Hőszigetelés számai mit mondanak?

Bárhol is szigeteli otthonát – a homlokzaton, lábazaton, a padlástérben vagy a padlón -, a hőszigeteléssel csökken a ház hővesztesége. Ezzel pedig csökken a fűtésre fordított energia felhasználása is. Emiatt olcsóbb lesz a fűtés. Ezekkel a tényekkel minden hőszigetelésen gondolkodó tisztában van. A kérdés csak az, hogy a hőszigeteléssel milyen mértékben csökken az épület fűtési költsége.

Családi háza utólagos hőszigetelésével akár a felére is csökkentheti a fűtésre használt energia felhasználását. Ez a téli hónapok 400-600 ezer forintos fűtési költségénél bizony nem kis megtakarítást jelenthet.

homlokzat hőszigetelése

A homlokzat hőszigetelése hungarocellel. Milyen előnyei vannak?

A családi házak utólagos hőszigetelésére a legtöbben a hungarocell szigetelést választják. A hungarocell nem páraáteresztő. Emiatt hátrányban van a másik gyakran használt szigetelővel, a kőzetgyapottal szemben. Ezen túl azonban számos előnnyel rendelkezik.

  • A hungarocell táblák könnyen beépíthetők a homlokzat szigetelésére.
    Hagyományos fehér kivitelben, és grafitos adalékanyaggal ellátott változatban még jobb hőszigetelő képességgel is választható a falak szigetelésére.
  • A kőzetgyapotnál olcsóbb hőszigetelési lehetőséget biztosít a homlokzat szigetelésére.

A hungarocell táblák szakszerű beépítésével 4-5 évtizedre is biztosítani tudja a fűtési költségek jelentős mértékű csökkentését. A szakszerű beépítésre több szempontból is szükség van:

  • Egyrészt ezzel tudja biztosítani a hőszigetelés több évtizedes élettartamát.
  • Másrészt pedig a hungarocell táblák szakszerű beépítése teszi lehetővé az elérni kívánt hőszigetelés maximális mértékét.

A 70-es, 80-as években nagy arányban épült 10×10-es sátortetős, manzárdtetős házakat előszeretettel építették az akkor jól ismert B30-as téglából. Ezeknek az épületeknek a fűtése ma már utólagos szigetelés nélkül a korábban már leírt jelentős kiadással jár.

  • Szakemberek szerint ezeknél a házaknál a legnagyobb a hőveszteség a homlokzati falakon. Itt távozik el a fűtésre használt energiának nagyjából a 40%-a.
  • Körülbelül 20-20% az energiaveszteség a hőszigetelés nélküli nyílászárókon és a padlásfödémen át.
  • A hőveszteség maradék 20%-a nagyjából egyenlő arányban oszlik meg a kémény, a padló és a lábazat hővesztesége között.

Ezért aztán nem véletlen, hogy…

  1. Ezeknek a családi házaknak az utólagos hőszigetelésekor elsősorban az ajtók és ablakok hőszigeteltre cserélése lehet az első lépés.
  2. Ezt követően a homlokzat utólagos hőszigetelését végzik el a lábazat hőszigetelésével együtt.
  3. Egy másik munkafolyamatban pedig a padlásfödém szigetelését is mindenképp érdemes elvégezni. A padlásszigetelés azonban lehet akár az utólagos hőszigetelés első szakasza is. Ez nem véletlen, hisz összességében ugyan több energia szökik meg a homlokzati falakon.  Egységnyi területen, 1 négyzetméteren azonban több energia veszlik el a padláson, mint a homlokzati falon.

A B30-as téglából épült falak hőszigetelése nagyon alacsony. A 2018. január elsejétől érvényes rendeletek szerint az újonnan épült épületeknél a homlokzati falak hővezetési tényezőjének legalább 0,24 W/m2K-nak kell lenni. A szakemberek azonban az energiaárak várható további emelkedése, és a fűtési költségek megtakarításának még jobb színvonala érdekében inkább a 0,17 W/m2K értéket javasolják elérni az épületek építésekor és utólagos szigetelésekor is.

Márpedig ezeket az értékeket egy B30-as téglából épült falnál csak a hungarocell táblák utólagos beépítésével tudja elérni. Milyen vastag utólagos szigetelésre van szükség ehhez?

  • A rendeletben meghatározott 0,24-es értéket hagyományos, fehér színű polisztirolból legalább egy 14 cm vastag szigeteléssel, grafitos szigetelésnél pedig legalább 10 cm vastag szigeteléssel tudja biztosítani.
  • A 0,17-es érték eléréséhez pedig 22 cm vastag fehér színű nikecell szigetelésre, vagy pedig legalább 16 cm vastag grafitos hungarocell szigetelésre van szükség a fal utólagos szigetelésekor.

Ez az utólagos szigetelés már biztosítja a fűtés költségének jelentős mértékű megtakarítását. Természetesen csak akkor, ha a homlokzati falon lévő bejárati ajtók és ablakok is hőszigeteltek. Hisz a külső szigetelés elvégzése előtt érdemes korszerűre cserélni a nyílászárókat is.

Az sem elhanyagolható szempont azonban az utólagos hőszigetelésnél, hogy a nyári kánikulában is jól fog jönni majd. Ugyanis nemcsak a fűtés költségét csökkenti télen, hanem nyáron is jó szolgálatot tesz azzal, hogy a korszerűen hőszigetelt fal a júliusi, augusztusi kinti kánikulát is sokkal kevésbé engedi át. Vagyis nemcsak télen segít be a fűtési költségek lefaragásába, hanem nyáron is csökkenti a klimatizálás költségeit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük