A külső szigetelés a családi házak rezsiköltségének lefaragásához az egyik legjobb beruházás. A 2,8 millió családi házból több mint 2 millió még mindig nem megfelelően szigetelt, ezért hatalmas munkáról van szó. Nem véletlen, hogy a családok harmada, negyede tervezi a homlokzati falak utólagos szigetelését.
A külső hőszigetelés előtt célszerű még a homlokzati falakon található ajtók és ablakok hőszigeteltre cserélése is. Ha a hőszigetelés előtt elvégzi a cserét, akkor elérheti azt, hogy nem kell majd megbontani a már hőszigetelt külső falat a nyílászárók későbbi esetleges cseréjekor.
Külső szigetelés legfőbb előnyei
Vegyük sorba az előnyöket:
- többet takarít meg a hőszigeteléssel, annál több pénz marad másra a családi kasszában. Télen a fűtésszámlák végösszegének hatalmas csökkenése a legfőbb érv. Nyáron viszont a kinti perzselő meleget tartja a lakáson kívül a korszerűen hőszigetelt homlokzati fal. A klimatizálás költsége különösen jelentős, hisz a téli fűtéssel szemben háromszor annyi energiára van szükség a nyári hűtéshez. A külső hőszigetelés rezsi csökkenő költségének előnyeiről ma már egyetlen hőszigeteletlen lakásban élő családot nem kell meggyőzni. Minél
- A külső szigetelés nemcsak a költségcsökkentésben viszi a prímet, hanem kellemes lakóklímát is teremt a lakásban. Télen benntartja a meleget, nyáron pedig a falakon kívülre rekeszti a perzselő kánikulát.
- A homlokzati falak külső szigetelése a falakat is védi a nagy hőingadozással szemben. A kívülre felrakott szigetelés a falak nyári túlzott felmelegedésével és a téli kihűléssel szemben is védi a falat.
- A falszerkezet védelme és a csökkenő rezsiköltségek pedig megnövelik a családi házak értékét is. Nem véletlen, hogy ma már energetikai tanúsítvány nélkül nem lehet értékesíteni a családi házakat sem.
Külső homlokzati szigetelés anyagai
A homlokzati falak szigeteléséhez leginkább használatos két szigetelőanyag a hungarocell és a kőzetgyapot.
Külső hőszigetelés hungarocellel
A hungarocell 20-40%-os árelőnye miatt a legtöbben ezt választják családi házuk utólagos szigetelésekor. Emellett persze kiváló a hőszigetelése is a hungarocellnek. Ezért lehet méltán népszerű az utólagos szigetelést tervezőknél is. A külső szigeteléshez használt nikecellnek két fajtája van.
- homlokzati falán bizonyítottak. Nem véletlenül választják ezt a legtöbben utólagos szigeteléskor is. A már több évtizede használatos, fehér színű hungarocell lemezek jó hőszigetelő képességükkel családi házak százezreinek a
- Új fejlesztés a hungarocell lemezek grafitos adalékanyaggal történő feljavítása. A grafitos szigetelés a hungarocell lemezek hőszigetelő képességét 25-30%-kal is képes megnövelni. Ennek az előnyét pedig nem kell különösebben részletezni. Az egyre dráguló energiaárak miatt a hagyományos fehér színű polisztirolból egyes rosszul szigetelő falazóanyagoknál akár 30 cm vastag szigetelésre is szükség lehet a megfelelő hőszigeteléshez. A grafitos szigeteléssel ezt a hőszigetelő képességet már vékonyabb szigetelőanyaggal is el tudja érni. Ez pedig különösen fontos kivitelezéskor, amikor gondoskodni kell a szigetelő tökéletes rögzítéséről, időjárás állóságáról is.
Külső szigetelés kőzetgyapottal
A kőzetgyapot jóval drágább a hagyományos polisztirolnál. A kőzetgyapot szigetelésnek azonban két olyan előnye is van a hungarocellel szemben, amelyek bizonyos helyzetekben kifejezetten jól jöhetnek. Ezek olyan fontos előnyök, amelyek könnyen legyőzik az árhátrányt a családi ház tulajdonosok jelentős részénél.
- A kőzetgyapot páraáteresztő képessége sokkal jobb, ezért jóval kellemesebb és komfortosabb klímát biztosít a lakásban a polisztirolnál. A kőzetgyapottal szigetelt homlokzati falaknál a szellőzési rendszer kialakulásától függetlenül is jóval kisebb a párakicsapódásnak, a falak nedvesedésének és ezzel együtt pedig a penészedésének veszélye. Ez pedig különösen fontos azoknak a családoknak, akiknél asztmával vagy valamilyen más légúti allergiával küzdő tagja is van.
- A kőzetgyapotnak a hangszigetelése is sokkal jobb a hungarocellnél. Ez pedig olyankor fontos előny, amikor a hőszigetelés mellett a homlokzati falak hangszigetelése is fontos. Gondoljon csak arra, hogy forgalmas utak, vasútvonalak vagy repülőterek mellett a falak hangszigetelésének milyen nagy a jelentősége. A falakon beszűrődő zajokkal szemben a kőzetgyapotból készült külső szigetelés sokkal jobban véd a hungarocellnél.
Nemcsak a hungarocellnek, hanem a kőzetgyapotnak is több fajtája van a homlokzati falak külső szigeteléséhez.
- A külső szigeteléshez választhatja a régóta ismert egyrétegű, valamint az újabb fejlesztésű kétrétegű kőzetgyapotot.
- kétrétegű kőzetgyapotnak a külső keményebb rétege nagyobb tartást ad a homlokzatnak, és a pontszerű terheléssel szemben is ellenállóbb lesz vakolat. Nem sérül meg olyan könnyen a homlokzat. A legfőbb előnye pedig a hőszigetelő képessége. Ugyanis a kétrétegű kőzetgyapottal szigetelt falnak 10%-kal jobb a hőszigetelése az egyrétegűvel szemben. Évtizedeken keresztül azért ez nem mindegy ám a fűtési költségek alakulásában. Ráadásul a puhább alsó kőzetgyapot réteg a fal kisebb egyenetlenségeit is hőhídmentesen kitölti, ezért családi háza homlokzatának utólagos szigetelésére is kiváló választás a kétrétegű vakolható kőzetgyapot. A
Milyen vastag legyen a külső szigetelés?
Erre a kérdésre kapásból válaszoljuk azt, hogy minél vastagabb a külső hőszigetelés, annál jobb lesz a homlokzati falak hőszigetelő képessége. Ez azonban csak egy bizonyos vastagságig van így.
Ezen túl már nem érdemes a szigetelés vastagságát növelni, mert a szigetelőanyag árának növekedése aránytalanul nagy az ezzel elérhető megtakarítással szemben. Persze ez a vastagsági korlát annál magasabban van, minél inkább számolunk az energiaárak további emelkedésével. Mi is következik ebből? Hát az, hogy biztos határt nem lehet arra mondani, hogy milyen vastag legyen a hungarocell vagy a kőzetgyapot külső szigetelés.
Praktikus, a kivitelezéshez kapcsolódó okai is vannak a szigetelés vastagságának. Az energiaárak várható további emelését feltételezve a fehér színű hungarocellből a gyenge hőszigetelő képességű falazatokra érdemes akár 30 cm vastag szigetelést is feltenni. Ennek a vastagságnak azonban már nem is olyan egyszerű a rögzítése. Mindenképp dübeles rögzítéssel kell megerősíteni a homlokzatot.
Ha még nem elég a hőszigetelés mértéke, akkor ilyen vastagságnál már nem elsősorban a szigetelés vastagságának további növelésében érdemes gondolkodni, hanem inkább a jobb hőszigetelésű anyagot érdemes választani. Hungarocellnél például a fehér színű lapok helyett érdemes grafitos szigetelést választani, mert 30 centiméteres vastagságnál már 6-8 centimétert is meg lehet spórolni a szigetelésnél, mégis ugyanolyan jó lesz a homlokzat szigetelése.
A külső homlokzati szigetelés vastagsága több dologtól is függ:
- A legfontosabb szempont, hogy a homlokzat külső szigetelésével milyen mértékű megtakarítást szeretne elérni a téli fűtési és a nyári klimatizálási költségekben?
- A ház falának anyaga is döntő módon meghatározza azt, hogy mennyibe kerül jelenleg a fűtés. Minél gyengébb a hőszigetelése a falazatnak, annál jobb szigetelésre van szükség.
- A külső szigetelésre kiválasztott szigetelő fajtájától és minőségétől is függ a szükséges vastagság. Kőzetgyapot és kőzetgyapot valamint hungarocell és hungarocell között is különbségek vannak a hőszigetelő képességben.
Amint eldöntötte azt, hogy kőzetgyapottal vagy hungarocellel szigeteli a házat, abban kell dönteni, hogy azon belül melyik gyártó melyik termékével fogja elkészíteni a szigetelést.
A szigetelőanyag minőségén és a szigetelés vastagságán nem érdemes spórolni, mert amit megtakarít a hőszigetelő árán, azt sokszorosan fogja majd visszafizetni a havi fűtés és áramszámlákban. A jobb minőségű anyagból vastagabban elkészített szigetelés magas árát egyszer kell kifizetni. Utána azonban 3-4 évtizedig is jelentős mértékben akár 40-50%-kal is alacsonyabb lehet a havi fűtésszámlája. Ez pedig a téli hónapokban és június, július, augusztusban jelentős kiadás lehet.
Külső hungarocell szigetelés folyamata
Ha a hungarocell szigetelést választotta, akkor a kivitelezés menetében nincs jelentős különbség a fehér színű és a grafitos hungarocell szigetelés között. Grafitos szigetelésnél vékonyabb szigetelő is elég lesz a kívánt mértékű hőszigetelés eléréséhez.
Emellett a grafitos táblák felragasztásakor arra kell még figyelnie, hogy a szürke oldal kerüljön a homlokzatra, vagyis erre az oldalra hordja fel a ragasztóanyagot, míg a másik világos festékkel lefestett oldal legyen a szigetelés külső része. Ez azért előnyös, mert a világos felület a kivitelezés ideje alatt visszaveri a ráeső napsugarakat, míg a szürke felület nagyrészt elnyelné azt, és még ez is melegítené a táblákat.
A külső szigetelés menete hungarocellnél:
1. A külső falfelület előkészítése és a lábazati indítósín felrakása
Már egy családi ház külső falának szigeteléséhez is ha nem is állványra, de legalább egy állásra van szükség. A külső falon lévő ablakokat és a bejárati ajtókat is érdemes megvédeni a portól és az esetleges sérülésektől. A pergő vakolatdarabok az ablakok festésében kárt tehetnek. Érdemes a szigetelés kezdetekor szigetelőszalaggal fóliát rögzíteni az ajtó és ablaktokra.
A falat gondosan elő kell készíteni a szigeteléshez. A külső szigetelésre használt polisztirolnak évtizedeken keresztül stabilan kell állni a falon, és emellett még az időjárással szemben is ellenállónak kell lenni. A szél nem bonthatja meg a szigetelést, ezért nemcsak rögzíteni kell megfelelően, hanem le is kell takarítani a falat a málló, mozgó vakolatrészektől.
A levert, mozgó vakolatrészeket pótolni kell, hogy egyenletes felületre kerüljön fel a hungarocell. Ha viszont a vakolat már nagyon elavult, és nagy része mállik, akkor érdemes teljesen leverni a falról, mert a javítgatása nagy munka, és nem is biztos, hogy érdemes az itt-ott megmaradó vakolatrészek miatt az egész felületet pótolni, kiegyenlíteni. Könnyen lehet, hogy a most még nem mozgó részek is elveszíthetik stabilitásukat majd néhány év múlva.
A málló részek leverése után portalanítani kell a falat, és elvégezni a vakolat hiányzó részeinek a pótlását. Amint megszárad a pótolt vakolat, utána kezdődhet majd a táblák felrakása. Előtte azonban a ki kell jelölni a kezdősín helyét, és fel kell fogatni a falra.
A kijavított falon jelölni kell a függőleges és a vízszintes síkot is. Ez különösen fontos, mert ettől a kijelöléstől függ majd a táblák pontos illeszkedése a felfogatáskor.
A külső falon körbe kijelölt vízszintes síkra kell felfogatni az indítósínt. Ha egyenetlen a fal, akkor a sín és a belógó falfelület közé távtartókat is be kell tenni. A kezdősínnek ugyanis nemcsak vízszintesnek, hanem egyenesnek is kell lennie. A ház sarkainál ügyeljen az indítósín gérbe, 45 fokos szögbe vágására, és egymáshoz fogatására.
A sín felrögzítése függ a falazat állapotától is. Ha laza a falszerkezet, akkor sűrűbben, ha pedig megfelelően tömör, akkor ritkábban is elég rögzíteni a sínt. A rögzítési távolság a rögzítés stabilitásától függ. Téglafalba érdemes 30-40 cm-es távolságokban rögzíteni a körbefutó sínt a családi házak külső szigetelésekor. Betonba ennél nagyobb távolságokat is hagyhat két dübeles rögzítés között.
2. A hungarocell táblák felragasztása a falra
Többféle ragasztási mód lehetséges, azonban a legjobb az úgynevezett „perem-pont” módszer, amelynek során a perem körbekenése után a lapok közepe is kap 3-4 ragasztópogácsát. Ennek a ragasztási technikának nemcsak a táblák rögzítésében van jelentősége, hanem a tűzbiztonság szempontjából is. Ugyanis az így felragasztott táblák mögött egy esetleges lakástűznél sem fog áramlani a levegő, és ez nem fogja táplálni a tüzet.
A polisztirol táblákat a kezdősíntől elkezdve kell felrakni a falra. A táblák felragasztásakor különösen fontos a táblák pontos, hézagmentes illeszkedése. A tökéletes illeszkedés a hőhidas szerkezet kialakulásának elkerülését szolgálja.
Arra is figyelni kell, hogy a táblák ne sakktáblaszerűen, hanem elcsúsztatva, kötésben kerüljenek fel a falra.
A táblák felragasztásakor külön kell figyelni az épület sarkainál és az ablakoknál. A sarkaknál fontos, hogy ne a saroknál legyen toldva a hungarocell tábla. Ha szükséges a toldás, akkor ez valahol belülre kerüljön. Mindig egész tábla legyen a saroknál, és a kötésben felragasztott táblákat hézagmentesen egymáshoz tolva ragassza fel a falra. A túlnyúló részeket pedig száradás után vágja le.
Az ablakoknál is figyeljen oda arra, hogy egy darabból vágja ki a sarkot, és ne toldott lap legyen az ablak sarkánál. Ezzel és az üvegszövetháló megfelelő felragasztásával megelőzheti a vakolat esetleges későbbi repedéseit.
A homlokzat felragasztása után következik a lábazati rész. A lábazat szigetelésére szolgáló táblákat is a kezdősíntől elkezdve kell felrakni a lábazatra. A lábazat szigetelésénél két dologra kell különösen odafigyelni:
- Egyrészt fontos az, hogy a lábazat külső síkja a szigetelés után néhány centivel bentebb legyen a homlokzatnál. Ez fogja biztosítani azt, hogy esőzéskor a homlokzatról lecseppenő csapadék ne a lábazat belsejébe jusson, hanem egyszerűen csak lecseppenjen a talajra.
- Másrészt viszont a lábazatnál nemcsak a hőszigetelésre van szükség, hanem vízszigetelésre is. Egyrészt a házat körülvevő járdáról nagy zivatarban bizony felverődik a víz. Másrészt pedig a talajból is felfelé szivárog a nedvesség. Erre a hőszigeteléssel egybekötött vízszigetelésre a expandált polisztirol lapok és az XPS lemezek is képesek a hungarocell termékek közül.
3. Dübelezés, a táblák mechanikai rögzítése
A hungarocell táblák tökéletes rögzítésére használt dübelek száma a szigetelt fal minőségétől és az épület magasságától és szélességétől is függ.
Az utólagos hőszigetelés több évtizedre szól, és a szigetelt fal állaga igencsak változó lehet, ezért csak a ragasztásban megbízni nem szabad.
- Utólagos hőszigetelésnél ezért a táblák ragasztását mindig ki kell egészíteni a dübelezéssel.
- 4 méteres homlokzati fal magasság felett pedig még az új építésű téglafalat is dűbelezni kell. A kivitelezéskor egyszer kell jól megerősíteni a falon a szigetelést, és utána majd nyugodtan alhat viharos időjárásban és nagyobb széllökések idején is. Nemcsak a drága fűtés, hanem a nyugalom is megfizethetetlen ám.
Törekedjen arra, hogy a dübeleket mindig a táblák ragasztott helyére üsse be. Ezzel elkerülheti azt, hogy túlságosan behúzza a szigetelést.
A dübelek hossza sem mindegy, mert nemcsak a szigetelőanyag vastagságát és a falon maradó vakolatot kell átérnie, hanem még a falazatban is olyan stabilan kell állnia, hogy tökéletesen rögzítse a felrakott táblákat. Ehhez a szilárd állapotú falban is legalább 4 cm-re be kell érnie. Laza szerkezetű tufa utólagos szigetelésekor pedig legalább 6 cm-re érjen be a dübel a megfelelő rögzítéshez.
4. Az élvédők felragasztása
Élvédőt minden élre és sarokra érdemes tenni, mert ez is stabilabban tartja a szigetelést.
5. Üvegszövet háló felrakása
Ez is stabilitást ad a szigetelésnek. A táblák felületére fogazott simítóval kell felhordani a ragasztót. Ebbe frissen felvitt, még nedves ragasztóba kell bedolgozni az üvegszövetet.
A nyílászáróknál a homlokzati szigetelés sarkaiban még külön hálódarabokat is érdemes ragasztani, mert ez a duplahálós megoldás még jobban ellent tud állni a vakolat esetleges repedésének. Érdemes bebiztosítani a sarkakat.
6. Alapozó vakolat felhordása
Az alapozó vakolat a színvakolat jobb tapadását segíti elő a szigetelésen. Érdemes kivárni a vakolat előírt 24 órás száradási idejét, ugyanis a sietségnek a kellő stabilitás hiánya lehet kellemetlen következménye.
7. Színező vakolat felrakása
A színező vakolat felhordása különösen magas épületeknél, többszintes családi házaknál illetve a tűzfalon komoly feladat, mert az egyenletes szín miatt a fal teljes magasságában egyszerre kell a vakolatot felhordani és elsimítani megszáradás nélkül. Vagyis a homlokzat teljes magasságában egyszerre kell dolgozni, rakni kell fel a vakolatot, és el is kell símítani megszáradás nélkül. Ez azt jelenti, hogy az állványzaton minden szinten egyszerre dolgoznak a vakolat felhordásakor összehangoltan, precízen.
A vakoláshoz lehet használni vödrös és zsákos vakolatot is. A vödrös vakolatot azonnal lehet felhordani. A zsákosat a vakolás előtt vízzel kell összekeverni.
Tudja már, hogy kőzetgyapot vagy inkább hungarocell szigeteléssel szigeteli házát?
- Ha választott már szigetelőt, akkor eldöntötte azt is, hogy egyrétegű vagy kétrétegű kőzetgyapotot, vagy pedig hagyományos vagy grafitos hungarocellt fog használni?
- Kiválasztotta már a szigetelőanyag gyártóját, és a szigetelés vastagságát is meghatározta már?
- hőszigetelő rendszert családi házára kérdőív kitöltése meg fogja könnyíteni a választását. Ha pedig még nem választott, akkor a Hogyan válasszon
- Vagy még vannak kérdései, amire nem tudja a pontos választ?
- Hívja munkaidőben tanácsadó munkatársunkat a (+36-26)375-171-es számon. Segít Önnek otthona rezsicsökkentő külső szigetelésének megválasztásában.
Tisztelt Dalos Tüzép!
Új ház építésén gondolkodunk.A kivitelező 25cm tégla+25 cm EPS vagy 30cm tégla+20 cm EPS-t javasolt első körben. Én gondolkodók még a kőzetgyapoton is.
A kérdésem nekem az lenne, hogy a kőzetgyapot előállítása során felhasznált formaldehid mennyire tud bediffundálni a falakon keresztül a lakótérbe?
Illetve ha EPS-t választanánk, mennyi az esélye a penészesedésnek, ha hőcserélős szellőző rendszert építenénk be?
Asztmás család vagyunk, és a penészt mindenképp szeretnénk elkerülni.
Várom kedves válaszát!
Üdv, Katalin
Kedves Katalin
Építőanyag forgalmazó szakemberként azt gondolom, hogy a kőzetgyapottal kapcsolatos aggályától általános esetben nem kellene tartania. Asztmás panaszok esetén azonban aggályos lehet a szálas (kőzetgyapot, üveggyapot) hőszigetelő anyagok gyártásához használt formaldehid és fenol.
Ma már azonban vannak olyan szálas hőszigetelő anyagok, amelyeknél a gyártáskor a szálak kötéséhez a kőolajbázisú vegyszerek helyett szerves anyagokat használnak, és ezzel kötik össze a szigetelőanyag szálait. Tehát tud választani környezetbarát technológiával készülő kőzetgyapot szigetelést is.
Az EPS szigetelés nem páraáteresztő, ezért itt a penészedés elkerülésére még fontosabb a megfelelő szellőztető rendszer alkalmazása. A hőcserélős szellőző rendszer megfelelő kivitelezésével és teljesítményével a penészedést, gombásodást meg lehet előzni.
Nagyon szépen köszönöm válaszát.
Tudna esetleg ajánlani olyan szálas szigetelő anyagot, ami környezetbarát technológiával készült? Azoknak a hőszigetelési képessége hasonló vagy azonos a hagyományos kőzetgyapothoz képest?
Tisztelt Dalos Tüzép!
Érdeklődni szeretnék, hogy 60-as külső téglafal vastagsághoz Önök hány centiméter szigetelés javasolnának.
Köszönettel: Takács László
Kedves Takács László
Ez alapvetően attól függ, hogy a 60-as külső téglafal milyen téglából épült, és milyen a hőszigetelő képessége. És ezt a hőszigetelő képességet Ön milyen mértékben szeretné meg javítani külső hőszigeteléssel.
50 cm falvastagságú tufából épült családi házamat szeretném szigetelni. Lehetséges-e ebben az esetben grafitos eps alkalmazása, vagy inkább kőzetgyapot tábla javallott. A fal jelenlegi hőáteresztő képessége 0,988. Milyen vastagságú szigetelés ajánlott ebben az esetben a hatékony szigetelés érdekében?
Köszönöm előre is segítségüket!
Tisztelettel: Nagy György
Kedves Nagy György
A tufa viszonylag jó páraáteresztő képességű anyag. Ezért nem biztos, hogy szerencsés a nem igazán jó páraáteresztő képességű hungarocellel szigetelni. Természetesen, ha a házban keletkező párát kereszthuzatos szellőztetéssel vagy megfelelő szellőztető rendszerrel távolítják el a házból, akkor ebből várhatóan nem lesz majd probléma.
Tisztelt Cég!
Nekünk egy 60 négyzetméteres falfelületet kellene szigetelni 10 cm-es hungarocellel Budapesten a XVIII. kerületben.
Szeretném megkérdezni, mennyiért tudnák elvállalni a munkát?
Köszönettel,
Kedves Asztalos Ágnes
Sajnos mi nem vállalunk kivitelezést. Szigetelő anyagok forgalmazásával foglalkozunk. Kérem, hogy keressen meg kivitelezéssel foglalkozó szakembert.