Az utólagos hőszigetelés a gázfogyasztást is csökkenti

Télen többet költünk a világításra, és a magas fűtésszámlák is a téli hónapokban terhelik jobban a családi kasszát. Persze bizonyára havi átalánydíjat fizet a fűtésszámláján, de a dráguló energia egyre magasabb számláját biztos érzi.

A fűtésre elhasznált energia árát a felhasznált mennyiségen túl a kőolaj és a földgáz világpiaci ára is jelentősen befolyásolja. A rendelkezésre álló energiahordozók mennyiségét ismerve nem számíthatunk az energia árának mérséklődésére, sőt inkább ennek az ellenkezője a valószínűbb. Ebben a helyzetben pedig alapvető fontosságú, hogy mennyi energiát használunk el lakásunk világítására és fűtésére. Az energia árát az energiahordozók világpiaci ára és a nemzetközi gazdasági helyzet határozza meg alapvetően. Ezt még országos szinten sem vagyunk képesek befolyásolni. Sokkal inkább hatásunk van az általunk felhasznált és elfogyasztott energia mennyiségére.

Ha gazdaságosabban használjuk fel az energiát, vagyis hőszigeteléssel takarékoskodunk, akkor kevesebbet kell érte fizetni. Nemcsak kevesebbet kell azonban fizetni, hanem kevesebbet is fogyasztunk, kevesebbet is használunk fel, ezáltal pedig kevesebb kőolajra és elsősorban földgázra is lesz szükségünk a lakás fűtésére.

Hazánkban a családi házak és egyéb épületek fűtésére a teljes energiafelhasználásnak mintegy a negyedét fordítjuk. Az ország energiafelhasználásában ez jelenti a legnagyobb arányt, mert még az ipar energiafogyasztása és a közlekedés energiaigénye is elmarad ettől néhány százalékkal.

utólagos hőszigetelés

Családi házaink utólagos hőszigetelésével nemcsak a gázszámlát csökkentjük, hanem a gázfogyasztás is mérséklődik

Az épületek hőszigetelésének javításával jelentős mértékben tudjuk csökkenteni nemcsak a fűtés kiadásait, hanem az energiafelhasználást is. Gondoljon csak bele!

  • Az energiatakarékos épületek energiafelhasználása 120kWh/m2év, míg az alacsony energiafelhasználású épületek 90kWh/m2év energiát használnak fel.
  • Még ez is jócskán elmarad a passzív házak energiafelhasználásától, ami 30kWh/m2év.
  • A hőszigetelés nélküli épületek azonban akár 300 kWh/m2év energiát is felhasználnak a működésükhöz. Van tehát előrelépési lehetőség bőven az energiafelhasználás mérséklésében, az épületek energiahatékonyságának javításában.

Hazánkban közel 2,5 millió családi ház van. Ezek közül a házak közül talán 600 ezer lehet hőszigetelt. Tehát nem túlzó megállapítás az, hogy 1,5-2 millió családi ház utólagos hőszigetelésével jelentős mértékben lehetne javítani az épületek energiafelhasználásának hatékonyságát, és ezzel együtt pedig a felhasznált energia jelentős mértékű csökkenését tudnánk elérni.

Természetesen ez a közel 2 millió családi ház nemcsak eltérő állagú, hanem eltérő életkorú is, ezért különböző mértékű energiahatékonysági felújítást igényel illetve tesz lehetővé. Sőt a családi házak egy része semmilyen mértékű felújítást, utólagos szigetelést nem tesz lehetővé. Szakemberek becslése szerint a lakásállomány felét, közel felét egyszerűen nem éri meg, nem gazdaságos még felújítani sem. A legjobb lenne lebontani, és újat építeni helyettük. Ennek azonban természetesen semmi realitása sincs, ismerve a családok teherbíró képességét.

Az épületek állaga mellett ugyanis számolni kell a családi házakban lakók felújításra, utólagos hőszigetelésre fordítható forrásaival is. Ez pedig meglehetősen különböző, sőt bátran kijelenthetjük, hogy a családok jelentős részének nincsenek megfelelő saját forrásai semmilyen felújításhoz.

Pedig a családi házak energiahatékonyságának javítása, az utólagos hőszigetelés tömeges méretű növelése gazdaságilag igencsak kedvező hatású lenne. Azzal természetesen számolni kell, hogy az utólagos szigetelés egyszeri jelentős kiadást jelent, utána azonban ennek az épületek értékét is növelő beruházásnak jelentős energiafelhasználást csökkentő hatása lesz. Mégpedig nem egy éven át, hanem az utólagos hőszigetelést követően évtizedeken át.

Az energetikával foglalkozó szakemberek a fűtési költségek csökkentése és a felhasznált energia mennyiségének csökkenése mellett még egy harmadik jelentős hatásra is felhívják a figyelmet. A fűtésre elhasznált földgáz mennyiségének csökkenése azt is eredményezi, hogy a kisebb gázfogyasztás mellett a környezet terhelése is mérséklődne. Társadalmi szinten pedig ez sem elhanyagolható tényező, még akkor is, ha ez az egyes családok költségvetését közvetlenül nem érinti. Az emberek életminőségét azonban a környezeti terhelés mérséklődése is javítja.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.