Bontott tégla beépítése építkezéskor

A bontott tégla nagyon keresett lett az utóbbi években. Divatos építőanyaggá vált. Miért futott fel ennek a patinás építőanyagnak olyan nagyon a kereslete?

Nemcsak divat, hanem egyre nagyobb gazdasági szükségszerűség is környezetünk védelme, a természeti erőforrásokkal való takarékosabb gazdálkodás az elmúlt évtizedek pazarló felhasználása után. Ennek a törekvésnek lehet az egyik ésszerű következménye a múltban gondosan legyártott, és az épületek építéséhez felhasznált kisméretű és nagyméretű bontott téglák bontás utáni újrafelhasználása az építkezések során.

Melyek a bontott tégla előnyei?

Ezek a régi, masszív tömeget tartalmazó téglák sokkal tartósabb gyártástechnológiával készültek a mostani, korszerű üregszerkezetű téglákkal szemben. A régi, masszív tömör téglákat az épület bontása és a tégla tisztítása után újra fel lehet használni az építkezéseknél.

Szemben a korszerű üregszerkezetes téglákkal, amelyek a bontás során törmelékké válnak, illetve fognak válni. Ezeknek a tégláknak ugyanis a könnyűsúlyos üregszerkezete nem teszi lehetővé az újrafelhasználható bontását. Ezért újrafelhasználás helyett törmelékként hulladéklerakókban fogják végezni.

A régi kisméretű bontott téglák azonban az épületek kíméletes kézi bontásával és a téglák takarításával értékes rusztikus megjelenésű építőanyagok lehetnek az új építkezéseknél is. Nem is elsősorban homlokzati falak falazóelemeként, hanem inkább antik, rusztikus hatást árasztó belső és külső falburkolatok kialakításakor érdemes velük számolni. Annyi ugyanis nincs a bontott téglákból, hogy a nagy tömeget igénylő homlokzati falak tömeges gyártásához értékelhető módon számíthassunk a bontott téglákra.

A bontott téglák újra felhasználása azonban nemcsak környezetbarát, hanem gazdaságos is lehet. Ugyanis az új gyártású falazóanyagokhoz képest kedvező áron beszerezhető bontott téglákból is építhetők akár családi házak is.

Természetesen a régi kisméretű és nagyméretű bontott téglák hőszigetelő képessége nem olyan jó, mint korszerű üregszerkezetes modern társaié. A bontott téglák tartóssága azonban semmiféle kívánnivalót nem hagy maga után.

Alapesetben statikailag sem jelentenek gyengébb minőséget az épületszerkezetek tartósságában. Mivel azonban a bontásból származó téglák minősége nem egységes, hanem esetleges, ezért a bontott téglák minőségéről nem állnak rendelkezésre gyártói minőségigazolások. Ezeknek az újrafelhasznált tégláknak a megbízható minőségéről az építést vezető építész ad nyilatkozatot az építési naplóban. Vagy pedig a bontott tégla értékesítésével foglalkozó kereskedő állít ki terméktanúsítványt.

A semmivel sem gyengébb szilárdságú bontott téglákból épült falak hőszigetelő képessége kiegészítő szigeteléssel együtt fog megfelelni a legújabb, 2018 elejétől érvényes hőtechnikai előírásoknak is.

A kiegészítő szigetelés finanszírozásánál érdemes számba venni a korszerűen hőszigetelt falakkal az elkövetkező évtizedekben megtakarítható fűtési költségeket, valamint a bontott tégla kedvező árát is. A bontott tégla ára ugyanis jóval kedvezőbb a korszerű üregszerkezetes modern falazóanyagokhoz képest.

Természetesen a darabárakat nem érdemes egy az egyben összehasonlítani, mert a kisméretű bontott téglából jóval több kell ugyanolyan fallégköbméter falazásához. Az árak összehasonlításakor a bontott téglából elkészült és a korszerű üregszerkezetes téglákból elkészült falazatok bekerülési költségét és az épület elkövetkező évtizedekbeli fűtési, üzemeltetési költségét is érdemes számba venni.

A bontott téglákat azonban nem elsősorban homlokzati falak építéséhez, hanem rusztikus megjelenésű belső válaszfalak és külső burkolatok elkészítéséhez használják. Összehasonlításul azt is érdemes végiggondolni, hogy egy kisméretű bontott tégla 60-80 forintos darabára igencsak versenyképes az új gyártású kisméretű tömör tégla 85-95 forintos árához képest.

Ha pedig az egész házat környezetbarát módon, újrahasznosított anyagok felhasználásával építi meg, akkor a bontott tégla a korszerű üregszerkezetes téglákkal szemben nemcsak környezetbarát megoldást képvisel, hanem patinás megjelenésével egy egészen más minőséget is.

bontott tégla

Bontott tégla építkezéséhez

A bontott téglák ma már – éppen az egyre növekvő keresletük miatt – nagy választékban állnak rendelkezésre, persze nem minden építőanyag kereskedésben, hanem sokkal inkább bontott, használt építőanyagok forgalmazásával foglalkozó kereskedőknél illetve az interneten apróhirdetési portálokon.

  • A bontot téglák lehetnek kisméretű és nagyméretű tömör téglák is.
  • Piros, sárga valamint vegyes színekben is beszerezhetők.
  • Kifejezetten értékesek és keresettek a címeres (pecsétes) téglák, amelyek akár 100-110 évvel ezelőtt gyártott antik téglák is lehetnek.

Melyek lehetnek a bontott téglák hátrányai?

Az előnyök mellett természetesen vannak a bontott tégláknak hátrányai is.

Az egyik fő hátrány a már korábban említett nem egységes, első ránézésre kiszámíthatatlan, megállapíthatlan minőség. Éppen ezért a bontott téglák minősítését a beépítés előtt el kell végeznie az építést vezető szakembernek, és a minősítés tényét, eredményét be kell vezetnie az építési naplóban. A megfelelő minőség szempontjából persze nem maga a minősítés ténye a fontos, hanem olyan minőségű bontott téglának a beszerzése, amely tartósságával megfelelő minőséget képvisel majd az épületbe beépítve.

A másik nagy hátrányt a bontott téglák nehézkes beszerzése jelenti. Mivel nem áll rendelkezésre nagy tömegben és egységes minőségben, ezért a beszerzés folyamata, az utánajárás, a kiválasztás biztosan hosszadalmasabb lesz, mintha új falazóanyagot vásárolna. A beszerzés mellett a megvásárolt tégláknak a kiszállítása is problémásabb. Egyrészt a bontott téglákat fel és le kell pakolni a teherautóra és a teherautóról. Ez többletmunkával jár. Másrészt pedig ha ezt a rakodást szeretné elkerülni, akkor a bontott téglákat is raklapokra kell rakatni, ennek viszont bizony ára van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük