helyükre rakásával a legtöbb esetben megszüntethetők ezek a világító hézagok. Ha viszont be van építve a tetőtér, akkor nem tud a tető alá állni, és nem tudja igénybe venni a kinti fény segítségét a cserepek közötti rések felfedezésében.

A lemezelések mellett, például a tető szélén, a vápa kialakításoknál vagy a kéménynél is könnyen bejuthat a cserepek alá a hó, illetve a csapadék. Ez ellen úgy tud védekezni, hogy a cserepeket hézagmentesen illeszti a lemezszegélyre, hogy amennyire lehet résmentesen illeszkedjenek, és ne hagyjanak teret a hó és a csapadék beszivárgására.

A hó és a csapadék beszivárgása ellen a kúpcserepek megfelelő illeszkedését is biztosítani kell, mert a gerincen, illetve a tetősíkok találkozásánál is könnyen bejuthat a hó a tetőcserepek alá. Ez ellen természetesen az a jó megoldás, ha a kúpcserepek nemcsak hézagmentesen fel vannak rakva a gerincre, hanem ki is vannak kenve. A kúpcserepek megfelelő vízzárása a tetőszerkezetet is védi a gerincnél, és a megfelelően rögzített, illetve kikent kúpcserepek a széllökésekkel szemben is jóval nagyobb védelmet nyújtanak.

Beépített tető porhó elleni védelme

Beépített tetőknél nagyon fontos a megfelelő rétegrend. Ezzel a porhó ellen is védeni tudja a tetőteret. Jó tudni, hogy a porhó elsősorban a gerinceknél és a szellőzőcserepeken keresztül juthat be a tetőfedés alá.

• Az egyszeresen átszellőztetett tetőnél érdemes a hőszigetelést a gerincig kitölteni. Ez nemcsak jobb hőszigetelést, hanem jobb komfortérzetet is ad. Ilyenkor a gerincen át kell hajtani a tetőfóliát, és ekkor nem lehet a szigeteléssel probléma.
• A kétszeresen átszellőztetett tetőnél az alátétfólia az ellenléc felső oldalára van felrakva, ezért a porhó bejutására nagyobb az esély.
• A szellőzőcserepeken át azonban még tökéletesen rögzített tetőfóliánál is bejuthat a porhó a tetőfedés alá. Ha a porhó elolvad, akkor rongálhatja a tető szerkezetét. Az így bejutó nedvességgel szemben a kiszellőztetéssel lehet védekezni. Mégpedig úgy, hogy a két alátétfólia közé egy perforált lemezt kell behelyezni, és ez biztosítani fogja a kiszellőzést.

A finom porhó tetőtérbe jutását nem tudja teljes mértékben megakadályozni, de az eresznél kialakított kiszellőző rések beiktatásával a nedvesség el fog távozni a tetőszerkezetből.

Hófogó a tetőn. Meg kell akadályozni a hóréteg lecsúszását

Miért van szükség a tetőn ilyen sok hófogóra?

A nagyobb hajlásszögű tetőn a tetőn lévő hó olvadáskor könnyen megcsúszhat megfelelő hófogás nélkül. A tetőről lezúduló hó komoly balesetveszélyt is okozhat, főleg akkor, ha közel van a járda, vagy ha autó parkol a közelben.

Akkor is veszélyes a hóréteg megcsúszása, ha nem zúdul le, hanem „csak” az ereszcsatornát terheli meg, mert az ereszcsatornát tartó vasak a terhelés alatt könnyen elhajolhatnak, és el is tömítődik a csatorna.

A tetőről lezúduló hó okozta balesetveszélyes helyzeteket kétféleképpen is meg tudja előzni:

• Az egyik megoldásként erős acéllemezből hajlított hóvágókat erősítenek fel a tetőcserepekre. Ezek az acéllemezek egyrészt megtartják az összetömörödő havat, ha pedig az olvadás olyan hirtelen, hogy mégis megindul a hóréteg, akkor pedig szét is vágják a hóréteget, és ezzel csökkentik a balesetveszélyt.
• A tetőn lévő vastag hóréteg lecsúszását azonban igazán csak az eresz vonalához közel felhelyezett hófogó rácsok képesek megakadályozni.

Kisebb felületű tetőnél nem feltétlenül szükséges a hófogó rácsok felrakása. Elég a hóvágók megfelelő sűrűségű felszerelése is. Nagyobb felületű tetőnél azonban célszerű hófogó rácsokat szerelni a tetőre, különösen akkor, ha gyalogos forgalomra használt járda van a lezúduló hóréteg alatt vagy pedig autó parkol a közelben.

Különösen veszélyesek a jégcsapok a tető alatt elhaladókra. Ha a járdán haladó embereket veszélyeztetik, akkor ezeket a jégcsapokat le kell szedni az ereszről.