Az aljzat szigetelés azért kiemelkedő fontosságú családi háza építésekor, mert ha nem szakszerűen, megfelelő vastagságban végzik el, akkor később már csak a talajon fekvő padló, a burkolat bontásával tudja kijavítani, illetve pótolni a szigetelést.
Az aljzat megfelelő szigetelése azért is fontos, mert padlószigetelés nélküli házában az aljzat hideg lesz. Ez több dolog miatt is kifejezetten káros.
- Egyrészt a szigetelés nélküli hideg padlón nem fog tudni mezitláb járni, és emellett még a hőérzete is rosszabb lesz a lakásban. Ugyanis melegebb padlónál még 2-3 fokkal alacsonyabb hőmérsékletnél is ugyanolyan komfortosan, jól érzi majd magát. Ezzel a 2-3 fokkal pedig takarékoskodni fog tudni a fűtéssel.
- Másrészt pedig a szigetelés nélküli padlónál, a hideg felületen könnyen kicsapódik a pára, és ez pedig a burkolat, a talajon fekvő padló nedvesedéséhez, penészedéséhez vezethet. Ez nemcsak a ház értékét rontja, hanem a levegőjének a minőségét is, és ezzel együtt pedig a kényelmét, a komfortosságát is. Gondoljon csak bele abba, hogy milyen egészségügyi kockázata lehet annak, ha egy légúti allergiával küszködő, asztmás családtag egy nedvesedő, penészedő lakás levegőjét szívja be állandóan? Ha asztmás panaszokkal küzdő családtagja van, akkor jobb nem is belegondolni, ugye?
Aljzat szigetelés rétegrendje milyen legyen?
Talajon fekvő padlónál az aljzat rétegrendje felülről lefelé haladva a következő lehet:
- hideg vagy melegburkolat
- ágyazó réteg vagy ragasztó
- aljzatbeton, esztrich beton 6-8 cm-es vastagságban
- technológiai fólia, amely megvédi a hőszigetelő anyagot az esztrich betonból lecsorgó cementlé nedvességével szemben
- hőszigetelésre használt anyagként lépésálló polisztirol vagy kőzetgyapot
- vízszigetelés
- aljzatbeton, szerelő beton
- az aljzat tömörített kavicságya
- maga a talaj
Milyen legyen az aljzat szigetelés vastagsága?
Az aljzat szigetelésénél a hőszigeteléssel szemben nincsenek olyan magas követelmények, mint például a tető vagy a homlokzat szigetelésénél. Ez nem véletlenül van így. Ugyanis télen a talaj hőmérséklete mindig magasabb a levegő hőmérsékleténél. Ezért a talajon fekvő padlónál nem kötelező olyan szigorú hőszigetelési értékeknek megfelni.
Ezért van az, hogy a 2018. január 1-től érvényes hőszigetelésre vonatkozó értékek szerint a tetőre, illetve a födémre meghatározott 0,17 W/m2K és a homlokzati falra meghatározott 0,24 W/m2K érték helyett a talajon fekvő padlónál már a 0,30 W/m2K hőátbocsátási tényező érték biztosítása is elegendő az új építésű épületeknél.
Austrotherm Grafit 100 padlószigetelő lemez a padló lépéshang szigetelésére
Családi házaknál az aljzat szigetelésére tökéletesen megfelelő lehet az Austrotherm AT-N100-as lépésálló hungarocell lemez, vagy pedig az ugyanezen mechanikai tulajdonságokkal rendelkező Grafit 100-as hungarocell lap.
- Milyen vastag szigetelés lesz megfelelő?
Ha nagyobb terhelés éri a talajt, például nagyobb forgalmú közösségi épületek, iskolák, óvodák, üzletek padlószigetelésénél, akkor az Austrotherm N150-es vagy a Grafit 150-es lapok lesznek a megfelelőek a padló szigetelésére. Ezek a lapok ugyanis nagyobb terhelést bírnak el.
Austrotherm AT-N100 lépésálló hőszigetelő lemez normál terhelhetőséggel
Családi házaknál a 2018-tól érvényes szabályozás szerint legalább 11 cm vastag Austrotherm AT-N100-as szigetelő lemezzel, vagy 8 cm-es Austrotherm Grafit 100-as grafitos lemezzel tudja biztosítani a padlószigetelés szükséges mértékét. Az energiaárak várható emelkedésére számítva azonban érdemes lehet még ennél is vastagabb szigetelést választani az aljzat szigetelésére. Ugyanis az aljzat szigetelését utólagosan már nem lehet könnyen megerősíteni.
Gondoljon csak bele abba, hogy az ajtók küszöbszintje nem engedi meg a jóval vastagabb hőszigetelés beépítését még akkor sem, ha feltörné a lakásban a burkolatot és a hőszigetelő feletti aljzatbeton réteget. Érdemes tehát már a ház tervezésekor körültekintően végiggondolni a padlószigetelés szükséges mértékét és ennek a vastagságát.
A helyigény miatt a hagyományos AT-N100-as polisztirol lapok 20 cm-es vastagságát már nemigen érdemes beépíteni az aljzatba, de például egy 12 cm vastag Grafit 100-as szigetelés berakása már 0,14-es hőátbocsátási tényező értéket képes biztosítani a padlónál. Ez nemcsak jó aljzatszigetelést, hanem kellemes hőérzetet is biztosít a lakásban.
Fontos, hogy beférjen a küszöbszint alá? Mire figyeljen még a padlószigetelő választásakor? Hogyan válasszon hungarocellt padlója szigetelésére? Töltse ki a kérdőívet választása megkönnyítéséért
Tudja már, hogy milyen szigetelő lemezzel szigeteli az aljzatot? Azt is, hogy milyen vastagságban?
- Ha még nem választott akkor a Hogyan válasszon hungarocell szigetelést kérdőív kitöltése segíteni fog a választásban.
Az aljzat szigetelés menete
Villas bitumenes lemez talajon fekvő padló, az aljzat vízszigetelésére
A legalább egy hónappal korábban lebetonozott aljzatra kerül a vízszigetelésre használt bitumenes szigetelő.
Erre a bitumenes vízszigetelésre lehet rakni a lépésálló hungarocell lapokat. Érdemes két rétegben, kötésben, egymáson elcsúsztatva lerakni a lépésálló lapokat, mert ezzel is mérsékli a hőhíd hatást.
A szigetelésre használt anyag hőszigetelő képességét a nedvességtől óvni kell, ezért a második aljzatbeton réteg előtt technológiai fóliát kell a szigetelésre fektetni.
Az aljzat szigetelés vastagsága nemcsak a fűtési számla alakulására, hanem hőérzetünkre, a ház komfortosságára is hatással van.
Ez fogja megóvni a rákerülő esztrich beton nedvességétől a szigetelést. Ezt a második esztrich beton réteget legalább 4, de inkább 6 cm-es vastagságban érdemes lerakni. Ennek száradása után pedig már lehet is burkolni a leszigetelt aljzattal ellátott helyiséget a kiválasztott hideg vagy melegburkolattal.
Ha már van aljzatbeton és rajta 4 cm padlopon, akkor hogy szigeteljem, hogy meleg legyen télen is a kis dolgozómban? Víz nincs jelen, teljesen száraz a beton, és a fal. Azt szeretném, hogy a lehető legvékonyabb, de kellőképpen meleg felületet hozzak létre a laminált parketta alatt, vagy ha kell, parafa vagy szőnyeg alatt, ami a legmelegebb. A hely kicsi, a küszöbig most van 3 cm még, eleve magas lesz, tudom, ha még jönnek rá a rétegek, de a melegért beáldozzuk az esztétikát, csak a lehető legvékonyabb legyen a küszöbb fellett az anyag. Előre is köszönöm.
Kedves Annamária
Nem teljesen értem, illetve lehet, hogy félreértek valamit. Szigetelni szeretnék az aljzatot. A küszöbig van még összesen 3 cm, azért mégis rátettek az aljzatbetonra 4 cm aljzatkiegyenlítőt. Ez elvesz 4 cm-t. Vagy az aljzatbeton egyenetlensége miatt erre szükség volt?
A 3 cm az nagyon kevés. A talajon fekvő padló szigetelésére az Austrotherm Resolution Boden padlószigetelő lemeze lehet a legvékonyabb nagy hatékonyságú megoldás kimagasló hőszigeteléssel, 0,022 W/mK hővezetési tényező értékkel.
Üdvözlöm!
Erősen kezdőként kérdezem tisztelettel, hogy amennyiben egy kb. 20 cm x 300 cm-es sávot kellene betonoznom (régi ház egyik szobájában az aljzatbeton falig történő pótlása…) milyen minimális vastagság szükséges, ha téglát, homokkövet látok a sáv alján, azt szükséges-e kiegyenlíteni (kell-e valamilyen fedő-/alapozóréteg), kell-e dilatációs csík a fal felől, valamint, ez az betonsáv bekerülhet-e a fal síkja alá? A teljes felületre aljzatkiegyenlítő kerül majd.
A választ előre is köszönöm!!!
Kedves Oszkár
Nem biztos, hogy pontosan értem a kérdését.
Betonozásnál mindig fontos a kiegyenlítés, hisz az elkészült beton felületének vízszintes síknak kell lenni. A beton minőségétől függően extrich betonnál minimum 4-5 cm, normál betonnál minimum 6 cm-es vastagság szükséges. Ez azonban csak sík felületnél elég vastagság. Egyenletlen felületet betonozva ezt a 4-6 centit a legvékonyabb résznél is érdemes tartani.
A betonozás éppen bekerülhet a fal síkja alá. Ekkor azonban a vízszigetelést kell megoldani nemcsak az aljzatbetonon, hanem oldalt is a fal síkjáig. Ez nem olyan egyszerű, és nem is szokásos a fal síkja alatti aljzatbeton. Amíg a fal és aljzat vízszigetelése nem rendben megoldott, addig részletkérdés a dilatáció.
Az aljzatkiegyenlítő már maga is betonozás.
Szóval ezek csak gondolatok, mert nem pontosan értem a kérdését.
Üdvözlöm!
Hétvégi házat tervezünk építeni 10 cm-es fémlemez-szendvicspanelekből, a kivitelező ehhez 15 cm vastag, fémrácsos aljzatbetont kért. Az épületet úgy szeretnénk megcsináltatni, hogy szükség esetén akár lakni is lehessen benne, ezért gondolkodunk egy komolyabb vízszigetelésen.
Tudna segíteni, hogy milyen rétegrendek lennének szükségesek egy kb. 35 nm-es házikó alá, és azok egyesével kb. milyen vastagok? És hogy annak a kivitelezése nagyságrendileg milyen költségekkel járna a legolcsóbb megoldásban gondolkodva?
Nagyon köszönöm: Ágnes
Kedves Ágnes
Ön azt írja, hogy szükség esetén lakni is lehessen benne, ezért gondolkodnak komolyabb vízszigetelésen.
Utána pedig azt kéri, hogy a házikó alá milyen rétegrendben és milyen vastagságban kellenének az egyes anyagok a legolcsóbb megoldásban gondolkodva.
Attól tartok, hogy ez a két feltétel így ellentétes egymással. Ezért nemigen tudok Önnek válaszolni. Ami a legolcsóbb megoldás az nem komolyabb szigetelés. Itt talán célszerű lehet abban dönteni, hogy melyik szempont a fontosabb a kettő közül.
Üdv! Egy régi èpítèsű családi ház teljes felújításában vagyunk. A padlószigetelès ügyèben elakadtunk, mert ahogy èszleltük, sajnos a fal ès az 50 cm magas lábazat közè nem tettek vízszigetelèst, ès máshova sem. Egyenlőre nincs vizesedès, de nem lakunk még ott, gondolom ezèrt nem, illetve ilyen cementlap van lerakva valami „misung” fèlèbe, alatta meg beton. Úgy tudom hogy a fal vízszigetelès meg a padló vízszigetelèst össze kell kötni, különben a fal vizesedni fog. A kèrdèsem az lenne hogy az injektálás illetve a lemezelès nèlkül van-e megoldás falak utólagos víz szigetelèsère?? Vagy nem vizesedne fal???
Kedves Balázs Zsolt
Jól tudja.
Lehetséges még a falfűrészelés, amikor a falat egy célgéppel átvágják, és a vágással keletkezett résbe teszik a vízszigetelést.
Ha korábban használták az épületet, és nem vizesedett, akkor van esély arra, hogy nem fog vizesedni ezután sem a fal. Erre azonban semmi garancia nincs.
Évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember helyszíni felmérése nélkül nem javasolok semmilyen valakitől hallott módszert. Még akkor sem, ha máshol az egyébként működik.
Üdv! Köszönöm válaszát.
Tisztelt Cím!
Az alábbi helyzetem van:
-régi lakás vásárlás előtt állunk
-belül sincs vizesedés
-ez olyan régi(’60-70-évek), ahol nem szigetelték belül a járó felület alatt
-ezt szeretném pótolni
-viszont, a meglévő burkolt,burkolatlan felület feltörését szeretném megspórolni(nincs annyi idő a beköltözésig), azzal, hogy nem töröm fel az egész ház belső aljzat felületét
Elég stabilan lett anno ez elkészítve. A szigeteletlenséget leszámítva nincs gond vele.
-a konyhát ráadásul úgy betonozták le utólag, hogy a többi szinthez képest 3-4cm-re kiemelkedik
-ezt a szintkülönbséget, és a többi helyiség szigetelését erre,a meglévő alapra szeretném rátenni
Ezúton érdeklődnék az iránt, hogy jó gondolom e a rétegrendet ez estben:
-ebben az esetben is alkalmazni kell az alábbi rétegrendet
1) párazáró fólia, a meglévő burkolatra
2) lépésálló szigetelés(kiegyenlítve a szintkülönbséget, a konyhába 5cm, a többi alacsonyabb helyeken 5cm+5cm lenne)
3) párazáró fólia
4) extrich beton 4-5-6cm(vasalva ?) vagy száraz(faforgácsos)fedés, melyik a gyorsabb, kifizetődőbb?
5) padlóburkolat:járólap v. meleg burkolat
Válaszát előre is köszönöm:
Ferenc
Kedves Ferenc
Igen, jól gondolja a rétegrendet.
Nyilván a száraz, faforgácsos fedés a gyorsabb. Jól megcsinálva viszont az estrich beton a tartósabb, stabilabb.
Tisztel ‘dalos-blog’!
Köszönöm válaszát.
Üdvözlettel:
Ferenc
Üdvözlöm!
Egy 100 éves ház felújítása közben vagyunk, ahol felszedésre került a régi parketta és kiásásra került az alatta lévő föld. A kivitelező azt mondja nem szükséges szerelőbetont készíteni (ő mindig így csináljam, teljesen jól működik), hanem a földes részre rakja közvetlenül a vízszigetelést, arra a nikecelt, majd arra jönne a padlófűtés, illetve a végén a 6-8 cm lépésálló beton. Én ilyet még nem hallottam sehol és félek, hogy nem fog jól működni.
Önnek mi a véleménye, valóban bevett ez az eljárás is, mikor nem készül szerelőbeton?
Köszönettel,
Orsolya
Kedves Orsolya
Nem mondom, hogy nem csinálják így. Azt viszont szakembertől még nemigen hallottam, hogy az aljzatszigetelés alá nem szükséges aljzatbeton. Ha nagyon alacsonyan van a talajvíz, akkor igaza lehet a kivitelezőnek. Nem csinálnám így.
Köszönöm szépen a válaszát.
Üdvözlöm!
1970-ben épült házat szeretnénk belső felújításban részesíteni.
Fél ház alá pincézett,a falak repedés mentessek,statikailag is rendben vannak,a pince is szinte hibátlan.Régi cement lap van a közlekedőkben és a konyhában.
Olyan kérdésem lenne,hogy arra miként lehetne burkolni?Fel kell szedni,vagy alá kell szigetelni?Mi lenne a legjobb megoldás?
Köszönöm válaszukat.
Kedves Tamás
Igen ez jó kérdés, és határozott választ nem is tudok rá adni.
Ha az aljzat vízszigetelése meg van oldva, vagy pedig nem tartanak a nedvesedéstől, akkor nem feltétlenül kell felszedni a régi cement lapokat. Akkor, ha a küszöbszint alatt elfér még az új burkolat is.
Az aljzat szigetelése lehet vízszigetelés és hőszigetelés is. A vízszigetelésről az előbb már írtam. A hőszigetelés pedig alapvetően helyigényes a küszöbszint alatt. Ezzel szemben viszont a padló komfortosságát növeli azzal, hogy nem lesz olyan hideg a burkolat a talpuk alatt. És valamelyest segít a fűtési költségek csökkentésében is.
Felújításkor a padló felújítását alapvetően a küszöbszint alatt rendelkezésre álló hely szokta meghatározni.
Üdvözlöm!
84-es építésű kádár kocka padló rétegrendet a következőképpen képzeltem el:
5cm szerelőbeton, mixerrel kevert
felette vízszigetelés
10cm AT-N 100 10cm
hőtükör fólia
padlófűtés cső
5cm aljzatbeton réteg
Megfelelő lehet ez?
Köszönöm
Kedves Zsolt
Igen, ez a rétegrend megfelelő lehet.
Tisztelt cím !
Egy kádár kocka ház aljzat szigetelésről kérnék tanácsot .
Jelenleg 8cm aljzat beton van de alatta nincs szigetelés és szeretném szigetelni. Az elképzelésem a következő: 2x5cm Austrotherm AT-N100 (természetesen kötésben hőhíd ne keletkezzen ),technológiai fólia, térháló és 8cm beton .
Amit nem tudok az ,hogy a lapradiátornak a vezetékeit mikor rakjam le? Polisztirol lap alatt legyen, vagy térháló felett legyen gyorskötözővel rögzítve.
A beton C20, maximum C25, 0-4, maximum 0-8 mm szemcseméretű földnedves beton biztosan megfelel?
Válaszát előre is köszönöm
Tisztelettel:Kovács László
Kedves Kovács László
Az aljzat szigetelésre jó megoldás az Ön által tervezett. A lapradiátor vezetékeinek lerakásához pedig szakmailag érdemben nemigen tudok hozzászólni. A fűtésszereléshez ugyanis nem értek. Elnézést kérek, amiért nem tudok segíteni Önnek ebben a kérdésben.
Tisztelt Cím!
5 éve vásároltunk, egy új építésű házat. Kb. második évtől a ház sarkainál illetve a mennyezetnél elkezdett penészesedni a fal.
Elég sokszor használunk páraelszívó készüléket a szobákban, hogy a penészesedést el kerüljük.
Mi lehet az ok és mit kellene csinálni, hogy ez eltűnjön.
Köszönöm előre is válaszát.
Kedves Ilona
Helyszíni felmérés, illetve a falszerkezet/födém megbontása nélkül erre kérdésére nemigen tudok válaszolni látatlanban.
Kedves d-b!
Belvárosi lakás teljes körű felújítását végezzük. A poroszsüveges födém felett, az I gerenda tetejéig elhordtuk a salakot. A gerendák sajnos nincsenek teljesen egy síkban. Van olyan rész, ahol emiatt közel 20 cm, másutt csak 8-10cm szigetelés szükséges a padlófűtés + estrich alá. A cél elsősorban hangszigetelés, lévén az alattunk lévő lakás is fűtött.
Két kérdésem van:
a) milyen szigetelőanyagot javasol
b) technikai szempontok szerint (pl. beépítés utáni méretváltozás miatt) van-e javasolt maximális vastagsága a szigetelőanyagnak, vagy ez nem okozhat problémát ilyen léptékben?
Nagyon köszönöm!
Kedves Sándor
A szigetelőanyag nagyobb vastagsága (pl. 20 cm felett) mindig nagyobb méretváltozási kockázatot jelent a vékonyabb szigeteléssel szemben. Ezért 20 cm feletti szigetelésnél mindig érdemes inkább jobb hő és hangszigetelő anyagot választani. Azért, mert ebből vékonyabb is elég ugyanolyan hő, illetve hangszigetelés eléréséhez. A jobban szigetelő anyag azonban drágább. Ezért mindig azt érdemes mérlegelni, hogy mi az elsődleges döntési szempont a szigetelésnél.
Ilyen jelentős vastagság különbségnél (20 illetve 10 cm) ugyanabból az anyagból nem lehet elérni ugyanazt a lépéshangszigetelő (és hőszigetelő) képességet.
Lehet választani pl. Rockwool Steprock ND lépéshangszigetelő lemezt. Ennél jobb lépéshangszigetelő a Steprock HD. Egy lakásban azonban az árkülönbség nem indokolja a HD beépítését.
Alapvetően az a meghatározó választási szempont, hogy Önnek mi a legfontosabb a lépéshangszigetelő anyag kiválasztásakor. Ezek ismerete nélkül nem lehet igazán jó tanácsot adni.
Üdvözlöm! 70es években épült házat vásárolunk (még folyamatban). Szeretnék elektromos padlófűtést. Az aljzatburkolat felszedésével nem nyerünk annyi helyet az ajtóknál,hogy 5-10cm szigetelés és még kb. 5 cm beton elférjen. Vékonyabb szigetelés miatt érdemes belefogni ebbe a munkába? A ház alatt pince van. A pince felől érdemes szigetelni? Előre is köszönöm a segítséget.
Kedves Hilda
Nehéz a kérdésére határozott igennel vagy nemmel válaszolni. Annyit azonban mindenképp érdemes hozzátenni, hogy padlófűtésnél nem 5-10, hanem inkább 10-15 cm szigetelés az, ami biztosítja, hogy a fűtés hője a lakóteret melegítse, és ne elvesszen a nem megfelelő szigetelés miatt.
Tisztelt „dalos-blog”!
70-es évek elején épült házunk 70% alatt garázs-pince található- ahol megoldható lenne a mennyezetet szigetleni, de a maradék 30% ( fürdő-konyha alatt ) nincs. Padlófűtést szeretnénk kialakítani. A meglévő járólapot megtartva kb.10-12cm tudnánk felfelé emelni a bejárati ajtó miatt. (szobákban kicsit több kellene, hogy ne legyen szint különbség). Mi lehetne a megoldás? A férjem csak a garázs felől szeretne szigetelni, de a lakásban így a 30% vita kérdése. Ha csak 10-12cm emelnénk a lakásban a többit a garázsban, mekkora gond a nem egyenletes vastagságú szigetelés??
Kedves Mészáros Judit
Ha padlófűtést szeretnének, és a padlófűtés alá közvetlenül nem megy szigetelés, akkor nemcsak a lakást, hanem a garázs feletti mennyezetet is fűteni fogja a padlófűtés. Ez nem biztos, hogy szerencsés megoldás.
Tisztelt Dalos-Blog!
Olyan kérdésem lenne, hogy nemrégiben vásároltunk egy 2011-ben épült házat, melynek a rétegrendej a következő:
– Szerelőbeton
– Bitumenes szigetelés
– 5 centiméteres lépésálló szigetelés
– Fólia
– Heggesztett háló
– Esztrich 6 centi vastag
– Hideg, meleg burkolatok
Kérdésem az volna, hogy ez az 5 centi lépésálló szigetelés elegendő e? Jelenleg kandallós fűtés kialakítás van a házban mely helyett szeretnénk kialakítani villanyszőnyeget. Viszont ha kevés az aljzat szigetelés akkor még beköltözés előtt szeretnénk rendbe tenni a fűtést és szóba jön az aljzat teljes feltörése és szigetelés cseréje esetleges vizes padlófűtés kialakítása a villanyszőnyeg helyett. A villanyszőnyeg azért jött szóba eddig, mert ez jár a legkevesebb átalakítással, anyagi vonzattal.
Ebben szeretném segítségét kérni, hogy mi a véleménye ezzel kapcsoaltosan?
Előre is köszönöm a választ.
Üdv.:
Egri Kornél
Kedves Kornél
Az 5 centis lépésálló szigetelés valóban meglehetősen vékony. Azonban természetesen nem mindegy, hogy milyen az a lépésálló szigetelés. AT-N100-as lépésálló szigetelésből minimum 10 centis padlószigetelést érdemes lerakni, azonban akár 15 centis szigetelés lerakásának is van értelme.
A grafitos lépésálló szigetelőnek jobb a hőszigetelő képessége. Ebből néhány centivel vékonyabb is elég. Azonban ebből is legalább 8 centis szigetelést javasolnak a szakemberek, és ez is lehet vastagabb is.
Tisztelt Dalos-Blog!
Azt szeretném kérdezni, hogy kádár kocka családi háznál új padló kerül kialakításra és az alsó rétegrend milyen vastag legyen. A kérdéseim a következők;
A földet érdemes-e döngölni?
A tömörítő békával lehet-e házon belül döngölni? Nem okoz-e repedést a falakon a döngöléstől?
A döngölt kavics milyen fajta, és milyen méretű legyen, és milyen vastag?
A szerelő betont milyen fajta betonból érdemes készíteni? Milyen vastag legyen, és milyen vastag vashálót érdemes beletenni?
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel
István
Kedves István
A föld mindenképp leülepedett, döngölt legyen a padló alatt. A padló felújításánál azonban a föld már igencsak leülepedett lehet. A megfelelő magasság elegyengetése után azonban mindenképp döngölni kell a felső réteget.
A tömörítő erő megfelelő megválasztásával lehet tömöríteni a házon belül is. A rossz megválasztás persze repedést okozhat. Kisebb tömörítő erő nem veszélyezteti a falak épségét, csak kicsit tovább kell döngölni vele.
Minél kisebb szemcseméretű a kavics a szerelőbeton alatt, annál jobban tömöríthető. A szerelőbeton alatt a tömörített kavics legalább 10 cm vastagságban tömörítve, legyen 0-8-as kavicsból.
A szerelőbeton minimum 10-12 cm vastag 0-16-os kavicsból, C20-as beton, 15×15 cm-es betonháló, legalább 6 mm, de inkább 8 mm átmérővel.
Erre jön még a vízszigetelés, az aljzat szigetelő anyag, a technológiai fólia, ami megvédi a hőszigetelőt az aljzatbetonból lecsorgó nedvességtől, és erre jön az aljzatbeton.
Tisztelt Dalos-Blog!
Azt szeretném kérdezni,hogy tervemben van egy 10m x 10m-es szendvicspanel garazs epitese fem szerkezetre, ketto gepjarmunek es tarolonak egyben.Szeretnem leszigetelni is az aljzatbetont mert futeni is szeretnem a garazst.
A kérdéseim a következők;
Mi lenne a pontos rétegrendje az aljzatbetonnak.?(a kocsik normal szemelyautok)
Milyen minosegi anyagokat hasznalna erre a retegekre?
Milyen futest javasolna a garazsba?(vizes padlofutes?elektromos padlo futes stb?)
Illetve aljzatbeton oldal zsaluzatnak hasznalna -e xps lepesallo szigetelo anyagot amit ott is hagynak az oldalan plussz szigetelesnek.
Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelettel
Racz Donat
Kedves Donát
Azt javasolom Önnek, hogy egy szakemberrel vegye fel a kapcsolatot, és tőle kérdezze meg ezeket.
Tisztelt Dalos – Blog!
Egy közel 80 éves földszinti lakás szobája vizesedik.
Laminált padló – 15 éves, vékony, rossz minőségű, teljesen elrohadva – alatt föld található. Meg szeretném csináltatni, de nincs elég hely a rengeteg rétegnek. 10 cm méteres beton kizárva.
Mit javasol? Milyen és mekkora rétegek kerüljenek fel a földre? ? Én 5mm padlopont, utána kenhető vízzáró rétegre gondoltam, majd megint 3mm padlopon, majd szigetelés és szalagparketta.
Ez így elég erős alap lehet? Gondolom az elrohadt parkettára semmilyen beton – aljzatkiegyenlítőt nem szabad felvinnem..
Válaszát előre megköszönve: Schodits Mónika
Kedves Mónika
Sajnos ilyen kevés helyre nem igazán tudok megfelelő minőségben bármit is javasolni.