Tudta, hogy 87%-unk elégedetlen otthona energiahatékonyságával? Mit lehet tenni az energiafelhasználás korszerűsítéséért?
A tudásunk és az anyagi lehetőségeink azonban nincsenek összhangban. Felmérések szerint a lakástulajdonosok 85%-a tudja, hogy a különféle energiahatékonysági beruházásokkal jelentősen csökkenteni tudná otthona energiafelhasználását. Ennek ellenére azonban csak a lakások kb. 40%-ában volt valamilyen korszerűsítés. Mi lehet ennek az oka?
A legfontosabb ok talán nem meglepő. A döntő többség által tudott megtakarítási lehetőség ellenére a családok többségében anyagi okok miatt nem fejlesztik a lakás energiahatékonyságát. Az ingatlanok egyharmadában ez a helyzet.
Akik fejlesztik otthonuk energiahatékonyságát, azok elsősorban a ház utólagos szigetelésével teszik ezt. Sok lakásban végezték el az ajtók és az ablakok cseréjét is, és ma már az energiatakarékosabb nyílászáróknak hála, kevesebbet kell fizetni a fűtésért. Sok háztartásban cserélik ki a hagyományos izzókat is korszerűbb, energiatakarékos változatra. Nem vitás, hogy ezekkel a korszerűsítésekkel jelentősen lehet csökkenteni az energia pazarló felhasználását. Ön milyen korszerűsítést végzett az elmúlt években?
A szigeteletlen homlokzaton, tetőn és aljzaton keresztül rengeteg energia vész el.
Az energiakorszerűsítés elmaradása persze oda vezet, hogy a háztartások jelentős része igen sokat fizet a házban felhasznált energiáért. Ez nem véletlen, hisz a korszerűtlen nyílászárókon keresztül nagy mennyiségű fűtési energia távozik a lakásból. A szigeteletlen falakon, tetőn és aljzaton keresztül pedig még ennél is több. Ha egy lakás homlokzata, tetőtere és a padlója is szigeteletlen még, akkor ott bizony nem ritka az sem, hogy a dupláját kell fizetni a fűtési energiáért. Ez bizony a hideg téli hónapokban súlyos tízezreket jelent minden hőszigetelés nélküli családi házban és társasházi lakásban.
Éppen ezért persze nem véletlen, hogy a lakások tulajdonosai az energiakorszerűsítéskor az első helyen a fűtésszámla csökkentését határozzák meg elérendő célként. Ezt követi az áramfogyasztás mérséklésére irányuló törekvés.
A fűtésre felhasznált energia csökkentését persze nemcsak a hőszigetelés utólagos megoldásával, hanem a fűtés korszerűsítésével is meg lehet oldani. A legtöbben hőszivattyút szerelnek fel, de viszonylag gyakori a napkollektorok felszerelése is a már korszerűsített és felújított otthonokba. Az is megoldás lehet a társasházakban, ha egyedi hőmennyiségmérő órát szerelnek fel a lakásba. Ez persze nem helyettesíti, hanem csak kiegészíti a ház utólagos szigetelését.
Persze nem véletlen az sem, hogy elsősorban a családi házban élők tervezik a ház utólagos hőszigetelését. Náluk ugyanis nem szükséges a társasházban élő többi lakóval előzetesen egyeztetni és egyezségre jutni a beruházásban. Saját maguk elhatározásából is bármikor hozzákezdhetnek, amikor a család anyagi helyzete lehetővé teszi a korszerűsítést.
Az sem véletlen igazán, hogy a legtöbben a kedvezőbb árú polisztirol szigetelésre gondol, amikor a homlokzat utólagos szigeteléséről van szó. Ennek természetesen az a legfőbb oka, hogy a kőzetgyapot szigetelés drágább a polisztirolnál.
Persze nem szabad figyelmen kívül hagyni a hőszigetelés anyagán túl a szigetelés vastagságát is. A szakemberek azt mondják, hogy a háztulajdonosok többsége a gazdaságos szigetelési vastagsághoz képest vékonyabb szigetelést épít be a homlokzatba. Jellemző a 10 cm körüli utólagos szigetelések beépítése. Pedig a vastagabb szigetelés hosszú távon nagyobb megtakarítást eredményezne. Nem véletlen az, hogy ha igazán hosszú távra tekint, akkor a szakemberek 16-18 centiméteres vastagságban javasolják az utólagos szigetelések beépítését. Persze ezt jelentősen befolyásolja az is, hogy milyen építőanyagból épült a homlokzati fal.
Emellett még azzal is jelentősen lehet javítani a szigetelés hatékonyságát, ha a hagyományos polisztirol lemezek helyett a korszerűbb grafitos lemezeket építi be a falba.
Ön milyen szigetelésen gondolkodik?