Amikor a családi házak hőszigeteléséről beszélünk, akkor szinte mindenki a homlokzat szigetelésére gondol. Talán Önnek is a homlokzati falak utólagos szigetelése ugrik be elsőre a hőszigetelésről.
Ez természetes is, hisz a homlokzati falak a leglátványosabb felülete a fűtési energia pazarlási lehetőségének. Sokan gondolnak még a tetőtérre is, viszont kevesebben a lábazat vagy a pince szigetelésére.
Pedig a hőszigetelés, a fűtési energia megtakarítása szempontjából a családi házak hatodik oldala is szinte ugyanolyan fontos, mint az épület másik öt oldala. Ha szigeteletlen a lábazat és a padló, akkor itt fog elszökni a fűtési energiának nagyjából a 20%-a. Arról pedig talán nem is érdemes beszélni, hogy milyen lehet mezitláb vagy pedig zokniban sétálni egy olyan családi házban, amelynek a padlója nem szigetelt.
Ha szigetelt padlójú lakásban él, és nem próbálta ki még eddig a hideg talpak érzetét, akkor csak annyit „kell” tennie, hogy kimegy télen zokniban az udvarra, és megtesz pár lépést a beton járdán vagy a térkő burkolaton. Attól függ, hogy melyik van az udvarukban. Az érzés szempontjából mindkettő emlékezetes tapasztalat lesz.
A lábazati és a pinceszigetelés is fontos a fűtési költségek csökkentéséhez
Ha tényleg komolyan gondolja a fűtési költségek csökkentését, akkor a pince szigetelése is fontos. Még akkor is, ha csak tárolásra vagy garázsként használja a pinceszintet. Ha viszont műhelye vagy konditerme, esetleg dolgozószobája van berendezve a pincében, akkor pedig fűtenie is kell. Ha pedig fűti a pincét, és nem szeretné hagyni elszaladni a fűtési költségeket, akkor egyszerűen nem nélkülözheti a pince szigetelését. Akár utólagosan is érdemes a szigetelést elvégezni.
Pincefal hőszigetelése
Ha hosszabb ideig tartózkodik a pincében, mert például ott van a dolgozószobája, a műhelye vagy a konditerme, és ezért fűtött helyiségek vannak a pincéjében, akkor ezeknek a helyiségeknek a falait és a padlóját is szigetelnie kell.
A talajjal érintkező pincefalnak és a pince padlójának is legalább 0,25 W/m2K hőátbocsátási tényezőt kell elérnie a 2020. december 31 utáni új építkezéseknél. A már meglévő épületeknél természetesen nem kötelező ilyen mértékű utólagos szigetelést elvégezni, de ha szeretné alacsonyan tartani a fűtési költségeit, akkor bizony érdemes szigetelnie.
Austrotherm Expert Fix szigetelő lemez lábazat és pincefal vízálló hőszigetelésére
A pincefal szigeteléséhez minimális vízfelvételű hőszigetelőre van szüksége. Ilyen hőszigetelő az Austrotherm Expert Fix szigetelője, amelyből 14 cm vastag szigeteléssel érdemes szigetelnie a pincéje falát, ha el szeretné a kívánt 0,25 W/M2K hőátbocsátási tényező értéket.
Persze a pincefal utólagos hőszigetelésénél nem valószínű, hogy a külső szigeteléshez szeretné kiásni a munkagödröt, hogy hozzáférjen a fal szigeteléséhez. Ezért ilyenkor, ha a vízszigeteléssel egyébként semmi gond nincs, akkor a belső oldalról is lehet szigetelni a pincefalat például az Ytong Multipor lapokkal.
Ha viszont a nedvesség is gondot jelent a pincében, akkor a nedvességgel szemben a hőszigetelés előtt injektált, vízszintes vízzárral tud védekezni.
Az injektálással a pincefalba, akár téglából, akár zsalukőből, akár betonból készült a fal, egy a fal vízzáró képességét fokozó vegyi anyagot juttat. Ez a bejuttatott vegyi anyag jelentősen megnöveli a falszerkezet vízzáróságát. Az injektálással a talajban pangó, csordogáló talajvíz és a talajban természetszerűleg meglévő talajpára ellen is tud védekezni.
A pince padlójának szigetelésére használhatja többek között az Austrotherm AT-N100-as lépésálló lemezeit is. Az AT-N100-as lemezből 14-15 cm vastag szigetelés lerakására lesz szükség, ha szeretné elérni a kívánatos 0,25-ös hőátbocsátási tényező értéket.
Talajon fekvő padló utólagos szigetelése
Austrotherm AT-N100 lépésálló hőszigetelő lemez normál terhelhetőséggel
Ha családi háza alsó szintjén nincs pince, és „csak” a padlót szeretné szigetelni utólag a talajból áramló hideg ellen, és jobb komfortérzete érdekében, akkor a padló szigetelésére is használhatja az előbb már említett AT-N100-as lépésálló lemezeket.
Mivel itt is a padló talajjal való érintkezéséről van szó, ezért a hőszigetelés kívánatos értékéhez ugyanúgy a 0,25-ös hőátbocsátási tényező értéket érdemes elérnie. Ezt szintén a már említett 14-15 cm vastag szigetelő réteg lerakásával érheti el.
Ezt azonban sokkal könnyebb kimondani, illetve leírni, mint elvégezni. A 15 cm vastag szigetelő utólagos beépítése ugyanis korántsem ilyen egyszerű. Egyrészt, ha 15 cm-rel megemeli a padló szintjét, akkor ezzel nemcsak a padló szintje emelkedik, hanem a küszöbszint is, ami az ajtók 15 cm-rel magasabbra rakását igényelné. Ez persze korántsem olyan könnyű, hisz a tartófalban lévő ajtók helyének megváltoztatása nemcsak az átépítés miatti nagy költséggel, hanem statikai következményekkel is jár.
Másrészt nemcsak a küszöbszint emelkedik ilyenkor 15 cm-rel, hanem ennyivel csökken a szoba beltere is. Ráadásul nemcsak az utólagos padlószigetelés vastagságával kell számolnia, hanem még azzal is, hogy a vízszigetelésre lefektetett hőszigetelő lapok felé helyezett technológiai fóliára még egy 5-6 cm vastag aljzatbetonra is szüksége van, és erre a betonra kerülhet majd a lakás belső padlóburkolata a konyhában például padlólapból vagy csempéből, a szobában és a nappaliban padlólapból, parkettából, vagy akár padlószőnyeg burkolatot is kaphat a helyiség. Ezért a szükséges 15 centiméteres utólagos padlószigetelés miatt a padlószint akár 22-25 cm-rel is megemelkedhet.
Nem véletlen ezért, hogy a mintegy 3,8 millió hazai családi házban sokkal hamarabb szigetelik utólagosan a homlokzati falat illetve a födémet, mint a talajon fekvő padlót.
Lábazat utólagos szigetelése
A lábazat a homlokzati fal meghosszabbítása a talaj felé, ezért kivitelezés szempontjából nem véletlenül kezelik együtt utólagos szigeteléskor a homlokzattal. A legcélszerűbb valóban a lábazati szigetelés elvégzése a homlokzat szigetelésekor.
A külső szigeteléskor talán a legfontosabb feladat annak biztosítása, hogy a lábazat és a homlokzati fal szerkezet együttes hővezetési tényezője megközelítőleg egyforma legyen. Erre azért van szükség, mert így tudja elkerülni a hőhíd kialakulását a két szerkezet találkozási pontjánál.
Egy másik fontos követelmény még az is, hogy a lábazat síkja ne legyen kijjebb a homlokzatnál, mert így a homlokzatról lecsorgó csapadék nem a lábazatszerkezet belsejébe jut, hanem lecseppen a beljebb lévő lábazat előtt.
A két követelménynek persze nem is mindig olyan könnyű megfelelni a gyakorlatban. Ha pedig ez következik be, akkor áll elő az a helyzet, hogy kisebb-nagyobb hőhíd alakul ki a homlokzat és a lábazat találkozásánál.
A homlokzati fal anyaga sokféle lehet. Az elmúlt évtizedekben sokan építkeztek B30-as téglából vagy éppen gázbeton szilikátból, és persze vannak vályogfalból épült családi házak is a sokféle egyéb tégla mellett.
A vályogfalra utólagosan a kőzetgyapot szigetelés ajánlott. A többi falra a kőzetgyapot helyett hungarocell szigetelést is választhat.
Ha kiválasztotta az utólagos hőszigetelés anyagát, akkor a következő kérdés hőszigetelés vastagságának a kiválasztása. Például a gyakran épített B30-as tégla falra 14-16 centiméteres hagyományos polisztirol szigetelést vagy 12 centiméteres grafitos polisztirolt szükséges rakni ahhoz, hogy a 2018-tól érvényes szabályozás szerinti 0,24 Wm2K hővezetési tényező értéket elérje a falszerkezet.
A hőhídmentes építkezés tehát azt követeli meg, hogy ezt a hővezetési tényezőt a lábazatnál is el kell érni, mégpedig olyan utólagos hőszigetelő alkalmazásával, aminek a vízfelvétele is minimális. Ez pedig azt jelenti, hogy hungarocell szigetelésnél az Austrotherm XPS lemezek vagy pedig a formahabosított Expert Fix lemezek lehetnek jók a lábazat utólagos hőszigetelésére.
Ha a ma olyan divatos természetes kőburkolatos lábazatot szeretne, akkor a bordás szerkezetű Expert Fix lemezeket érdemes a lábazat szigetelésére választani, mert a bordás szerkezeten jobban tapad a lábazati kőburkolat.
A kőburkolat vastagságának megválasztásakor mindenképp a vékony, 1-2 centiméteres lapokat érdemes elsősorban választani, mert ezeket könnyebb is felfogatni a lábazatra, és nem igényelnek olyan mértékű megerősítést a felfogatáskor.
Másrészt pedig azért is érdemes minél vékonyabb kőlapokat választani, mert ezzel jobban tudja teljesíteni a hőhídmentes szerkezet melletti másik követelményt, vagyis azt, hogy a lábazat síkja beljebb legyen a homlokzat síkjánál.
Ha nemcsak szép, hanem praktikus és hőhídmentes lábazatot szeretne, akkor a lábazat kinézete mellett a hőszigetelés praktikus szempontjaira is figyeljen a lábazat utólagos szigetelésekor.
Hogyan válasszon szigetelőanyagot pincefala, lábazata vagy talajon fekvő padlója szigetelésére? Melyik szigetelő legyen? Milyen vastagságban? Mi fontos még? Kattintson a képre szigetelőanyag választást segítő kérdőívéért!
Ha pedig még nem választotta ki a legjobb szigetelést pincefala, lábazata vagy talajon fekvő padlója szigeteléséhez, akkor a Hogyan válassza ki a szigetelőanyagot kérdéssor segíteni fog a legjobb szigetelő kiválasztásában.