A hőhíd pénzbe kerül, egyre több pénzbe. Ezért hőhídmegszakító beépítésével nemcsak gazdaságosabban működtethető épületszerkezetet építhet, hanem meg is takaríthat a család egyéb kiadásaira. A hőhidak megszüntetése, megszakítása igencsak jól jön tehát.
Az új építésű és az utólagosan szigetelt épületeknél is egyre fontosabb a lehetőségekhez képest hőhídmentes építkezés, illetve a hőhidak hatásának utólagos mérséklése.
Mik a hőhíd megszakítás előnyei?
Nemcsak az egyre szigorodó energetikai követelményeknek való megfelelés, hanem az épületek működtetésének gazdaságossága is megköveteli a hőhidak megszakítását.
A hőhíd megszakításával több legyet is üt egy csapásra:
- Az eltérő hőszigetelő képességű épületszerkezetek találkozásánál kialakuló hőhidak megszakításával, szigetelésével csökkentheti, illetve elkerülheti a hideg falfelületek kialakulását, és ezzel pedig a nedvesedés és a párakicsapódás veszélyét csökkenti.
- Az épületszerkezet fokozott áthűlésének csökkentésével nemcsak a pára kicsapódását, hanem a penészedésnek a veszélyét is mérsékli.
- Ezzel pedig különösen az asztmában vagy egyéb légúti allergiában szenvedő családtagoknak biztosíthat élhetőbb környezetet és egészségesebb lakóklímát. A légúti allergiával küzdők mellett mindenki más egészségére is kedvezőbb hatással lesz a lakás penészmentes, és ezzel egészségesebb levegője, mert például nemcsak a légúti tünetek jelentkezése, hanem az allergiára való hajlam is csökken.
- A hőhidak szigetelésének, megszakításának legforintosíthatóbb előnye azonban az eltérő szerkezeti síkokban, az épületsarkakban, a homlokzati falakba beépített áthidalóknál, valamint az eltérő hőszigetelő képességű anyagok azonos rétegrendben egymás mellé kerülése miatt fokozottan jelentkező hőveszteség mérséklése, csökkentése lesz. Ez pedig a fűtési kiadások kisebb-nagyobb mértékű csökkentésében fog jelentkezni évtizedeken át a téli hónapokban.
A hőhidas szerkezetekbe beépített hőhídmegszakító elemek a fal kellő teherbírásának biztosítása mellett képesek az előbb felsorolt előnyöket is biztosítani. A szakszerű beépítés és a hőhíd megszakítására beépített szigetelő megfelelő kiválasztása, és vastagságának jó meghatározása még tovább növeli az évtizedeken keresztüli lehetséges megtakarításokat.
Hőhídmegszakító a lábazat és a homlokzati fal találkozásánál
Nem véletlen, hogy a hőhidas szerkezetek kialakulásának, és ezzel együtt a penészedésnek és az energiaveszteségnek a legkritikusabb területe a lábazat valamint a lábazat, a homlokzati fal és a padló találkozása. Az ebbe a szerkezetbe megfelelően beépített hőmegszakító sokat tud segíteni a fűtési energia megtakarításában.
Az épületek lábazata jellemzően betonból készül, a homlokzati fal pedig téglából, illetve egyéb falazóelemekből. Ezeknek az anyagoknak eltérő a hőszigetelő képessége, márpedig ha eltérő hőszigetelő képességű anyagok kerülnek egymás mellé akkor az anyagváltásból adódóan hőhíd alakul ki.
Emellett természetesen a függőleges lábazat és homlokzati fal, valamint a vízszintes padlószint 90 fokos szöget bezáró találkozásánál is szerkezeti, geometriai hőhíd alakul ki.
A hideg felületek nedvesedésének, penészedésének, valamint az energiaveszteségnek az elkerülése is megkívánja padló szintjénél a lehetőségekhez képest megfelelő szigetelés, a keletkező hőhíd megszakítását. Az Ytong Start falazóelemek homlokzati falba való első sori, szakszerű beépítésével a nedvesedésnek, a penészedésnek és a fokozott energiaveszteségnek a veszélyét is jelentősen mérsékelni tudja.
Az anyagváltásból adódó hőhíd megszakítása a homlokzati falba beépített nyílászárók felett
Jellegzetes anyagváltásból adódó hőhíd alakul ki a homlokzati falba beépített ajtók és ablakok feletti áthidalóknál. Alapvetően hőhíd alakul ki minden olyan épületszerkezetben, ahol az egymás mellé épített építőanyagok a fal teljes keresztmetszetében nem egyforma hőszigetelő képességűek, márpedig ilyen esetben a homlokzati fal építésére használt bármilyen falazóanyag hőszigetelő képessége meghaladja a nyílásáthidalásra használt áthidaló hőszigetelését.
Gondoljon bele csak abba, hogy ha betonból készült áthidalót épít be, akkor a beton hőszigetelése elmarad a korszerű falazóanyagok szigetelő képességétől. Ilyenkor a betonból gyártott áthidalók közé, illetve elé kiegészítő szigetelésként például hungarocell betétet érdemes rakni, és a kiegészítő szigeteléssel megnövelt áthidalónak a hőszigetelő képessége már eléri, elérheti a falazat hőszigetelését. Márpedig ha ez így van, akkor nem keletkezik hőhíd.
Porotherm áthidalók használata esetén is lehetőség van a 38 vagy 44 cm vastag Porotherm homlokzati falakba beépített 6,5 cm széles Porotherm elemmagas áthidalók közé kiegészítő hőszigetelést rakni, és ezzel a kiegészítő szigeteléssel együtt már a nyílászáró feletti áthidaló épületszerkezet együttes hőszigetelő képessége már megközelíti, eléri a falazat hőszigetelését, és ezzel pedig kiküszöböli a hőhíd hatását.
Ugyanilyen kiegészítő szigetelés beépítésére nyílik lehetőség az A-12-es áthidalók beépítésekor is.
Az ablakok beépítésekor az ablakkáváknál keletkező hőhíd hatását is kiegészítő szigetelés beépítésével tudja mérsékelni.
Tetőszigeteléskor egymás mellé kerülő eltérő szigetelő képességű anyagok hőhíd hatásának mérséklése
A tetőtér szarufák közötti szigetelésénél az egy rétegrenden belüli anyagváltásból adódó hőhíd alakul ki az eltérő hőszigetelő képességű hőszigetelésre használt anyag és a szarufák találkozásánál.
A szarufák futásánál kialakuló vonalmenti hőhíd kiküszöbölése leginkább a szarufák alatti illetve a szarufák feletti kiegészítő szigeteléssel oldható meg. Mit is jelent ez?
Azt, hogy vagy a szarufák alatti belső szigetelésként vagy pedig a szarufák feletti külső kiegészítő szigetelésként egybefüggő szigetelő réteget alakít ki, és ezzel a többrétegű szigeteléssel máris mérsékelni képes a szarufák vonalában jelentős hőhíd hatást.
Persze ezeknek a kiegészítő szigeteléseknek a beépítése költségekkel is jár.
- A szarufák alatti kiegészítő szigetelésnél a legfontosabb hátrány a tetőtérben egyébként is szűkösen rendelkezésre álló belső légtér még további csökkentése a belső kiegészítő szigetelés magasságával.
- A külső oldali kiegészítő szigetelésnél pedig olyan szigetelésre van szükség, amely képes elbírni a tetőszerkezet súlyát is. Ráadásul mivel a szarufa és a lécezés közé kerül ilyenkor a kiegészítő szigetelés, ezért csak új építésnél, a tetőszerkezet ennek megfelelő elkészítésekor alakítható ki. Már meglévő épület lécezésének a felszedése, majd a külső oldali szigetelés utáni újra lécezése és cserepezése olyan plusz munkával és költségekkel járna, amit szinte biztos, hogy nem érdemes vállalni egy utólagos szigetelésnél.