A tetőtéri ablakok árnyékolása főleg a tűző nyári napokon válik fontossá. A szakemberek a külső és belső árnyékolók használatát a klimatizálás részének tekintik. Vannak olyan szakemberek, akik egyenesen a klímaberendezések alternatívájaként tekintenek az árnyékoló és hővédő rolókra, redőnyökre.
Külső vagy belső árnyékoló legyen inkább az ablakon?
A külső árnyékolás megoldásával nemcsak kellemes félhomályt teremthet a szobájában, hanem még a tűző napsugarak égető melegét is a szobáján kívül tudja tartani
Melyiket érdemes használni inkább? Melyik legyen? Sokan felteszik ezt a kérdést tetőtéri ablakuk vásárlásakor. Válaszolni viszont nem is olyan könnyű erre a kérdésre. A tetőtéri ablakok árnyékolása is egy olyan kérdés ugyanis, amelyiknél nem lehet egyértelmű választ adni. A külső és a belső árnyékolás közül aszerint lehet választani, hogy mi a célja az árnyékolásnak.
Ha a tűző napsütésben szeretné megóvni tetőtéri szobája kellemes belső hőmérsékletét, akkor egyértelműen külső árnyékolásra van szüksége. Az ablakon kívüli, külső árnyékolás egyértelműen hatékonyabb a nyári napsütés ellen, mint a belső árnyékolók használata.
Ha az ablakon kívül van az árnyékoló, akkor ez még az ablakon kívül felfogja a tűző napsugarakat, és már egy ablak előtti védelmet ad a napsugarakkal szemben. Az árnyékoló felmelegszik ugyan a napsugárzás hatására, de megvédi az ablak üvegét és a belső teret a felmelegedéstől, és a felmelegedés hőtartalmát a külső levegőben adja le. Legfőbb előnye a külső árnyékolásnak éppen ez. A nyári kánikulában nem kívánatos hőség a tetőtéri szobába be sem jut.
Ha azonban az árnyékoló a szoba belső terében van, akkor a tűző napsugarak akadálytalanul haladnak át az ablak üvegén, és a hőtartalom bejut a szobába. Ha nincs belső árnyékolás, akkor ez a hőmennyiség teljes egészében bejut a szobába, ha pedig van árnyékolás, akkor az üvegen átjutó napsugarak a hőt a belső árnyékolónak adják át. Ez pedig a tetőtéri szoba levegőjét melegíti. A tűző napon tehát a belső árnyékolás hatékonysága sokkal rosszabb, mint a külső árnyékoló használata.
Ha ugyanis a szobában lévő függöny vagy reluxa állja útját a napnak, akkor ez a felmelegedett árnyékoló a hőjét a szoba belsejében adja le. Ezért még a napsugárzás után is melegíteni fogja a szoba levegőjét. Egészen addig, amíg ki nem egyenlítődik a belső hőmérséklet. Ha azonban pl. egy külső redőny állja útját a tűző napsugaraknak, akkor a külső redőny már az üveget is megvédi a felmelegedéstől, és a napsugárzás hatásából csak igen kevés fog bejutni a szoba belsejébe. A tűző nap útjában álló redőny ugyan erősen felmelegszik, de alkonyatkor, amikor alábbhagy a tűző nap sugara, ez a hő a külső térben fog leadódni, tehát nem fogja melegíteni a szoba levegőjét.
A nyári kánikulában tehát a külső árnyékolás sokkal jobban képes megvédeni a szoba kellemes belső hőmérsékletét.
A hővédelem és a hőleadás folyamata pontosan ugyanígy működik a téli napsütéses napokon is, csakhogy ilyenkor nem a külső meleg levegő szobán kívül tartása a célunk, hanem ennek éppen az ellenkezője. Ha télen egy külső redőnnyel védekezik a napsugárzás ellen, akkor ez a szobán kívül fogja tartani a napsugárzás hőmennyiségét is. Ha viszont belső árnyékolót, pl. függönyt vagy reluxát használ, akkor a napsugarak akadálytalanul bejutnak a szobába, és felmelegítik a reluxát. A reluxa árnyékot ad, de át is veszi a napsugarak kellemes hőmérsékletét, és ezzel segíti a szoba levegőjének a felmelegítésében is. Tehát ha úgy tetszik, akkor télen a nap sugaraival is fűteni tudja a szobát.
A szoba kellemes levegőjének biztosításához a nyári kánikulában tehát egyértelműen a külső árnyékolásnak van nagy szerepe. A hőség elleni védekezésnél nincs jobb egy jól működő külső árnyékolónál.
Amikor azonban megy a szobában a fűtés, akkor érdemes hanyagolni a külső árnyékolást, és áttérni a belső árnyékolás használatára. Ezzel ugyanis a szoba fűtésére is fel tudja használni a napsugarak melegítő hatását. Ha a semmibe sem kerülő hő akadálytalanul bejut a szobába, akkor ezzel melegíti azt. Ha a belátás elleni védelem miatt szükség van az árnyékolásra, akkor ezt a fűtési szezonban érdemesebb belső árnyékolással megoldani. A napsugarak munkára fogásával ugyanis csökkenteni tudja a fűtésszámláját.
Mindkettőt célszerű használni
Tehát nem arról van szó, hogy az egyiket vagy a másikat érdemesebb-e alkalmazni, hanem arról, hogy nyáron egyértelműen a külső árnyékolók használata biztosítja a kellemesebb klímát a lakásban. Télen viszont – valamint tavasszal és ősszel is – érdemesebb a belső függönyt vagy reluxát a belátás elleni védekezésül használni.
Persze ez csak akkor van így, ha jól szigetelt az ablak, és a belső meleg levegő nem távozik el a szigeteletlen ablak láthatatlan résein. Ha ugyanis az ablak szigeteletlen, akkor a téli gyenge napsütés melegítő hatásával szemben sokkal több hő távozik el a szigeteletlen ablakon, mint amennyi a napsugarak révén bejut a lakásba.
Az árnyékolók hővédő, fényvisszaverő hatása tehát jól szigetelt ablaknál működik tökéletesen.
Jól szigetelő Velux ablakán érdemes külső és belső árnyékolót is használni. A külsőt nyáron, a belsőt pedig a másik három évszakban.