Ha Ön is hőszigetelés nélküli panellakásban fizeti majd a téli hónapok fűtésszámláit, akkor szinte biztos, hogy havonta legalább egyszer át fog futni az agyán ez a gondolat: Mennyit takaríthatnék meg a ház hőszigetelésével?
A hőszigetelő anyagoknak megvan az a jó tulajdonsága, hogy nem vezetik a hőt, ezért útját állják a hő akadálytalan terjedésének. Nyáron nem engedik be a lakásba a kinti forróságot, télen viszont nem engedik ki a benti kellemes meleget. A hőszigetelés télen megvédi a lakás kellemes melegét, és nyáron pedig megtartja a kellemes hűvöst.
Az utólagos hőszigetelés előnyeit a lakók ismerik, csak a felújításhoz szükséges kiadásokat nem könnyű előteremteni
Hőszigetelni azért érdemes, hogy minél kisebb energiaráfordítással tudják biztosítani a lakás kellemes belső hőmérsékletét a kinti változó hőmérsékletek idején is. A felhasznált energia csökkentésén és a költségek megtakarításán túl azt is elérik még a hőszigeteléssel, hogy télen a kívülről leszigetelt épület fala jóval melegebb lesz, és ezzel a fal hőmérséklete télen nem fog nulla fok alá menni. Ennek az lesz a kedvező hatása, hogy sokkal kisebb lesz a falak nyári és téli hőmérséklete közötti különbség, és így a fal hőtárolási képességét is jobban ki tudják használni majd.
Nem mindegy azonban, hogy milyen hőszigetelő anyagot használnak a lakás utólagos szigetelésére, és az sem mindegy, hogy milyen vastagságban fogják a kiválasztott szigetelőt feltenni a homlokzati falakra.
Az, hogy mennyit takaríthatnak meg a hőszigetelésen még attól is függ, hogy milyen állapotban van az épület pillanatnyilag, a hőszigetelés előtt?
A legfontosabb tényezők, amit figyelembe kell venni:
- Milyen panelből épült az épület, illetve milyen vastag a fal?
- A nyílászárók állapota meghatározó fontosságú szempont, és a födémek szigetelése is fontos.
Emellett még az sem mindegy ám, hogy Önök már 18 foknál is jól érzik magukat a lakásban, vagy pedig igazán csak az általánosabbnak mondható 22-24 fokban szeretnek télen is a lakásban tartózkodni. Minél magasabb a téli lakáshőmérséklet, annál nagyobb összegű lesz a hőszigeteléssel elérhető megtakarítás.
Mennyit lehet megtakarítani a hőszigeteléssel?
Nemcsak Önt foglalkoztatja ez a kérdés.
A hőszigeteléssel kapcsolatban a leggyakrabban emlegetett fogalom a hőátbocsátási tényező, az U-érték. Ez azt mutatja, hogy a lakás falának egy négyzetmétere 1 fok hőmérséklet különbség hatására milyen mértékű társadalmi munkát végez, vagyis milyen teljesítménnyel „fűti az utcát”.
Egy 1,3-1,4 W/m2K körüli U-érték, ami egy átlagos szigeteletlen fal hőátbocsátási tényezője, önmagában nem sokat mond. Ha viszont ezt megszorozzuk az épület homlokzatának a felületével és a tényleges hőmérséklet különbséggel, akkor már egészen más viszonyítási alapot kaphatunk. Vegyünk pl. egy átlagos panelépület 3000 m2-es homlokzati felülettel. Télen egyáltalán nem ritka a 30 fokos hőmérséklet különbség, amikor belül a lakásokban 20 °C, kívül az utcán pedig -10 °C van. Ha az egyszerűség kedvéért egy kicsit jobb, 1-es U-értékkel, hőátbocsátási tényezővel számolunk, akkor ez a panelépület 1,0 * 3000 * 30 = 90.000 Watt teljesítménnyel “fűti az utcát”.
A panellakások tulajdonosainak még valószínűleg ez a szám se mond sokat. Azonban ha megtudják, hogy ez az utca fűtésére fordított energiamennyiség pontosan egyenértékű 900 db 100W-os izzólámpa egyidejű felkapcsolásával és működtetésével, akkor már mindjárt más a helyzet. Az utca fűtésére gond nélkül elpazarolják ezt az energiát a hőszigetelés nélküli panelépületben, de kitörne a balhé, ha 900 db 100 Wattos izzólámpa feleslegesen égne állandóan. Márpedig a hőszigetelés nélküli épületben, téli mínusz 10 fokban bizony ennyi energiát pazarol az épület.
Egy szakember számára nem titok az, hogy ha valamilyen módon, pl. a hőszigetelés javításával a fal hőátbocsátási tényezőjét, az U értékét a felére csökkentjük, akkor a falon keresztül elpazarolt fűtési energia veszteség is lecsökken a felére.
Azt is tudjuk, hogy a falakon keresztül tűnik el az épületek hőveszteségének mintegy 30-40 százaléka. További 20-30 százalék veszlik el a tetőn, a födémen és a padlón 10-15%, a nyílászárókon pedig a felmérések szerint átlagosan 12-25 százalék. Mi következik ebből?
- Az, hogy a lakás felújításakor nem elég csak a külső falakat hőszigetelni. A tetőt és a padlót is szigetelni kell, és a nyílászárókat is energiatakarékosra kell cserélni. Csak teljes körű és arányos felújítással érhető el a kívánatos mennyiségű energia megtakarítás.
Hogyan becsülhető meg a megtakarítás a felújításkor?
Viszonylag egyszerűen. A panelépületek homlokzati falának hőátbocsátása 8-10 cm vastag hőszigeteléssel kb. a negyedére csökkenthető, vagyis 75%-kal. Ez pedig azt jelenti, hogy az példában lévő hőszigeteletlen panelépület 90.000 Wattos homlokzati pazarlása is lecsökkenthető a negyedére.
A panelépület utólagos hőszigetelésével elérhető energiamegtakarítást az energiaárak határozzák meg, de azért abban biztosak lehetnek a panellakásban lakók, hogy a megtakarítás látványos, és az energiaárak növekedésével évről-évre egyre jelentősebb lesz.
A szakemberek becslése alapján ki lehet jelenteni, hogy azoknál a panelépületeknél, ahol a falak hőátbocsátási tényezője, az U-érték nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K, hat-nyolc év alatt megtérül az utólagos hőszigetelés. Ha egyéb, nehezen kalkulálható körülményekkel is számolunk, pl. a nyílászárók és a födém állapotának hőszigetelést befolyásoló hatásával, akkor a megtérülés 10 éven belül várható. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a homlokzat utólagos hőszigetelésével együtt érdemes a nyílászárókat is energiatakarékosakra cserélni. Bár nem szükséges a két munkát egy folyamatban végezni, mert a homlokzati szigetelés sérülése nélkül is cserélhető lesz később a hőszigeteletlen ablak, azért biztonságosabb az ablakokat a homlokzat szigetelése előtt kicserélni.
Nem titok azonban, hogy nem könnyű egy panellakásban megszerezni a lakók egyöntetű támogatását a homlokzati hőszigeteléshez. Ezt a legkönnyebb akkor elérni, ha komoly pályázati források állnak rendelkezésre a panellakás utólagos hőszigetelésére.
- 2015 április 30-tól lehetett pályázni a társasházak energetikai korszerűsítésére az Otthon Melege program keretében, amelynek során a bruttó 10 milliárd forintos keretből a tervek szerint mintegy húszezer lakás korszerűsítését lehetett megcsinálni. Ezt a 10 milliárdos pályázati keretet emelte meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 11,8 milliárd forintra 2015 végén a beküldött eredményes pályázatok elfogadása érdekében. Így a 11,8 milliárdra emelt támogatás 14 ezer lakás összesen 23,9 milliárd forintos energiakorszerűsítését tette lehetővé átlagosan 50%-os támogatással.
- 2016 májusában is volt pályázati támogatás a vidéki társasházak energetikai korszerűsítésére. Ennél a pályázatnál azonban a társasházak csak a helyi önkormányzattal közösen, az önkormányzat konzorciumi partnereiként jelentkezhettek.