Az 1973-as olajárrobbanás nemcsak az üzemanyagok árát emelte meg drasztikusan, hanem a feje tetejére állította az energiafelhasználással kapcsolatos gondolkodásunkat is. Pontosabban inkább az addig feje tetején álló pazarló energiafelhasználásról vallott rövidlátó szemléletünket állította a talpára.
1973 óra a hőszigetelés a reneszánszát éli. Az olajválság hirtelen ráirányította a figyelmünket az energiafelhasználás többi területére, a villamos-energia felhasználásunkra és otthonaink fűtésére is. A válság kijózanítólag hatott. Hamar rájöttünk arra, hogy az energia, amiről eddig azt hittük, hogy bőven áll a rendelkezésünkre, bizony igencsak szűkös erőforrásunk. A dráguló energiaárak mellett adódott a kétféle megtakarítási lehetőség. Egyrészt kevesebb energiát használunk fel, és akkor értelemszerűen kevesebbet is kell fizetnünk érte. Vagy pedig jelentősen növeljük az energiafelhasználásunk hatékonyságát.
Hőszigetelés a dráguló energiaárak mellett
A grafit reflex a homlokzati hőszigetelés népszerű anyaga. Ön milyen hőszigetelő anyaggal szigeteli otthona homlokzatát?
Otthonaink fűtésénél az energiafelhasználás hatékonyságának a javítására adta magát épületeink falainak, nyílászáróinak, padlásának, tetőterének és padlójának a hőszigetelése. A magyarázat kézelfekvő volt. Csak addig, amíg olcsón rendelkezésünkre állt a fűtéshez használatos tüzelőanyagok sokasága, addig nemigen foglalkoztunk ezzel. A dráguló energiaárak mellett mindjárt sürgetőbb lett mindenki számára, az épületek energiafelhasználásának csökkenése. Ez egyre húsbavágóbb kérdés lett, mert az energiaárak fokozatosan emelkedtek. Az energia árának az emelkedésére a továbbiakban is számíthatunk, ugyanis a föld energia hordozói is fogynak, és a készletek bizony végesek.
Otthonunk falainak és nyílászáróinak hőszigetelésével is nagymértékben hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez, és családi házunk, lakásunk energiafelhasználásának a csökkenéséhez.
Ma már ott tartunk, hogy a hőszigetelő rendszerek áldásos hatását nemcsak a téli hidegben, hanem a nyári perzselő kánikulában is érezzük otthonunk családi költségvetésünk kedvező alakulásában. A télen hideg ellen védő homlokzati hőszigetelés nyáron a tikkasztóan perzselő nap sugarait tartja a gondosan szigetelt falakon kívül. A jól működő hőszigetelés zsilipelő rendszerként működik otthonunk körül. A kinti időjárás aktuálisan kedvezőtlen hatásai elé állít eredményesen dolgozó sorompót. Amikor nyáron a perzselő napsugarakat állítja meg homlokzati falainkon, akkor a klíma működtetésére felhasznált villamos energia felhasználásunkat csökkenti, télen pedig a gázfogyasztásunkat tartja elviselhető keretek között.
Az elmúlt évtizedek alatt energiaárak növekedésével a hőszigetelés technológiája is egyre fejlődött, és a hőszigetelő rendszerek vastagsága is egyre nőtt. A kezdeti 4-5 cm-től ma már 10-12 cm az átlagosan elfogadott.
Az energiaárak várható növekedésével számolva, azonban biztosak lehetünk abban, hogy ezek az átlagos értékek tovább fognak emelkedni, amit pl. jelez az is, hogy a hőszigetelésben alkalmazott maximális vastagságok már ma is elérhetik akár a 20-25 cm-t is. Az egyenes arány a hőszigetelő rendszerek vastagságának alakulása és az energiaárak növekedése között igencsak szembetűnő.
Az árak mellett természetesen a hőszigetelés technológiája, és a hőszigeteléshez felhasznált anyagok köre is folyamatosan fejlődik. A gyártók sokféle anyaggal kísérletezve az évtizedek alatt arra is rájöttek, hogy a hőszigetelésben is úgy tűnik, hogy nincs új a nap alatt. A folyamatos próbálkozás ellenére is újra és újra bebizonyosodik, hogy a levegőnél jobb hőszigetelés nincs. A kérdés újra és újra csak az, hogy hogyan lehet ezzel a hőszigetelésre szolgáló levegővel a gazdaságosan becsomagolni az épületeteket. Vagyis hogyan lehet úgy bezárni valamilyen anyagba a hőszigetelő levegőt, és a gyártás során se szaladjanak el a költségek.
A hőszigetelés leggyakoribb anyagai
Rengeteg hőszigetelő anyagot kísérleteztek ki az elmúlt évtizedek alatt, de a szigetelésben leggyakrabban használtak a következők:
- kőzetgyapot,
- üveggyapot,
- polisztirol, amelynek két fajtája az EPS (expandált polisztirol hablemez) és az XPS (extrudált polisztirol hablemez).
- Poliuretán hab
Szeretné megismerni ezeket az anyagokat otthona homlokzatának szigetelése előtt?
Ezek az anyagok mind a hőszigetelésre szolgáló levegőt kötik meg tartósan. A hőszigetelő anyagok közöl talán a legolcsóbb a gyártása (ár/érték arányban) az expandált polisztirol lemezeknek. A gyártáskor apró, duzzasztott polisztirol golyókat szórnak egy nagy fém formába, majd gőzt engednek rá. A gőz hatására a polisztirol golyók megduzzadnak, és a zárt formában kialakuló nyomástól egymáshoz préselődnek. Az egymáshoz szorult polisztirol golyók között nagyon sok a cellákba zárt levegő. Ezek a cellák (pontosabban a cellákba szorult levegő) adják a polisztirol lemezek kiváló hőszigetelő képességét. Talán nem véletlen az sem, hogy a polisztirolból készült hőszigetelő rendszerek a legelterjedtebbek a homlokzati hőszigeteléseknél.
Az üveggyapot és a kőzetgyapot és az üveggyapot gyártása a polisztirolnál bonyolultabb, ezért nem véletlen, hogy drágább is. A gyártás lényege, hogy az olvasztott kőzetet, vagy üveget forgó dobokra folyatják, és ezek a forgó dobok vékony szálakká szakítja az olvadékot. A szigetelő lemezek gyártásakor ezeket a szálakat tömörítik, préselik, és a szálak közé szorult adja az üveggyapot és a kőzetgyapot jó hőszigetelő képességét. Ezeknek a szálas szigetelőknek a hőszigetelő képességén túl a hangszigetelő valamint a pára- és légáteresztő képessége is kiváló.
A polisztirol lapok másik fajtáját, az extrudált polisztirolt a nedvességnek fokozottan kitett helyeken, pl. az épületek lábazatán, a lapostetőn, vagy a pincefalakon használják.
Önnek melyik szigetelőanyag lesz a legjobb homlokzati fala szigetelésére?
Munkatársaink munkaidőben a (26) 375-171-es számon várják hívását, és részletes információval segítenek Önnek a megalapozott választásban.