Amit a hőszigetelésről tudni érdemes

A hideg falak és padló problémáját a hőszigetelés könnyen orvosolhatja az elmúlt évtizedekben épült családi házakban. A homlokzat, a padlásfödém vagy éppen a padló utólagos hőszigetelése legalább 3-4 évtizedre megoldja a hideg falak, és a magas fűtésszámlák telente rendre visszatérő problémáját.

Ezt persze szinte mindenki tudja a 70-es, 80-as és 90-es években épült családi házak tulajdonosai közül, ezért sokan közülük – felmérések szerint minden negyedik, harmadik családi házban – tervezik is a ház utólagos hőszigetelését. Mégis van 2 olyan ok, ami miatt sok családban nem vágnak bele a felújításba.

  • Egyrészt a ház utólagos hőszigetelése tényleg biztosítaná a téli fűtési költségeknek akár a felére csökkentését is, csakhogy ehhez a külső falon lévő nyílászárók cseréje után szigetelni kell a homlokzatot és a padlást is. Ezt az utólagos szigetelést el lehet végezni akár három egymás utáni munkafázisban is, de ezek a felújítások külön-külön is milliós nagyságrendű kiadások lehetnek. Nem mindenkinek van erre lehetősége, még akkor sem, ha tudja, hogy hosszú távon ezzel bizony jól járna a családi kassza. A felújításra pillanatnyilag rendelkezésre álló források szűkössége miatt húzzák, halasszák a felújítást, illetve haladnak a családok lépésről-lépésre egyszerre csak a három fázis valamelyikét elvégezve.
  • Másrészt pedig a hőszigeteletlen családi házak állapota sem mindig alkalmas a legalább 3-4 évtizedre szóló felújításra. Ugyanis a kőzetgyapot vagy hungarocell szigetelést tényleg csak olyan falakra érdemes felrakni, amelyeknek az élettartama még legalább ennyi, vagy még ennél is hosszabb. Ekkor éri meg a beruházás. Nem sok értelme van a fél évszázadra szóló hőszigetelőt felrakni olyan falra, amely még 20 évet is nehezen fog kibírni. Márpedig felmérések vannak arra is, hogy a hőszigetelés nélküli családi házaknak legalább a 40%-a, de egyes megalapozott szakmai feltételezések szerint akár a fele is olyan állapotban van, amit már nem feltétlenül érdemes felújítani sem. Ilyenkor tehát megint nem érdemes belevágni a felújításba.

Akárhogy is nézzük azonban a mintegy 2,8-3 millió lakóingatlanból még legalább 2 millió nem korszerűen hőszigetelt, és ha azt vesszük, hogy a fele ezeknek nem is alkalmas az utólagos szigetelésre, akkor is van legalább 1 millió olyan ma még hőszigetelés nélküli családi ház, amelyet lehet és érdemes is felújítani. Ezzel ugyanis nemcsak az épület értékét lehet jelentősen növelni, hanem a működtetésének, a fűtésnek a költségét is jelentősen csökkenteni.

Nézzük tehát, hogy mit érdemes tudni a hőszigetelésről mielőtt belevágna a felújításba, családi háza utólagos hőszigetelésébe.

Mit jelent a hőszigeteletlen falak utólagos hőszigetelése?

A téli fűtési és a nyári klimatizálási költségek jelentős, akár 40%-os csökkenését is. A hőtérképes vizsgálatok alapján ugyanis a 70-es, 80-as években épült családi házak homlokzatának utólagos szigetelésével akár 40%-kal is csökkenthető a téli fűtés költsége. Ez pedig azt jelenti, hogy a homlokzati falak megfelelő minőségű és vastagságú utólagos szigetelésével minden 100.000 Ft-os jelenlegi fűtésszámlából 40.000 Ft-ot megtakaríthat a család, és ezt másra is fordíthatja. Tulajdonképpen tehát az éves fűtésszámla végösszege 40%-ának megtakarításával számolhat a homlokzat és a lábazat utólagos szigetelésével.

Természetesen ez egy átlagos kalkuláció, amit azért befolyásol a falazóanyag típusa, a fal vastagsága, a család fűtési szokásai is. Az előzetes tervezéskor azonban nyugodtan kalkulálhat ezekkel a várható számokkal. Egy konkrét hőtérképes vizsgálat pontos eredményével valamint a család fűtési szokásainak az ismeretével még pontosabban tudja tervezni az utólagos hőszigetelést követő várható megtakarítást.

Az utólagos hőszigeteléssel nemcsak a téli fűtés költségét, hanem a nyári klimatizálás áramszámláját is jelentősen csökkentheti a legmelegebb júliusi, augusztusi napokon.

Emellett pedig a felújítás után jelentős mértékben megnő az épület értéke is. Ugyanis a felújítás az üzemeltési költségek csökkentése révén jelentősen megnöveli az ingatlan értékét is. Foglaljuk össze röviden.

A hőszigetelés miért éri meg?

homlokzat szigetelés

Homlokzat szigetelés kőzetgyapot vagy hungarocell szigetelővel

Nézzük sorban a szigetelés mellett szóló legfőbb érveket.

  • Jelentősen csökken a téli fűtés és a nyári klimatizálás költsége.
  • A homlokzati hőszigetelés a falak hőingadozásának csökkentésével jelentősen megnöveli az épület élettartamát.
  • Az üzemeltetési költségek csökkenése, valamint az épület élettartamának növekedése növeli az épület értékét, hisz értékesebb egy olyan ingatlan, aminek a fenntartása, fűtése jelentősen olcsóbb.
  • Nemcsak a falakban, hanem a lakásban is csökken a hőingadozás, és ezzel komfortosabb lesz.
  • A falak hőingadozásának csökkenése a hideg felületeket is csökkenti, és ezzel csökken nedvesedés, a párakicsapódás veszélye.
  • A nedvesedés csökkenése pedig a gombásodás veszélyét csökkenti, ami pedig egészséges levegőt biztosít a lakásban.

Az épület utólagos hőszigetelése pedig a környezet terhelését is csökkenti, ugyanis a fűtéshez kevesebb energiára van szükség, ezért az energia megtermelésekor csökken a környezetet terhelő szén-dioxid kibocsátás.

Mit kerülhet el a hőszigeteléssel?

  • Magas fűtésszámlák télen, és villanyszámlák nyáron.
  • A hideg falak nedvesedése, vizesedése, penészedése, salétromosodása, dohosodása télen.
  • A falak túlmelegedése nyáron.
  • Komfortérzet csökkenése.

Itt tehát a hőszigetelés előnyeivel szemben felsoroltuk azokat az elkerülhető veszteségeket, amelyeket a hőszigeteléssel megelőzhet.

Tervezhetőbb üzemeltetés, kiszámíthatóbb kényelem

Családi háza szakszerű utólagos hőszigetelésével napjaink egyre szélsőségesebb időjárásával szemben családi háza üzemeltetésének kiszámíthatóságát, a működtetés tervezhetőségét és kiszámítható kényelmét növeli meg.

Ugyanis a leghidegebb téli és a legmelegebb nyári napokon a napon belüli hőingadozás nem ritkán akár 20 fok is lehet. Gondoljon csak bele, hogy augusztusban akár 40 fok is lehet a déli forróságban, míg hajnalban akár kellemes 20 fokra is visszaesik a hőmérséklet. Ugyanez a januári télben is lehetséges, hisz a déli 0 fok körüli hőmérséklet éjszakára könnyen mínusz 10 fok alá süllyedhet.

Utólagos hőszigeteléssel otthonában ezt a szélsőséges kinti hőingadozást csökkentheti jelentős mértékben.

Megéri hőszigetelni

Ahhoz, hogy ezt fel tudja mérni két dolgot kell megvizsgálni.

  • Egyrészt azt kell felmérni, hogy mennyibe kerül családi háza utólagos hőszigetelése?
  • Másrészt pedig azt, hogy mennyi idő alatt terül meg a hőszigetelésre fordított kiadás?

A kérdést persze úgy is feltehetnénk, hogy családi háza falazatának anyagát ismerve, milyen vastag hőszigetelésre van szükség ahhoz, hogy az elvárt mértékben csökkenjenek a fűtés várható költségei?

Ehhez nem kell mást tennie, mint összeadni a fűtésre és a nyári klimatizálásra fordított gáz és elektromos áramszámlák végösszegét. Ha ez megvan, akkor látja azt, hogy milyen nagyságrendű összegbe kerül családi háza éves fűtésének és klímatizálásának a díja.

Ha az utólagos hőszigeteléssel elérhető megtakarítás tervezéséhez, és a munkálatok ütemezéséhez elvégezteti a ház hőtérképes vizsgálatát, akkor pontos képet kap arról, hogy hol szökik a meleg a leginkább a lakásból.

A vizsgálat eredménye alapvetően kétféle lehet, és ez segít Önnek az épület hőszigetelésének megtervezésében:

  • Egyrészt mutathatja a vizsgálat azt, hogy a meleg elsősorban a padláson szökik meg, ezért elsőként érdemes a padlásfödémet szigetelni, mert ezzel érheti el a legnagyobb megtakarítást az üzemeltetési költségek csökkentésében. Ha ez jön ki a vizsgálat eredményeként, akkor a födém szigetelésével érdemes kezdeni a felújítást.
  • Ha viszont a felmérés azt mutatja ki, hogy a homlokzaton szökik elsősorban a meleg, akkor a nyílászárók cseréje után a külső falak utólagos szigetelését érdemes elvégeztetni a lábazat szigetelésével együtt.

A padlásfödém és a homlokzat utólagos szigetelésében az a jó, hogy a két felújítást egymás után, egymástól függetlenül is elvégeztetheti családi háza felújításakor.

Milyen vastag homlokzati szigetelésre van szüksége akkor, ha ezzel érdemes kezdeni a felújítást?

A 70-es, 80-as, 90-es években épült családi házak nagy része a sokak által ismert B30-as téglából, kohósalak, vagy gázbeton téglából épült. Ezeknek a falaknak a mai energiaárak mellett már nagyon alacsony a hőszigetelése.

Az EU-ban érvényes szabályozás szerint hazánkban is 2018. január elsejétől jóval szigorúbb követelmények érvényesek az új épületek homlokzati falainak hőszigetelésére. Eszerint a most épült családi házaknál a külső falak hővezetési tényezőjének legalább 0,24 W/m2K-nak kell lenni.

Ez azonban csak a mindenképpen teljesítendő értéket jelenti. Az ajánlásokban a szakemberek az energiaárak várható további emelkedése miatt még továbbmennek, és a fűtési valamint a klimatizálási költségek jövőbeni megtakarításának még magasabb mértéke érdekében a 0,24 helyett inkább a 0,17 W/m2K értéket javasolják elérni nemcsak az új épületek építésekor, hanem a felújítások során is. Mit is jelent ez családi háza utólagos szigetelésekor?

Leginkább azt, hogy nemcsak kiváló minőségű hungarocell vagy kőzetgyapot szigetelést érdemes választani a falra, mert ezzel érheti el nagy valószínűséggel a megtakarítás szükséges mértékét, hanem azt is, hogy a jó minőségű szigetelőanyagot megfelelő vastagságban is kell beépíteni az épület homlokzatára. Legyen a fal a gázbetonból tufából vagy pedig B30-as téglából épült érdemes jó vastagon szigetelni. A falak milyen vastag utólagos szigetelésére lehet szüksége?

  • A jelenlegi követelmény szerint a 0,24-es hővezetési tényező értéket ezeken a falakon hagyományos hungarocell szigetelőből legalább 14 cm vastag szigetelés beépítésével, grafitos szigetelőből pedig legalább 10 cm vastag beépítésével tudja biztosítani.
  • Azonban ha még nagyobb mértékű megtakarítást szeretne a fűtési költségeiben, akkor nem a jelenlegi rendelet szerinti, hanem az ajánlott 0,17-es értéket célozza meg, és ekkor hagyományos hungarocellből minimum 22 cm vastagságot, grafitos szigetelőből pedig legalább 16 cm-es szigetelőt kell beépítenie a felújításkor.
  • Kőzetgyapot szigetelésnél is hasonló vastagsággal számolhat, mint a grafitos szigetelésnél.

Most már csak abban kell döntenie, hogy kőzetgyapottal vagy inkább hungarocellel szigeteli inkább a homlokzatot. Ha pedig ebben már döntöttek, akkor a tervezett megtakarítás mértékétől függően el kell dönteniük a hőszigetelés tervezett vastagságát.

Családi háza utólagos hőszigetelésének ugyanis nemcsak egy folyamatosan jelentkező fűtési költség megtakarítása jelentkezik majd, hanem induláskor egy egyszeri jelentős beruházásra lesz szükség. A beruházás tervezett költségét, és várható jövőbeni megtérülését kell összevetnie egymással.

  • Minél vastagabb hőszigetelést választ, annál nagyobb mértékű megtakarítást érhet el a havi fűtési költségekben. Viszont emiatt a felújítás induló költsége is magasabb lesz, a beépített hőszigetelő nagyobb vastagsága miatt.

Mire figyeljen oda a hőszigetelő rendszer kiválasztásakor?

Nyilván fontos szempont a szigetelő kiválasztásakor a rendszer ára. Azonban az ár, önmagában még nem elég a jó választáshoz. Egyéb szempontok is vannak:

  • Általában az ár tükrözi a szigetelő minőségét is. A jó minőségű, megbízható szigetelő anyagoknak magasabb ára a gyengébb minőségűeknél.
  • Nem mellékes a hőszigetelő rendszerhez járó garancia sem. A legjobb minőségű hőszigetelő rendszerekhez a gyártók ma már 25 éves garanciát adnak.
  • Fontos szempont az is, hogy lesz-e lehetőség esetlegesen utólagos rendelésre, ha nem pontosan állapította meg a szükséges mennyiséget.
  • A vakolat kiválasztásakor nem mellékes a színminták közötti választás lehetősége sem.
  • A forgalmazó kereskedő kiválasztásakor érdemes azt is megnézni, hogy hány éve dolgozik az építőanyag forgalmazásban? Ha csak tavaly kezdett el építőanyag forgalmazással foglalkozni, akkor érdemes megkérdezni, hogy 10 év múlva, amikor esetleg valami gondja, vagy kérdése lesz a kiválasztott rendszerrel, akkor lesz kinek feltennie a kérdést?
  • Segít-e a kereskedő az Önnek legmegfelelőbb rendszer kiválasztásában? Vagy csak abban érdekelt, hogy tőle vásárolja meg a szigetelőt?
  • Ha asztmás, vagy légúti allergiával küzdő is van a lakásban, akkor a nem jó páraáteresztő hungarocell helyett érdemes a jó páraáteresztő kőzetgyapot szigetelést választani.

A megfelelő hőszigetelő rendszer kiválastásán túl legalább olyan fontos a kivitelezés minősége és ezzel együtt pedig a kivitelező kiválasztása is. Ugyanis a gyári 25 éves garancia csak szakszerű kivitelezéssel együtt érvényes. Ezért alapvető fontosságú, hogy megfelelő képzettséggel, gyakorlattal és megbízható referenciákkal rendelkező kivitelezőt érdemes választani a munkára.

Ez pedig azt jelenti, hogy akár már egy fél évvel vagy egy évvel előre is érdemes lehet megállapodni azzal a kivitelezővel, akinek jó híre van, és éppen ezért bizonyára be van telje jó előre a naptára.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük