Hőhídmegszakító beépítése az épületbe

A hőhíd pénzbe kerül, egyre több pénzbe. Ezért hőhídmegszakító beépítésével nemcsak gazdaságosabban működtethető épületszerkezetet építhet, hanem meg is takaríthat a család egyéb kiadásaira. A hőhidak megszüntetése, megszakítása igencsak jól jön tehát.

Az új építésű és az utólagosan szigetelt épületeknél is egyre fontosabb a lehetőségekhez képest hőhídmentes építkezés, illetve a hőhidak hatásának utólagos mérséklése.

Mik a hőhíd megszakítás előnyei?

Nemcsak az egyre szigorodó energetikai követelményeknek való megfelelés, hanem az épületek működtetésének gazdaságossága is megköveteli a hőhidak megszakítását.

A hőhíd megszakításával több legyet is üt egy csapásra:

  1. hőhídmegszakító elem

    Ytong Start hőhídmegszakító elem a lábazat és a homlokzati fal találkozásánál kialakuló hőhíd megszakítására

    Az eltérő hőszigetelő képességű épületszerkezetek találkozásánál kialakuló hőhidak megszakításával, szigetelésével csökkentheti, illetve elkerülheti a hideg falfelületek kialakulását, és ezzel pedig a nedvesedés és a párakicsapódás veszélyét csökkenti.
  2. Az épületszerkezet fokozott áthűlésének csökkentésével nemcsak a pára kicsapódását, hanem a penészedésnek a veszélyét is mérsékli.
  3. Ezzel pedig különösen az asztmában vagy egyéb légúti allergiában szenvedő családtagoknak biztosíthat élhetőbb környezetet és egészségesebb lakóklímát. A légúti allergiával küzdők mellett mindenki más egészségére is kedvezőbb hatással lesz a lakás penészmentes, és ezzel egészségesebb levegője, mert például nemcsak a légúti tünetek jelentkezése, hanem az allergiára való hajlam is csökken.
  4. A hőhidak szigetelésének, megszakításának legforintosíthatóbb előnye azonban az eltérő szerkezeti síkokban, az épületsarkakban, a homlokzati falakba beépített áthidalóknál, valamint az eltérő hőszigetelő képességű anyagok azonos rétegrendben egymás mellé kerülése miatt fokozottan jelentkező hőveszteség mérséklése, csökkentése lesz. Ez pedig a fűtési kiadások kisebb-nagyobb mértékű csökkentésében fog jelentkezni évtizedeken át a téli hónapokban.

A hőhidas szerkezetekbe beépített hőhídmegszakító elemek a fal kellő teherbírásának biztosítása mellett képesek az előbb felsorolt előnyöket is biztosítani. A szakszerű beépítés és a hőhíd megszakítására beépített szigetelő megfelelő kiválasztása, és vastagságának jó meghatározása még tovább növeli az évtizedeken keresztüli lehetséges megtakarításokat.

Hőhídmegszakító a lábazat és a homlokzati fal találkozásánál

Nem véletlen, hogy a hőhidas szerkezetek kialakulásának, és ezzel együtt a penészedésnek és az energiaveszteségnek a legkritikusabb területe a lábazat valamint a lábazat, a homlokzati fal és a padló találkozása. Az ebbe a szerkezetbe megfelelően beépített hőmegszakító sokat tud segíteni a fűtési energia megtakarításában.

Az épületek lábazata jellemzően betonból készül, a homlokzati fal pedig téglából, illetve egyéb falazóelemekből. Ezeknek az anyagoknak eltérő a hőszigetelő képessége, márpedig ha eltérő hőszigetelő képességű anyagok kerülnek egymás mellé akkor az anyagváltásból adódóan hőhíd alakul ki.

Emellett természetesen a függőleges lábazat és homlokzati fal, valamint a vízszintes padlószint 90 fokos szöget bezáró találkozásánál is szerkezeti, geometriai hőhíd alakul ki.

A hideg felületek nedvesedésének, penészedésének, valamint az energiaveszteségnek az elkerülése is megkívánja padló szintjénél a lehetőségekhez képest megfelelő szigetelés, a keletkező hőhíd megszakítását. Az Ytong Start falazóelemek homlokzati falba való első sori, szakszerű beépítésével a nedvesedésnek, a penészedésnek és a fokozott energiaveszteségnek a veszélyét is jelentősen mérsékelni tudja.

Az anyagváltásból adódó hőhíd megszakítása a homlokzati falba beépített nyílászárók felett

Jellegzetes anyagváltásból adódó hőhíd alakul ki a homlokzati falba belépített ajtók és ablakok feletti áthidalóknál. Alapvetően hőhíd alakul ki minden olyan épületszerkezetben, ahol az egymás mellé épített építőanyagok a fal teljes keresztmetszetében nem egyforma hőszigetelő képességűek, márpedig ilyen esetben a homlokzati fal építésére használt bármilyen falazóanyag hőszigetelő képessége meghaladja a nyílásáthidalásra használt áthidaló hőszigetelését.

Gondoljon bele csak abba, hogy ha betonból készült áthidalót épít be, akkor a beton hőszigetelése elmarad a korszerű falazóanyagok szigetelő képességétől. Ilyenkor a betonból gyártott áthidalók közé, illetve elé kiegészítő szigetelésként például hungarocell betétet érdemes rakni, és a kiegészítő szigeteléssel megnövelt áthidalónak a hőszigetelő képessége már eléri, elérheti a falazat hőszigetelését. Márpedig ha ez így van, akkor nem keletkezik hőhíd.

Porotherm áthidalók használata esetén is lehetőség van a 38 vagy 44 cm vastag Porotherm homlokzati falakba beépített 6,5 cm széles Porotherm elemmagas áthidalók közé kiegészítő hőszigetelést rakni, és ezzel a kiegészítő szigeteléssel együtt már a nyílászáró feletti áthidaló épületszerkezet együttes hőszigetelő képessége már megközelíti, eléri a falazat hőszigetelését, és ezzel pedig kiküszöböli a hőhíd hatását.

Ugyanilyen kiegészítő szigetelés beépítésére nyílik lehetőség az A-12-es áthidalók beépítésekor is.

Az ablakok beépítésekor az ablakkáváknál keletkező hőhíd hatását is kiegészítő szigetelés beépítésével tudja mérsékelni.

Tetőszigeteléskor egymás mellé kerülő eltérő szigetelő képességű anyagok hőhíd hatásának mérséklése

A tetőtér szarufák közötti szigetelésénél az egy rétegrenden belüli anyagváltásból adódó hőhíd alakul ki az eltérő hőszigetelő képességű hőszigetelésre használt anyag és a szarufák találkozásánál.

A szarufák futásánál kialakuló vonalmenti hőhíd kiküszöbölése leginkább a szarufák alatti illetve a szarufák feletti kiegészítő szigeteléssel oldható meg. Mit is jelent ez?

Azt, hogy vagy a szarufák alatti belső szigetelésként vagy pedig a szarufák feletti külső kiegészítő szigetelésként egybefüggő szigetelő réteget alakít ki, és ezzel a többrétegű szigeteléssel máris mérsékelni képes a szarufák vonalában jelentős hőhíd hatást.

Persze ezeknek a kiegészítő szigeteléseknek a beépítése költségekkel is jár.

  • A szarufák alatti kiegészítő szigetelésnél a legfontosabb hátrány a tetőtérben egyébként is szűkösen rendelkezésre álló belső légtér még további csökkentése a belső kiegészítő szigetelés magasságával.
  • A külső oldali kiegészítő szigetelésnél pedig olyan szigetelésre van szükség, amely képes elbírni a tetőszerkezet súlyát is. Ráadásul mivel a szarufa és a lécezés közé kerül ilyenkor a kiegészítő szigetelés, ezért csak új építésnél, a tetőszerkezet ennek megfelelő elkészítésekor alakítható ki. Már meglévő épület lécezésének a felszedése, majd a külső oldali szigetelés utáni újra lécezése és cserepezése olyan plusz munkával és költségekkel járna, amit szinte biztos, hogy nem érdemes vállalni egy utólagos szigetelésnél.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük