Dalos Építőanyag Blog

Annál többet takarít meg a fűtés költségén, minél vastagabb a hőszigetelés. A hőszigetelés bizonyos vastagsága mellett ez így is van. Van azonban egy bizonyos határ, amelynél vastagabb hőszigetelésnek már nincs értelme. Két okból is:

• 

  Homlokzat szigetelés fehér színű hungarocell szigeteléssel

  Egyrészt a hőszigetelés bizonyos vastagsága fölött már azért nem éri meg növelni tovább a vastagságot, mert az ezzel elérhető fűtési költség megtakarítás egyre kisebb lesz a szigetelőanyag árának emelkedéséhez képest. A csökkenő hozadék elvéből kiindulva ez könnyen megérthető.
• Másrészt pedig a hőszigetelésre használt anyag homlokzati falra való biztonságos felfogatása is egyre nehezebb a szigetelés vastagságának növekedésével. Ezért ebből a szempontból is van egy olyan ésszerű vastagság, amelynél vastagabb szigetelés helyett inkább érdemesebb más, jobb hőszigetelő képességű anyagot választani. Ezzel a jobban hőszigetelő anyaggal a vékonyabb hőszigetelés is képes lesz ugyanazt a megtakarítást elérni az egyre vastagabb szigetelés egyre nagyobb kockázatával szemben.

Ugyanis családi háza homlokzatának utólagos szigetelése nagy egyszeri kiadást jelent. Emiatt a jelentős kiadás mellett érdemes olyan szakszerű és megbízható kivitelezéssel elvégezni a munkát, ami biztosítja a felrakott homlokzat legalább 3, 4 sőt akár 5 évtizedes stabil, biztonságos tartósságát.

• Nem nehéz belátni, hogy egy jobb hőszigetelő képességű anyagból felrakott vékonyabb szigetelést könnyebb biztonságosan rögzíteni a homlokzaton.
• Kockázat szempontjából nemcsak a felfogatásra használt dübelek öregedésével érdemes számolni, hanem az esetleges viharoknak a rosszul felfogatott homlokzati szigetelést megbontó hatásával is.

Hogyan határozzuk meg a hőszigetelés gazdaságos vastagságát?

A meleg levegő elsősorban felfelé száll, és minél nagyobb egy felület, annál nagyobb az energiaveszteség a fűtési időszakban. Ezért nem véletlen padlás és a homlokzati fal szigetelésének fontossága.

• 

  Családi háza utólagos hőszigetelése előtt érdemes hőtérképes felmérést készíteni arról, hogy hol szökik a legjobban a meleg. A szigetelést itt érdemes kezdeni

  Egyrészt a felszálló levegő miatt fajlagosan, egy négyzetméterre vetítve a padláson, illetve a tetőn távozik a legtöbb energia a lakásból. Ez megmagyarázza a padlás utólagos szigetelésének fontosságát.
• Másrészt pedig a homlokzati külső fal négy oldalról, nagy felületen határolja a lakóteret, ezért a homlokzaton is jelentős a hőveszteség az utca fűtésével. Nem mindegy, hogy milyen szigetelőanyagot választ a külső szigeteléshez.

A hőszigetelés optimális vastagságának meghatározásakor több tényezőt is figyelembe kell venni. Emellett minden anyagnál más és más az optimális vastagság.

A hőszigetelés vastagságának meghatározásakor több szempontot is figyelembe kell vennie:

1. A hőszigetelésre leggyakrabban használt anyagok (kőzetgyapot, üveggyapot, hungarocell és az utóbbi években már a poliuretán is) hőszigetelő képessége között jelentős különbségek vannak. Ezt is figyelembe kell venni a választáskor.
2. 

   Austrotherm Resolution Fassade szigetelő a homlokzatra. Homlokzatszigetelés kiemelkedő hőszigetelő képességgel

   Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a szigetelő anyagokon belül is jelentős eltérések vannak az igazán jó minőségű és a kevésbé jó hőszigetelő képességű termékeket gyártók szigetelő anyagai között.
3. Harmadrészt pedig az egyes gyártók is többféle szigetelő anyagot gyártanak nemcsak különböző szigetelési célokra, hanem még ugyanarra a célra is. Gondoljon csak arra, hogy a kőzetgyapot gyártók is gyártanak a homlokzatra egyrétegű és kétrétegű kőzetgyapotot is. Vagy a nikecell szigetelőt gyártók is gyártanak hagyományos fehér színű és jobb hőszigetelő képességű grafitos hungarocellt is.
4. Nem mindegy tehát, hogy melyik gyártó melyik szigetelő anyagáról van szó, amikor próbáljuk meghatározni a hőszigetelés optimális vastagságát.

Ezekből is látszik, hogy minden szigetelőanyagnál más és más a szigetelés gazdaságos vastagsága.

Emellett pedig az optimális vastagság meghatározása alapvetően függ az energia árának várható alakulásától is. Nem nehéz belátni azt, hogy minél magasabb az energia ára, annál vastagabb szigetelést érdemes rakni a homlokzatra és a padlásra.

Ha pedig a már ma is igen magas energiaárak várható további emelkedésére számítunk, akkor a jövőben a homlokzati falak szigetelésénél bőven 10 cm feletti, a padlás szigetelésénél pedig 20 cm feletti optimális szigetelési vastagsággal számolhatunk. Mit is jelent ez a gyakorlatban?

• Leginkább talán azt, hogy a homlokzati falak utólagos szigetelésére jelenleg általánosan használt 10 cm vastag kőzetgyapot és hungarocell szigetelések helyett sokkal inkább érdemes ma már a 20 cm-es vastagság közelében meghatározni az utólagos külső szigetelés vastagságát.
• 

  Miért olyan kiváló hőszigetelő a Rockwool kétrétegű vakolható kőzetgyapot lemeze homlokzatára?

  Természetesen egy kétrétegű kőzetgyapotból felrakott utólagos szigetelés a maga 10%-kal jobb hőszigetelésével együtt jobb hőszigetelést biztosít az egyrétegűnél.
• Ugyanígy a 20 cm vastag grafitos hungarocell 20-30%-kal jobb hőszigetelése is sokkal jobb hőszigetelést képes elérni a hagyományos fehér színű nikecell szigeteléssel szemben.
• Természetesen a szigetelés optimális vastagságának meghatározásához nem mindegy az sem, hogy milyen falazatra kerül fel a szigetelőanyag, és az sem mindegy, hogy jó minőségű vagy kevésbé jó minőségű-e a szigeteléshez kiválasztott anyag.

Padlás utólagos szigetelésének vastagsága milyen legyen?

Pontosan az előbb felsoroltakat mondhatjuk el a padlás utólagos szigetelésekor is.

• A felszálló meleg utólagos szigetelésére az energiaárak várható további emelkedésével számolva 20 cm-nél vékonyabb szigetelést nem igazán érdemes használni. Sokkal inkább a 30 cm vastag, 2 rétegben lerakott szigetelés képes biztosítani a fűtési költségek elvárt jelentős megtakarítását.

Mit vegyen még figyelembe?

A szigetelés optimális vastagságának meghatározásakor eddig a téli fűtés költségével számoltunk. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk a legmelegebb június, július és augusztusi napokban a lakások belső terének klimatizálási költségeit sem.

• A 20 cm körüli vagy efeletti utólagos homlokzati szigetelések és a 30 cm körüli padlásszigetelések nyáron abban is segítenek, hogy az elviselhetetlen kinti meleget a lakáson kívül tartsák.
• Ezekkel a szakszerűen felrakott vastag szigetelésekkel a téli megtakarítás mellett nyáron a klimatizálási költségek jelentős mérséklését is elérheti. Ugyanis 6-8 fokkal is alacsonyabb lesz a lakás belső hőmérséklete a hőszigetelés nélküli falazattal szemben. Ezzel pedig akár ki is válthatja a klimatizálást, vagy ha ezt nem is, akkor pedig több órával később lehet bekapcsolni a klímát a lakásban. Ezzel is több tízezer forintot takaríthat meg évente.

A többféle szigetelőanyag közül ezek alapján már nem is olyan könnyen lehet kiválasztani homlokzati falának vagy éppen padlásfödémének hőszigetelőjét és annak optimális vastagságát.

Hogyan válasszon hőszigetelő rendszert családi házára? Hungarocell vagy kőzetgyapot lesz a jobb rezsicsökkentő választás? Milyen vastagságban? Kattintson a képre választást segítő kérdőívéért!

Kiválasztotta már családi háza hőszigetelő rendszerét?

Ha még nem döntött, akkor a Hogyan válassza ki családi háza homlokzatszigetelő rendszerét kérdéssor segíteni fog a legjobb megoldás kiválasztásában.