Mit tud a tégla, amiért hat évezrede töretlen a népszerűsége?
Nem válik hátrányára a téglának a természetes egyszerűsége. A természetben nagy mennyiségben megtalálható agyagból készül formázással és égetéssel, ezért az egyik legtermészetesebb építőanyag. Még színezőanyagokat sem használnak a gyártásához. Ez pedig így megy már 6 évezrede, az első égetett téglára utaló történelmi utalások óta. Tudta, hogy Mezopotámiában használtak először égetett téglát, még időszámításunk előtt 4000 évvel? Ebből is látszik, hogy valóban történelmi távlatú építőanyag a tégla.
Azóta persze sokat fejlődött a gyártás technológiája, de a gyártás alapja, az agyag formázása, szárítása és égetése, azóta is változatlan. Persze azok a téglák még nyomaiban sem hasonlítottak a mai, modern üregszerkezetükkel kiváló hőszigetelő képességgel bíró falazóblokkokra, de kétségtelenül téglák voltak. Talán nem a véletlen műve az, hogy máig az égetett agyagtégla a legnépszerűbb falazóanyag.
Miért ennyire népszerű falazóanyag a tégla?
- Több kedvező tulajdonságát is érdemes kiemelni.
A hagyomány tisztelete, és a több évezredes történelmi múlt is szerepet játszik ebben, de nem maradhatott volna fenn a tégla legnépszerűbb falazóanyagként, ha nem lennének különlegesen jó tulajdonságai.
Nem véletlen az, hogy akár évszázadokon keresztül is szilárdan állnak a téglából jól megépített épületek. A falazóanyag adja az épület szerkezeti vázát, ezért kiemelkedő fontosságú építőanyag.
- Alapvetően meghatározza az épület minőségét és értékállóságát.
- Kiváló teherbíró képességét és tartósságát bizonyítja, hogy a tömör téglafal évszázadok alatt sem veszít semmit a stabilitásából, és kiválóan bírja a terhelést.
- A mérsékelt éghajlati viszonyok közötti hőmérséklet ingadozások sem ártanak a téglának.
A mai, modern üregszerkezetű téglafalak már nem több évszázadra tervezett stabilitással bírnak, de a feláldozott stabilitásukat megnövekedett hőszigetelő képességük bőven ellensúlyozza, a mai energiaínséges időben.
A kellő gondossággal megépített téglafal kiváló légzáró szerkezet is. A kiegészítőkkel együtt is homogén falszerkezet hőhídmentes kialakítást biztosít, ami megakadályozza a páralecsapódást és a penészedést.
A modern üregszerkezetű téglák kiváló hőszigetelő képessége nem azonos a téglafal hőtároló képességével. A fal hőszigetelő képességét a falazatba épített légrések és a falra épített kiegészítő szigetelések remekül javítják. A falazóelemekben kialakított üregek azonban a hőszigetelő képességgel szemben csökkentik a tégla hőtartó képességét. A hőtartó képesség ugyanis egyenes arányban van a tégla tömegével. A levegőrétegek falba illesztésével növekvő hőszigetelő képesség azonban csökkenti a fal tömegét, és ezzel együtt a hőtartó képességét is. Valamit valamiért, mondhatná erre a modern kor modern embere, és bizony igaza is van.
Természetesen a hőszigetelő és a hőtartó képességgel kapcsolatban nem kell a végletekben gondolkodni. A korszerű üregszerkezetű modern tégláknak is kellő tömege van még ahhoz, hogy megfelelő hőtartást biztosítsanak a téli meleg lakásban tartásához, és a nyári kánikulai hőség lakáson kívül tartásához. Egyre forróbb nyarainkra tekintettel is ez utóbbi feladattal birkóznak meg egyre nehezebben a korszerű téglafalak. Nyáron kiegészítő klíma nélkül már szinte lehetetlen biztosítani késő délután a lakások megfelelő belső hőmérsékletét.
Fontos szempont a tégla kiváló hangszigetelő képessége is, ami szintén a téglafal tömegével egyenesen arányos. Minél vastagabb a téglafal, annál jobban kizárja a környezetből érkező zajokat, és annál jobb hangszigetelést biztosít a szomszédos szobából átszűrődő zajokkal szemben. Ha igazán jó hangszigetelést szeretne a lakásban, akkor ne sajnálja a falakból a szükséges anyagot.
Milyen téglából fog építkezni?