Erkély hőszigetelése

Ha társasházban lakik, akkor biztos van erkély is a lakásában. Akkor is jó eséllyel erkélyes a háza, ha emeletes vagy tetőtér beépítéses a családi háza. Ha pedig éppen most épít erkélyes családi házat, akkor sok egyéb mellett biztos érdekli az erkély hőszigetelése is.

erkély hőszigetelés

Erkélyes családi házban lakik?

Az erkélyek ma már hozzátartoznak az épületek látványához. Az erkély az emelet része, mégpedig meghosszabbított része a családi házaknál is, hisz az egy-másfél méter széles nyitott épületrész a födémekből konzolosan kinyújtott tartószerkezettel kapcsolódik az épülethez.

A másfél méter nem a véletlen műve, hisz az építési rendeletek határozzák meg, hogy csak másfél méter széles erkélyek állhatnak ki a homlokzat síkjából.

Loggia és erkély szigetelés

A loggia is erkély, mégpedig olyan, amelynek egy vagy mindkét oldala is tömör jellegű fallal határolt, vagy a homlokzat síkjából kiugorva, vagy az épületbe besüllyesztve. Többemeletes társasházaknál az erkélyek és loggiák emeletenként egymás felett helyezkednek el. Szigetelés szempontjából meghatározó jelentősége van annak, hogy alattuk nincs beépített illetve fűtött tér.
Mivel az erkély legtöbbször kiáll az épület síkjából és a födémből konzolosan kinyúló tartószerkezet tartja, ezért az építésénél nagy gondossággal és körültekintéssel kell eljárni. Már az épület tervezésénél oda kell figyelni az erkély biztonságára, és az erkély esetében még nagyobb jelentősége van a pontos és precíz kivitelezésnek.

Nem véletlenül említem a kivitelezést, hisz az erkély építésénél nemcsak a tartószerkezet megfelelő erősségéről és biztonságáról kell gondoskodni, hanem ki kell alakítani az erkély megfelelő lejtését, hőszigetelését és vízszigetelését, majd a burkolatot. Emellett pedig meg kell építeni a korlátot, ki kell alakítani a mellvéd burkolatot. Nem biztos, hogy az erkélyen elég a szobából kiszűrődő fény, ezért a világítását is meg kell oldani.

Az erkély hőszigetelés kétféleképpen is lehetséges

A ma ismert korszerű erkély építési mód mód szerint a födémben, a vasbeton koszorúban helyeznek el egy hőhíd-megszakító elemet. Ez azért jó megoldás, mert így az erkélylemez hőszigetelésére nincs is szükség.

Azonban ez tényleg egy olyan korszerű módszer, amelyet sok esetben még nem ismernek, illetve ha ismerik, akkor sem építik be a hőhíd-megszakító elemet. Ennek persze lehet anyagi jellegű oka is, de azt is el kell ismerni, hogy például íves homlokzatoknál a hőhíd-megszakító elem beépítése nem is használható. Az is lehetséges, hogy beépítéséhez a statikai tervezésért felelős szakember egyszerűen nem járul hozzá.

A hőhíd-megszakító elem beépítése melletti másik módszer az erkély-lemezek hőszigeteléssel való körbeburkolása. Ilyenkor a hőszigetelés vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a hőszigetelés is megfelelő legyen azért, de mégse legyen túlságosan vastag az erkélylemez. Gyakori megoldás a 4-6 cm vastag hőszigetelés, amit alulra és felülre is elhelyeznek.

Érdekességképp érdemes megemlíteni, hogy pusztán a hőhídmentesség miatt nem kellene az erkélyt teljes szélességben szigetelni. Elég lenne csak a falszerkezet vastagságának 2-3 szoros szélességében. A hőszigetelést vagy a zsaluba helyezik be, vagy utólag fogják majd behelyezni a zsaluzattal kihagyott mélyedésben.

Sokszor azonban statikai okokból biztonságképp az egész erkélyt körbeburkolják a hőszigeteléssel.

Attól függően, hogy az erkély szigetelés rétegrendje egyenes vagy fordított a hőszigetelés kerülhet a vízszigetelés fölé – fordított rétegrendnél – és alá is – egyenes rétegrendnél.

Az erkély építésénél a legnagyobb gondot általában az szokta okozni, hogy a rendelkezésre álló vastagságban minden szükséges réteg beleférjen mégpedig a szükséges vastagságban. Ez utóbbi bizony nem mindig sikerül. A megfelelő lejtésképzés, a vízszigetelés, a hőszigetelés és még a burkolásra használt padlólap is.

Ami a belső szobában a födém vastagságában elegendő helyet jelent például a lépéshang szigetelés, a betonozás és a burkolat számára, az kívül, a szabadban lévő erkélyen már kevés lehet. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy kívül, a teraszon a víz elleni szigetelésre két réteg bitumenes lemez beépítésére is szükség van, és ez is 1, másfél centiméteres vastagságot jelent.

Ha pedig az erkély építésekor helyszűkében van a kivitelező, akkor legkézenfekvőbb megoldásként az erkélyoldalon hiányzó néhány centimétert éppen a hőszigetelés szükséges 5-6 centiméteres vastagságából veszik el. Ez pedig azt jelenti, hogy az eredetileg 5-6 centiméteres hőszigetelés meg fog oszlani a másfél centis vízszigetelés és a 4 centis hőszigetelés között. Ha nem kell még valami másnak is helyet szorítani.

A legjobb megoldás az lenne, ha az erkélyt a szükséges vastagságban lentebb építenék a belső födém síkjához képest, hogy az erkélyen a szükséges rétegeket a megfelelő vastagságban ki lehessen építeni.

Egyenes rétegrendnél a hőszigetelésre használt szigetelő hőszigetelő képességét a vízszigetelés védi a csapadékkal szemben. Ezért ha az erkély mérete lehetővé teszi, akkor érdemes a szükséges lejtést is hőszigetelőből elkészíteni. Erre kifejezetten használatos Ha a rétegrend egyenes és az erkélyek mérete és alakja viszonylag kedvezõ, akkor mindenképpen javasolt a lejtést hőszigetelőből készíteni, például Austrotherm AT–N100-as lejtésképző elemekből. Természetesen a kivitelezésnél, például a korlátok behelyezésénél oda kell figyelni arra, hogy ne sérüljön meg a vízszigetelés, és hőhíd se keletkezzen.

Fordított rétegrendnél a vízszigetelésre használt bitumenes szigetelő nem védi a nedvességgel szemben a hőszigetelőt, ezért itt olyan anyagot kell használni a hőszigetelésre, aminek a nem árt meg a nedvesség. Ez pedig az XPS hőszigetelő valamelyik fajtája, például az XPS TOP 30-as lemez lehet.

Az XPS lapokkal való hőszigetelésnél az erkély padlólap burkolatát nem betonra, hanem zúzalékra érdemes lerakni. Az erkély alsó felületére is felhelyezik a hőszigetelést, és vakolattal vonják be.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.