Hangszigetelés szempontjából talán meglepő tény, de nem a fal vastagsága számít, hanem a falnak a tömege, és az üreges szerkezete. A fal vastagsága önmagában nem jelent semmit, ha a vastag fal nem jelent megfelelő tömeget.
Az eredményes hangszigetelés a megfizethetetlen csend nyugalmát biztosítja otthon a családnak. A békés csend nyugalma áldás a közérzetének, jó hangulatának és az egészségének is. Ha azonban ez nem adatik meg, akkor a falak, válaszfalak hangszigetelésével kell ezt biztosítani.
- A lakásban és körülötte keletkező zajok ugyanis sokfélék lehetnek, és a zajterhelés mérséklésére többféle megoldás is kialakítható.
- A falak utólagos hangszigetelésével jelentősen csökkenteni lehet a zajok másik helyiségbe átterjedő káros hatását.
A jó hangszigetelés nemcsak a falak hangszigetelését jelenti. Ugyanis a zaj az ajtókon és az ablakokon át is beszivároghat az utcáról, illetve egyik szobából a másikba is kisebb-nagyobb akadállyal átszűrődik a zaj. Az ajtók és ablakok szigetelése nélkül a falak hangszigetelése még nem lesz elég.
Az ablak utólagos hangszigetelésénél az ablak üvegét kell kicserélni hangszigetelő üvegre.
Hangszigetelés az ajtóknál
Az ajtók hangszigetelésekor kettős feladata van.
- Egyrészt a hang terjedésével szemben szigetelni kell az ajtó lapját.
- Emellett még az ajtó tokját és az ajtótok valamint az ajtó lapjának találkozási felületét is szigetelni kell.
Az épületben milyen hanghatások alakulnak ki?
Egy épületben többféle hang is kialakulhat. A szigetelés szempontjából ezeknek a hangoknak legalább két fajtáját különböztetjük meg.
Testhangok terjedése
Az épület szerkezete által továbbított hangok a testhangok. Ezek a testhangok az épület szilárd szerkezetein át terjednek.
- Ilyen szilárd szerkezetek például a falak, amelyekben található vízvezetékekben áramló víz hangja terjed. Ilyen testhangok azonban a falak ütögetéséből származó dübögés is.
- A födémen keresztül terjedő lépéshangok is ilyen testhangok, amelyek kellemetlen rezgéseket okoznak az épületszerkezetekben. A testhang szigetelelésekor ezeket a rezgéseket kell csillapítani.
A testhangok elleni szigeteléskor ezeknek a hangoknak a terjedését, az épületszerkezetben kialakuló rezgést kell csillapítani, megakadályozni. Vagyis meg kell szakítani a terjedő testhang útját valamilyen szigetelési megoldással.
Jellemzó módon a testhangok ellen lépéshang szigeteléssel tud védekezni.
Léghangok az épületben
A léghangok az épületszerkezetek rezgése helyett a levegőben terjedő hangok. Ilyen lehet például a magnó, rádió vagy televízió bömbölése, vagy a zongorázás, gitározás, dobolás a lakásban. Léghang azonban a másik szobából átszűrődő kiabálás, vagy az utcáról beszűrődő zaj is. Ezek a hangok ugyanis a levegőn keresztül áramlanak a lakásban. Akár egyik helyiségből a másikba is.
A terjedő hangok hatását, a zaj mértékét decibelben (dB) mérjük. Például
- a halk rádióhallgatás vagy tévézés körülbelül 50dB,
- a normál beszéd hanghatása ennél nagyobb, kb. 60-70 dB,
- a hangos beszéd pedig 70-80 decibeles hanghatást okoz.
- Az ordibálás, kiabálás és a rádió vagy a tévé bömböltetése pedig akár 90-100 decibeles hanghatással jár.
Ennek az egyre erősebb hanghatásnak a lényege, hogy a kevésbé szigetelt falakon, illetve ajtókon, ablakokon annál jobban átszűrődnek a hangok, minél erősebbek.
Ezeknek a léghangoknak a kiküszöbölésére alapvetően kétféle módszer létezik:
- Egyrészt megfelelő önmérséklettel tekintettel lehet lenni a másik szobában, a fal másik oldalán élő nyugalmára, normális mindennapi életére.
- Másrészt pedig a léghangokkal szemben is lehet szigetelni a falakat.
A hangszigetelés előtt tehát pontosan meg kell határoznia, hogy a zavaró hangot mi okozza, és milyen felületek továbbítják azt a lakásban. Ennek függvényében tudja meghatározni a megfelelő szigetelést.
A hangszigetelés akkor lesz igazán eredményes, ha a zaj keletkezési helye felől lehet beépíteni
- Ha a lakásán belüli zajok terjedését kívánja ezzel megszüntetni az egyik szobából a másikba, akkor erre van lehetősége.
- Ha azonban társasházaknál a szomszédból átszűrődő kellemetlen zaj ellen szeretne hangszigetelni, akkor nem biztos, hogy lehetősége van a zajforrás felőli szigetelésre. Ha a szomszéddal ezt nem tudják megbeszélni, akkor a saját lakóterületén kell kezdeni valamit a szomszédból átszűrődő zajokkal szemben.
Hangszigetelésre elsősorban a nagy sűrűségű szálas szigetelő anyagok alkalmasak. Ilyen jó hangszigetelő képességű a kőzetgyapot vagy az üveggyapot is.
- A polisztirol azonban nem alkalmas a hangszigetelésre. Ezért nem véletlen, hogy válaszfalakban nem használunk hungarocell szigetelőt.
- Lépéshang szigetelésnél sem a polisztirol szigeteli a födémben továbbterjedő kopogó lépéshangokat, hanem a terjedő hang útjának a megszakítása a polisztirol szigetelővel.
A falak utólagos hangszigetelésére a leggyakrabban használatos hangszigetelő szerkezet az előtétfalak kialakítása. Ezeket a hangszigetelő falakat gumi alátét szalagra építik, és ezzel még tovább növelik a szigetelését. Ez azért fontos, mert így a hangszigetelő előtétfal rugalmasan csatlakozik a padlóhoz, falakhoz és a mennyezethez, és ezért nem alakul ki a hangvezető membrán jelenség. Ez pedig jelentős mértékben javítja a hangszigetelést.
Ezeknek az előtétfalaknak a hangszigetelő betéte kőzetgyapotból vagy üveggyapotból készül, és elé gipszkarton borítás megy. Akár két rétegben is kerülhet az előtétfal hang felőli oldalára a gipszkarton réteg a nagyobb hangszigetelés érdekében.
A padló és a mennyezet szigetelésére a lépéshangok és kopogó hangok ellen van szükség. Ilyenkor a szigetelésre használt anyag a burkolat alá kerül.