A családi házakban folyó beszélgetések slágertémája a hőszigetelés. Sokat lehet megtakarítani vele, azonban nem mindegy, hogyan végzik el a munkát. Szakszerű és lelkiismeretes kivitelezéssel 50-60%-kal is lehet csökkenteni a fűtési költségeket. Ha azonban elrontják a felújítást, akkor ez a hatékonyság veszélybe kerül. Melyek lehetnek a hőszigetelés leggyakoribb hibái?
Az új építések egyik legfőbb hibája a türelmetlenség
Ha szorít a határidő, akkora kivitelező ott takarít meg időt, ahol tud. Ha időzavarba került, akkor vagy gyorsabban, több munkással dolgozik, vagy a száradási időből tud lecsippenteni. Ha nem hagynak elég időt a fal kiszáradására, hanem idő előtt felteszik a szigetelést, és levakolják, akkor ebből baj lehet.
Homlokzat szigetelés fehér színű hungarocell szigeteléssel
A habarcsból a nedves falba került nedvesség a szigetelt falból is el fog párologni. Csak éppen nem a szabadba, hanem befelé a vakolaton keresztül, ami akár még penészedést is okozhat a falon. Persze ez még mindig jobb, mintha a felrakott hungarocell lap venné fel a falban lévő nedvességet, és romlana a hőszigetelő képessége.
Talán ennek a hibának a legegyszerűbb a megoldása. Meg kell várni, amíg teljesen kiszárad a fal, és utána lehet hozzákezdeni a szigeteléshez.
A homlokzat szigetelésénél elmarad az ablakok cseréje illetve szigetelése
Ha a régi ablak tokját benne hagyják a falban, akkor a homlokzat szigetelése után is cserélhető az ablak. Ekkor is vigyázni kell azonban arra, hogy ne sérüljön meg a felújított homlokzat. Ha viszont a régi ablaktok nem marad a falban akkor előbb az ablakcserét kell megcsinálni, és utána jöhet a fal szigetelése.
Márpedig ha szigeteletlenül marad az ablak, akkor sokkal gyengébb lesz a felújított fal energiamegtakarítása, mert a benti melegnek mindegy, hogy a falakon vagy éppen az ablakokon keresztül tűnik el. Az ablakok korszerűsítése nélkül Ön pedig szinte feleslegesen újította fel drága pénzen a homlokzatot, mert a remélt megtakarítást nem éri el az ablakcsere elmaradása miatt.
A homlokzat szigetelését mindig kezelje együtt az ablakok felújításával, és a homlokzati falak szigetelésekor a lábazatot is szigetelni kell.
Persze bizonyos szempontból érthető is ez a helyzet, mert a homlokzat utólagos szigetelése nemritkán milliós nagyságrendű kiadással jár, és emellett még az ablakok több százezer forintos cseréjét bizony nem minden család engedheti meg magának. Ilyen esetben azonban érdemes előbb az ablakokat kicserélni, és utána hőszigetelni a homlokzatot.
Külső szigetelés helyett belső oldali szigetelés
A homlokzat külső szigetelésénél nem jobb a belső oldali szigetelés
A belső oldali szigetelés nem is igazán hiba, hanem inkább kényszerhelyzet, mert vannak olyan esetek, amikor a homlokzatot nem lehet szigetelni. Például műemlék épületeknél nem lehet megbontani a homlokzatot. Társasházaknál pedig csak akkor lehet a külső falat szigetelni, ha minden lakó támogatja az utólagos szigetelést. Ilyenkor nincs más mód, ha szigetelni szeretne a ház illetve a lakás tulajdonosa, akkor belső oldalról kell elvégezni a munkát. Viszont ha van lehetőség rá, akkor mindig a külső oldali szigetelést kell elvégezni.
Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés
Miért jobb a külső szigetelés?
A talán legfontosabb ok a hőtartó képességben keresendő. A falaknál ugyanis a hőszigetelésen kívül a hőtartó képesség is fontos. Külső oldali hőszigetelésnél a téglafal a lakás belső hőmérsékletét veszi fel, illetve a lakás belső hőmérsékletéhez közeli értéket, és tárolja a meleg levegőt. A szoba hőmérsékletének lehűlésekor pedig cserépkályhaként viselkedik, és melegíti a szobát.
Ha viszont a belső oldalon van a szigetelés, akkor a fal a külső hőmérsékletet veszi fel. Ezért téli hajnalokon a mínusz tíz fokokat tárolja, és ezt sugározza a lakás felé. Nemcsak sokkal hidegebb a belülről szigetelt fal, hanem emiatt a sugárzó hideg miatt még a komfortérzetünk is kisebb a lakásban.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a külső oldali hőszigetelés jóval kisebb hőmérsékleti különbségeket biztosít a falban, mint a belső, mert télen akár mínusz 10 fok is lehet, nyáron pedig 30 fok is. Ez pedig jelentős hőmérséklet ingadozás nem tesz jót a fal élettartamának sem.
A hőhidak és a hibás kivitelezés miatti páralecsapódás és penészedés is jóval gyakoribb belső oldali hőszigetelésnél, mint a homlokzati oldalinál. A belső oldal szigetelőjének megválasztásával és szakszerű kivitelezéssel természetesen jelentősen lehet javítani a helyzeten, de akkor is igaz az, hogy hacsak lehet, akkor kívülről szigetelje családi házát vagy lakását.
Amikor a homlokzati szigetelő kerül a lábazatra is
Austrotherm XPS Premium P lemez a lábazat szigetelésére
Polisztirol szigetelésnél követik el néha azt a hibát, hogy nem formahabosított EPS szigetelőt vagy pedig XPS szigetelést raknak a lábazatra, hanem a homlokzati szigetelő kerül a lábazatra is.
Az EPS polisztirol lemezek jó hőszigetelők a homlokzatra, megvan azonban az a tulajdonságuk, hogy nem bírják a nedvességet. Sőt nedvesség hatására elveszítik a hőszigetelő képességüket is. A lábazaton viszont kétszeresen is fennáll a vízveszély. Egyrészt a talajból felszivárgó nedvesség, másrészt pedig esős időben a ház körüli járdáról felcsapódik a lábazatra a lehulló eső.
A hőhidas tetőtér szigetelés problémája
Tetőtér beépítéskor az egyik leggyakrabban elkövetett hiba a szarufák közötti hőszigetelés hőhidas szerkezete. Ha csak a szarufák közét szigetelik a tetőtérben, akkor a beépített üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelőnél jóval kisebb hőszigetelő képességű fánál, tehát a szarufáknál hőhidak alakulnak ki, amelyeknek a legfőbb hiányossága, hogy a szarufáknál jóval hidegebb lesz a tető, mint a szigetelő tábláknál.
A hőhidas szerkezetű tetőtér szigetelés jó kiegészítő megoldása lehet a szarufák alatti kiegészítő szigetelés, amikor a szarufák közötti 10-15 centiméteres szigetelését kiegészítik a szarufák alatti 4-6 centis kiegészítő szigeteléssel. Ha a kiegészítő szigetelésnél még arra is ügyelnek, hogy keresztbe fektessék a hőszigetelő anyagot, akkor nagyon hatékonyan csillapíthatják a szarufák közötti hőhidak hatását.
Új építésnél vagy emelet ráépítésnél, amikor új tető is készül, akkor a szarufák feletti is lehet a kiegészítő szigetelés.
A tetőtérben még külön nehezíti a hőszigetelés munkáját, hogy meg kell oldani a tetőfedés vízzáró szigetelését, és a szellőzést is.
A hőszigetelés rendszerben igazán hatásos
A legnagyobb hőszigetelést gyártóknak komplett rendszerük van a hőszigetelésre. Ez a rendszer a hőszigetelő anyagon kívül minden szükséges kiegészítőt is tartalmaz, tehát a ragasztót, az üvegszövet hálót, a szükséges dübeleket, lábazati síneket és még az alap- és fedővakolatot is. A legnevesebb gyártóknál a rendszerben kínált elemek tökéletesen passzolnak egymáshoz.
Kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés kiváló páraáteresztő képességgel
Ezek az eredeti kiegészítők (például dübelek, indító sínek) persze drágábbak, mint az olcsón is megvehető hasonló termékek, ezért ha spórolni akar, akkor nagy a kísértés a helyettesítő termék megvásárlására. Ez azonban nem biztos, hogy jó megoldás, mert ezzel elveszíti a rendszergaranciát is, ami egyes gyártók komplett rendszerére akár 10 vagy még 25 év is lehet. 25 év garancia a hőszigetelő rendszerre azért nyomós érv lehet a választáskor.
Szakszerű kivitelezéssel családi házának utólagos szigetelése és felújított homlokzata több évtizeden keresztül hibamentesen ki fogja szolgálni. Nem biztos, hogy érdemes kockáztatni a rendszerben kínált kiváló minőség és megbízhatóság elvesztését.
Hungarocell vagy kőzetgyapot szigetelés legyen? Melyik lenne jobb? És milyen vastagságban? Mire figyeljen még fűtési költsége jelentős lefaragásáért? Hogyan válasszon hőszigetelő rendszert családi házára? Kattintson a képre választást segítő kérdőívéért!
Ha még nem választotta ki családi háza hőszigetelő rendszerét, akkor a Hogyan válasszon homlokzati szigetelő rendszert családi házára kérdőív segíteni fog az Önöknek legjobb megoldás kiválasztásában. A kérdőívben fel vannak sorolva azok a kérdések, amiket mindenképp érdemes megválaszolni ahhoz, hogy jól tudjanak választani a sokféle lehetőség között.
Szeretnék egy 1970.-es években épült vb.gerenda.födémbéléstet,aljzatbeton és parketta rétegrendű födémet szigetelni. Megjegyzendő, hogy a födém alatt garázs van, amit nem fűtenek és az ajtó nem hőszigetelt és a légzárása sem tökéletes.
Ami lehető leg egyszerübbnek tünik, hogy a parkettát hézagmentesen lefedem egy 6 cm vtg EPS lemezzel, és az egészet ellátom egy laminált parkettával.
Kérdés az, hogy a régi 20 mm vtg parketta nem penészedik be.
Lehet, hogy a párakondenzáció ott támadna legelőször?
Üdvözlettel:
Hoffmann András
Kedves András
Igen, ennek a veszélye fennáll.
Ha a szobát 10 éve belülről gipszkartonoztuk, most pedig az egész házat kívülről gipszkartonozzuk, nem gond-e, hogy a szoba 4 falából 3-on belül és kívül is lesz szigetelés?
Kedves András
A gipszkartonozás az pontosan mit jelent? Milyen rétegrend került fel belülről a falra? Milyen rétegrend kerül fel most kívülről a falra? Már csak abból is lehet gond, hogy a 4 falból csak 3 falon lesz kívül is belül is szigetelés.
Lehet, hogy nem lesz gond, de bizony lehet belőle gond.
T. Címzett, szeretném kérdezni, hogy ha sajnos meg kell álljak a munkálatokkal, a ház homlokzatára feltett hungarocell dübelezés után kibírja a telet vakolat, hálózás nélkül? Köszönettel, Ági
Kedves Ágnes
Nem szerencsés vakolat nélkül nekimenni a télnek. Sok függ a téli időjárástól.
A hungarocell nedvesedése, vizesedése majd megfagyása semmiképp sem használ. Az üvegszövet háló szakszerű felragasztása nélkül semmiképp sem célszerű nekimenni a télnek. Az üvegszövet háló azért a nedvességgel, faggyal szemben is védi valamennyire a szigetelőt.
Ha grafitos hungarocell van a falon, és nincs rajta napsütés elleni bevonat, akkor a téli időjáráson túl még a napsütés is károsítja, károsíthatja a grafitos szigetelést.
Magas páratartalom esetén, körül belül menny időt érdemes várni a fal teljes kiszáradásához, ahhoz, hogy el lehessen kezdeni a szigetelést?
Kedves Edmond
A fal száradása több tényezőtől is függ. Függ a falazóanyagtól, habarcstól, a hőmérséklettől, páratartalomtól és a szellőztetéstől is. Általános körülmények között egy hónap elég lehet a száradáshoz. Tényleg magas páratartalom esetén azonban érdemes ennél több időt hagyni a fal száradására.
T. Címzett!
Van valamilyen szám adat arra tekintve, hogy hány százalék nedvességtartalomtól tekinthető egy külső fal vizesnek, ami felett nem szabad szigetelést alkalmazni?
Egy több napos intenzív esőzés után a fal kb mennyi idő után nyeri vissza eredeti nedvességtartalmát?(YTONG)
Ytong falnál mi az a nedvességtartalom, aminél nyugodt szívvel végezhető szigetelés?
Kedves Erik
Nehéz ilyen általános számokat meghatározni. Köszöbszámokként teljesen száraz a fal, ha az átlagos nedvessségtartalma 3% alatti. 5% alatt száraznak tekinthetjük. 5-10% közötti nedvességtartalomnál már nedvesnek lehet tekinteni a falat, és 10% felett már kifejezetten nedves.
Száraz falakat lehet szigetelni. A fal pedig 5% alatti nedvessségtartalomnál tekinthető száraznak.
Nagy esőzés utáni száradás ideje több mindentől függ. Milyen irányból érte az eső a falat, a szél kavarta-e az esőt. Az eső elállása után pedig milyen a levegő páratartalma, hőmérséklete, szél. Nem tudok olyan számot mondani, ami felelősséggel használható lenne.
Köszönöm a kielégítő választ!
Ha egy fal vizes, akkor ez a belső oldali festésen is látszik,foltosodik?- Vagy ez nem minden esetben igaz?
Általánosságban az elmondható, hogy télen a vakolat akkor málik le, ha vizes a fal?
Ytong hőszigetelésénél, van valami, amire kimondottan érdemes odafigyelni?
Köszönöm a segítséget!
Kedves Dalos-Blog!
A fennt említett százalék értékeket hol kell kapnunk?
A ház külső falán, vagy a belső oldalon?
Ha a külső felén, akkor ott tulajdonképpen a vakolat nedvességtartalmát vizsgáljuk, vagy le kell verni, hogy hozzáférjünk pl. a téglához?
Kedves Kristóf
A fűtési költségek alakulásában.
Egyébként pedig lehet, hogy nem pontosan értem a kérdését.
Kedves Dalos-blog!
Szeretnem ha velemenyt tuda irni a problemakkal kapcsolatosan tarsashazban lakunk ami emelet raepites(nem tetoter) ytong falazoemelekkel es belulrol gipszkartonnal van epitve a beton fodemre ami kb 20-25 cm alulrol raragasztottak feher szinu hungarocell szigetelest a betonra -a felul a beton tetejere ra van szigetelve bitomonos katranypapiros szigetelessel!A problema onnan ered,hogy benedvesedik a fodem (beton) es sok helyen azasnyomok keletkeznek rajta -pedig kivulrol a laposteton a katranyreteg hibatlanul mukodik!Mitol lehet ez a problema es esetlegesen mit javasolna ennek megszuntetese erdekeben!Allitolag nem tettek a hungarocell ala aluminium foliat es emiatt ezt magyarazta a kivitelezo!!Vajon igy van ez mivel laktunk mar jo par lakasban -panelban ilyen problemaval meg nem talakoztunk!Szivesseget elore is koszonve
Udvozlettel
Szabo Gyula
Kedves Szabó Gyula
Ha a lapostetőn kívülről a bitumenes, kátránypapíros vízszigetelés láthatóan hibátlanul működik, akkor valóban a legvalószínűbb magyarázat, hogy a lakásban keletkező pára csapódik ki a betonon. Ha pedig valóban nem tettek a hungarocell szigetelés alá valamilyen párazáró megoldást, akkor ez még inkább valószínűsíti ezt. Ilyenkor nemcsak a beton födém nedvesedik, hanem az alatta lévő hungarocell szigetelés is.
A megszüntetésére többféle költséges és kevésbé költséges megoldás lehetséges. A hungarocell szigetelés száraz állapotában az alatta hiányzó párazáró megoldás is egyik lehetséges lehet.
Önmagában a párazáró fólia beépítése sem mindig tökéletes megoldás azonban, mert ez ugyan megfogja a párát, de ami itt kicsapódik, az az alatta lévő gipszkartonra cseppen vissza, és akkor a gipszkarton nedvesedhet tőle.
A legcélszerűbb azonban valószínűleg a lakás szellőzésének a megoldása lenne, mert ekkor a lakásban keletkező pára jelentős része nem a födémen keresztül távozna, hanem a szellőző rendszeren át. Jó szellőzés esetén nincs minek visszacseppennie a mennyezeten.
Kedves Dalos-blog!
Érdekldni szeretnék, hogy legfeljebb mennyi idő telhet el egyes fázisok között homlokzati hőszigerelésnél.
Arra gondolok, hogy ragasztás dűbelezés nélkül, dűbelezve hálózás nélkül, illetve mennyire probléma az, ha oldalfalanként kis eltéréssel halad a munka, tehát pár hétre elnyúlik.
Előre is köszönöm a választ!
Üdv,
Milán
Kedves Milán
Nem igazán tudok a kérdésére válaszolni, mert a homlokzati hőszigetelés az egy munkafolyamat, amelynek vannak különböző munkálatai.
A ragasztás után célszerű a dübelezést azonnal elvégezni, mert a dübelezés is segíti a ragasztó még stabilabb megkötését.
Lehet hálózás nélkül, vakolás nélkül, de ha így van, akkor a szigetelést süti a nap, és ázik, ha esik az eső. Ha például nem fényvisszaverő bevonattal védett a grafitos hőszigetelő, akkor a felmelegedés hatására annyira megduzzadhat a szürke színű grafitos szigetelés, hogy elengedi a ragasztó.
Tehát nem szerencsés hetekre elhúzni a folyamatot.
És nem tudok időintervallumot mondani, mert ha tűz a nap és/vagy esik az eső, akkor jóval rövidebb az az idő, amit még károsodás nélkül átvészel a félkész szigetelés, mint amikor ideálisak az időjárási körülmények.
Tisztelt Cim!
Erdeklodnek ha osszel meg fel lett rakva a hungarocell szigeteles kivulre de nem lett bevakolva akkor tavasszal be lehet vakolni vagy inkabb le kell szedni mert mar nem vakolhato?
Kedves Zsanett
Nem szerencsés, ha ősszel és télen vakolatlanul ázik a szigetelés.
Sok függ azonban attól, hogy a téli időjárás mennyire viseli meg a szigetelést. A hungarocell nedvesedése, vizesedése és a víz esetleges megfagyása semmiképp sem használ. Legalább az üvegszövet háló fel volt ragasztva rá?
Ez a nedvességgel és a faggyal szemben is védi valamennyire a szigetelőt.
Azonban nem feltétlenül kell leszedni, és másikra cserélni a szigetelést.
Ha nem rongálódott meg az anyaga, és stabil a felrakása, akkor teljesen száraz állapotában lehet folytatni a vakolással a hőszigetelést. Tapasztalt szakember, ahogy megnézi a szigetelés állapotát fog tudni segíteni a döntésben
Tisztelt DallosBlog,
Párás időben néhány szigetelt háznál lehet latni reggelente a dűbelek helyeit, ahigy a nemes vakolaton átlatszik. Ez azért van mert vékony rétegben húzták be a hálot vagy csak egyszer tortént meg a vakolas a nemesvakolat előtt?
Illetve a stablon deszkakra is fel szeretnem forditani a szigetelest, csavarral rogziteni a lapokat, de itt, hogy kell szakszeruen halozni? A stablon haloja egybe legyen leforduljon az oldalfalra, ahogy fuggolegesen legurul a halo az induljon a stablondeszka szelető, a stablon alján át a falon vegig a labazatig?
Köszönöm a válaszokat!
Szigeteles előtt állunk éppen…., 😀
Kedves Gábor
Igen valószínűleg az lehet a probléma. A dübelfejek eltüntetéséhez több anyagra és gondosabb munkára van szükség. A dübelek fejeit a dübelezés után ragasztóval át kell kenni. Mindegyiket külön-külön. Utána az egész felületet ragasztóval lekenni, és erre megy rá az üvegszövet. Ezt bele kell nyomkodni a ragasztóba, illetve egy újabb ragasztóréteget rávinni. És utána jön a nemesvakolat.
Lehet süllyesztett dübeleket is használni. Ezeknél még biztosabb a megfelelő fedés.
Igen, egyben legyen a háló. Ha pedig nincs egyben, akkor legalább 10-15 cm-rel túlnyúljon, hogy egymást fedjék. Vagyis a stablon hálója forduljon rá az oldalfalra. Az oldalfal hálója pedig a stablonra.
Ha a régi faablakot kivettük és új műanyag ablak került beépítésre. Az ablak fölötti 10 cm átmérőjű betontömb leszakadt. E helyére betettek az ablak fölött egy kb 12 cm vastag hungarocelt végig az ablka mellett, úgy hogy a hungarocel befelé kb 12 cm-re van (ahogy a régi ablakperem volt), kifelé is a falsíkig. Ez összesen 50 cm. Így most az ablak fölött nekünk csak hungarocel van. Erre akarnak kívülről rávakolni, belül pedig lehálózni és glettelni. Kérdésem az hogy nem lett volna-e célszerű áthidalót rakni? Nem lesz majd kevésbé tartós az ablak fölötti hungarocelom? Milyen jó megoldás lenne? Így az ablakot felfelé nem is rögzítetteé csavarral, csak ráfektették a hungarocellapot és azt hozzápurhabozták a plafonrészhez . Kívülről az ablakhoz is van purhabozva. Ez egy 2 méter széles 150 cm magas ablak. Mi laikusok vagyunk, de valahogy az hogy hungarocel van az ablak fölött 12 cm magasan és 2 méter szélességében csak hungarocel van ez nekünk gyanús. Nem lehet hőhíd? Kitől kérdezhetném meg ezeket?
Kedves Balika
Talán nem pontosan értem.
Egy 2 méter széles ablak felé azért kellene áthidaló. Az áthidaló gyenge szigetelését, ami hőhidat okozhat az ablak felett fel lehet javítani az áthidaló külső vagy belső oldalára, vagy akár közé is berakott hungarocell szigeteléssel.
A hungarocell az szigetelő anyag és nem áthidaló. Az pedig, hogy az ablak feletti áthidaló hiánya (ha jól értem) okoz-e később problémát attól függ, hogy milyen terhelést kap az ablak feletti fal. Ha semmilyen terhelést, ami azért 2 méteres távolságnál nehezen elképzelhető, akkor nem lesz gond az áthidaló hiányából. Ha viszont az ablak felett éri terhelés a falat, akkor ebből baj lehet.
Látatlanban azonban nem tudok véleményt mondani, mert nem ismerem a fal terhelését, és lehet, hogy félreértek valamit.
Tisztelt DallosBlog!
Egy bő hónap csúszás után pár nap múlva kezdik a szigetelést, most megcsinálják hálózásig, tavasszal pedig jön a kőporozás.
Az érdekelne, mennyi ideig nem jön jól az éjszakai fagy a felvitt ragasztónak?
Vagyis ha jövő héten megcsinálják, mikor nyugodhatok meg, hogy egy hidegebb éjjel miatt tönkre megy az egész?
Mennyire nagy és tartós hideg károsítja a friss szigetelést?
Ha azután, hogy elkészült pár napon belül esős idő várható az mennyire nagy probléma?
Sajnos a kőműves többszörösen átvert és végül lehúzott ami csak utólag derült ki, így mivel laikus vagyok tartok ezektől.
Köszönöm előre is a választ!
Kedves Dorina
Plusz 5 fok alatt már nem szerencsés hőszigetelni. Több nap lehet a száradási idő. Egy falat érő csapóeső pedig kifejezetten nem tesz jót a szigetelésnek.
Tisztelt Dalos Blog!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy ha a régen felrakott hungarocellnél nem használt a szaki vezető sínt meg szerintem nem is glettelte el rendesen alul, érik az időjárás viszontagságai és alulról málik, pereg mert a lábazat egy 5-10cm-rel beljebb van, hogyan tudom kijavítani vagy megakadályozni hogy tovább menjen ez az amortizáció?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Tamás
Látatlanban nehéz pontos javaslatot adni. Vezető sín hiányában nincs, ami stabilan tartsa a szigetelést. Ezért mindenképp érdemes lenne pótolni a vezető sínt. Vagyis pótolni kellene a hiányosságokat. Pontos javaslatot azonban tényleg csak helyszíni felmérés alapján lehetne adni.
Tisztelt Címzett!
Hetvenes években épült családi ház felújítására készülünk.
Kívülről a falakat és a tetőteret tervezzük szigetelni. Viszont kérdés bennünk, hogy alulról kell-e, érdemes-e hőszigetelni? Nincs alatta garázs, vagy pince.
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm!
Kedves Barnabás
Ön nyilván a talajon fekvő padló hőszigetelésére gondol. Kétségtelen, hogy a homlokzat (nyílászárókkal együtt) és a tetőtér szigetelése fontosabb. A talajon fekvő padló hőszigetelése is hasznos két szempontból is. Egyrészt sokkal kellemesebb hőérzetet ad a szigetelt padló. Kb. 2-3 fokkal hidegebb is lehet a lakásban és mégis kb. ugyanolyan a hőérzete akkor, ha a padló szigetelt, és nem sugározza a hideget. Másrészt pedig átlagosan a homlokzaton szökik meg az energia 30-40%-a, a padláson, illetve tetőtéren 25-30%-a és a padlón is 10-15%-a. Az a kérdés, hogy ezt szeretné-e megtakarítani vagy nem. Másrészt pedig fontos döntési szempont az is, hogy a küszöbszint milyen vastag padlószigetelés beépítését tenné lehetővé.
Tisztelt Dalos-blog !
A külső hőszigetelés lépéseivel kapcsolatban keresem.
Felragasztották a hungarocellt.
Dübelezést és hálózást követően kellene még egy réteget kapnia mielőtt a színezés következne ?
Nyomokban hiányzik a ragasztó, a háló szinte mindenhol látszik, felsimították a hálót közvetlenül a hungarocella elemekre. Ezek az elemek alúlról pucérak, nincsen háló, se ragasztó, se sín. (Ahol a vékonyabb lábazati XPS sorral találkozik).
Válaszát, jótanácsát előre is nagyon köszönöm !
Kedves Henrik
A dübelezés után az üvegszövet hálót ragasztóba ágyazva kell felvinni. Úgy, hogy a háló jól beágyazódjon a ragasztóba. Vagyis felvisszük fogazott simítóval a ragasztót, ebbe nyomjuk be az üvegszövet hálót, és elsimítjuk a ragasztót, hogy fedje a hálót. Ezután pedig kell egy alapvakolat réteg, amire kerül a színező vakolat.
A kezdősín felrakása is fontos lenne még a hungarocell táblák felrakása előtt. Azért, mert ennek vízszintes beállítása biztosítja a hungarocell táblák pontos, hézagmentes illeszkedését.
Tisztelt Dalos-blog!
Mennyire probléma, ha a xps ragasztás és annak dűbelezése között kimarad kb. egy hét. Okozhat-e ez valamilyen „minőségi” problémát?
Kedves Szabolcs
A ragasztás megszáradása után kell dübelezni. Ez azt jelenti, hogy legalább 1-2 napot várni kell a száradásra. Az egy hét az nem gond, ha közben nem történik semmi a felragasztott szigetelő lapokkal. Sokkal fontosabb a megfelelő sűrűségben és megfelelő mélységben felrakott dübelezés, hogy utána évtizedeken át stabilan álljanak a hőszigetelő táblák.