Mi a hőhíd, és mi a legnagyobb gond vele? A hőhíd nagy problémája az, hogy területén a fal jobban vezeti a hőt, mint a többi területen. Ahol hőhíd van, ott tehát rosszabbul szigetel a fal, mint máshol.
Mindig a meleg levegő áramlik a hideg oldal felé, ezért ahol rosszabb a fal szigetelése ott gyorsabban áramlik át a falon a meleg levegő.
- Ez tehát azt jelenti, hogy télen a fűtött belső térből áramlik ki a meleg a falon keresztül. Ahol hőhidas a szerkezet ott sokkal gyorsabban, mint egyéb helyeken.
- Nyáron viszont megfordul a levegő áramlása, mert a júliusi-augusztusi kánikulában a nem ritkán +40 fokos kinti hőmérséklet miatt kívülről befelé áramlik a falon a meleg. Ezt a meleget persze nem fogadjuk olyan szívesen, mint amilyen örömmel benn tartanánk télen a négy fal között a fűtésből származó meleget.
A meleg levegő áramlásából az is következik, hogy a hőhíd felületén a meleg levegő gyorsabb áramlása révén hidegebb a fal, mint máshol. Ez egy jó vizsgálati lehetőséget is teremt a hőhidas szerkezetek felfedezésének. Ahol érezhetően hidegebb a fal, mint máshol ott hőhidas.
A páralecsapódás és a hőhíd között milyen összefüggés van?
A hidegebb belső falfelület a hőhíd talán legkártékonyabb tulajdonsága. A hőszigeteletlen falon és szigetelés nélküli ablakon át jobban áramlik a levegő. Ez persze azzal is jár, hogy télen hamarabb kihül a lakás, mintha szigetelt lenne. De az az előnye azért megvan a szigeteletlen szerkezeteknek, hogy a meleg levegő szökésével együtt a belső tér párás levegője is könnyebben kicserélődik a lakásban, és ezért a belső páradús levegő miatt nem fenyeget annyira a falak nedvesedésének és a penészedésnek a veszélye. Mindez azért van így, mert a szigeteletlen falon keresztül jobban szellőzik a fal.
Grafitos hungarocell szigetelés a homlokzatra. 15 cm vastag grafitos szigetelés már kiváló hőszigetelést ad a homlokzaton
Ha viszont a hőszigetelés nélküli fal utólagos szigetelése révén egy szigetelő réteget kap, akkor ez a szigetelés nemcsak a belső meleg levegő szökésének állja útját, hanem a lakásban keletkező pára távozásának is. Ha tehát egy jól szigetelt lakásban nem szellőztet megfelelően, akkor a lakás páratartalma fokozatosan emelkedik.
Előbb-utóbb eljön az a pont, amikor ez a megnövekedett páratartalom kicsapódik a falon. Elsőként mindig a leghidegebb felületeken, vagyis ott, ahol a meleg levegő gyorsabban szökik meg. Vagyis a hidegebb hőhidas felületeken csapódik ki először a lakás páratartalma. Persze csak akkor, ha nem szellőztet eleget, és a belső páratartalom elég magas ahhoz, hogy kicsapódjon a leghidegebb falfelületeken.
Mi okoz hőhidat az épületszerkezetekben?
Austrotherm homlokzati hőszigetelés grafitos hungarocell lapokkal
Hőhidat több minden okozhat, de gyakran okoz hőhidat a nem megfelelő kivitelezés. Az egyik legkézenfekvőbb hiba lehet az épületek utólagos hőszigetelésénél, amikor a szigetelésre használt grafitos lemezeket nem illesztik pontosan egymás mellé, és a táblák között kisebb hézagok maradnak. Ezekben a hézagokban nincs hőszigetelő anyag, és ezért itt romlik a hőszigetelés. A meleg levegő a lakásból gyorsabban szökik meg, mint a szigetelő táblával jól fedett felületen.
Az ilyen hibák elkerülése viszonylag könnyű, mert csak annyit kell tenni, hogy pontosan illeszti össze a táblákat, és így nem fog hely maradni a táblák között. Ha pedig az egyik réteg szigetelő fölé még egy másik réteget is rak, akkor ezt a másik réteget érdemes elcsúsztatva, kötésben rakni az alsó rétegre, mert ilyenkor még tökéletesebb lesz a szigetelés, és a kettős szigetelő réteg hőhídmentes, tehát egyenletes hőszigetelésű felületet biztosít.
A tényleges hibák mellett persze vannak olyan hőhidak is, amelyeket egyszerűen nem tud elkerülni az épületszerkezet jellege miatt.
Geometriai hőhíd alakul ki az épület sarkainál. Látja a lilával és vörössel jelzett területeket?
Geometriai hőhidat okoz az épület formájából adódó hőhíd. Ilyen jellemző geometriai hőhidak alakulnak ki
- az épület sarkainál,
- a válaszfalak homlokzati falra csatlakozásánál,
- a fal és a padló találkozásánál, valamint
- a mennyezet és a fal találkozásánál.
A geometriai hőhidak mellett pedig még hőhíd alakul ki a kölönböző hőszigetelő képességű építőanyagok egymás mellé illesztésekor is. Ezek az anyagváltásból adódó hőhidak, mert ezek az egymás mellé kerülő anyagok eltérő mértékben állják útját a kifelé áramló meleg levegőnek.
Mivel a kör alapú épületek kivételével az épületeknek bizony sarka van, és emellett még válaszfalakat, valamint padló és padlásszintet is építünk be, ezért jól funkcionáló hőhídmentes épületet nem lehet építeni.
Az is gyakori, hogy különböző építőanyagokat épít be egymás mellé. Gondoljon csak a homlokzati falba beépített ablakokra vagy bejárati ajtóra. Ezeknek az eltérő hőszigetelő képességű szerkezeteknek a találkozásánál is hőhíd alakul ki. Ezt elkerülni nem tudja, csak csökkenteni tudja a hőhíd hatását.
Ugyanis megfelelő tervezéssel és gondos kivitelezéssel olyan mértékben lehet csökkenteni a hőhidak hatását, hogy ez nem okoz gondot sem a fűtésre fordított energia felesleges pazarlásában, sem pedig a hőhidas falrészek felületi hőmérsékletének csökkenésében, és ezáltal a nedvesedésben.
Mit tud tenni a hőhidak káros hatásának mérséklésére?
A legnehezebben kiküszöbölhető hőhíd az épületek sarkainál kialakuló hőhíd. Ez ellen nem igazán tud mit tenni. Az épületnek kell, hogy legyen sarka. Ha azonban nagyobb hőszigetelő képességű falazóanyagból építkezik, és emiatt vékonyabb fal is elegendő a megfelelő hőszigetelő képesség eléréséhez, akkor már ezzel is tudott tenni valamit a sarkaknál fellépő hőhidak ellen. Ugyanis minél vékonyabb falra van szüksége, annál kisebb lesz a különbség a külső és a belső falfelület nagysága között. Ezzel pedig kisebb lesz a sarkaknál fellépő hőhíd hatása is.
Azzal is sokat tud tenni a hőhidak hatásának mérséklésére, ha a tervezésnél ügyel arra, hogy az anyagváltásból adódó és a geometriai hőhidak ne essenek egybe. Például nem fog betervezni az épület sarkához közvetlenül egy ablakot, mert ez bizony kettős hőhíd hatást vált ki a saroknál lévő ablak és a falfelület találkozásánál.
Az eltérő hőszigetelő képességű építőanyagok találkozásánál kialakuló hőhidak ellen úgy tud védekezni, ha a két építőanyag közül az alacsonyabb hőszigetelő képességű építőanyagot szigetelőanyaggal szigeteli, burkolja be. Ugyanis, ha az egymás mellé kerülő eltérő épületszerkezetek együttes hőszigetelő képessége egyforma, akkor máris kiküszöbölte a hőhidat.
Persze a gyakorlatban nem mindig sikerül olyan falszerkezetet kialakítani, amelyben az eltérő építőanyagokból álló egymás melletti falaknak a hőszigetelő képessége is egyforma, és még egyforma a vastagságuk is, illetve legalábbis esztétikusan néznek ki.
A jók közül melyik a legjobb? Látja is. A Leier szürke színű, grafitos polisztirollal töltött téglája a bír a legjobb hőszigetelési értékkel. Kőzetgyapot betétes társa se nagyon marad le tőle a hőszigetelésben.
Például nagy gondban van a homlokzati fal és a lábazat találkozásánál való szigeteléssel is. A falról lecseppenő csapadék akadálytalan falszerkezeten kívül tartásához a homlokzati fal külső síkjának kintebb kell lenni, mint a lábazat külső síkjának. Ezt azonban nem is olyan könnyű akkor, amikor a korszerű üregszerkezetű okostégláknak a hőszigetelő képessége jóval nagyobb, mint a lábazatot alkotó betonnak.
Emiatt az épületszerkezetek egyforma együttes hőszigetelő képessége azt igényelné, hogy a gyenge hőszigetelő beton alapzatra vastagabb szigetelőt kell rakni, mint a homlokzati falra. Emiatt viszont a lábazat külső síkja kintebb lenne, mint a homlokzati falé, és máris a lábazatba szivárogna be a homlokzati falról lecseppenő csapadék.
Ez ellen persze valamelyest tud úgy védekezni, hogy a lábazatra jobb hőszigetelő képességű szigetelőt választ, mint ami a homlokzatra kerül. Ez persze nem olyan könnyű, mert a lábazati szigetelőnek a hőszigetelő képességén túl, még megfelelően vízszigetelőnek is kell lenni.
A másik megoldás pedig az, hogy a homlokzati fal külső síkja a fal felhúzásakor kintebb kerül, mint a lábazati beton.