A hőátbocsátási tényező, az U értéke (korábban K érték) azt mutatja meg, hogy egységnyi felületen (1 m2) mennyi energia távozik a zárt térből 1 fok hőmérsékletkülönbségnél.
A hőátbocsátási tényező mit mutat?
A hőátbocsátási tényező fogalma azt mutatja meg, hogy ha egy fal külső és belső oldala közötti légtér hőmérsékletkülönbsége 1 fok lenne, akkor mennyi hő áramolna át 1 m2-es felületen a melegebb oldalról a hidegebb oldalra egy másodperc alatt. A hőátbocsátási tényező tehát 1 fok hőveszteség egy négyzetméterre meghatározott értéke.
A hőátbocsátási tényező mértékegysége W/m2K. Minél nagyobb az értéke, annál nagyobb a meleg oldal hővesztesége, annál több energia áramlik át a falon. Vagyis annál nagyobb a hőveszteség a meleg oldalon. A hőveszteség és a hőátbocsátási tényező között tehát egyenes arányosság van.
A hőveszteség áramlási sebessége a hőátbocsátási tényező. Nézzük meg ezt egy gyakorlati példán keresztül.
Ha a hőátbocsátási tényező, U=1 W/m2K, akkor ez azt jelenti, hogy az adott épületszerkezet egy négyzetméterén egy fok hőmérsékletkülönbségnél 1Watt energia távozik a meleg oldalról a hideg oldal felé.
-
Milyen falazóanyagból építi családi háza homlokzati falát? Falazóanyag kiválasztásakor nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy miből épüljön a fal. Attól függ, hogy mi a fontos a falazóanyag kiválasztásakor. A hőszigetelés? A hőtartó képesség? A hangszigetelés? Vagy több is ezek közül?
Ha egy 10×10 méteres családi ház három méter magas homlokzati falával számolunk, akkor ez 40×3=120 m2 falfelületet jelent. - Ez azt jelenti, hogy ha kinn az utcán 0 fok a hőmérséklet, a lakásban pedig 20 fokot szeretne, akkor az épületszerkezet hővesztesége 120 m2 x 20 fok = 2.400 Watt
Ez tehát azt jelenti, hogy ilyen hőmérsékleti viszonyok között ezen a házfalon 2.400 Watt teljesítménnyel távozik a hő a családi házból.
Ez azt jelenti, hogy a falakon belül ekkora teljesítményű energiát előállító eszközre van szükség, hogy a hőveszteséget pótoljuk. Tehát például egy ilyen teljesítményű (2400W=2,4 kW) hősugárzót, cserépkályhát, kandallót, radiátort kell folyamatosan működtetnünk, hogy pótoljuk a falakon távozó energiát. Ez a hősugárzó idő egység alatt – például óránként – 2,4 kWh energiát fogyaszt, azaz napi 24 órában 57,6 kWh-t. Csak a falakon egy hónap alatt 30×57,6 =1728 kWh energia távozik, ennyi a fal hővesztesége havonta.
A fal és a nyílászárók hőszigetelő képessége eltérő a homlokzaton
A ház hővesztesége természetesen nem ennyi több tényező miatt sem. Egyrészt mert a hőátbocsátási tényező értéke is kerekített az egyszerűbb számolás érdekében. Másrészt a padláson, az aljzaton és a lábazaton is szökik a meleg levegő a házból. Emellett pedig még a homlokzati falon is eltérő a falszerkezet, valamint a nyílászárók hőszigetelése, ezért még ez is módosítja a hőveszteséget. Sőt a hőhidas szerkezeteknél is eltérő a hővezetési tényező értéke.
- Ráadásul a házat szellőztetni is kell, és szellőztetésnél is sok energiát kienged a házból az utcára. A szellőztetésnek is van energiaigénye, ezért nem mindegy az sem, hogy hogyan szellőzteti a házat.
Az azonban könnyen belátható, hogy ha a hőátbocsátási tényező értéke 1 helyett 0,5 W/m2K lenne, akkor a hőveszteség a homlokzati falon csak 1.200 Watt lenne óránként. Ha pedig a hőtechnikai előírások szerinti 0,24 W/m2K vagy még ennél is jobb érték, akkor óránként a hőveszteség bőven 600 Watt alá is kerülhet. Érdemes tehát javítani a hőszigetelést minden épületszerkezeten.
A hőátbocsátási tényező javítása
Porotherm 50 Thermo Rapid okostégla kőzetgyapot hőszigetelő betéttel, kimagas hőszigeteléssel. Az 50 centis Thermo Rapid téglából épített fal külön szigetelés nélkül is kiváló hőszigeteléssel rendelkezik
Minél jobb a fal hőszigetelése, annál alacsonyabb a hőátbocsátási tényező értéke. A hőveszteséggel szemben a hőszigetelés és a hőátbocsátási tényező között tehát fordított arányosság áll fenn. Ezért a hőszigetelés javításával a hőátbocsátási tényező értékét is csökkenteni tudja. Ebből is következik, hogy az energiafelhasználás gazdaságosságának biztosításához az épületek építésekor minél jobb hőszigetelést biztosító falazóanyagok és szigetelők beépítésére van szükség.
A meleg levegőnek megvan az a tulajdonsága, hogy elsősorban felfelé száll, felfelé terjed, ezért egységnyi felületen a padláson, illetve a tetőtéren át szökik meg a legtöbb energia. Ezért is különösen fontos a padlás illetve a tetőtér hőszigetelése.
2018. január 1-től érvényes hőátbocsátási tényező értékek a különböző épületszerkezetekre
A különböző épületszerkezetetekre (pl. fal, födém, padló, nyílászárók felülete stb.) 2018-tól érvényes előírások szerinti hőátbocsátási tényező értékek is figyelembe veszik a meleg levegő terjedését. Nézze csak meg pl. a homlokzati falra és a lapostetőre illetve padlástérre vonatkozó előírt értékeket. A padlástérre, lapostetőre meghatározott alacsonyabb érték azt jelenti, hogy azokon az épületszerkezeteken fajlagosan több hő szökik meg.
| Sorszám | Épülethatároló szerkezetek | U (W/m2K) követelményértéke | U ajánlott értéke |
| 1. | Homlokzati fal | 0,24 | 0,22 |
| 2. | Lapostető | 0,17 | 0,15 |
| 3. | Fűtött tetőtér | 0,17 | 0,15 |
| 4. | Padlásfödém | 0,17 | 0, 15 |
| 5. | Alsó zárófödém fűtetlen terek felett | 0,26 | 0,25 |
| 6. | Üvegezés | 1,0 | 0,8 |
| 7. | Különleges üvegezés (biztonsági üveg) | 1,2 | 1,0 |
| 8. | Fa vagy PVC keretű homlokzati üvegezett nyílászáró | 1,15 | 1,0 |
| 9. | Fém keretű homlokzati üvegezett nyílászáró | 1,4 | 1,3 |
| 10. | Homlokzati üvegfal | 1,4 | 1,3 |
| 11. | Üvegtető | 1,45 | 1,3 |
| 12. | Tetősík ablak | 1,25 | 1,1 |
| 13. | Ipari és tűzgátló ajtó | 2,0 | 2,0 |
| 14. | Fűtött és fűtetlen terek közötti fal | 0,26 | 0,25 |
| 15. | Szomszédos fűtött épületek közötti fal | 1,5 | 1,6 |
| 16. | Talajon fekvő padló (új épületeknél) | 0,3 | 0,25 |
Magyar Közlöny, 1. melléklet az 1246/2013. (IV. 30.) Korm. határozathoz alapján
A hőveszteség és a hőátbocsátás figyelembe vétele az épületek utólagos szigetelésénél
A hőveszteség mindig a meleg oldalon van, ezért télen a meleg a fűtött lakótérből az utca felé áramlik, nyáron viszont a kinti kánikulai forróság áramlik át a falakon a lakásba. A hő mozgásának útját álló szigetelés tehát a meleg levegő meleg oldalon tartását segíti. Télen a fűtés költségét, nyáron pedig a klimatizálás költségét csökkenti.
Emellett figyelembe véve azt, hogy a meleg elsősorban fefelé terjed, az épületszerkezetek hőszigetelésének egységes javítására érdemes törekednie. Ugyanis a meleg levegő a terjedési irányán túl mindig azon az épületrészen szökik meg a leginkább, amelynek a leggyengébb a hőszigetelése. Vagyis a leggyengébb hőszigetelést biztosító szerkezeten a legnagyobb a hőveszteség. Ez jelenti hőszigetelés szempontjából a szűk keresztmetszetet.
Érdemes megcsináltatnia családi háza energiahatékonysági vizsgálatát
Érdemes tehát elvégeztetnie családi háza energiahatékonysági vizsgálatát, és a vizsgálat eredményétől függően hozzálátni otthona hőszigeteléséhez.
Padlás és a tető hőszigetelése
Tetőtéri hőszigetelés nem járható padlásnál
Hagyományos építésű családi házának egységnyi (1m2-nyi) felületén a legtöbb energia a mennyezeten a padláson át szökik meg. Ezért minden bizonnyal a padlás 20-30 cm-es szigetelésével jelentős mennyiségű energiát tud megtakarítani.
A padlás szigetelésére a szálas szerkezetű hőszigetelő anyagokat, a kőzetgyapotot és az üveggyapotot választják a legtöbben.
Homlokzat hőszigetelése
Grafitos hungarocell szigeteléssel szigeteli a házát?
A külső homlokzati falak is nagy felületet jelentenek, ezért második lépcsőben – illetve a vizsgálat eredményétől függően akár első lépcsőben is – a homlokzat rezsicsökkentő szigetelését érdemes elvégezni. Itt az a fő kérdés, hogy elég a homlokzat hőszigetelése? Vagy pedig azért, mert például forgalmas út mellett élnek, ezért a hőszigetelés mellett hangszigetelésre is szükségük van a homlokzat szigetelésekor.
A homlokzat szigetelését a lábazat szigetelésével együtt kell elvégezni.
- Előtte pedig érdemes a homlokzati falakon lévő nyílászárókat is korszerű szigetelésűre cserélni.
Homlokzat szigetelése a lábazattal együtt
Így tehát akár három lépcsőben is el tudja végezni családi háza korszerűsítését, utólagos szigetelését a hőveszteség csökkentéséért, a fűtési költségek lefaragásáért.
Kezdheti a homlokzaton lévő nyílászárók cseréjével, és a homlokzat és a lábazat szigetelésével, majd a padlás szigeteléssel. Vagy pedig fordított sorrendben is szigetelheti házát a vizsgálat eredményétől függően.
Hogyan válasszon hőszigetelő rendszert családi házára? Melyik lesz a legjobb a rezsi csökkentésére? És milyen vastagságban? Mire figyeljen még? Kattintson a képre választást segítő kérdőívéért!
További kérdése van otthona megfelelő hőszigetelő rendszerének vagy szigetelőanyagának jó kiválasztásához?
- Ha még nem választott a hőszigetelő rendszerek között, akkor a Hogyan válasszon hőszigetelő rendszert kérdőív kitöltése segíteni fogja a családjának legjobb kiválasztásában.
- Ha kérdése van családi háza hőszigeteléséről, akkor hívja tanácsadó munkatársunkat a (+36-26) 375-171-es számon munkaidőben. Várja hívását, és segít Önnek a választásban.
„A hőátbocsátási tényező, az U értéke (korábban K érték) azt mutatja meg, hogy egységnyi felületen (1 m2) mennyi energia távozik a zárt térből egy óra alatt, 1 fok hőmérsékletkülönbségnél.” A megfogalmazás helytelen, hiszen U mértékegysége W/m2K, ahol a W=J/s, tehát nem egy óra alatt, hanem egységnyi idő, azaz egy szekundum alatti energiaváltozásról van szó. Így a példa eredménye 2400 J/s energiaveszteség, ami egy óra alatt 2400*3600=8640000 W = 8,64 MW. Ez első ránézésre rendkívül nagy szám, de a példában az általános homlokzati falak hőátbocsátási tényezőjéhez képest sokkal magasabb U érték van megadva (gondolom a számítás egyszerűsége kedvéért), ami magyarázza a nagy hőleadást. Az U=1 W/m2K érték körülbelül valamilyen üvegezésnek felel meg. Ennek fényében már nem is olyan nagy szám a 8,64 MW hőveszteség 120 m2 üvegezett felületen, 20 K (fok) hőmérsékletkülönbség esetén.
Kedves Kinga
Igen, Önnek igaza van. Figyelmetlen voltam, elnézést kérek. Javítottam a cikkben a pontatlanságom, és köszönöm Önnek a segítségét, pontosítását.
További eredményes munkát, és minden jót kívánok Önnek
K 2020.03.17-i hozzászólása teljesen hibás! Hozzuk vissza képletbe az idődimenziót, de ne K szerint!
Írjuk be az 1W=0,85985kcal/ó egyenértékest! Így a képlet a következő lesz
0,85985 ((kcal/ó)/m2*K)*120 m2*20K=2063,64 kcal/ó.
1 kcal=1,163*e-3 kWó behelyettesítésével
2063,64kcal/ó*1,163*e-3 kWó/kcal=2,4 kWó/ó
G.T.
8,6 MW hőveszteség 1 óra alatt??????? Az én családi házam egész éves ÖSSZES energiaszükségkete volt 6,84 MWh volt! (elektromos árammal fűtök, persze ez az energia szempontjából mindegy)
Nagyon köszönöm az értékes gyakorlati tanácsokat. Most újítok fel egy alápincézett 4×3 méteres kb. 50 éves faházat nikaflex 3cm lemezekkel, hőtükörrel, ehhez nagyon jó ötleteket találtam a cikkben. Megjegyezném, kár hogy nem figyeltek oda a kW és a kWh nem azonos mennyiséget takar. Példaképpen idézem egyik mondatukat.
„Az azonban könnyen belátható, hogy ha a hőátbocsátási tényező értéke 1 helyett 0,5 W/m2K lenne, akkor a hőveszteség a homlokzati falon csak 1.200 Watt lenne óránként”.
Köszönettel:
Pálos László
Kedves László
köszönjük szépen a segítségét
Az eredeti cikk írója jól számolt csak:
– nem „2400W hő távozik a családi házból óránként”, hanem helyesen: 2400 W teljesítménnyel távozik a hő a családi házból.
– itt tovább kell vinni a gondolatmenetet és ekkor már kerek lesz a számítás:
Ez azt jelenti, hogy a falakon belül ekkora teljesítményű energiát előállító eszközre van szükség, hogy a hőveszteséget pótoljuk. Tehát pl. egy ilyen teljesítményű (2400W=2,4 kW)hősugárzót kell folyamatosan üzemeltetnünk, hogy pótoljuk a falakon távozó energiát. Ez a hősugárzó idő egység alatt – pl. óránként – 2,4kWh energiát fogyaszt, azaz napi 24 órában 57,6 kWh-t. Csak a falakon egy hónap alatt 30×57,6 =1728 kWh energia távozik, ennyi a fal hővesztesége havonta.
Az 1728kWh=1,728 MWh, ami 30×24=720 óra alatt távozik és nagyon távol áll az óránkénti 8,6 MWh-tól. OM.G fevetése tehát jogos, a megadott 6,84MWh éves fűtési energia szükséglet valós lehet. Ez megfelel 6840kWhx3,6÷34,2=720m3 gázfelhasználásnak, ami egy kisebb családi ház(szigetelt falakkal) vagy egyedi fűtésű 50-60m2-es társasházi lakás éves fűtési energiaigénye.
Kedves T Árpád
Köszönöm szépen a kiegészítését. Kiegészítettem a cikket az Ön javításával, pontosításával.
A hőveszteség Wattban van kifejezve. A Watt időtől független.
Se nem másodpercenként se nem óránként.
A cikk elejéből ki kell venni az egységnyi időre való utalást és az egy másodpercet. Úgy helyes lesz.
Egyébként egységnyi időt akkor kellene megfogalmazni ha energiáról, tehát Joule-ról lenne szó. Ott igaz hogy 1 Joule másodpercenként az 1 Watt.
Szimplán Wattnál viszont nem értelmezhető az idő.
Kedves Tamás
köszönöm a segítségét