Teljesen érthető, ha otthona hőszigetelésével faragni szeretne a téli fűtésszámlák végösszegén. Az is magától érthető, ha azt is megnézi, hogy a különféle hőszigetelési megoldások közül melyik lenne a legelőnyösebb Önnek.
A legelőnyösebb azonban nem mindig a legolcsóbbat jelenti. Sőt a hosszabb távon legelőnyösebb megoldást biztos, hogy nem a legolcsóbb kiadással járó módszerben találja meg. Az első ilyen kérdés, amiben döntenie kell az, hogy otthonán belső vagy inkább külső szigetelés legyen?
Hőszigetelés nélkül sokkal többet költ lakása fűtésére, mint azt szeretné. Érthető, ha gazdaságosabbá szeretné tenni lakása energiafelhasználását.
A belső hőszigetelés vonzó ára milyen veszélyekkel áll szemben?
A belső hőszigetelés kétségtelenül kevesebbe kerül, mint a külső, de csak az olcsósága miatt nem érdemes választani. Van viszont olyan eset, amikor igen. Szeretné megismerni, hogy mikor jobb a belső oldali hőszigetelés?
Az alacsonyabb ár első pillanatban kedvező lehetőséget sejtet. Érdemes azonban alaposabban körbejárni a belső hőszigetelés egyéb jellemzőit is. Ezeknek a veszélyeknek a későbbi elhárítása ugyanis összességében jóval többe kerülhet, mint amennyit a beépítéskor megspórol.
Télen a felfűtött lakásból a falakon keresztül folyamatosan kifelé áramlik a meleg. A hőmérséklet igyekszik kiegyenlítődni, ezért a kinti hideg pedig befelé halad a lakásba.
- A hőszigetelés nélküli ház falaiban nagyjából félúton találkozik a kinti hideg és a benti meleg levegő. ezért belülről kifelé haladva a homlokzati fal egyre hidegebb lesz. A fal belső oldala a lakás hőmérsékletéhez, a külső oldala pedig a kinti hőmérséklethez igazodik.
-
Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés lesz családi házán? Vagy a polisztirol mellett dönt?
Ha külső hőszigetelést épít be, akkor ezzel megakadályozza, hogy a kinti hideg levegő bejusson a falba. Ennek az az előnye, hogy a kívülről szigetelt fal szinte teljes egészében fel tudja venni a lakás hőmérsékletét. Ezért a falak sokkal több hőt tudnak tárolni, mint ha nem lennének leszigetelve. A homlokzati falak hőtárolása pedig jóval gazdaságosabb fűtést biztosít.
- Belső falszigetelés esetén viszont a belülről leszigetelt fal nem képes felvenni a lakás hőmérsékletét, ráadásul a kinti alacsony hőmérséklet miatt a szigeteletlen külső oldalán át szinte teljes vastagságában a kinti hőmérsékletre hűl le.
- Éppen ezért lehetőleg a hideg oldal felől szigetelje a homlokzatot.
Milyen veszélyekkel kell számolnia a belső szigetelésnél?
Páralecsapódás
A belső hőszigeteléssel szigetelt lakásokban jellemzően „csak” a külső falak vannak szigetelve. Fűtési szezonban a szigetelt falfelületek hőmérséklete alacsonyabb lesz, mint a nem hőszigetelt falaké. Emiatt pára csapódhat ki a felületen. A pára viszont melegágya lehet a penész megtelepedésének.
A lakásban folyamatosan képződik a pára. Ha nem használja a konyhát és a fürdőszobát, akkor is lélegzik, izzad, és már ez is párát termel. Hideg időben szigeteletlen külső falaknál érdekes dolgok történnek a lakása légterében. A meleg levegő páratartalma magasabb, mint a hidegé. Ilyenkor a pára a meleg levegőjű belső térből az alacsonyabb páratartalmú külső tér felé halad a falszerkezeten keresztül. Ha a fűtött lakása meleg beltéri levegője beleütközik a hideg homlokzati falba, akkor ez bizonyos hőmérséklet és páratartalom mellett kicsapódik a hideg falon. Persze csak akkor, ha nem szellőztet gyakran, mert a szellőzésnél a párás belső levegő a nyitott ablakon keresztül is távozhat a lakásából.
Ha belülről van szigetelve a helyiség, akkor a fal értelemszerűen hideg marad, és a szigetelés mögött, vagy a falszerkezetben következik be a páralecsapódás. Ez pedig a penészedés megindulásával járhat, ami a lakásban lakók légúti panaszait okozhatja. Ráadásul mivel a penészedő felület el van takarva szigetelő lemezzel, ezért nem is érzékelik a probléma forrását, csak szembesülnek a penészesedés egészségre ártalmas hatásaival.
- A falban kialakuló páralecsapódást a hőszigetelő lap lakás felőli oldalára helyezett párazáró fóliával elkerülheti.
További hátránya a belső falszigetelésnek, hogy a nevéből is következően csak a fal belső felülete szigetelt. Emiatt a falat határoló felső és alsó födém, valamint a belső falak nem szigeteltek, így hőhidakká válnak. A lehűlés miatt itt szintén páralecsapódás jelentkezhet, és megindulhat a penészedés.
Arról már ne is beszéljünk, hogy a penészgomba spórája a lakásban lakók egészségét is veszélyezteti.
Fagyáskár a falban
A belső szigetelés miatt a hidegbe kizárt külső falak hőingadozása nagyobb lesz, mintha a külső szigetelés csillapítaná a hőmérséklet váltakozását. Ez a mi mérsékelt éghajlatunkon erősen igénybe veszi a külső falakat. Tartósan 0 fok alatti hőmérsékletnél pedig fagyáskár is előfordulhat. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy ha ilyenkor a belülről szigetelt homlokzati falban vízvezetők fut, akkor ez még el is fagyhat. Mínusz 15 fok körüli hajnali hőmérsékletnél ez már valós veszély.
A nap ereje télen nem hasznosul
Télen is süt a nap, még akkor is, ha nem érezzük igazán a napsütés erejét. Belső hőszigetelésnél azonban ez az energia otthona energiamérlegében nem tud hasznosulni, mert a fal belülről van szigetelve, így nem tud hasznos hőtároló tömegként működni a lakásban.
Emiatt a téli időszakban a fűtés szabályozhatósága is csökken, mert a leszigetelt fal nem működik a lakás hőtároló majd hőleadó szerkezeteként. Nyáron pedig a belső szigetelés miatt mivel csak a lakás légterét melegíti a kívülről beáramló levegő, ezért jóval hamarabb felmelegszik a lakás. A hőtároló szerkezetként működő falakat a belső hőszigetelés elzárja a lakás belső levegőjének csökkentésétől.
Tűzveszélyt okozó szigetelő anyagok
A kőzetgyapot használatának nagy előnye, hogy nem ég. A polisztirol rendszerek viszont égnek, és az égéskor képződő mérgező gázok miatt belső hőszigetelésre nem igazán használhatók. Kívül ez már sokkal kisebb veszélyt jelent a lakásban élőkre. Emellett még a belső szigetelés mögött lévő gáz és elektromos vezetékeket is át kell szerelni az esetleges tűzveszélyt szem előtt tartva.
Mindezek miatt – hacsak lehet – akkor külső oldali hőszigetelés legyen inkább lakásán.
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a külső hőszigetelés nem használható. Ekkor pedig a belső oldali hőszigetelés veszélyeivel együtt is nem marad más választása.
Amikor csak a belső oldali hőszigetelés lehetséges
Nem lehet megoldani kívülről a hőszigetelést több esetben sem.
Műemlék jellegű épületeknél
Ha védett a ház homlokzata, és nem lehet megbontani a vakolatot, akkor a külső hőszigetelés nem tud a vakolat sértetlensége mellett rákerülni a homlokzati falakra. Csak a belső oldali szigetelés marad.
Soklakásos társasházaknál
grafit reflex homlokzati hőszigetelés
Ahol sok eltérő anyagi helyzetű család él egy homlokzati fal mögött, ott sokszor nehéz vagy pedig egyenesen lehetetlen megoldani, hogy minden lakó finanszírozni tudja a homlokzat utólagos szigetelését, még akkor is, ha a kedvező, akciós ajánlatok közül választanak hőszigetelést. Ilyenkor azok a háztartások, amelyek mégis faragni szeretnének a fűtési költségeiken csak valamilyen belső oldali hőszigetelésben gondolkodhatnak.
Nem lehet állványozni a szűk hely miatt
Ha ház olyan helyen épült, ahol egyszerűen nem lehet felállítani az állványokat a külső szigetelés elvégzéséhez, akkor szintén valamilyen belső megoldásban lehet csak gondolkodni. Ilyen helyzet lehet, akkor, ha például olyan közel épültek egymás mellé a lakások, hogy fizikai képtelenség közéjük állványt felállítani. Akkor is előfordul ez a kellemetlen helyzet, ha a szomszéd nem engedi meg a telkén a telekhatárra épült fal szigeteléséhez a felállványozást. Ilyenkor persze az is állhat az elutasítás hátterében, hogy attól tart, hogy a szigetelés a telke légteréből vesz el egy bizonyos területet majd.
Ilyen helyzetekben, a kockázataival együtt is csak belső hőszigetelésre van lehetőség. Erre azonban csak kevés anyag alkalmas igazán, mert a belső hőszigetelő anyagoknak magas páradiffúziós és hővezetési ellenállással kell rendelkezniük.
Miért jobb hétvégi házát belülről szigetelni?
Ha hétvégi háza utólagos szigeteléséről gondolkodik, akkor a ház használatából adódóan kifejezetten előnyös lesz a belső falszigetelés. Ismerje meg, hogy miért.
Télen, amikor nincs a házban, akkor a fűtetlen ház lehűl a környezet hőmérsékletére. Ilyenkor a szigeteletlen épületet nagy energia befektetéssel tudja 18-22 fokra felfűteni. A kívülről hőszigetelt épületnél is fel kell fűteni a teljesen lehűlt falakat is.
Sokkal kevesebbe kerül viszont a fűtés, ha csak a lakás belterét kell felfűteni, mert a falak belülről vannak szigetelve. Jóval kevesebb fűtéssel érezheti kellemesebben magát. A belső oldali hőszigetelés páratechnikai veszélyeivel viszont nem kell számolnia, mert mire a páralecsapódás a hideg falakban és a hőhidaknál kialakulna, már el is hagyta a házat, és megszűnik a belső magas hőmérséklet.
Kérdése van lakása belső hőszigeteléséről?
Munkatársaink munkaidőben várjuk hívását a (+36-26)375-171-es számon.
- Segítenek Önnek körültekintő döntést hozni.