Idejének a jelentős részét az otthonában, a munkahelyén, vagyis zárt épületben tölti. Ezért nem mindegy, hogy milyen körülmények vannak az épületben.
Milyen azoknak az épületeknek a levegője, amelyekben ideje jelentős részét tölti?
Ha odafigyel az életmódjára, az egészségére, az étkezésére, akkor ugyanilyen fontos, hogy odafigyeljen azoknak az épületeknek a levegőjére, mikroklímájára, amelyekben sokat tartózkodik. Ugyanis az otthonában, a munkahelyén körülvevő légkör is befolyásolja az egészségét. A levegő minősége hatással van légzésére, a vérkeringésére, az idegállapotára, az immunrendszerére. Az alvásának a minősége is nagymértékben függ attól, hogy milyen a levegője annak a hálószobának, amelyben alszik.
Ha hosszú ideig tartózkodik egy rossz levegőjű épületben, akkor előbb-utóbb rosszul fogja érezni magát. Talán nem is tudja megmondani, hogy miért, de azt veszi észre, hogy egyszer csak elkezd fájni a feje. Ebben még semmi újdonság nincs. Sok mindenhez tudunk alkalmazkodni, de vannak olyan körülmények, amelyekhez nem igazán lehet, és nem is kell alkalmazkodni. Ilyenkor a körülményeken kell változtatni.
Ha kicsapódik a pára a hideg falon, akkor előbb-utóbb megjelenhet majd a penészedés is
Az egyik ilyen helyzet az is, amikor a páradús levegő vagy pedig a rosszul megépített épületszerkezet miatt a lakásban túlzott nedvesség halmozódik fel, és ez a nedvesség kicsapódik a falakon. Ha nem kezeli a helyzetet, akkor a párakicsapódás miatt előbb-utóbb meg fog jelenni a penészedés is. A penészgombák pedig elárasztják a levegőt az egészségét károsító spórákkal, aminek előbb csak az lesz a következménye, hogy rosszabb lesz a közérzete. Később azonban a légzőszerveit ért hatások miatt megjelenhet a köhögés is. Akár allergiás és asztmás tüneteket is okozhat a penészgombák elszaporodó és levegőbe kerülő spórája.
Mi a hőhíd, és miért jelent problémát?
Ahogy sok műszaki fogalomnak, a hőhíd fogalmának is van tudományosan megalapozott és közérthetőbb meghatározása is. A hőhíd közérthetőbb megfogalmazásából a jelenséget nem ismerők könnyebben megértik a lényegét. Cserébe viszont a szakembereknek vannak komoly hiányérzetük, amikor egy ilyen megfogalmazást hallanak.
Ezzel szemben persze a hőhíd precíz megfogalmazása, amely a szakemberek számára is megfelelő, már nehezen érthető a műszaki tudományokban járatlanok számára. Nekik továbbra is marad a hőhidat leíró könnyen megérthető megfogalmazás. Ezért a hőhíd meghatározásaként mindkettő fontos.
Érdemes elvégezni a ház hőkamerás felmérését a hőszigetelés előtt
Az épületek falainak hőátbocsátását a téli nagy hidegben, és a nyári kánikulában is a bőrünkön érezzük.
Hőleadáskor a falakon át a meleg levegő áramlik a hideg levegő felé.
- Télen, amikor a lakásban fűtünk, kinn pedig akár mínusz 10 fok is van, akkor a felfűtött meleg levegő áramlik a homlokzati falakon át a szabadba. Emiatt a hőleadás miatt kell folyamatosan fűteni a lakást.
- Nyáron pedig a kinti 40 fokos hőség áramlik be a falakon át a lakásba, és ha a kánikula napokon vagy pedig heteken keresztül tart, akkor légkondicionálás nélkül alig-alig lehet meglenni a 30 fok körüli vagy feletti lakásban.
Porotherm 44 X-Therm tégla Dryfix ragasztóhabbal ragasztva kiváló hőszigeteléssel
Hőátbocsátása minden épületszerkezetnek van, csak az a kérdés, hogy mennyi ez a hőátbocsátás. Éppen azért nem működtethetők gazdaságosan a hőszigetelés nélküli épületek, mert a hőátbocsátásuk nagyon nagy. Ezzel szemben a modern, korszerű üregszerkezetes falazóblokkokból épített homlokzati falaknak és az utólagos hőszigeteléssel ellátott régi építésű falaknak már jóval kisebb a hőátbocsátása.
Természetesen nem mindegy, hogy milyen építőanyagból épült a fal. Az sem mindegy, hogy milyen vastag a fal, és utólagos hőszigetelésnél pedig az is fontos, hogy milyen szigetelőanyaggal, és milyen vastagságban van szigetelve. Ezek mindegyike fontos az épület megfelelő hőszigeteléséhez. De nem ennyire egyszerű azért a helyzet.
A falnak vannak olyan területei, ahol jobban szökik a meleg. A képen pirossal látja ezeket. Ezek a hőhidas szerkezetek az épületben.
Az épületszerkezeteknek, a falazatoknak nem egyenletes a hőszigetelő képessége. A falnak vannak olyan helyei, amelyen keresztül gyorsabban hűl ki a lakás. Ezzel pedig már el is érkeztünk a hőhíd fogalmához, és a hőhíd elleni védelem jelentőségéhez.
- A hőhíd az terület, amelyen át gyorsabban szökik el a meleg levegő, mint a fal egyéb területein.
- Még egy lényeges szempont. Ahol hőhíd van a falban, ott érezhetően hidegebb, mint máshol.
A hőhíd fogalma a szakemberek szerint másképp hangzik. Eszerint az épületet határoló szerkezetek azon részei a hőhidak, amelyekben többdimenziós hőáram alakul ki. A hőáramot még laikusként is érteni véljük, de mi az a többdimenzió. Ugye, hogy érthetőbb az a megfogalmazás, hogy ahol gyorsabban szökik meg a meleg levegő, és hidegebb a fal, mint a fal egyéb részein?
Melyek lehetnek a falnak ezek a hőhidas területei?
Hogyan alakul ki a hőhíd, és mi okozza?
Grafitos hungarocell szigetelés a homlokzatra. Ha a grafitos hungarocell táblák nem pontosan illeszkednek egymáshoz, akkor a táblák találkozásánál hőhíd alakul ki
A hőhíd leggyakrabban a nem megfelelő beépítés miatt keletkezik. Például igen gyakran alakul ki hőhíd a polisztirol szigetelésnél az egyes táblák találkozásánál. Minél nagyobb rés marad a két tábla között annál nagyobb a hőhíd a két polisztirol tábla találkozásánál. Ez elég logikusan hangzik.
- Ezzel együtt azonban a polisztirol táblás szerkezetével nemigen tudunk mit kezdeni. A táblák találkozásánál a hőhidat úgy tudja megszüntetni, ha tökéletes pontossággal illeszti egymás mellé a táblákat.
- Még tökéletesebb és hőhíd mentesebb lesz a szigetelés, ha a tervezett szigetelés vastagságát két vagy pedig három rétegben rakja fel, és az egymás feletti rétegeket kötésben helyezi el. Ekkor jól illesztett tábláknál tökéletes lesz a szigetelés, és nem lesz hőhidas a szerkezet.
A kivitelezés hibái miatti hőhidakat megfelelő kivitelezéssel el tudja kerülni. Vannak azonban olyan hőhidak, amelyeket egyszerűen nem tud elkerülni az építkezéskor.
A hőtérképen is jól látható, hogy az épület sarkainál sokkal jobban szökik a meleg.
Az épület formájából adódó hőhidat geometriai hőhídnak nevezzük. Ezzel nemigen tud mit kezdeni. Ez a hőhíd van. Ilyen jellemző geometriai hőhíd alakul ki az épület sarkainál. Minél vastagabb a fal, annál nagyobb az érzékelt geometriai hőhíd. Az épületek sarkainál ugyanis a belső oldali hőfelvevő felület sokkal kisebb, mint a külső oldali hőleadó felület. Ezért a sarkaknál sokkal gyorsabban halad keresztül a hőenergia, mint az egyenes falnál. Ezért van az, hogy télen az épület sarkában érezhetően kisebbnek érezzük a hőmérsékletet, mint a lakás belsejében.
Emellett azonban az egyenes falak mentén is jobb a hőérzetünk, mint közvetlenül a sarokban. Ugyanis a fal egyenes részén a belső oldali hőfelvevő felület pontosan olyan nagy mint a külső hőleadó felület, ezért itt jóval lassabban halad át a falon a belső oldali meleg levegő, mint az épület sarkában.
Azonban nemcsak az épületek sarkainál, valamint a fal és a padló és a fal és a mennyezet találkozásánál alakul ki hőhíd az épületben, hanem különböző fajtájú anyagok egymás mellé építésénél is. Ez a hőhíd az anyagváltásból adódó hőhíd. A különböző fajtájú építőanyagoknak különböző a hőszigetelése, a hővezetési tényezője, ezért az eltérő építőanyagok találkozási pontjánál az épületnek más lesz a hővezetési tényezője, más lesz a hőszigetelő képessége, mint máshol. A hőhíd elleni védekezés tehát itt sem lehet tökéletes.
Ezek alapján már talán látja is, hogy teljesen „hőhídmentes szerkezet” egyszerűen nem létezik.
- Ugyanis, ha az épületnek van egy sarka, akkor ott már értelemszerűen kialakul a geometriai hőhíd. Ha pedig nincs sarka, akkor az épület kör alakú, és ekkor is a fal vastagsága miatt a belső átmérő mindig kisebb, mint a külső átmérő, ezért a belső oldali hőfelvevő falfelület nagyobb, mint a külső hőleadó falfelület, ezért a kör alakú épületben is hőhidas a falszerkezet.
- Nemcsak az épület sarkainál alakul ki hőhíd a falszerkezetben, hanem a válaszfalak becsatlakozásánál is. Ezzel sem tud igazán mit kezdeni, mert válaszfalra szüksége van a házban.
- Ha pedig eltérő építőanyagokat épít egymás mellé a falba, például beépít egy ablakot vagy külső bejárati ajtót a homlokzati falba, és a nyílászáró felé pedig áthidalót rak, akkor máris eltérő anyagszerkezetek kerülnek egymás mellé a falban. Az így kialakuló, anyagváltásból eredő hőhidak ellen külső kiegészítő szigetelés beépítésével tud valamelyest védekezni. Ez a kiegészítő szigetelés azt jelenti, hogy úgy kell kalkulálnia az egyes egymás mellé kerülő falszerkezetek hőszigetelő képességét, hogy a gyengébb hőszigetelő képességű építőanyag, például az áthidaló hőszigetelését kiegészítő szigeteléssel ugyanolyan értékűvé kell tennie, mint amilyen a mellette lévő falszerkezet hőszigetelése. Ha el tudja érni azt, hogy az egymás mellé kerülő eltérő építőanyagú falszerkezetek együttes hőszigetelő képessége egyforma legyen, akkor az építőanyag váltásból adódó hőhíd nem érvényesül, és a falszerkezet nem lesz hőhidas.
- Az ablakok beépítésénél is kiegészítő szigetelés berakásával tudja csökkenteni, vagy akár ki is küszöbölni az ablakkávák mentén kialakuló hőhidas szerkezetet.
- Ugyanilyen erős hőhidas szerkezet alakul illetve alakulhat ki az erkélyek és a balkonok kialakításánál az épülethez történő csatlakozási pontnál. Itt is az eltérő épületszerkezetek kiegészítő szigetelése jelenthet megoldást.
Nemcsak az épületek sarkai, és az eltérő építőanyagok egymás mellé építése alakíthat ki hőhidas szerkezetet a falban, hanem a nem megfelelő falazási technika is. Ugyanis a falazásra használt habarcsok hőszigetelése is jóval rosszabb, mint a falazásra használt tégláké. Ráadásul emellett még falazóhabarcs és falazóhabarcs között is jelentős különbségek vannak. Például a nem hőszigetelő falazóhabarcs hőszigetelő képessége több mint négyszer rosszabb, mint hőszigetelő társáé. Amelynek még mindig rosszabb a hőszigetelése, mint a homlokzati falba beépített korszerű üregszerkezetű tégláké.
Márpedig ha a tégla hőszigetelése jobb, mint a falazóhabarcsé, akkor a falazáshoz használt habarcs is hőhidat alakít ki a falban.
- Arról pedig már ne is beszéljünk, hogy a törött téglák beépítésekor újabb hőhíd épül be a falba.
- Emellett pedig a túlságosan híg habarcs is befolyhat az üreges szerkezetű téglák üregszerkezetébe, és ezek a habarcsdugók újabb hőhidakat okozhatnak. Ezek a rejtett hőhidak akár 10-20%-kal is leronthatják a homlokzati fal hőszigetelését.
A falazóhabarcs által okozott hőhíd hatás ellen tehát a falazáskor beépített korszerű üregszerkezetes falazóelemek milliméter pontos illesztésével, és a falazóelemek beépítéséhez használt korszerű, Dryfix ragasztóhab szakszerű felhasználásával tud védekezni, és ezzel a hőhíd hatást csökkenteni. A hőhidas szerkezet elkerülése érdekében a törött téglákat ne építse be a falba, és habarcs helyett használjon Dryfix ragasztóhabot.
Miért jelentenek problémát a hőhidak?
A hőhidak azért jelentenek problémát, mert a gyengébb hőszigetelő képességű felületeken gyorsabban távozik a belső meleg levegő, és ezért
- egyrészt több fűtési energiára van szükség, illetve ezeken a területeken, például az épületek sarkainál hidegebb lesz a levegő.
- Másrészt, mivel ezeknél a hőhidas szerkezeteknél a rosszabb hőszigetelő képességű felületek hidegebbek, és ezért ezeken a hidegebb felületeken a lakásban keletkező pára könnyebben kicsapódik, és a kicsapódó nedvesség miatt előbb-utóbb megjelenhet a penészedés is. A penészedés pedig már nemcsak az épület állagát rontja, hanem a közérzetét, az egészségét is.
A hőhidak általában a falvastagságnál kétszer nagyobb felületen fejtik ki hőmérséklet csökkentő, és a párakicsapódás veszélyét magában hordozó hatásukat. Ezt ismerve már számolhatja is, hogy milyen felület lehet családi házában hőhidas.
Az épületekben kialakult hőhidak megszüntetése, illetve a hőhidak kialakulásának elkerülése tehát nemcsak fűtési költsége csökkentésében segít, hanem emellett még
- növeli az épület értékét is, és
- a penészedés elkerülésével pedig egészségesebb környezetet biztosít a lakásban.
A hőhidak megszüntetése, és kialakulásának megelőzése tehát nemcsak gazdasági, hanem egészségvédelmi kérdés is családi házában.
- A cikk olvasásának elkezdésekor gondolta volna, hogy családja egészségi állapota és közérzete is függ attól, hogy amennyire csak tudja megelőzi a hőhidak kialakulását családi házában?
Ugyanazon mondatok folyamatos ismételgetése más más körítéssel, gyerekes szájbarágás az egész cikk. Csak épp a happy end marad le. Tényleg van kereslet erre? A cikk írója egyáltalán elolvasta a címet „Hogyan szüntetheti meg a hőhidat?” Mert, hogy erről egy árva kanyit sem szól a cikk.
Kedves Dudás Zsolt
Köszönöm a hozzászólását, köszönöm a kérdését.
Ön a 2019-es év első hozzászólója, ezért engedje meg nekem, hogy eredményes 2019-es évet kívánjak Önnek erőben, egészségben és boldogságban. És külön köszönöm Önnek, hogy a cikk sorsáért aggódik, és ezért felhívja a figyelmem a hiányosságára.
Kérdésére válaszolva, miszerint a cikk írója egyáltalán elolvasta a „Hogyan szüntetheti meg a hőhidat?” címet, azt tudom válaszolni Önnek a cikkből vett idézettel, hogy „teljesen „hőhídmentes szerkezet” egyszerűen nem létezik”, tehát a hőhíd teljesen nem szüntethető meg, tehát nem tudja megszüntetni a hőhidat.
A hőhíd hatása azonban természetesen csökkenthető, ezért íródhatott meg egyáltalán maga a cikk. Az Ön leírása alapján rosszul, nagyon rosszul.
Talán elkerülte a figyelmét a további idézet a cikkből „A hőhíd leggyakrabban a nem megfelelő beépítés miatt keletkezik.” „A táblák találkozásánál a hőhidat úgy tudja megszüntetni, ha tökéletes pontossággal illeszti egymás mellé a táblákat. Még tökéletesebb és hőhíd mentesebb lesz a szigetelés, ha a tervezett szigetelés vastagságát két vagy pedig három rétegben rakja fel, és az egymás feletti rétegeket kötésben helyezi el.”
Ha Önt valóban a „Hogyan szüntetheti meg a hőhidat?” kérdésre adott válasz érdekli, – amiben Önnek tökéletesen igaza van, hogy teljesen nem szüntetheti meg -, akkor kérem, hogy olvassa tovább a cikkből. Kérem, engedje meg nekem, hogy ne másoljam be ide a cikk további tartalmát.
Egy további mondat kiemelését azonban kérem engedje meg nekem:
„Az így kialakuló, anyagváltásból eredő hőhidak ellen külső kiegészítő szigetelés beépítésével tud valamelyest védekezni.” – Talán ez is elkerülte a figyelmét, amikor a konkrét választ kereste a „Hogyan szüntetheti meg a hőhidat?” kérdésre.
A cikk miatt elnézést kérek Öntől. Önnek szíve joga rossznak tartani. Talán annyit jegyeznék meg, hogy nem kifejezetten Önnek íródott, hanem azoknak a többségben lévő látogatóknak, akik átlagosan több mint 6 percig olvassák a cikket.
Ha megenged egy megjegyzést nekem, akkor tessék megtalálni a szépet és a jót is az életben.
További jó egészséget, és eredményes 2019-es évet kívánok Önnek.
Szerintem nagyon jó a cikk, felkeltette érdeklődésemet, főleg ha választ kapok kérdésemre. Néhány évvel ezelőtt az előzőleg külső szigetelésen átesett családi házunkban ablakcserét végeztettünk. A régi redőnytokos fa ablak helyett egy jóval kisebb méretű műanyag ablakot építettek be a fal középső részére a régi helyére, úgy hogy külsőleg teljesen a régi méretnek tűnik, belsőleg gipszkartonnal kiegészítve a belső teret.Tehát esztétikailag kívül, belül jól mutat, külső redőnytokot is tetettünk. Csak a téli időszakban jött a meglepetés. Jóval hidegebb lett szinte húzta kifelé a meleget az ablak környezete. A kivitelező persze eltűnt, több ablakossal is megnézettük, mind azt válaszolta, hogy az ablakok jól zárnak nem tudnak mit tenni. És most ez a cikk felkeltette az érdeklődésemet. Kérdésem mi a megoldás? Lehetne bontás nélkül megszüntetni a hőhidat? Vagy mi a legjobb megoldás? Várom segítő szakszerű válaszát.
Kedves Tóthné Papp Ágnes
A leírása alapján valószínűleg az történhetett, hogy a két ablak mérete közötti különbség helyére beépített gipszkarton réteg (vagy valami) hőszigetelése jóval kisebb mint a mellette lévő utólagosan szigetelt homlokzati falé. Talán az is elképzelhető, hogy nincs benne szigetelő, csak egy gipszkarton lap került berakásra az ablak és a fal között helyre a belső oldalon. Ha hőszigetelő anyag berakásával ennek a falazati rétegnek is ugyanolyan lenne a hőszigetelése, mint a mellette lévő homlokzati falnak, akkor megszünhetne a meleg kifelé húzása. Ez azonban csak feltételezés. Ezt csak helyszíni felméréssel lehet pontosan megállapítani.
Kedves Dalos tüzép.
Érdeklődni szeretnék hogy bejárati ajtó elé,beton lépcsőt tervezünk,a kérdés az lenne hogy az épület zsalu kövét illetve a B30 as téglát, azon a szakaszon ahol érintkezik a lépcsővel,kell e xps el szigetelni?
Kedves Kis Adrián
Igen ez jó kérdés. Van az egyikre és a másikra is példa. Ha utólag épül az alaphoz a beton lépcső, akkor az alapot egységesen leszigetelném lábazati szigeteléssel, és a beton lépcsőt bekötném pár vassal az alapba.
Tisztelt Dalos Úr/Hölgy!
Kérdésem, foglalkoznak-e tégla, vagy könnyűszerkezetes házépítéssel.
Köszönettel várom válaszát!
Kedves Adrienne
Nem sajnos, kivitelezéssel nem foglalkozunk
egyetértek, a nagy körülírás mellett nem írja le, hogyan szüntethetők meg a hőhidak és az általuk okozott penészedés örökre. Nálam a műanyag ablakcsere és az egyedi mérők beállítása után kezdtek penészedni a falak, hőhídra hivatkozva. Az egész háztömböt belehúzták a felújításba azzal, hogy havi 8.000 ft-ot kapnak vissza. Ezzel szemben minden évben rá kell fizetni a fűtésre. A fa nyílászárók biztosították a természetes szellőzést télen, nyáron. Ezek az ablakok nem. Ahőt is lejjebb vette a szolgáltató, hiába tekerjük maximumra a szabályzót, jó ha 20 fok van egy helyiségben. A többi helyiségben nem is fűtünk, mert horribilis összeg jönne ki év végére. A cserék előtt komfortos hőérzetű lakásban éltünk, reggeltől estig. Most meggebedünk a hidegtől, egy helyiségben fűtünk és minden évben fizethetjük a festést, ultra szavózást. A lakás egy pénznyelő automatává vált.
Kedves Kard Virág
Igen, ez a cikk valóban nem írja le, hogy hogyan szüntethetők meg a hőhidak és az általuk okozott penészedés örökre.
A penészesedés végleges megszüntetéséhez, a kiváltó ok/okok megszüntetése vagy legalább orvosolása mellett, elsősorban a penész összes spórájának kiírtására van szükség. Ez abban az esetben, ha a penész már min. 1nm²nyi felületen jelentkezik házilag nem igazán lehetséges, szakemberre van szükség.
Itt egy remek cikk a témában, ami ezt elmagyarázza:
https://biozone.hu/peneszmentesites-hazilag-vagy-szakemberrel/
Udv mindenkinek,
meglevo haz kulso falas szobaja 2-2 sarokablakkal rendelkezik, felette a szoba élein hőhíd, penészedés. Megoldás lehetne valamiféle falfűtés, amit belulrol raragasztanak? Ugy kepzelem el, mint egy szelesebb led csíkot, csak ez nem vilagitana, hanem a hideg reszeket fűtené, szárazon tartaná? Vagy ez total tűzveszélyes megoldás?
Kedves Tóth Emese
Helyszíni felmérés nélkül erre nehéz választ adni. Úgy gondolja, hogy csak a hőhidas részt fűtené a falon?
Nyilván egy fűtéses megoldás adott esetben lehet tűzveszélyes is, de a kivitelezést biztos meg lehet úgy is oldani, hogy ne legyen tűzveszélyes. Sokkal inkább a hatásossága a kérdéses elsősorban.
Érdemes lenne egy tapasztalt szakemberrel megnézetni, és ő a felmérés alapján jó eséllyel tud sikeres megoldást javasolni.
Pingback: Homlokzat szigetelés házilag. Érdemes hozzálátni?
Balatoni házunkban az alsó szint részben szuterén jellegű, részben, a hátsó rész van a földben. Az alap építése beton, ennek a résznek a falai is. Építéskor sajnos nem csináltak függőleges szigetelést. Nyáron melgben a csempéről folyik a víz és ez a rész nedves, penészes.Télen, ha az ablakot nyitva hagytuk, minden csupa penész lett.Hogyan lehetne végleg megszüntetni?
Kedves József
Nem pontosan értem a kérdést. A földben lévő falrész nincs szigetelve? Ha így van, akkor ezt hogyan gondolták? Vagy félreértek valamit?
Kérem, hogy kérje egy szakember helyszíni felmérését?
Én viszont nagyon köszönöm a cikket!
Végre valaki érthetően és részletesen magyarázta el, hogy mi is az a hőhíd. Egyáltalán nem volt „szájbarágós”.
Sokféle ember olvassa ezeket a cikkeket, olyanok is, akiknek igenis haszos ez az információ, többek között fiatalok és nők is.
Én is ebbe a kategóriába tartozom.
Nem hiszem, hogy bárkinek joga lenne arrogáns hangnemben leszólni a cikk íróját, (aki egyébként igen intelligensen reagálta le azt a bejegyzést is)
Szívesen megnézném a hozzászóló blogját is…ha van neki…
Kedves Judit
Köszönöm szépen az elismerő szavait, és örülök neki, hogy tudtam segíteni 🙂 Minden jót kívánok Önnek
Egyetértek az előttem szóló minden szavával! Én is köszönóm ezt a hasznos cikket nekünk sokat segített.
Üdv😊
Kedves Tóth Mátyásné
Örülünk, hogy tudtunk segíteni a cikkel 🙂
Ez a cikk egyértelműen a google-nek íródott és a cikk megtévesztő, mert mindenki a megoldásért kattint, de arról semmit nem ír. Semmit nem fogok innen venni, az biztos, mert ez átverés.
Kedves Péter
Tiszteletben tartom az Ön véleményét. Minden jót kívánok Önnek.
Kedves József!
Én is jónak tartom a cikket! Azt meg kifejezetten jónak, hogy a negatív kommenteket ilyen jól kezeli és bírja a kritikát! Ön nem egy átlag magyar aki mindenen háborog mindent és mindenki leszól mert szar az élete és csak az okoz neki némi örömet, hogy a polgártársait cseszegetheti!
Én az alábbiakra szertnék Öntől választ kapni:
1. Mivel a házunk lábazata jelenleg nincs szigetelve csak a homlokzat…nem okozok e az eddigieknél is nagyobb gondot az utólagos lábazati szigeteléssel? ( pl: nem tud a víz a lábazaton kersztül elpárologni azaz bezárom és ezáltal a falakon még magasabban fogunk vizesedni mint eddig)
2. Ha mégis a lábazat szigetelése mellett döntök akkor a homlokzat szigeteléssel mekkora átfedésben tegyem? ( a homlokzati szigetelés kiljebb áll a lábazattól kb.5 cm-t)
Köszönöm szépen előre is megtisztelő válaszát!
TISZTELETTEL: Ivanovics Iván
Kedves Ivanovics Iván
köszönöm szépen 🙂
A lábazat utólagos szigetelésével nem okozhat gondot, akkor, ha az épület vízszigetelése (pl. bitumenes) a talajnedvességgel szemben megoldott. A talajnedvesség elleni vízszigetelés független a lábazat szigetelésétől. Nyilván a lábazat teljesen száraz állapotában érdemes a lábazati szigetelést felrakni a lábazatra, és a falak és a padló bitumenes vízszigetelésének is meg kell lenni. Ha a falak és a padló talajnedvesség elleni vízszigetelése nem megoldott, akkor szakember helyszíni felmérését kérje.
Az átfedést nem biztos, hogy jól értem. A homlokzat szigetelés a lábazat szigeteléssel nem lehet átfedésben, nem érhet egymásra. Annak folytatásaként célszerű elkészíteni. Mégpedig úgy, hogy összességében a lábazat és a homlokzati falszerkezet együttes hőszigetelő képessége nagyjából egyforma legyen, és a lábazatszigetelés még a nedvességgel, felcsapódó esővel szemben is legyen ellenálló. Vagyis vízálló hőszigetelés kerüljön a lábazatra.
Mivel a homlokzati fal általában jobb hőszigetelő képességű falazóanyagból épül, ezért a rosszabb hőszigetelő képességű lábazatra (beton vagy zsalukő) jobb minőségű vagy vastagabb hőszigetelés lenne szükséges.
A homlokzati szigetelésnél vastagabb szigetelés viszont azért nem igazán jó a lábazatra, mert a homlokzati falról lecsurgó eső így nem tud lecseppenni, hanem bejut a lábazatba, lábazati szigetelésbe.
A homlokzati falról lecseppenő csapadék lábazatba való bejutását meg kell akadályozni valamilyen megoldással a kivitelezésnél. Vagy pedig a lábazati szigetelés külső síkjának bentebb kell lenni a homlokzati szigetelés síkjához képest, hogy az esővíz le tudjon cseppenni.
Nekem az újépítésű ház lábazat a kívülről állandóan vizes, nedves. Olyannyira, hogy a lábazati falfestés már lemálik.
A lábazat 3cm-es lábazati szigetelő el van ellátva, a falazat on víszont 8cm-es a szigetelés.
A házon belül nincs vizesedés.
Lehetséges, hogy azért vizesedik a lábazat, mert vékonyabb a szigetelés, mint a falon?
Kedves Varga János
Nem valószínű. Abból, hogy vékonyabb a lábazaton a szigetelés abból „csak” az következik, hogy gyengébb a hőszigetelése mint a 8 centiméteres homlokzati szigetelésnek. A beton alappal együtt nyilván a lábazat együttes hőszigetelése gyengébb, mint a homlokzati falé. Emiatt azonban „csak” hőhídnak kellene kialakulni az alap és a homlokzati fal találkozásánál.
A nedvesedést a vékonyabb lábazati szigetelés önmagában nem magyarázza meg. Persze csak akkor nem, ha a lábazati szigetelés nemcsak hő, hanem vízzáró szigetelés is.
Kedves Miskó József!
Köszönöm válaszát.
Szeretném megtudni, akkor mi okozhatja a lábazat vizesedését?
Évek óta fennáll ez a probléma, a kivitelező nem tudja mi lehet az oka?
A ház teljes alapterülete víz ellen szigetelve van, viszont a lábazati oldalfal nincs.
De a kivitelező szerint ez nem probléma, mivel az XPS lábazati szigetelő nem vesz fel vizet és nem is vezeti.
A ház lábazata körbe mindenütt nedves, tehát nem helyi problémáról van szó.
Nincs vízelfolyás, sem a hálózati vezetékről, sem a csapadék víz illetve csatorna felől.
A probléma télen-nyáron fennáll.
Nyilván télen jobban látszanak a térképszerű vizes rajzolatok.
Esetleg a lábazati szigetelő re felvitt tapasz hozzá fel a vizet?
Vagy mégis szükséges az oldalfali vízszigetelés?
Vagy valami más probléma van?
Előre is köszönöm válaszát!
Üdvözlettel: Varga János
Nagyon jó és érthető a cikk! Bàr hamarabb olvastam volna! Ön szerint a barbàr módon agyonhabarcsozott falon hungarocell helyett seígt-e a hőszigetelő vakolat. Ha igen milyet válasszak?
Kedves Nemes Gyula
Hasznos a hőszigetelő vakolat is, de azért helyettesíteni nem tudja a hőszigetelő anyagot. Nem a hőszigetelő anyag helyett van, hanem azzal együtt használva.
Szigetelés ügyben kérnék segítséget. A veranda falát lebontották, helyette 12 cm vastag kisméretű téglafalat raktak, mivel külső fal, mekkora dryvit szigetelést tegyünk rá, és célszerű belülről is gipszkartonnal borítani, az is hőszigetel valamennyit?
Kedves Katalin
Minden falra olyan minőségű és olyan vastag szigetelést érdemes rakni, amilyen mértékű megtakarítást szeretnének elérni a fűtési költségekben.
A kisméretű tégla falnak 12 cm-es vastagságban igen alacsony a hőszigetelő képessége. Homlokzati falként a 12 cm-es vastagság nem szokásos, ezért nincs is adatom rá.
A hőszigetelés viszonyításához segítségül leírom Önnek, hogy a 25x12x6,5 cm-es kisméretű téglából rakott 38 centis (25+12+1 centi fugaköz) fal 0,24 W/m2K hőátbocsátási tényező értékéhez 11 cm vastag grafitos hungarocell szigetelésre van szükség.
A 12-es falra tehát minimum 15-20 cm vastag grafitos polisztirol szigetelést érdemes rakni.
Biztosan a gipszkarton is szigetel valamit, de a gipszkarton nem szigetelőanyag, nem az a célja, tehát nem jó hőszigetelő. Belső oldali hőszigetelésnél a belső oldali hőszigetelő lap burkolataként, tehát vakolat helyettesítőként szokták használni a gipszkartont.
Önmagában a gipszkartont belső oldalra semmiképp se használnám. Belső oldali hőszigeteléssel együtt, pedig azért meggondolandó a használata, mert általános szabály az épületszerkezetekben, hogy kifelé haladva egyre jobb legyen az egyes szerkezeti elemek páraáteresztő képessége. A kívülre felrakott polisztirolnak viszont nem jó a páraáteresztése. Tehát ha nem tökéletes a lakás szellőzési rendszere, akkor nedvesedhet, penészedhet a fal.
Belső oldali hőszigetelésnél a fal hőtároló tömegként sem működik, ami szintén hátrány. 12 cm-es tömör téglafalnak azért tömege is van már.
Üdvözlöm.
Én is segítséget szeretnék kerni. 3 éves új házban lakunk, de fűtési szezonban nagyon magas a pára a folyamatos szellőztetés mellett is, hőhíd van a sarkoknál,ablakoknal, és nagyon peneszedik is. Gondolom nem megfelelően szigeteltek.. utólag mit tehetnénk? Most rendeltünk paramentesitot,de félek ez sem fogja megoldani a problémát. köszönöm a válaszát!
Kedves Aliz
Ha folyamatos szellőztetés mellett is penészedik a fal, akkor ott a szellőztetéssel is gond lehet. A hőszigetelésnél az a legfontosabb, hogy kifelé haladva a lakásból egyre nagyobb páraáteresztő képességűnek kell lenni a falszerkezet egyes elemeinek. Ha ez nem így van, akkor ott bizony nagy gond lehet. Ha polisztirol szigetelés van, akkor ennek jóval kisebb a páraáteresztő képessége, mint a kőzetgyapotnak. Megfelelő szigetelésnél azonban ennek sem lenne szabad penészednie.
A sarkaknál hőhíd van, ezt nem lehet elkerülni. Az ablakoknál valóban szigetelési problémák is lehetnek.
A páramentesítő önmagában semmit sem ér, ha nem megfelelő a teljesítménye.
Az a legjobb, amikor a lakásban keletkezett pára teljes mennyisége a szellőztető rendszeren keresztül tud eltávozni. A hőszigetelő rendszert mindig a szellőztetéssel együtt érdemes megtervezni a házban.
Üdvözlöm!segítségét szeretném kérni, vegyes falazatú házunk van, az alapja beton. Külső alap és homlokzat szigetelésén gondolkozunk,mivel az északi oldalon belül az alap feletti részén vizesedik a fal. Milyen szigetelés lenne jó. Münyag ablakok vannak beépitve, de azt nem mi cseréltük.
Kedves Nagy Mónika
Ha vizesedik a fal, akkor elsőként nem a szigetelés kiválasztásán célszerű gondolkodni, hanem azon, hogy vajon mitől vizesedik a fal. Utána pedig a vizesedés okát kellene megszüntetni, és ezután következhet majd a szigetelés.
Ha a vizesedés okának megszüntetése nélkül fognak szigetelni, akkor a fallal együtt majd a felrakott szigetelés is vizesedni fog.
Célszerű lenne megnézni, hogy rendben van-e a ház vízszigetelése.
Mindenképp egy szakember helyszíni felmérése alapján érdemes továbblépni.
Üdvözlöm!
2006-bán épített társasházban lakunk, és főleg az ablakok sarkainál penészedik a fal. Van szellőzőrendszerünk is, de ez sem segít. Esetleg van olyan burkolat ami segíthet a hőhíd javításán? Vagy az ablakok beépítése lehet nem megfelelő?
Köszönettel
Gergő
Kedves Gergő
Például az Austrotherm Resolution Fassade az a kimagaslóan jó hőszigetelő (0,022 W/mK), ami segíthet javítani a hőhidas szerkezetek hőszigetelő képességét. Ezt különösen ajtók, ablakok környezetében érdemes használni.
Valószínű lehet azonban az is, hogy az ablakok beépítésével is gond lehet.
Üdvözlöm!
Érdeklödve olvastam a cikket és pont most állok egy olyan kérdés előtt,hogy egy kő építésű lakás felújítását csinálom és ajtót szeretnék a homlokzati falba.Kibontása megtörtént,de ugye nem tégla ötvenes fal és elég csúnyán és sokkal nagyobb lett a nyílás mint az ajtó méret.Kérdésem az ,hogy zsaluzzam betonozzam (gyorsabb megoldás) vagy téglábol huzzak mellé falat mivel más a höhídhatás mind a három anyagnál.Beton szigetelése megoldás lenne?
Kedves János
Igen, a hőhíd hatása miatt ebben a helyzetben hőhídmentes megoldás nincs. A betonozás vagy tégla választáson kívül itt sok fog múlni magán a kivitelezésen.
Másrészt pedig azon, hogy tervezi-e a kőépítésű lakás hőszigetelését. Mert hőhíd szempontjából a falszerkezet teljes keresztmetszetének hőszigetelő képessége számít. Vagyis a hőszigeteléssel nagymértékben csökkenteni tudja az anyagváltásból adódó hőhidat.
Igen. A beton szigetelése megoldás lehet, ha a szigetelés után a betonozott és leszigetelt falszerkezet együttes hőszigetelése meg fog egyezni a kőfal hőszigetelésével. Vagy legalábbis minimális lesz a különbség közöttük.
Üdvözlöm!
Azt szeretném megtudni, hogy régi ház padlócseréje befolyásolhatja-e a hőhíd és penész kialakulását? Jelenleg a kb 100 éves párnafa szerkezetre rakott padló alatt van kb 15-25 cm levegő, alatta kátrányréteg valamilyen betonkeverékkel. Ezt nedvelszívó kavicsrétegre, arra vékony beton alapra és arra hungarocell szigetelésre, új hajópadlóra cserélnénk. Ez egy emeletes ház alagsora, nagyon vastag falakkal, ahol mostanáig nem volt erős fűtés, de fatüzeléses kályha berakását tervezzük. Van esély arra, hogy rosszabb lesz a pára helyzet (jelenleg nincs látható penész, csak dohos, fanyar szag) ezt az átalakítást követően? Köszönöm!
Kedves Robik
A kérdésére nem tudok határozott választ adni. Ha eddig nem volt erős fűtés, és ezután viszont lesz, akkor ez alapvetően azt is jelentheti, hogy eddig nem laktak benne rendszeresen. Ezután viszont már tervezik ezt. Vagyis a régi házban a pára keletkezése is meg fog nőni. Ez pedig alapvetően befolyásolhatja a nedvesedést és az esetleges penészedést. Ha van dohos szag, akkor ez lehet a nedvesedés hatása is. Lehet azonban, hogy csak a szellőztetés hiánya. Erre helyszíni vizsgálat nélkül nem lehet következtetni.
Az biztos, hogy a lakásban keletkező pára eltávozását meg kell oldani. Ha az átalakítás után meg fog nőni a lakásban keletkezett pára, akkor ennek az eltávozását is meg kell oldani a nedvesedés, penészedés veszélyének elkerülésére.
Üdvözlöm
Egy társasház legfelső emeletén lakom.Gyakorlatilag az első téltől keletkeztek a problémak a hőhìdaknál.
Láthatò nagy foltokban ahogy lecsapòdik a pára ill napok után a peész is megjelenik.Ebből áll a téli időszak hogy ezt lekezelem 2-3naponta.
A párátlanìtò készülék szinte folyamatisan megy,de kevés.Elsőként ami javaslatot eddig mondtak az az vollt hogy üveggyapottal a padlás felől szigeteltessem be a lakást,legalább a hőhìdaknál.
Ez segìthet?
Válaszát előre is köszönöm
T.Beatrix
Kedves Beatrix
Segíthet, de hogy elegendő lesz-e a padlás felőli üveggyapot szigetelés, abban már nem vagyok biztos.
A meleg levegő felfelé áramlik, ezért a társasház legfelső emeletén valószínűleg meleg van, és a párátlanító teljesítménye nem elég ahhoz, hogy kiszellőztesse a keletkezett párát. Ez a valószínűsíthető probléma az üveggyapot szigetelés után is megmarad.
Egy tapasztalt szakember helyszíni felmérés alapján tudna Önnek megalapozott javaslatot adni.
Üdvözlöm!
Köszönöm szépen az alapos cikket, sok mindent tisztábban látok már. Viszont számos kérdés maradt még.
30 cm vastag Ytong-ból épült ház szigetelésén gondolkodom. Nehéz eligazodni a sok-sok vélemény között. Van olyan kőműves, aki szerint egyáltalán nem kell szigetelni az Ytong-ot, míg egy másik 8-10 cm szigetelést javasol. Polisztirol táblával vagy kőzetgyapottal érdemes szigetelni az Ytong-ból épült házat?
A sarkokban kialakult hőhidak a téli hónapokban enyhén ugyan, de penészednek. Arra megoldást jelenthet a megfelelő szigetelés, ha jól olvastam.
A cél a kisebb gázszámla (leghidegebb hónap 37.000 Ft, 120 m2 családi ház) és a penész megakadályozása. Lehetséges, hogy a 20 éves duplaüvegezésű ablakok sem a legjobbak már?
Válaszát előre is köszönöm.
E. Gyöngyi
Kedves Gyöngyi
Mindenkinek igaza lehet a saját szemszögéből. Az a kérdés, hogy Önnek mi a legfontosabb. Az Ytongból épült fal jó hőszigetelő. Ha viszont hőszigetelik, akkor még jobb lesz a fal hőszigetelése, és ezzel együtt alacsonyabb lesz a fűtésszámla.
Az Ytong hőszigetelésére a polisztirol és a kőzetgyapot is használható. Ha a sarkak enyhén ugyan, de penészednek télen, akkor érdemes kőzetgyapottal szigetelni. Azért, mert a kőzetgyapot jó páraáteresztő. Ugyanez viszont a polisztirolról nem mondható el. Polisztirol szigetelésnél a penészedés nagyobb mértékű lehet a lakás szellőzésének megoldása nélkül.
Igen, lehetséges, hogy a 20 éves ablakok hőszigetelése sem a legjobb már. Viszont a nyílászáróknak minél kevésbé jó a hőszigetelése, annál kevésbé penészedik a lakás.
Üdvözlöm!
Szuper cikk! Nálunk a földszinten egy felső sarokban, illetve az emeleten 1-1 szoba felső sarkában megjelent a penész.
Nyílászáró: 3 rétegű műanyag nyílászárók, U=0,6 hő tényezőjű üvegezéssel.
Az épület külső falainak szigetelése: 10 cm vastag expandált, dübelezett polisztirol keményhab.
Az emeleti zárófödém: hőszigetelése 32 cm vtg, táblás polisztirol lemez.
A sarkokban, ahol megjelent a penész 17fokot mértünk tegnap infrás hőmérővel, míg az egyenes részeken 20fokot. A válaszfalak 21fokosak. (Kinti hőmérséklet 4fok) A szobák páratartalma szellőztetés után 45 körül volt, nap végén kb 60-65.
A 17-20 fok jelentős különbségnek számít? Ez okozhatja a gondot?
Előre is köszönöm!
Kedves Gergő
A penészedést több minden is okozhatja. Nyilván a hőmérséklet különbség talán leginkább. Helyszíni vizsgálat nélkül nem igazán lehet megmondani, hogy mi okozhatja a gondot.
Kedves blog szerkesztő!
Segítségét kérném. Egy 3. emeleti panel lakás ablaka lett kicserélve újra a nyáron. A lakó panaszkodik, hogy az ablaknál az illesztések nincsennek rendben, ehhez egy képet is küldött, hogy mekkora hőhíd keletkezett.
Egy ablaknál mi az a hőhid, ami még belefér kategóriaba sorolható:
A fényképen az ablak üvegnél 14 fokot mértek, az illesztésnél pedig 5.7 fokot. A kereten pedig 12,5 fok.
Hőkamerával nézték elvileg.
Köszönöm válaszát!
Kedves Rita
Valószínűleg nem értem pontosan a kérdését. Illetve a kérdésében több hibalehetőség is összemosódik. A hőhidakat teljes mértékben nem lehet megszüntetni. Törekedni kell azonban a hatásuk csökkentésére.
Ha az ablak beépítésénél az illesztések nincsenek rendben, az nem hőhíd, hanem beépítési hiba, aminek természetesen jelentős hőveszteség is lehet a következménye.
Az ablak beépítésénél pedig az ablak kerülhet a falsík közepére és a külső falsíkra is. Tökéletes beépítésnél is van előnye és hátránya is mindkét beépítési módnak. Attól függően érdemes választani, hogy mi a legfontosabb. Kivitelezési hibánál pedig a hátrányok még fokozódnak. Kérem, hogy olvassa el az ablakkáva szigetelésével kapcsolatos cikket.
T. Cím,
A külső szigetelt homlokzaton megjelent a dübel körvonala,a keleti oldalon, 8 év után. Pettyes ház! Van- e mód a kialakult hőhid eltüntetésére,pl. Újra vakolás, v. Új homlokzat kialakítása?
Kedves Rita
8 év utáni megjelenésre nehéz bármit is mondani. Nyilván a süllyesztett dübelezést érdemes alkalmazni.