Használt építőanyagok beépítése

Az építkezés során használt építőanyag beépítésekor több kérdést is végig kell gondolni. Melyek lehetnek a használt építőanyagok beépítését befolyásoló legfontosabb kérdések?

A legfontosabb szempont, hogy a használt építőanyag beépítése sem veszélyeztetheti a belőle megépült épület biztonságát és stabilitását. Hogyan lehet ezt a feltételt teljesíteni?

használt ablakok

Használt ablakok újra beépítésre várva

Épületeink biztonsága és hosszú életttartama alapvető fontosságú érdekünk. Ezért logikus követelmény lehet az építkezésekkel szemben, hogy a megépült épület élettartama, műszaki biztonsága ne függjön attól, hogy a beépített termékek honnan származnak, használt, bontott termékek voltak-e, vagy pedig új építőanyagok. Pedig könnyű belátni, hogy a bontásból származó, ajtók, ablakok, gipszkarton lapok, falazóanyagok, tetőcserepek, hullámpalák, burkolólapok és egyéb bontott építőanyagok várhatóan nem lesznek olyan hosszú élettartamúak, mint ezeknek az építőanyagoknak az új termékei.

  • Ugyanakkor a bontásból származó, használt építőanyagok között is lehetnek természetesen egyébként jó állapotban lévő, a bontás során megkímélt anyagok, amelyek adott esetben felhasználhatók még az építkezés során.
  • Másrészt pedig az építkezés célja szerint az is előfordulhat, hogy az adott épület nem hosszú évtizedekre épül, hanem várhatóan jóval rövidebb időre.

A bontásból származó, használt építőanyagok minőségének, műszaki színvonalának, élettartamának a megítélése nem egyszerű feladat. Fel is vetődik a kérdés, hogy hogyan lehet igazolni ezeknek a bontásból származó építőanyagoknak a műszaki színvonalát, teljesítményét?

A nem kereskedelmi forgalomból származó bontott építőanyagok beépítésekor az építkezésért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozattal igazolja a beépítésre kerülő bontott építőanyag műszaki teljesítményét, megfelelőségét.

Azonnal adódik persze az a kérdés, hogy birtokában van-e a műszaki vezető annak a szakmai tapasztalatnak, illetve el tudja-e végezni azokat a szükséges vizsgálatokat, amelyek ennek a nyilatkozatnak a felelős megtételéhez szükségesek? A válasz sok esetben természetesen nemleges, és ekkor felvetődik az, hogy ilyen esetben nem építhető be a használt építőanyag, még akkor sem, ha egyébként a teljesítőképessége alapján beépíthető is lenne.

Ezekre az esetekre biztosított a felelős műszaki vezetőnek az a lehetősége, hogy az igazoláshoz, nyilatkozatának megtételéhez szakértőt vonhat be, vagy teljesítményvizsgálatra jogosult laboratórium vizsgálatát is kérheti. A szakértői véleményre vagy laboratóriumi vizsgálatra támaszkodva pedig már megalapozottan adhatja meg az építési a naplóban a nyilatkozatát.

  • Különösen nagy jelentősége van a megalapozott döntésnek például az épület tartófalába beépített bontott téglák esetén, mert ilyenkor a beépített téglának megfelelő szilárdságúnak kell lenni az épület megfelelő teherbíró képessége érdekében.
  • Az épületbe beépített bontott faanyagok pedig nem lehetnek szuvasodott, gombafertőzött anyagok.
  • Tartószerkezeti anyagoknál nem lehet megengedő az építkezésért felelős műszaki vezető. Azonban a bontott tetőcserép beépítése a tetőre vagy pedig a bontásból származó kőburkolat esetleges alacsonyabb élettartama, már nem veszélyezteti az építmény biztonságát. Még akkor sem, ha például a tetőfedés vagy a padlóburkolat szépsége és élettartama minden bizonnyal elmarad attól, mint amikor új tetőcserép vagy padlólap kerül beépítésre.

A kereskedelmi forgalomból származó bontott, használt építőanyagok esetén pedig a használt építőanyagot forgalomba hozó kereskedő ad teljesítménynyilatkozatot a termék mellé. Ebben persze nem annak kell állni, hogy az értékesített használt építőnyag ugyanolyan teljesítménnyel rendelkezik, mint új társa, hanem annak, hogy az adott használt építőanyag ténylegesen milyen teljesítménnyel rendelkezik. És ennek az ismeretében fogja majd eldönteni a vásárló, hogy megvásárolja-e az építőanyagot, vagy pedig nem.

Új építmények esetén a használt építőanyagok beépítése fokozott körültekintést igényel, mert ha nem az elvárt módon megfelelő a beépítésre kerülő bontott építőanyag minősége, akkor ez az egész épület élettartamát csökkenti, esetleges karbantartási költségeit indokolatlanul korán esedékessé teszi.

Melléképületek, istállók, ólak építése esetén azonban egyáltalán nem biztos, hogy a megépítésre kerülő épület több évtizedre készül, ezért a beépítésre kerülő építőanyagoktól sem kell megkövetelni feltétlenül az 50 éves garanciális élettartamot. Főleg akkor nem, ha a rövidebb élettartamú, használt építőanyag jóval kedvezőbb áron elérhető, mint az 50 éves garanciával rendelkező új társa.

Falazott kerítés vagy rusztikus hatású kerti burkolat építésekor is csábító lehet a bontott tégla beépítése az új falazókő vagy rusztikus hatású térkő burkolat helyett. Itt természetesen azt kell alaposan mérlegelni, hogy a kültérben megépített kerítés és térburkolat fagyállóságát mennyire fogja biztosítani az esetlegesen megvásárlásra kerülő bontott tégla. Valószínűleg nem lesz olyan mértékben fagyálló a bontott tégla, mint a betonból készült új falazókő.

  • A használt tégla árelőnye azonban igencsak vonzó lehet például egy masszív téglakerítés építésekor.
  • Míg valószínűleg kevésbé jó lehetőség egy térkő burkolatnál, mert az egy sorban lerakott bontott tégla a fagyott talajon bizony könnyen szétfagyhat a fagyás-olvadási ciklusokban a tégla pórusaiba bejutó megfagyott csapadék feszítésének hatására.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük