Miért olyan óvatosak a szakemberek, amikor a belső hőszigetelésről van szó? Miért nem javasolják a belső oldali hőszigetelést a homlokzati falakon? Mi a legfőbb indok a homlokzati falak belső szigetelésével szemben?
Miért kerülje el a belső oldali hőszigetelést, hacsak tudja?
Első gondolatként a belső hőszigetelés előnyösnek tűnik.
-
A belső hőszigetelés első hallásra kifejezetten előnyösnek tűnik
Nem kell állványt felállítani a homlokzati fal külső szigeteléséhez. Az állványozás megspórolása, lássuk be nagy könnyebbséget jelenthet.
- Belülről szemmel láthatóan is kevesebb hőszigetelő anyagra van szükség.
- A belső hőszigetelés kétségtelenül legnagyobb előnyét az jelentené a külső szigeteléssel szemben, hogy belülről nem kell egyszerre leszigetelni a homlokzati falakat, mint kívülről.
- Ha szeretné, akkor akár helyiségenként külön-külön is elvégezheti a belső oldali hőszigetelést. Ezzel meg tudná osztani a hőszigetelés költségét, és mindig csak 1-1 szobában lenne felfordulás. Bár az kétségtelen, hogy jóval hosszabb ideig tartana így a külső falak teljes belső oldali szigetelése.
Mégis mi az oka annak, hogy ezen előnyök ellenére nem jó megoldás a homlokzati falak belső szigetelése?
- A külső falak belső oldali szigetelésével szemben a legfőbb ellenérv a hőhidak kialakulásával és a falak hőtároló képességének kihasználatlanságából adódik.
Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelő a Rockwooltól külső szigetelésként. Külső szigetelésnél a fal hőtároló tömegként működik családi háza homlokzati falában
Az alacsony és a magas hőmérséklet kiegyenlítődésre törekszik, ezért télen a lakásból a fűtéssel biztosított meleg levegő kifelé, a kinti hideg pedig befelé áramlik. Ennek a kiegyenlítődésnek állja útját a homlokzati fal. Hőszigetelés nélkül kevésbé, míg hőszigeteléssel már sokkal jobban. A szigetelés anyagától és módjától függően egészen másként.
A hőszigetelés nélküli ház falában külön akadály hiányában körülbelül félúton találkozik a kinti hideg és a benti meleg. Ezért a szigeteletlen házfal kívülről befelé haladva egyre melegebb lesz. A fal teljes keresztmetszetében történik meg a a kinti és a belső hőmérséklet kiegyenlítődése, ami azzal jár, hogy a bal belső oldalának hőmérséklete a szoba hőmérsékletével, külső oldala pedig a kinti hideg levegővel azonos hőmérsékletű nagyjából.
Mi történik akkor, ha hőszigetelés kerül a falra?
Külső oldali szigetelés kőzetgyapottal
Külső oldali hőszigetelésnél a kinti hideg levegő útját azonnal elállja a felrakott hőszigetelő. Emiatt a külső oldalán szigetelt homlokzati fal gyakorlatilag teljes egészében felveszi a belső hőmérsékletet, és mivel kívülről szigetelt, ezért a meleg levegő tárolójaként működik. A kívülről leszigetelt falak sok hőt képesek tárolni, és a fűtés ezért kevesebbe kerül.
Belső oldali hőszigetelésnél viszont teljes mértékben elveszíti a homlokzati fal hőtároló képességét. Ugyanis a szigetelő anyag a fal belső oldalára kerül, ezért a belső meleg levegőnek már a fal előtt útját állja a szigetelő. Mivel pedig a fal külső oldala szigeteletlen marad, ezért a hideg levegő által kívülről jól átjárható fal a kinti hideg levegő hőmérsékletét veszi fel. Ezért a fal a kinti hideg levegőt tárolja, amivel elveszíti a falazat hőtároló képességének kedvező hatását. Sőt még inkább arról van szó, hogy a belső oldalon lévő hőszigetelő anyag külső oldalára a kinti hidegtől lehűtött fal sugározza a hideget.
A belső oldali hőszigetelésnek a fal hőtároló képességének elvesztésén túl még egyéb kellemetlen következményei is vannak.
- Például az, hogy a falban futó vízvezetékek is a hőszigetelés mögé kerülnek. Ez a tartósan fagypont alatti hőmérsékletnél, ami hajnalonként elérheti akár a mínusz 15 fokot is, a vezetékek elfagyásának veszélyével is fenyegethet a falban.
- Meg kell említenünk még a hideg és meleg falak találkozásának veszélyét is. A hideg homlokzati falak és a szoba levegőjétől felmelegedett mennyezet találkozásánál hőhidak alakulnak ki a falban, ami a pára lecsapódásának és a fal penészedésének a veszélyét is magában hordozza.
Mit tegyen akkor, ha nincs más megoldás, csak a belső oldali hőszigetelés?
Ha például olyan panelházban lakik, ahol a lakók nem tudtak megegyezni a homlokzat külső szigetelésében, és mégis szeretne szigeteléssel is takarékoskodni a fűtésen, vagy pedig háza műemlékjellege miatt nem bonthatja meg kívülről a homlokzatot, akkor nem szigetelhet kívülről.
Ilyenkor csak a belső oldali hőszigetelés marad egyedüli lehetőségként a megtakarításra.
A Multipor ásványi lapok felragasztása a belső oldalra
Ilyenkor a belső oldali hőszigetelés anyagának megválasztásával és a szakszerű kivitelezéssel tudja minimálisra csökkenteni a belső szigetelés kockázatát. Mit is jelent ez?
- A hőszigetelő lemezek belső oldali felrakásakor körültekintően szigeteljen, és ne hagyjon egy csepp rést sem a szigetelő anyagok között. Ugyanis, ha a benti meleg valamilyen módon eljutna a külső fal belső hideg oldalára, akkor ott a hideg falon a belső meleg levegő minden bizonnyal lecsapódna, és a fal vizesedése mellett idővel még a penészedés is megjelenne.
- A belső meleg levegő külső fali lecsapódása ellen még a szigetelő lemezek hézagmentes záródásakor is érdemes lehet a meleg levegő útját elzáró rétegként párazáró, hőszigetelő fóliát használni a hőszigetelő anyag belső oldala felől. Ez elé a fólia elé pedig gipszkarton burkolat kerülhet.
Ilyen szakszerű belső szigetelésnél is számolnia kell azonban a kívülről hideg homlokzati falak és a mennyezeti falak találkozásánál kialakuló hőhidakkal. Az ablakkeretek homlokzati fali találkozásánál is kialakulhatnak a hőhidak. Ezeknek a hatását persze megfelelő szigeteléssel csökkenteni tudja, de teljes mértékben nem tudja kiküszöbölni. A homlokzati falak hőtároló képességének kárba veszésén túl még ez is növeli a belső hőszigetelés kockázatát.
- Ha nincs lehetősége külső oldali szigetelésre, akkor érdeklődjön munkaidőben munkatársainknál a (+36-26) 375-171-es számon az Ön számára legelőnyösebb megoldáshoz szükséges belső oldali hőszigetelő anyagokról, és azok kiválasztásáról valamint szakszerű felhelyezéséről.
A falnak teherhordó szerepe van! Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40 százaléka a falakon keresztül távozik. A tetőn további 20-30 százalék, az ablakokon átlagosan 12-25 százalék, a padlón, a födémen 10-15 százalék, a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában. Az energiafogyasztás csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a beltéri szigetelés.
A szigetelés során az egyik leggyakrabban fellépő probléma a hőhidak kialakulása, azaz a többdimenziós hőáramlás. Hőhíd általában akkor alakulhat ki, ha az épület geometriája nem megfelelő, ha különböző tulajdonságú építőanyagok kerülnek egymás mellé, ha a szigetelés illesztései hibásak, illetve a nyílászárók szigetelése nem megfelelő. Ilyenkor a hűvösebb belső falfelületeken bizonyos páratartalom felett lecsapódik a nedvesség, ez pedig több komoly probléma okozója is lehet. Az állandó nedvesség és az emiatt megjelenő penész károsíthatja a falakat, a lábazatot, a padlót vagy akár a bútorokat is. Élettani problémák is felléphetnek, mivel a penész bekerülhet az épület levegőjébe, ennek belélegzése pedig asztma és allergia kialakulásához vezethet.
A hőszigetelés és hőtárolás kérdése!
A hőszigetelõ anyagoknak a hőszigetelés, a falazatoknak pedig a teherhordás a szerepük, így téves út az, amikor a „kettőt az egyben” szeretnénk letudni. A jó hőszigetelõ képességűnek eladott vázkerámiákból készült falazatok „u” értéke (0,38-0,41 W/m²K) is messze alul marad egy energiatakarékos ház falazatától elvárt u értékétõl (0,14-0,17 W/m²K), így belátható hogy még vázkerámia falazat esetén is szükséges a megfelelõ vastagságú hõszigetelés.
A kívülről rosszul szigetelt épületszerkezetek a belső oldalukon hidegek, ezért a pára előszeretettel lecsapódik és penész képződik rajtuk. Ezen problémák a belső hőszigetelés légtömör épületburka miatt kizártak (passzívház szigetelés).
„Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40 százaléka a falakon keresztül távozik”
„Az energiafogyasztás csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a beltéri szigetelés.”
de ha kivülről van szigetelve akkor nem távozik annyi,hanem megtartja,ahogy a cikkben van.
Igen, száríthatja a falakat élete végéig. Az energiaveszteség továbbra is fennáll!
Légtömör szigetelő anyagokat kell használni kívül – belül megszakítás nélkül..!
Tehát hőhídmentesen, az egész házra vonatkozóan betartandó!
Kedves Katonás úr!
Tehát, ha jól értem butaság a cikk?
Nálunk is az egyik külső szobában lecsapódik a pára a falra, és lett is penész miatta. Nincs külső szigetelés, és nem is lesz. Viszont arra gondoltam, hogy szakemberrel rakatok fel belső szigetelést (xps lapokat)
Tisztelt Katonás József Úr!
11 éve Családi házat vásároltunk, sajnos később derült ki, hogy egyes falak felàznak. Így nem tudunk szigetelést tenni a házra.
Az utólagos munkára a felázás ellen horibilis összeget mondtak.
Van esetleg ötlete mit tehetünk?
Levertem a vakolatot, kapott lélegző vakolatot és festést a fal és jelenleg páragyűjtőkkel raktam tele a szobákat azóta minimalizálódott a penész.
Sajnos kívülről a fal kb méter magasságig terméskö ( ha jól tudom), ami nagyon tartja a vizet.
Viszont ugyanazon a részen belül tégla van.
Lehet most azt mondja bolondság, de esetleg szakaszonként ki lehet valahogy szedni a köveket és téglára cserélni?
Köszönettel: Andrea
Én ezzel a lappal szigetelés 20mm-es vastagságúval, megoldotta a problémát!
https://www.kalyhasbolt.hu/spd/skamotec225_kicsi/Skamol-Kalciumszilikat-hoszigetelo-es-kandalloburk
Tisztelt Katonás Úr,
lakásunk Óbudán, a Huszti út és a Búza út sarkán egy panelház utolsó (X.) emeleti sarkán helyezkedik el. Így a kérdéses (sarok) szobánk két oldala az utcák felől szigeteletlenek..Amit meg kellene oldani, az e szoba Búza u. felőli belső oldalának a szigetelése.
Ha van erre jó megoldása, és erre halandó, kérem szíveskedjék ezt velünk közölni. A továbbiakat majd ezek után beszéljük meg.
Ezen túlmenően szükség lenne 1 szoba és két félszoba függönytartó karnisainak megvételére és felszerelésére.
üdvözlettel.
Bordás Ákos
Tisztelt Katonás Úr,
Engem is hasonló helyzet során kialakult penész elhárítás érdekelne. Szintén panel lakás, de hatodik emelet szélső lakás. A szélső falak penészednek. Kívülről nincs leszigetelve a panel.
Van-e megoldás a belső szigetelésre, és ha igen, akkor hogyan lehetne kivitelezni?
Köszönettel:
Szabó Csilla
Szép napot! Tegnap vettük át életünk első lakását, és sajnos a külső szigetelés a lakás sajnos a társasház műemlékvédelme miatt nem megoldható. Már el is kezdtünk dohos szagot érezni a hálószobában, ahol a hideg oldal felől végig beépített szekrény van és a lakás elektromos fűtés látja el érezhetően nagy a hőveszteség. Milyen belső szigetelési módszert javasol? Mire figyeljünk az ajánlatnál és a munkánál? Az elektromos padlófűtést ajánlja?
Kedves Péter
Igen, ebben a helyzetben nemigen marad más lehetőség mint belülről szigetelni.
Helyszíni felmérés nélkül viszont belső oldali szigetelésnél felelőtlenség volna konkrét megoldást javasolni.
A társasház falazata miből készült? A társasház lakói milyen megoldást használnak (már akik használnak, mert ha senki semmit, akkor ez még egy további bizonytalansági tényező), és mi a tapasztalatuk?
Javasolom, hogy először informálódjon a társasházban, mielőtt kiválasztják a belső oldali szigetelés módszerét egy (vagy több) szakember helyszíni felmérése alapján. Mert náluk is számolni kell azzal, hogy azt a megoldást javasolják, amiben nekik nagy gyakorlatuk van, és nem azt, ami az adott helyzetben a legoptimálisabb lenne.
Valóban nem egyszerű ebben a helyzetben kiválasztani a legjobb megoldást. Megalapozatlanul ötletelni pedig nagyon nem lenne Önnek sem jó.
Kedves Ákos,
hasonló problémával küzdöttünk mi is ( panellakás, Vörösvári út, 4. emelet, külső szoba három fallal): télen hideget sugárzó falak, páralecsapódás, penész a sarkokban és szekrény mögött (tehát rosszul szellőző helyeken). Nem segített a napi 2×10 perces teljes szellőztetés, és mivel ez volt a gyerekszoba és hosszabb távon sem volt kilátásba helyezve külső szigetelés, lépnünk kellett. 2017-ben szigeteltem belülről 6mm XPS lapokkal a három külső oldalt, majd erre tapéta került. Eddig három tél telt el így már tapasztalatból írok.
Előnyök:
– Nincs penész!! (szellőztetni ugyanúgy kell, de mivel nincs hideg falfelület, max az ablakon csapódik le pára, azt letörlöm és kész)
– A fal télen is kellemesen meleg tapintású, teljesen megszűnt a fal hideg „sugárzása”, barátságos érzés lett a szobában.
– A fűtés költsége ebben a szobában a felére esett. Régen mindig maximális energiával fűtöttünk, sőt néha rásegítettünk elektromos radiátorral is, mégsem tudtunk a falakhoz ülni a „hidegsugárzás” miatt. Most 3-on megy a fűtés 0 fok alatt és 23-24 fok van.
Hátrányok:
– A fal puha. Hiába raktunk fel egy vastagabb és „keményebb” tapétát, a gyerekek, néha játékból (pufifólia-effektus) szeretik nyomkodni, átszurkálni. Jelenleg erre keresek megoldást, hogy mivel és hogyan tudnám borítani a falat.
Nagyon örülök, hogy így döntöttünk, sokkal kellemesebb lett a lakás klímája. Sőt, azóta megcsináltam a konyha külvilággal érintkező falának XPS-borítását is a csempe feletti részt a plafonig, így itt is megszűnt a sarkoknál a penészesedés.
Szellőztetni természetesen ugyanolyan fontos, a különbség a sokkal kellemesebb hőérzet, olcsóbb fűtés …
Fontos hogy XPS, és nem EPS lapról van szó!!!
Érdekelne mások tapasztalata is, illetve megoldás a fal keményebb felületének kialakítására.
Üdvözlettel:
P.
Üdvözletem!
Megkèrdezhetnèm,hogy milyen tipusú ragaaztót használt az Xps lapokoz?
Köszönöm!
Kedves Erik,
DECOSA styropor ragasztót használtam.
Üdvözlettel
P.
Erdeklödnek hogy mi a helyzet akkor ha van külsö szigeteles 10 cm.de szeretnenk belsöt is.akkor mi lesz.Most nem az erdekel hogy akkor minek a belsö ha van külsö 🙂 hanem hogy ebben az esetben mi törtenik.
Valaszat elöre is köszönöm
Tisztelettel
Linczender Andrea
Kedves Andrea
Belső oldali hőszigetelést csak abban az esetben érdemes csinálni, ha külső oldali nem lehetséges, pl. műemléki épületeknél, vagy az állványozás megoldhatatlansága miatt, vagy olyan társasházi lakásoknál, ahol csak 1 lakó szeretne szigetelni, mert valamiért nem lehet elérni az összefogást a teljes homlokzat külső szigetelésére. Ilyenkor is szakember helyszíni felmérésén alapuló megoldást javaslunk.
Az Ön esetében is könnyen lehet, hogy egy helyszíni felmérés a külső oldali plusz szigetelés felvitelét javasolná inkább a belső oldali szigetelés helyett.
Egyébként pedig a konkrét kérdésére nem sok szakember tud felelősséggel választ adni arra, hogy mi lesz mondjuk 10-20 év múlva, mert ilyen megoldásban nem sok szakmai tapasztalata van a kivitelezőknek.
Nyilván megfelelő szellőztető rendszerrel, és a szigetelés szakszerű kivitelezésével, úgy, hogy a pára nem szorul be a kétoldalt szigetelt falba minden rendben lehet ezzel a megoldással is, de ehhez megfelelő rétegrend kell.
Nekünk építészeknek előírás a belső oldali hőszigetelés a passzív és A+ épületek esetén! A falak nem hőtárolásra hanem teherhordásra vannak tervezve!
Üdv,
Érdekelne, hogy ha szeretnék a tetőtéri helyiségekbe belső szigetelést felhelyezni a már meglévő gipszkartonra akkor mit használjak szigetelőanyagként és mivel ragasszam fel!
A gipszkarton mögött/felett van már meglévő 100mm szigetelésem, de sajnos kevésnek bizonyult 🙁
Előre is köszönöm a lehetséges megoldásokat!
Kedves Róbert
Gondolom, hogy a tetőszerkezet alatti rész szigetelésére, és nem a térdfal szigetelésére gondol?
A tetőtér szigetelésére minimum 20, sőt inkább 30 cm vastag szigetelést is érdemes használni, mert fajlagosan, négyzetméterre vetítve a tetőn keresztül szökik meg a legtöbb energia a lakásból.
Mindenképp célszerű szálas szerkezetű szigetelőanyagot, kőzetgyapotot vagy üveggyapotot választani a szarufák közötti és a szarufák alatti kiegészítő szigetelésre. Mivel Önnél gondolom már a szarufák közötti szigetelés megvan, ezért a szarufák alatti szigetelésről lehet szó. Ezt pedig érdemes felrakni a teljes tetősíkra, mert így a szarufák közötti szigetelésnél a szarufáknál kialakult hőhíd hatását is csökkentheti.
Erre jól használható pl. a Rockwool Deltarock vagy a Multirock kőzetgyapot szigetelő lemezek is. Azonban más gyártók kőzetgyapot és üveggyapot termékei is jó megoldások lehetnek a szigetelésre.
Nekem nagyon hasonló a megvalósítás: cserép alatt légrés majd párafékező fólia, szarufák közt 15 cm kőzetgyapot, majd ugyanígy párafékező fólia és egy lambéria párnafákra van felrakva. A lambériára később felkerült ragasztás és korongos csavarozással grafitos EPS lap, háló+ragasztó majd glettelés, festés. A falak szépek (bár erős ütésre a fent szólóhoz hasonlóan benyomódhat), viszont elgondolkoztam, vajon nem problémás-e a fenti kivitelezés… ugyan nincs egyáltalán vizes helyiség, csak gyerek és hálószobák, de elképzelhető, hogy a falon vagy a szerkezetben fellép valamilyen vizesedés?
Kedves Ferenc
Ha a kőzetgyapot felett és a tetőcserép alatt is párazáró fólia van, akkor a párazáró fólia alatt és a kőzetgyapot szigetelés között is célszerű egy légrést hagyni, mert légrés nélkül nem tud eltávozni a párazáró fólián át a lakásból a kőzetgyapotba esetlegesen bekerülő pára. De persze miért kerülne be, ha a kőzetgyapot alatt is párazáró fólia van. Itt persze az a fontos, hogy a párazáró fólia megfelelő minőségű legyen, és a kivitelezés is rendben legyen.
Ugyanakkor a vizesedés, nedvesedés ellen a megfelelő szellőzés kialakításával lehet a legjobban védekezni. Mert ekkor a veszélye sem áll fenn a nedvesedésnek. Konkrét helyszíni felmérés nélkül az Ön kérdésére nem igazán tudok válaszolni.
Köszönöm a válaszukat! Sajnos ez egy így ebben az állapotban átvett építés… igazából a kérdésem is arra vonatkozott, kell-e aggódjak valami miatt.
A fólia biztos nem párazáró (csak párafékező), inkább azt mondanám tényleg fékez. Kb 10-12 éves, anyaga hasonlít a régen látott „kukoricás zsákhoz”,- tehát sűrűn keresztbe szőtt. Papír forma szerint melyet kaptam az eladóktól, ISOVER FLAMEX párafékező.
Tisztelt Katonás Úr!
Tanácsot kérnék.Műemlékjellegű ,L alakú ,szabadonálló ,egy emeletes épület első emeletén van a lakás .Fölötte padlás a régi,vastag földes takarással..A szoba az L szárának a végén,az északi oldalon helyezkedik el.Így a szoba fala északi és hideg.Sem villanykapcsoló,sem dugalj,sem vízvezeték,semmi”műtárgy”nincs benne/rajta.Falazat tégla.Padozat parketta.Kérdésem lenne,hogy ezt a falat mivel lenne célszerű belülről leszigetelni?
Tanácsát előre is köszönöm!
nagyon silány külső hőszig. vakolat ellenére a külső hideg szinte érezhetően „húz” befelé..
nem is akarunk semmiféle belső szigetelést (legalább is a fal felületére elhelyezve)
de mi van akkor ha kb 10 cm-re egy hőszig.lemezzel ( azt letakarva náddal,vagy bármivel,hogy a szig. ne látszon. Az egész azért lenne fontos mert pont ott van a gyerek ágy….
vagy tegyük át máshová az ágyat ?
Kedves Bor J.
Ha a külső fal helyett egy belső falhoz át tudják helyezni a gyerekágyat, akkor valóban az lehet a legjobb gyors megoldás.
Érdeklődnék hogy glettelni lehet e az xps lapokat;az illesztések és a sima felület miatt.
Kedves Imre
Mit ért Ön glettelés alatt? A sima felületen nemigen tapad meg semmi, a glettelés sem.
Az XPS lapokra üvegszövet háló megy, és erre az alapozó és erre a vakolat.
Tisztelt Uram!
Egy spejzot szeretnék kialakítani, melynek egyik oldala zsalukő támfal, mögötte földdel. Szükséges azt egyáltalán szigetelni ha csupán az lenne a cél, hogy ne legyen bent mondjuk 5 foknál hidegebb? Ez egy nagyon száraz, védett rész, a többi oldalról szigetelt lenne, de azt a részt nem tudom nyilván kívülről szigetelni, csak belülről ha szükséges. Mire figyeljek a munkálatok során? Hálásan köszönöm a választ.
Kedves Zsuzsa
Ha egy oldalt szeretne csak belülről szigetelni, ami mögött föld van, a másik 3 oldal pedig szigetelt kívülről, és ráadásul csak 5 foknál ne legyen hidegebb, akkor nem biztos, hogy érdemes szigetelni.
Ugyanis, ha egy oldalról szigetel belülről, akkor a szigetelés szélén hőhíd alakul ki. Ahhoz, hogy hőhíd ne legyen legalább a fal vastagságának megfelelően a sarkakon túl kellene még szigetelni belülről.
Tisztelt József!!Segítséget -javaslatott szeretnék kérni öntől.belső szigetelést szeretnénk ,kefni téglára ,milyen fajtát és vastagságút javasol ? A ház csak külsöleg nincs szigetelve !
Xps nemjó, nagyon gyenge a szerkezete (egy polc se fog fentmaradni szétmálik alatta az xps, behorpad). Olyan anyagokat kell használni amit a penész nem kedvel (a gipsz nem ilyen)..
Én itongggal csináltam utca felőli oldalon 10 centi vastagon flexi csemperagasztó + cement hozzáadásával.. Mivel alul parketta volt így azt 15 centi vastagon kivágtam körbe deszkástul, (gerendák maradtak) az alatta levő salakot kiszedtem, és vasbetonródokkal vascső szálakkal meg erősebb cement estrichkel aláalapoztam a födémre..Ahol kicsit nedvesedett a tégla a régi falon, ott lekentem alvázvédő bituminnal. Ahol nem jött le a vakolat, ott fenthagytam, nem véstem le csak ahol már „lógott” inkább aládolgoztam.. Aztán az itongra ment egy SILKA V120 mészhomok burkolótégla réteg állítva 6 centi vastagon ez kellően szilárd és egyenes is amit már lehetett tapétázni vagy festeni.
Sajnos nálam még enyhén vizesedett is a fal alulról, de mivel társasház így (azt is) leszrják…
Fűtős klíma és esti húszperces szellőztetés viszont megoldja a problémákat, és a meleg is megmarad! Későbbeikben majd injektáltatni fogom az alagsorban az alapot, hogy kevésbé vizesedjen. Lényegében ezzel teljesen kiiktattam a gázfűtéstől való függőséget és az ezzel járó hatósági bsztatást. (kéménymaffia).
Hatékonyság / költség arányban jobban jártam mintha lehúzattam volna magam a gázkazán / kémény maffiával mert ebben a társasházban nemhogy a külső hőszigetelésről de még a kéménybéleltetésről sem sikerült megeggyezni. Az egyik (önkormányzati) lakó alatti pincében még a vasbeton födémgerenda is erősen porlik szét a rozsdától a téglát már rég ledobta… Egyszer majd arra ébred az öreg, hogy leszakadt a pincébe..
Következő tervem a redőnytok meg a redőny teljes megszüntetése és a falvastagság (40 -45 cm) miatt adódó dupla 3 üveges ablakok beszerelése külső belső falperemre, (6 réteg üveg). És ha kialakítható akkor „parasztajtót” (külső-belső ajtó) is szeretnék.
Kedves Zerge 86
köszönöm, hogy leírta a tapasztalatát😊
Üdvözlöm! Szélső társasházi 2 szintes, tetőtér beépítéses lakás hőszigetelését szeretném javítani. 7 cm kőzetgyapot van a tető alatt gipszkarton borítással, tető alatt légréssel és párazáró fóliával, betoncserép fedéssel, de sajnos többet nem tudok.
A külső hőszigetelés 4 cm, 11 éves az épület. Csak belülről tudom megoldani az emelet hőszigetelését, a lehető legkisebb vastagságú anyaggal, hogy ne vegyen el sokat a belmagasságból (max 5 cm) . Tervezem 1 éven belül a 10 cm külső hőszigetelést, de a tetőtérben ez nem megoldás. Milyen javaslatai vannak?
Kedves Krisztina
A tetőtér szigetelésre a 7 cm kőzetgyapot elég kevés. Tetőtérbe legalább 20, sőt inkább a 30 cm vastag kőzetgyapot szigetelés javasolt a jövőben. Persze minél jobb a szigetelésre használt anyag hőszigetelése, annál vékonyabb is elég belőle. Tartok tőle, hogy a maximum 5 cm vastag további tetőtér szigetelés bármilyen szigetelőből nem lesz elég jó.
A külső hőszigetelésnek is igen vékony a 4 cm. Mivel szélső társasházi lakásról van szó, ezért a hőszigetelés még fontosabb. Milyen falazóanyagból épült a külső fal? Milyen vastag a fal? Pontosan mi a 4 cm-es külső hőszigetelés? Ezektől függően tud egy szakember pontos javaslatot adni a hőszigetelés legjobb módjára a tetőtérbe és a homlokzat belső oldalára is egy helyszíni felmérés alapján.
Kedves József!
Már lassan egy éve keresgélek válaszokat a bennem felmerült kérdésre, de sehol nem találok választ. Adott egy szintes családi ház: pince, földszint, emelet, padlás elég nagy lakó helyiségekkel.Én külső és belső szigetelést egyaránt szeretnék. Értem, hogy a falnak tartó szerepe van és emiatt is merült fel bennem a kérdés. Mi történik a fallal, ha külső 10cm és belső 3 cm szigetelést kap a szilikát fal? Egyszer olvastam, hogy lehetséges a külső és belső szigetelés alkalmazása, ha a belső szigetelés ellenállása nem haladja meg a külső szigetelés 1/3-át és nem ázik a fal. Ez esetleg igaz lehet? Válaszát köszönöm.