Terasz hőszigetelése

Sokan álmodunk emeletes házunk tetején egy tágas teraszról. Ön is szeretne egy ilyen tágas pihenő helyet otthona tetején?

terasz szigetelés

Családi ház terasz szigetelése

Ha igen, akkor a terasz megtervezése és kivitelezése igencsak gondos munkát követel meg. Az otthona feletti terasz kialakításakor ugyanis a kis hibák is nagy károkat okozhatnak a család házában. Az emelete épületek tetején elhelyezett teraszokat hasznosított lapostető szerkezetként kell kialakítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a lapostetőkre vonatkozó pára- és hőtechnikai előírásoknak is meg kell felelni a terasz kialakításakor. Többek között a víz és hőszigetelés követelményét is teljesíteni kell az építkezéskor.

A terasz szigetelés vastagsága mekkora legyen?

A terasz hőszigetelés vastagságára vonatkozóan 2020. december 31-t követően  épült új építésű épületekben a kívánt hőátbocsátási tényező értéke U = 0,12 W/m2K. Ez vasbeton födémen 28 cm vastag AT-N150-es vagy pedig 24 cm vastag Grafitos 150-es szigetelést igényel. Most még persze nem szükséges ilyen hőszigeteléssel építkezni, hisz a jelenleg érvényben lévő rendelet szerint a hőátbocsátási tényező értéke U = 0,17 W/m2K. Ez 19 cm vastag AT-N150-es vagy pedig 15 cm vastag Grafit 150-es szigetelést jelent. Ha azonban évtizedekre előre gondolkodik, és felméri otthona legfelső szintjének fűtéssel kapcsolatos energiafelhasználását, akkor nem a pillanatnyilag még megengedőbb szabályozás szerint, hanem a nagyobb megtakarítást, és ezzel alacsonyabb fűtési költségeket ígérő megoldást fogja választani új otthona terasz szigetelésének kialakításakor is.

Az AT-N150-es lemezek helyett ma még széles körben elterjedten használják az AT-N100-as lépésálló polisztirol lemezeket a padló és lapostető, valamint a terasz szigetelésénél. A cikkben mi is ezt fogjuk használni. Azt azonban érdemes tudnia, hogy az AT-N100-as lapok helyett mindenképp érdemes már az AT-N150-es lapokat használni, mert ezeknek a lemezeknek a hőszigetelő képessége meghaladja az AT-N100-as lapokét.

A terasz szigetelése kétféleképpen lehetséges

A terasz építésekor egyenes és fordított rétegrendű megoldás is lehetséges. Szakszerű kivitelezéssel mindkettő megfelelő lehet.

Egyenes rétegrendnél

Az egyenes rétegrendű szigetelésnél a vízszigetelés védi a hőszigetelésre használt szigetelő hőszigetelő képességét is, ezért nem szükséges a nedvességet nem felvevő szigetelő alkalmazása. Ez tehát lehetővé teszi az olcsóbb hőszigetelő anyagok beépítését a hőszigetelés kialakításakor. Arra viszont oda kell figyelni, hogy a hőszigetelés hőhíd mentes legyen, és érdemes már jó előre felmérni azt is, hogy a szükséges vastagságú hőszigetelő beépítésekor is a erkélyajtók nyithatók legyenek, és ne kelljen csak azért vékonyabb hőszigetelést beépíteni, hogy elszámította magát.

Ha lehetséges, akkor a teraszhoz szükséges lejtést mindenképp érdemes a lejtésbe vágott hőszigetelő lapokkal, például az Austrotherm AT– N100-as lemezekből kialakítani.
A hőszigetelő lemezek alá egy párazáró fóliát kell lefektetni, és ennek a fóliának a széleit a mellvéd csatlakozásoknál fel kell hajtani. A hőszigetelésre használt AT-N100-as lemezeket nem kell ugyan leragasztani, mert bőven megy még rá több rétegrend, többek között beton burkolat is, amely biztosítja majd a leterhelését, de arra vigyáznia kell, hogy ideiglenesen leterhelje, mert a teraszon fújdogáló szellő bizony könnyen felkaphatja a táblákat, és elmozdítja a helyükről.

A hőszigetelő lemezekre egy technológiai, polietilén fóliát kell fektetni, mert ez fogja megvédeni az AT-N100-as lemezek hőszigetelő képességét, illetve megakadályozni azt, hogy a cementlé leszivárogjon a táblák találkozásánál lévő résekben, és ott hőhidakat okozzon. Erre a technológiai fóliára kerül majd az 5-7 cm vastag betonréteg, amelyre kerül a vízszigetelést biztosító bitumenes vízszigetelő. Erre pedig a ragasztott teraszburkolat például gyalogos forgalomra alkalmas, 4 cm vastag padlóburkoló lapokból.

A teraszon történő betonozásnál semmiképpen sem lehet elfelejtkezni a beton szerkezeti dilatálásáról sem. A vízszintes terasz felületeken kívül a függőleges falakat is hőszigetelni kell, mert ennek elmaradása miatt hőhidak alakulhatnak ki a szerkezetben.

Fordított rétegrendnél

Fordított rétegrendnél a hőszigetelésre használt szigetelők hőszigetelő képességét nem védi meg a felette lévő vízszigetelés, ezért ebben a rétegrendben csakis XPS hőszigetelő lemezeket lehet beépíteni a terasz hőszigetelésére. Sőt fordított rétegrendnél még az esővíz hűtő hatásával is számolni kell, ami azt jelenti, hogy emiatt is körülbelül egy centivel vastagabb hőszigetelőt kell beépíteni.

Fordított rétegrendnél a födémen a csapadékvíz lefolyásához szükséges lejtést betonozással alakítják ki. Erre fog kerülni a vízszigetelés. Ha a vízszigetelésre bitumenes szigetelőt használ, akkor erre közvetlenül rakhatja le a kiválasztott XPS lemezeket. Ha viszont PVC, műanyag fóliát, akkor erre a fóliára még egy elválasztó filc fektetése szükséges az XPS lemezek alá.

Fordított rétegrendnél a XPS lemezeket már nem érdemes, sőt valójában nem szabad lebetonozni. Az XPS lemezekre egy kőzúzalék megy, és az ágyazórétegre fektethető a terasz burkolására kiválasztott burkolólap.

A terasz burkolásánál a két legnagyobb gondot az okozza, hogy sokszor előfordul az, hogy az előírt vastagságban egyszerűen nem fér be a hőszigetelésre használt AT-N100-as lemez, illetve fordított rétegrendnél pedig az XPS. Természetesen nem törvényszerű az, hogy éppen a hőszigetelés vastagságával spórolnak, ha feltétlenül muszáj, azonban más lehetőség nem nagyon van.

Egyenes rétegrendnél adott a padlóburkoló lapok vastagsága. Ha feltétlenül muszáj, akkor lehet 1-2 centit megspórolni a hőszigetelés mellett a betonozás vastagságából is. Ez azonban már a beton szilárdságát veszélyezteti. Fordított rétegrendnél pedig az XPS lapokra fektetett zúzalékréteg vastagságából is megspórolhat 1-2 centimétert. A többit azonban, ha rosszul tervezték meg a terasz szerkezet magasságát, akkor csak a hőszigetelésre használt szigetelő vastagságával való spórolás biztosíthatja. Persze régen rossz, ha erre van szükség a terasz ajtók zavartalan nyílásához, a küszöbszintek megfelelő elhelyezéséhez.

A másik gyakori hiba még a hőhidak kialakulása a hideg és a meleg felületek találkozásánál.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.