Tudta, hogy az épületek működtetése a teljes energiafelhasználásnak körülbelül a felét teszi ki? Az Európai Unió országaiban az épületek működtetésére megy az energiafelhasználás 40%-a. Ezt megismerve máris jóval érthetőbb, hogy miért olyan fontos az így elfogyasztott energia hatékony felhasználása.
Az energiafelhasználás nagyságrendjét látva nem véletlen, hogy az épületek energiafelhasználását, a felhasznált energia pazarlását korlátozni kell. Ezek után nem meglepő, hogy tagországai számára az EU kötelezően előírta, hogy az épületek energiafelhasználásáról saját szabályozást hozzanak létre.
Energetikai tanúsítványt kell készíteni az új épületek használatba vételekor, és meglévő épületek eladásakor. Ez az energetikai tanúsítvány 10 évre szól. Ez tehát azt jelenti, hogy az épület eladásakor szükség van egy 10 évnél nem régebbi energetikai tanúsítványra. Persze, ha egy jelentős energetikai korszerűsítést hajtottak végre az épületben, amely csökkenti az energiafelhasználást, akkor érdemes új energetikai tanúsítványt készíttetni a megváltozott értékekkel még az eladás előtt.
A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényező értékeire vonatkozó követelmények
Az EU által előírt energetikai szabályozás szerint az épületeknek három különböző, de egyaránt az épület energiafogyasztását jellemző mutatónak kell megfelelnie.
Az első mutató az épületet határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezőjének (U) maximális értékét határozza meg.
A hazánkban a jelenleg még érvényben lévő értékeket az alábbi táblázat tartalmazza. Mivel azonban az EU szabályok szerint 2020-ig el kell jutnunk a közel 0 energiafelhasználású épületek építéséhez, ezért a szakemberek meghatároztak egy javasolt értéket is a hőátbocsátási tényező értékére.
Forrás: https://www.austrotherm.hu/informaciok/szabalyozas/az-uj-epueletenergetikai-szabalyozasrol.html
A ma még érvényben lévő értékek helyett már ismerjük a 2018-ban kötelező hőátbocsátási tényezők (U W/m2K) értékeit is:
- Az épület külső homlokzati fala: 0,24; A jelenlegi követelmény 0,45, mint ahogy a fenti táblázatban is látja
- Lapostetőre: 0,17
- Fűtött tetőszerkezet 0,17 (például beépített tetőtér esetén)
- Padlás és búvótér alatti födém 0,17
- Árkád és átjáró feletti födém: 0,17 (Ezek az értékek a passzív házaknál = 0,15)
- Fűtött és fűtetlen terek közti fal 1,0
- Üvegezés 1,0
- Fa vagy Pvc homlokzati nyílászáró 1,25
- Tetősík ablak 1,25
- Talajon fekvő padló 1,3 (új épületnél)
- Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig 0,3
Forrás: https://www.haz.hu/hir/51/Hogyan-valtoznak-az-epuletenergetikai-kovetelmenyek-hazankban
Nemcsak a szabályoknak való megfelelés, hanem a fűtési költségek csökkentése is megkívánja az épületszerkezetek hőszigetelését
Az ajánlásban megfogalmazott, és a 2018-tól kötelező hőszigetelési értékek csak korszerű építőanyagokból épített vagy pedig utólagosan hőszigetelt szerkezetekkel teljesíthetők. Még jobban igaz ez a 2020-tól kötelezően betartandó közel 0 energiafelhasználású épületekre.
2021-től már minden új épületet közel nulla energiafelhasználással kell majd megépíteni. Ez azt jelenti, hogy ezeknél az épületeknél a falszerkezet hőátbocsátási tényezőjének (U) értéke várhatóan 0,17 W/m2K lesz.
Ennek úgy fog tudni megfelelni majd, hogy családi háza falazóanyagának és az utólagosan beépítésre kerülő hőszigetelő anyagnak megfelelően kiválasztja a 0,17 W/m2K ajánlásnak megfelelő hőszigetelési vastagságot.
- A 70-es, 80-as években pl. sokan építkeztek az akkor nagyon népszerű B30-as téglából. Ha Önnek is ebből épült családi háza van, akkor az utólagosan szigetelt B30-as téglafal 0,17-es értékének eléréséhez a hagyományos fehér polisztirol lemezekből 22 centiméteres vastagságot, a Grafit Reflex szigetelőből pedig 16 centiméteres vastagságot kell beépíteni.
A fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozó követelmények
A másik mutató az épület fajlagos hőveszteség tényezője, ami szintén nem haladhatja meg az előírt értéket. Ez a fajlagos hőveszteség tényező az épületet határoló egyes szerkezetek felület arányosan átlagolt hőátbocsátási tényezője amit el kell osztani az épület térfogatával.
Az összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmények
Ez a harmadik energiafelhasználást jellemző mutató. Ez az összesített energiaigényt mutató szám az épület fűtés, szellőzés, klimatizálás. világítás és a melegvíz ellátás együttes energiaigényének az összege. Ez éves szinten nem lehet nagyobb, mint a kategóriájának megfelelő, az adott céllal épült, adott felület/térfogat arányú épületekre meghatározott érték. Jellemzően lakóépületekre ez az érték nem haladhatja meg a 110-220 kWh/m3 értéket évente.
Joggal teheti fel a kérdést, hogy miért van szükség három mutatószám meghatározására, és az összesített energetikai jellemzőre?
- Ezt az indokolja, hogy az épület energiafelhasználásában fontos szerepet játszó elemeket ne lehessen egymás ellen felhasználni, és 1-1 korszerű rendszerrel ne lehessen elfedni az esetlegesen korszerűtlen többi rendszert. Például egy nagyon korszerű fűtési rendszerrel ne lehessen kiváltani hőszigetelés nélküli homlokzati falak, nyílászárók és a tetőszerkezet korszerűtlenségét.
Az épületek energetikai tanúsítványa a összesített energetikai jellemző ismeretében készülhet el. Ez alapján az energetikai tanúsítvány az épületet az energiafogyasztás szerint sorolja a megfelelő kategóriába. Nem véletlen, hogy ez a besorolás jelentősen befolyásolja az épületek eladásakor a piaci értéket.
Ezért van az, hogy a régi építésű családi házak piaci értékét jelentős mértékben növelni tudja az épület utólagos hőszigetelésével.