Dalos Építőanyag Blog

Nem vagyunk egyformák. Már ránézésre sem. Kinézetünk egyedi vonásai ismerkedéskor kifejezetten jól jönnek. Az „ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk” nem annyira jó azonban akkor, amikor közös döntést kell hoznunk, és együtt kellene működnünk. Többlakásos házak utólagos hőszigetelésénél is gondot jelenthet különbözőségünk.

„Sok jó ember kis helyen is elfér”, például egy társasház falai között. Amikor azonban közös döntéseket kell hozni a társasházról, akkor egyik-másik döntésnél kiderülhet, hogy a sok jó ember bizony másképp jó. Az eltérő anyagi lehetőségek befolyásolják a társasházban lakók közös döntését is.

Amit az egyik lakásban élő család könnyedén megengedhet magának, az már komoly nehézséget jelenthet a másiknak. Biztos, hogy a hőszigetelés nélkül épült társasházak utólagos szigeteléséhez és az ablakok cseréjéhez szükséges pénzt pályázati támogatás nélkül nem minden család tudja könnyen előteremteni. Ha elő tudja teremteni egyáltalán.

Grafitos hungarocell szigetelés a homlokzatra. 15 cm vastag grafitos szigetelés már kiváló hőszigetelést ad a homlokzaton

Ha nincs pályázati támogatás a homlokzati falak utólagos szigetelésére, akkor a megoldás keresésekor előbb-utóbb előkerülnek azok a lehetőségek is, amelyek a külső hőszigetelésnél jóval barátságosabb áron kínálnak vonzó megoldást a fűtési költségek lefaragására. A jól hangzó ígéreteknek azonban érdemes megnézni az első körben nem hangoztatott apró betűs részeit is. Kiderülhet, hogy ingyen ebéd a fűtési költségek vonzó ruhába csomagolt lefaragásakor sincs.

Talán Ön is éppen egy utólagos hőszigetelés előtt álló társasházban lakik?

A belső oldali hőszigetelés miért jó?

Vagy talán a hőszigetelés a belső oldalon nem is annyira jó? Lehet, hogy nem is kellene olyan nagyon lelkesedni érte?

Ha a társasház lakói nem tudnak megegyezni a homlokzat külső szigetelésében, akkor a homlokzati falak belső hőszigetelése kézenfekvő megoldásnak tűnik a költségeket mégis valahogy lefaragni akaró családok előtt. Az ebben a helyzetben „nemigen van más megoldás”-t még tetszetősebbé teszi a vonzó ár. Az alma pirosabbik feléhez azonban elválaszthatatlanul hozzátartozik a jóval kevésbé kívánatos éretlenebb oldala is.

A belső oldali hőszigetelést csak körültekintő tervezés, és előzetes hő és páratechnikai felmérés után célszerű kialakítani

A belső oldali hőszigetelés ugyanis korántsem jelent műszakilag megnyugtató megoldást. A különféle problémák miatt csak körültekintő tervezés és előzetes műszaki felmérés (hő- és páratechnikai felmérés) után célszerű kialakítani. Ekkor is csak olyan esetekben érdemes vállalni a kockázatot, amikor a külső oldali hőszigetelésre nincs lehetőség. Mint ahogy adott esetben a társasházban lakók közös döntésének hiánya okozhat ilyen másképp megoldhatatlan helyzetet.

Az ilyen elkerülhetetlen helyzetekben is a jól hangzó, műszakilag megalapozatlan csábítások helyett a falak belső oldali hőszigetelésére a legkevésbé kockázatos megoldást érdemes kiválasztani. A megfelelő döntés meghozásához mindenképp érdemes megismernie a belső falszigetelés használatának korlátait is.

Erről adott ki részletes állásfoglalást a Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség (MÉSZ) homlokzati hőszigetelő rendszerekkel (Teljes Hőszigetelő Rendszer) foglalkozó munkacsoportja, amely a legjelentősebb hazai vakolatgyártókat tömöríti. Állásfoglalásukat csak részben motiválta piaci érdekeiknek a védelme. A vásárlók részletes tájékoztatása, és a hőszigetelésben is alapvető minőség melletti elkötelezettség is állásfoglalásra késztette a munkacsoportot.

A Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség ezzel az állásfoglalásával is a körültekintő tájékozódásra szeretné felhívni az Ön figyelmét is. Javaslatuk az, hogy még a hőszigetelésről hozott döntés előtt tájékozódjon alaposan a kinézett beltéri hőszigetelő rendszerről. Ne csak a gyártó reklámkiadványait olvassa el, hanem tanulmányozza a rendszer minőségi tanúsítványát is. Ebben részletezve vannak azok a beépítési feltételek is, amelyek esetleg a reklámanyagból kimaradtak. Érdemes szakemberrel is konzultálni a végső döntés előtt, mert ilyen kimaradó információ lehet például

• a termék tűzvédelmi minősítése, vagy az, hogy
• a beépítéshez nem maradhat el az épület előzetes hő-és páratechnikai felmérése. Ennek elvégzéséhez pedig egyébként is szükség van a szakemberre.

A belső hőszigetelő rendszerek közötti választáshoz világosan látni kell, hogy az égéskor mérgező gázokat kibocsátó anyagok (például EPS – expandált polisztirol) belső oldali beépítése életveszélyes lehet. Ezzel szemben pl. a szilikát alapú anyagok égéstechnikailag már jóval biztonságosabbak. Emellett páratechnikailag is sokkal jobbak. Mit is jelentenek azonban ezek részletesen?

Tudja, hogy a belső falszigetelés beépítésével milyen kockázatot vállal?

Ha nem tudja pontosan, akkor érdemes tisztában lenni választása lehetséges következményeivel is.

• A téli fűtéskor a belső oldalon szigeteléssel ellátott falszerkezet belső falfelületű hőmérséklete hidegebb lesz a hőszigeteletlen állapothoz képest. Ez párakicsapódást eredményezhet, ami az egészséget károsító penészképződés táptalaja.
• Értelemszerűen a hideg térbe kizárt homlokzati fal hőingadozása nagyobb lesz, minta külső hőszigetelés lenne. Ez megnöveli a falazat hőmozgását, és jobban igénybe veszi a szerkezetet. Ráadásul, ha tartósan 0 C° alá kerül a külső hőmérséklet, akkor a falban fagyáskárok alakulhatnak ki.
• A homlokzat belső hőszigetelésénél csak a homlokzati falak belső felületét szigetelik le általában. Ilyenkor a falhoz csatlakozó födém, és a többi fal nem kap szigetelést. Ezek a felületek ebben a helyzetben potenciális hőhídakká válnak. A belső szigetelés miatt alacsonyabb hőmérsékletű homlokzati falrészhez csatlakozó szerkezetek csomópontjai lehűlnek. Az érintett sarkakban, valamint a mennyezet és a padló szélén fokozottabban kezdődhet meg a páralecsapódás. A páralecsapódás tartós, 5-6 napos fennállásakor pedig már a penészedés is beindul.
• A páralecsapódás miatt a lakáselválasztó falak csatlakozási éleinél szintén beindulhat a penészképződés akár még a szomszédos lakásban is.
• Páratechnikai szempontból alapelv, hogy a külső határoló szerkezetek rétegei (a külső-belső burkolati és a hőszigetelő rendszerekkel együtt), belülről kifele haladva egyre kisebb ellenállást tanúsítsanak a páraáthatolással szemben. A csak belül alkalmazott EPS lapos hőszigetelő panelek egyes rétegei ezt a szabályt nem tudják teljesíteni maradéktalanul.
• A hőszigeteléssel ellátott falszerkezeteken – az energia megtakarítás szempontjából – valóban lényegtelen a hőszigetelésnek a helyzete. Mindegy, hogy a falon belül, kívül vagy szendvics szerkezetként, közben van elhelyezve. A hőszigetelést csupán a hőszigetelés(ek) összvastagsága illetve a falszerkezetbe beépített anyagok hővezetési tényezői határozzák meg. A téli napsugárzási energia hasznosítása szempontjából azonban a belső hőszigetelés eltakart falak, mint hőtároló tömegek nem vehetők figyelembe. Ez is rontja az épület energiamérlegét.
• A belső hőszigetelés miatt a falazat hőtároló kapacitása elveszlik. Emiatt télen romlik a fűtés szabályozhatósága. Nyáron viszont az üvegezett felületeken bejutó hőenergia nem tud a falakban elnyelődni. Emiatt a belső légtér hamarabb felmelegszik. A késleltetés hiányában pedig csökken a természetes szellőztetés lehetősége is.
• Az égéskor mérgező gázokat kibocsátó expandált polisztirol hőszigetelő rendszerek belső oldali beépítése igen veszélyes az esetleges csepegve égés és a várható füstképződés mérgező hatása miatt. A pontos beépítési lehetőséget csak szabványos tűzvédelmi osztályba sorolási vizsgálattal lehet meghatározni.
• A belső oldali szigetelés mögé került elektromos és gázvezetékeket át kell szerelni, hogy a tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfeleljen. A szigetelés mögé került vezetékeknél számolni kell még pára kondenzációval is. Ez elektromos vezetékeknél zárlatosságot is okozhat.
• A belső hőszigetelés területet vesz el a hasznos alapterületből, akadályozza a különböző berendezési tárgyak falra rögzítését.
• Józan paraszti ésszel is könnyen belátható, hogy pl. egy belső oldali 4 cm-es expandált polisztirol hőszigetelés nem lehet egyenértékű egy ugyanilyen anyagú, de 8 cm-es külső hőszigeteléssel. Könnyen belátható, hogy az azonos anyagú hőszigetelések között csak a vastagságkülönbség okozhat különbséget a megtakarításban is. A hőtükrös szerkezet is csak mintegy maximum 1 cm-es expandált polisztirol vastagításnak megfelelő szigetelő hatást eredményezhet. Ezt is csak akkor, ha hőtükrös felület légréteggel érintkezik.

Összefoglalóan a belső falszigetelés kockázatai

Hazánk mérsékelt övi éghajlati viszonyai között a belső oldali hőszigetelések várható káros következményei közül az alábbiakkal számolni kell:

• a külső falszerkezetek fokozott időjárási viszonyoknak való kitettsége,
• hőhídveszély,
• penészképződés,
• bizonyos esetekben, például EPS szigetelésnél tűzveszélyesség és
  a faltömeg hőtároló kapacitásának elvesztése.

Ezért a belső falszigetelés körültekintő döntést, valamint hő- és páratechnikai méréseket tesz szükségessé. A kiválasztott beltéri hőszigetelő rendszer beépítése előtt célszerű szaktervezővel hő-és páratechnikai ellenőrző számítást végeztetni.

• Fontos tudni, hogy a belső hőszigetelés után a hőszigetelt homlokzati falhoz csatlakozó szerkezeteknél mi fog történni. Kialakulhat-e páralecsapódás.
• Fontos az is, hogy a szigetelés ne okozzon statikai problémákat. Ha a kívülről szigeteletlen falaknál fennáll a fagyveszély, akkor a falban futó vezetékeket a védett, belső oldalra célszerű áttenni.

A mérési eredményeket figyelembe véve érdemes a kiválasztott rendszer jellemzőit értékelni. Ezek alapján már az esetleges veszélyekkel is számolva már megalapozott döntést hozhat társasházi lakása beltéri hőszigeteléséről.

(Forrás: Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség)

Kérdése van társasházi lakása hőszigeteléséhez?

Munkaidőben várjuk hívását a (+36-26)375-171-es számon.

• Munkatársaink segítenek Önnek megalapozott döntést hozni lakása belső hőszigeteléséről.