Homlokzati hőszigetelés lehetőségei

A homlokzati hőszigetelés a családi házak rezsiköltség csökkentésének egyik legfontosabb lehetősége. Szeretné kihasználni? Mit tud a homlokzati falak szigeteléséről? És mit érdemes tudni róla?

A homlokzati szigetelés területén kétféle munkafolyamatról beszélhetünk. Önt is érinti ez, mégpedig abból a szempontból, hogy új családi házát építi, vagy pedig a már meglévőt korszerűsíti utólagosan.

  • Tudja, hogy azoknak az új építésű építményeknek, amelyeket 2018. január 1. után vesznek használatba, már meg kell felelniük a szigorodó hőtechnikai előírásoknak? Ezeket a követelményeket a családi házak használatbavételi engedélyeinek a kiadásakor is be kell tartani.
  • Emellett pedig a már meglévő családi házak utólagos homlokzati hőszigetelése is hatalmas feladat annak a több mint 2 millió családi ház tulajdonosnak, akik még nem megfelelően hőszigetelt családi házban élnek. Az Önök otthona is egyike ennek a 2 millió családi háznak?

Homlokzati hőszigetelés szigorodó hőátbocsátási tényezője 2018. január elsejétől

A 2018. január elseje után használatba vett lakóépületeknél, és ebbe természetesen beletartoznak a családi házak is, a homlokzati falak U értékének, vagyis hőátbocsátási tényezőjének 0,24 W/m2K értéknek vagy ez alattinak kell lenni. Ez bizony jelentős mértékű szigorítást jelent a korábbi 0,45-ös értékhez képest.

homlokzati hőszigetelés
Homlokzati hőszigetelés kőzetgyapottal

A falak hőátbocsátása a fűtési energia veszteséget mutatja. A hőátbocsátási tényező azt mutatja meg, hogy ha a fal két oldalán lévő légtérben a hőmérsékletkülönbség 1 °C, akkor mekkora hő áramlik át a hidegebb oldal felé az 1 m2-es falfelületen. Ezért is a mértékegysége a W/m2K.

  • Minél nagyobb a hőátbocsátási tényező, annál nagyobb az energiaáramlás a falon keresztül. Ezért törekszünk a minél kisebb hőátbocsátási tényező értékre a homlokzat falak szigetelése során.

Tapasztalta már, hogy az EU szabályai sokszor túlszabályozottak, és nem életszerűek. Az építményeknek az energiafelhasználásra vonatkozó szabályozása azonban tényleg egy olyan szabály, ami miatt nem az EU bürokratáit, hanem az egyre emelkedő energiaárakat okolhatjuk.

Mit jelent a hőátbocsátási tényező értéke a gyakorlatban?

A hőátbocsátási tényező homlokzati falakra meghatározott értéke azt jelenti, hogy olyan falazóanyagból kell építeni a családi házak külső, homlokzati falát, amely már önmagában is megfelel a 0,24-es elvárt értéknek.

  • Ha pedig a falazóanyag önmagában nem teljesíti ezt a hőszigetelést, akkor külső, homlokzati szigeteléssel kell ellátni a homlokzatot.

Milyen falazóanyagok felelnek meg önmagukban a homlokzati hőszigetelés 2018-tól érvényes követelményének?

A falazóanyagok közül a két legnagyobb téglagyártó korszerű homlokzati falazóelemei külön szigetelés nélkül is megfelelnek ennek a szigorú követelménynek. Persze csak akkor, ha tökéletes ragasztási technikával, habarccsal épül a fal, és külső hőszigetelő vakolattal látják el.

  • A Wienerberger Porotherm téglái közül a 44 centiméteres Thermo tégla viszi el a pálmát a maga 0,14-es U értékével. Ezzel magasan túlteljesíti az elvárt szabványt is.
  • Nincs szégyenkeznivalója a 38-as Thermo téglának sem a maga 0,16-os U értékével.
  • Ezek mellett még a 44 centiméteres Klíma tégla Profi és hagyományos kivitelben is 0,22W/m2K hőátbocsátási tényezővel bír. A 38 cm-es Klíma tégla a maga 0,24-es értékével még éppen megfelel a követelményeknek. Ezzel szemben viszont a 30 centiméteres Klíma tégla a maga 0,28-as értékével már csak kiegészítő szigeteléssel tesz eleget a szigorodó hőátbocsátási tényező értékének.
  • A Porotherm téglák hőszigetelésétől alig maradnak el a Leier homlokzati falazóanyagai. A LeierPlan 44 ISO+ grafitos polisztirollal töltött okostéglái 0,15-ös értékükkel és a LeierPlan 44 ISO kőzetgyapot betéttel bélelt téglák a 0,16-os értékükkel szintén magasan az elvárt érték felett szigetelnek.

Jellemző a hőátbocsátási tényező igencsak szigorú értékére, hogy például a hagyományos üregszerkezetű 38 centiméteres nútféderes Porotherm tégla a maga 0,40-es hőátbocsátási tényezőjével külön szigetelés nélkül már nem felel a 2018. január 1-től érvényes előírásoknak.

Mit érdemes tudni az utólagos homlokzati hőszigetelésről?

A legfontosabb talán az, hogy a mintegy 2,8 millió családi házból kb. 680-700 ezerről mondhatjuk el azt, hogy korszerűen hőszigetelt. A többi mintegy 2 millió családi házban az utólagos homlokzati hőszigetelés a rezsiköltség csökkentésének az egyik legfontosabb eleme lehet. Éppen ezért nem meglepő, hogy különféle felmérések szerint a családi ház tulajdonosok 25-30%-a tervezi otthonában a homlokzat utólagos szigetelését. Önök is az utólagos hőszigetelést tervezők közé tartoznak?

Az utólagos homlokzati hőszigetelés miért olyan fontos?

Az ok végtelenül egyszerű. Az egyre dráguló energiaárak miatt a téli fűtésre és a nyári kánikulában pedig a klímatizálásra fordított kiadások olyan magasak, és olyan mértékben nőnek, hogy a családok költségvetésének egyensúlyban tartásához nélkülözhetetlen a homlokzati falak utólagos szigetelése.

Persze a helyzet korántsem annyira egyértelmű:

  • Hiába éri meg szinte minden energetikai számítás szerint az utólagos hőszigetelés, ha a hőszigeteletlen házakban élő családok jelentős részének nincs meg az utólagos homlokzati szigeteléshez szükséges forrás. Időről-időre pályázati forrásokat is igénybe lehet venni a beruházáshoz, és banki hitelek is rendelkezésre állnak, de bizonyos mértékű saját tőke mindenképp szükséges az utólagos szigetelés forrásainak biztosításához.
  • Másrészt pedig a családi házak jelentős részének a műszaki állapota sem megfelelő. A szakemberek mértékadó feltételezése szerint a családok otthonainak közel fele olyan elavult szerkezetű, hogy egyszerűen még nekikezdeni sem érdemes a homlokzat szigetelésének. Ilyen esetekben a homlokzat utólagos szigetelése helyett az új építésben célszerű gondolkodni. Persze ez korántsem ilyen egyszerű, hisz ezen családi házak tulajdonosainak nem véletlenül van ilyen lerobbant állapotban az otthona. Az új építéshez szükséges anyagi forrásokkal még kevésbé sem rendelkeznek általában.
  • A legtöbbször persze a házak szerkezetének elavult műszaki színvonala és a felújításhoz szükséges források hiánya egyszerre jelentkezik. Nehéz megoldani ezt a problémás helyzetet.

Melyek a homlokzat szigetelés fő előnyei?

Nézzük részletesen az előnyöket:

  1. Télen a hideg, nyáron pedig a perzselő kánikula ellen véd a homlokzat megfelelő szigetelése.
  2. Az egyik forintosítható legfőbb előny, hogy a fűtési költségek jelentős csökkenésével együtt csökkennek a családok kiadásai.
  3. Nemcsak a fűtési költségek, hanem nyáron a klímatizálásra költött pénzek is jelentős mértékben csökkennek egy megfelelően hőszigetelt családi házban. Ez pedig különösen fontos akkor, amikor a nyári 1 fokos hűtésre felhasznált energia háromszor annyiba kerül, mint télen az egy fokos fűtéshez elhasznált energia.
  4. A külső homlokzat szigetelése a falak hőingadozását jelentősen csökkenti. Nyáron a túlzott felmelegedés télen pedig a kihülés ellen véd. Ezzel pedig megnöveli a falszerkezet élettartamát, és csökkenti a falszerkezetekben kialakult hőhidak káros hatásait is.
  5. A hőhidak káros hatásának csökkentésével csökkenti a párakicsapódás veszélyét, és az ehhez kapcsolódó penészedést is. Ezzel pedig nemcsak komfortosabbá teszi a házat, hanem egészségesebbé is.
  6. A falak egyenletesebb belső hőmérsékletének biztosításával is növeli az épület komfortosságát.
  7. Az épületek és családi házak utólagos homlokzati szigetelése megnöveli ezeknek az épületeknek az értékét és élettartamát is.

A homlokzati hőszigetelés 7 előnye közül Önnek melyik a legfontosabb?

A homlokzati hőszigetelés anyagai közül melyiket választja?

A homlokzat szigetelésére legtöbben a hungarocellt és a kőzetgyapotot választják. Nagyon ígéretes és kiváló minőségű hőszigetelő még a poliuretán is. Széleskörű elterjedését azonban igencsak borsos ára rendkívül megnehezíti. Éppen ezért a közeljövőben nemigen fogják tömegesen választani a homlokzat szigetésére.

A poliuretánnal szemben a hungarocellnek már jóval kedvezőbb az ára is. Nem véletlenül ez a leggyakrabban választott szigetelő a családi házak utólagos homlokzati szigetelésére. A kőzetgyapottal szembeni egyértelmű árelőnyét jól érzékelteti kiemelkedő keresettsége.

A homlokzati hungarocell szigetelésnek is megkülönböztetjük két további változatát.

  • A hagyományos, fehér színű EPS szigetelők jól bevált, megbízható minőséget jelentenek.
  • Ezzel szemben a grafitos adalékanyaggal ellátott grafitos polisztirol szigetelők 25-30%-kal jobb hőszigetelést képesek elérni ugyanazzal a vastagsággal. Ez persze azt is jelenti, hogy ugyanazt a hőszigetelést a grafitos lemezek vékonyabb kivitelben is képesek biztosítani. Ez pedig a 20 cm-nél vastagabb szigetelések homlokzati falra való felragasztásakor már nem elhanyagolható szempont.

A szálas szerkezetű kőzetgyapot érezhetően drágább az expandált homlokzati polisztirolnál. Azonban két kifejezetten előnyös tulajdonsága miatt egyre nagyobb szeletet hasít ki a homlokzat szigetelők piacából.

  • A szálas szerkezetű kőzetgyapot sokkal jobb hangszigetelő, ezért sokszor nem versenytársa a polisztirol. Például forgalmas utak mentén, a homlokzati falakon beszűrődő zajjal szemben a kőzetgyapot sokkal jobban szigetel, mint a polisztirol. Amikor tehát a hőszigetelés mellett a hangszigetelés is számít, akkor a polisztirol nem rúghat labdába a kőzetgyapot mellett.
  • Másrészt a kőzetgyapotnak sokkal jobb a páraáteresztő képessége, mint a polisztirolnak, ezért jóval komfortosabb belső klímát biztosít a lakásban. A kőzetgyapot szigetelésnél kevésbé fenyeget a párásodás miatt nedvesedésnek és a falak penészedésének a veszélye. Nem véletlen, hogy ahol asztmás ember él a lakásban, ott célszerű kőzetgyapottal szigetelni utólagosan a homlokzatot. Ha pedig mégis a polisztirol szigetelést választják, akkor a ház szellőzését kell tökéletesen megoldani a penészedés megelőzéséért.

Amikor választ a kőzetgyapot vagy a polisztirol között, akkor a következő választás a kiválasztott szigetelő márkájának és azon belül pedig a megfelelő típusnak a kiválasztása lesz.

Ugyanis polisztirol és polisztirol valamint kőzetgyapot és kőzetgyapot között is jelentős különbségek vannak az egyes gyártók termékeinek minősége között.

Ezen belül pedig az egyes gyártók is többféle terméket gyártanak a homlokzat utólagos szigetelésére. Gondoljon csak arra, hogy amikor eldönti, hogy hungarocell szigetelés lesz a homlokzaton, akkor a következő kérdés, amire azonnal válaszolnia is kell az, hogy akkor grafitos vagy pedig a hagyományos fehér színű hungarocell lesz?

  • Ha a grafitos polisztirolt választja, akkor ez drágább a hagyományosnál, de jobb a hőszigetelő képessége.

Ne spóroljon a homlokzati szigetelés minőségén és vastagságán!

Nehéz válaszolni arra a kérdésre, hogy „milyen vastag szigetelést válasszak”? Ugyanis ez elsősorban attól függ, hogy milyen mértékű megtakarítást szeretne elérni a fűtési és a klímatizálási költségek megtakarításában. Erre a kérdésre csak Önök tudják a választ.

Az azonban biztos, hogy ha jobb hőszigetelő képességű szigetelő anyagot épít be, és vastagabb szigetelést választ, akkor többet fog tudni megtakarítani a havi fűtés és áramszámla végösszegében.

Ezt főleg akkor érdemes alaposan megfontolni, ha az energiaárak várható további emelésére számít. Ugyanis ekkor a jövőben egyre nagyobb mértékű megtakarítást fog tudni elérni a vastagabb és jobb minőségű hőszigeteléssel.

Ha viszont most egy éppen megfelelő vastagságot választ, akkor néhány év múlva lehet, hogy már nem lesz elegendő a megtakarítás szintje. Egy újabb esetleges homlokzati szigetelésnél viszont már nemcsak a plusz szigetelő árát, hanem a második kivitelezés díját is be kell kalkulálnia a költségvetésbe. Vagyis egy későbbi második hőszigetelésnél a kivitelezés munkadíját újra meg kell fizetnie. Akarja ezt Ön?

  • Vagy inkább most készíti el úgy a homlokzat utólagos szigetelését, hogy az elkövetkező 1-2 évtizedben biztos, hogy ne kelljen még csak elgondolkodnia sem egy újabb utólagos szigetelésen?

Nemcsak a hőszigetelő minősége és vastagsága határozza meg a fűtési költség megtakarításokat, hanem a kivitelezés minősége is.

A homlokzati hőszigetelés kivitelezése

Ki csinálja a hőszigetelést?

Nem mindegy az sem, hogy ki fogja megcsinálni a homlokzati falak utólagos szigetelését. Ugyanis a kivitelező tapasztalata és lelkiismeretes munkavégzése is döntő módon fogja befolyásolni a hőszigetelés utáni homlokzati fal szigetelő képességét.

  • A kivitelezéskor ugyanis nemcsak arról van szó, hogy a szakember ne spórolja ki a szükséges anyagot a kivitelezés során, hanem arról is, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentse a hőhidak kialakulásának a veszélyét, és csökkentse az elkerülhetetlen hőhidak káros hatását.
  • Nem mindegy, hogy a homlokzati fal és a lábazat, valamint a homlokzat és a födém találkozásánál, vagy pedig az eresz körüli koszorú szigetelésével mérséklik a hőhidak káros hatását, vagy pedig egyszerűen kezeletlenül hagyják a kellő hozzáértés hiánya vagy pedig a nemtörődömség miatt. De ugyanígy megemlíthetjük az ajtók és ablakok feletti áthidalóknál kialakuló hőveszteséget, ha az áthidalókat nem látják el megfelelő kiegészítő szigeteléssel.

Nem könnyű felkészült és lelkiismeretes kivitelezőt találni. Főleg azért, mert aki tökéletes munkát végez, annak szinte biztos, hogy be van telve már jó előre a munkarendje.

Ezért a legfontosabb talán az, hogy időben lásson hozzá a megfelelő kivitelező keresésének, és megtalálásának.

A referenciák a kivitelezés során is alapvető fontosságúak. Ha tud találni olyan szakembert, akinek a munkájára már évek óta nincs semmi panasz, és meg vannak elégedve vele a környéken, akkor már tudhatja, hogy érdemes őt megbízni a munkával Önnek is.

A legjobb, ha akár fél évvel, egy évvel korábban megbízza a kivitelezőt a munkával, és akkor fogja azt elvégezni, amikor belefér a munkatervébe.

Milyen a homlokzati szigetelés szakszerű kivitelezése?

Nézzük a gyakoribb hungarocell szigetelés folyamatát.

1. A homlokzati fal előkészítése, a kezdősín rögzítése

Még a munkálatok elkezdése előtt fel kell állítani az állványokat a szigeteléshez. Az állványok felállítása után pedig a külső falon található ablakokat és ajtókat kell megfelelő burkolással ellátni, hogy megvédje a homlokzatról lehulló vakolatdaraboktól. Ha ez megvan, akkor következhet a fal előkészítése.

A polisztirol lemezek elmozdulásmentes felrakásához a málló vakolatrészeket el kell távolítani a falról. Amint minden mozgó, málló vakolatrészt eltávolított, akkor pedig a fal portalanítása után a levert vakolatrészeket pótolni kell. Ez azért szükséges, hogy a hőszigetelő lemezek egyenletesen feküdjenek fel a falra.

Alaposan meg kell nézni a homlokzaton a vakolat tapadását. Sokszor előfordul az, hogy a vakolat nagy része mállik, hullik. Ilyenkor érdemes a teljes vakolatot leverni, mert nem érdemes kockáztatni a hőszigetelő lemezek felrakásának a stabilitását.

A felület előkészítése után következik a függőleges és a vízszintes sík kijelölése. A vízszintes sík kijelölésével körbe a homlokzaton rögzíteni kell az indítósínt. A kezdősínt tökéletes pontossággal kell a falra felfogatni. Ha a felület előkészítése után is egyenetlen még a fal, akkor távtartókat is rakni kell a kezdőprofil felfogatásakor falfelület és a sín közé. Ez azért szükséges, mert a kezdősínnek egyenesnek is kell lennie, nemcsak tökéletesen vízszintesnek. Családi házaknál körülbelül 30 centiméteres távolságokban kell rögzíteni a profilt körbe a falon.

2. Polisztirol táblák felragasztása

Függetlenül attól, hogy grafitos vagy pedig fehér színű polisztirol táblákat választott a szigeteléshez, a polisztirol lapokat „perem-pont” módszerrel kell felragasztani az előkészített falfelületre. Ezzel a módszerrel (a táblák peremének körbekenése és pogácsázás belül) eléri a táblák tűzbiztos felragasztását. Vagyis a perem-pont módszerrel felfogatott tábláknál a táblák mögött nem fog keringeni a levegő, hisz el van zárva az útja. Ennek egy esetleges épülettűznél van kiemelkedő jelentősége, mert a táblák mögött a levegő nem fog keringeni, és a tűz nem terjed. Emellett persze a szigetelés hatékonyságát is javítja a levegő áramlásának lezárása.

A polisztirol táblákat hézagmentesen, tökéletes illesztéssel kell felragasztani a homlokzatra a kezdősíntől kiindulva. A hézagmentes illesztés miatt van kiemelkedő jelentősége a kezdősín tökéletesen vízszintes felfogatásának.

A tökéletesen pontos, hézagmentes illesztésen túl még arra is figyeljen oda a kivitelezésnél, hogy ragasztó ne kerüljön a szigetelők közé. Ez ugyanis átüthet majd a vakolaton is.

A homlokzat szigetelés felrakása után következhet a lábazat szigetelése is. A lábazat szigetelésénél arra kell ügyelnie, hogy a táblákat szintén a kezdősíntől kiindulva, tehát felülről kell hézagmentesen felragasztania, de fontos még az is, hogy a lábazat szigetelés utáni külső síkja mindenképp néhány centiméterrel bentebb legyen a homlokzatnál. Így a homlokzati falról lecseppenő csapadék nem a lábazat belsejébe jut, hanem lecseppen felette.

A lábazat szigetelésére a hőszigetelés mellett a vízszigetelésre is alkalmas formahabosított expandált polisztirolt vagy pedig XPS lemezeket használjon. Ezek a szigetelők ugyanis hőszigetelő képességük mellett kiváló vízszigetelők is, ezért nem szívják fel a felcsapódó esőt és a talajban lévő nedvességet sem.

3. Megerősítés dübelezéssel

Várja meg a ragasztó száradását, és csak utána kezdjen hozzá a dübelezéshez.

6-8 centiméteres vastagságnál már mindenképp érdemes a szigetelő lemezek felragasztását dübelezéssel is megerősíteni. Mivel pedig a mai energiaárak mellett ennél vékonyabb szigetelés felrakásának egyszerűen nincs értelme, ezért kijelenthetjük azt, hogy utólagos szigetelésnél mindig érdemes dübelezéssel megerősíteni a hőszigetelő lemezek felragasztását.

A mechanikai megerősítéshez felhasznált dübelek száma a hőszigetelés vastagságától, a falazat minőségétől és az épület magasságától is függ.

  • 4 méteres magasság felett még az új építésű téglafalat is dübelezni kell.
  • Utólagos hőszigetelésnél pedig a fal magasságától függetlenül mindig érdemes megerősíteni a ragasztást.

Arra figyeljen oda a kivitelezésnél, hogy a dübeleket mindig ragasztott helyre kell beütni. A dübel ekkor nem fogja túlságosan behúzni a szigetelést, mert ezeken a helyeken a ragasztás után már a tábla szilárdan áll a falon. A dübel húzásától nem fog megfeszülni, és esetlegesen elrepedni a hungarocell lemez.

A rögzítésre használt dübelek hosszának kiválasztásakor a szigetelés vastagságából és a fal állapotából érdemes kiindulni. A megfelelő rögzítéshez arra érdemes figyelni, hogy legalább 4 centiméter legyen a téglafalban. Erre a 4 centire rájön még a szigetelés alatt ottmaradó vakolat, és a szigetelés vastagsága.

4. Élvédő felrakása

Polisztirol szigetelésnél minden élre és sarokra célszerű élvédőt rakni.

5. Üvegszövet háló felrakása

A hézagmentesen illesztett polisztirol felületre fogazott simítóval kell felhordani a ragasztót. A felhordás után még nedves ragasztóba kell beragasztani az üvegszövetet. Nagyon fontos, hogy a háló alatt is legyen ragasztó, mert ellenkező esetben leválik a háló a szigetelésről. Az üvegszövet toldásánál legalább 10 centivel egymásra kell tolni a két hálót, és az épület sarkain is duplán kell áthajtani a stabil rögzítéshez.

Az ablakok és ajtók sarkait külön érdemes megerősíteni, még pedig úgy, hogy külön-külön hálódarabokat kell ragasztani ezekre a helyekre. Ez a dupla háló már jobban képes lesz megakadályozni az esetleges repedéseket a vakolaton.

6. Alapozó vakolat felhordása

Az alapozó vakolat a színvakolat tapadását segíti. Szánja rá az időt a vakolásra, mert a sietségnek súlyos ára lehet. Érdemes megvárni vakoláskor a 24 órás száradási időt. Nem érdemes spórolni a száradással, nem érdemes kockáztatni.

7. Színvakolat felhordása

A homlokzat teljes magasságában, megszáradás nélkül egyszerre kell a vakolatot felvinni és elsimítani. Mit is jelent ez?

  • Ez bizony azt jelenti, hogy bármilyen magas is a homlokzati fal, minden egyes állványszinten egyszerre kell felvinni és elsimítani a vakolatot. A vakolat csíkok nélküli felhordásához és száradásához a kivitelezéskor szakszerűen együttműködve kell dolgozni. A vakolat csík nélküli felhordásához precíz munkára van szükség.

A vakoláshoz használhat zsákos és vödrös vakolatot is. A vödrös vakolat már eleve be van keverve, csak ki kell nyitni a vödröt, és felvinni a falra. A zsákos vakolat olcsóbb, de vakolás előtt ezt még vízzel is össze kell keverni.

Homlokzata utólagos szigetelését szakemberek fogják végezni, ezért ők már tudják, hogy +5 fok alatti hőmérsékletnél nem vakolhatnak, mert a vakolat megfagyhat. Tűző napon sem szabad vakolni, mert foltosan szárad meg a vakolat. Vakoláskor mindig az árnyékos oldalon kell dolgozni.

Tudja már, hogy a kőzetgyapotot vagy inkább a polisztirolt fogja választani homlokzata utólagos szigetelésére?

  • Ha még vannak kérdései, akkor munkatársaink munkaidőben a (+36-26)375-171-es számon várják hívását, és segítenek a választásban.
  • Használja ki azt a lehetőséget, hogy az Ön választási szempontjait elmondva szakértőnk az Önnek legjobb megoldást fogja javasolni homlokzata szigetelésére.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük