Ön szerint lélegzik a fal?

A „lélegző fal” kifejezést gyakran halljuk, amikor valaki a fal páraáteresztő tulajdonságát fontosnak tartja. A fal persze nem lélegzik, csak kisebb-nagyobb mértékben átengedi a párát. Ebből a szempontból fontos tehát, hogy a falra felkerülő szigetelés növeli-e a falszerkezet páraáteresztő képességét vagy pedig nem.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a kőzetgyapot szigetelés páraáteresztő képessége sokkal jobb, mint a polisztirolé. De vajon van ennek jelentősége? Milyen mértékben számít ez?

A lakásban keletkező pára, a nedvesség a legtermészetesebb módon a nyitott ajtókon és ablakokon, valamint a szellőző réseken és nyílásokon távozik el a lakásból. Nyáron a szellőztetéssel a párás levegő frissre cserélődésével nincs is probléma, hisz az ablakokon át szellőztetjük annyit a lakást, hogy megoldottnak tekinthető a lakásban keletkezett párás levegő távozása. A jó időben nem esünk kétségbe akkor, ha kicsit hosszabban marad nyitva az ablak.

hungarocell hőszigetelés

A hungarocell páraáteresztő képessége gyengébb, mint a kőzetgyapoté, ezért egy hungarocell szigetelésű házban még fontosabb szerepe van a lakás szellőzési rendszerének

Télen azonban már más a helyzet. Nem tartjuk olyan hosszú ideig nyitva az ablakokat. Ha pedig már hőszigetelt a homlokzati fal, a padlástér valamint a nyílászárók is, akkor pedig a hőszigetelés már igényli a lakás szellőztető rendszerének kialakítását is. Mivel a hungarocell páraáteresztő képessége gyengébb, mint a kőzetgyapoté, ezért egy hungarocellel szigetelt családi házban ha lehet, akkor még fontosabb a megfelelő szellőzési rendszer.

Az egyik legkézenfekvőbb megoldás az ablakokon található szellőzőnyílás, amelyen keresztül az ablakok kinyitása nélkül is szellőzik a lakás, és megoldódik a párás levegő eltávozása.

Persze a lakásban összegyűlt páradús levegőnek nem feltétlenül kell szellőzőnyílás ahhoz, hogy távozzon a lakásból. Az ablakok kinyitása nélkül, a szigeteletlen falakon is képes átjutni. A falak hőszigetelése a lakásban keletkező páradús levegő távozása elő akadályt állít. Különösen a polisztirol hőszigetelés kevésbé páraáteresztő. Ez azzal is jár, hogy ha nem megoldott egy tökéletesen hőszigetelt, polisztirol szigeteléssel ellátott lakás szellőzése, akkor a lakásban keletkező pára nedvesedést, ezt követően pedig penészedést is okozhat. Márpedig a falak nedvesedését és penészedését érdemes megelőzni.

A nyers falak az építkezés gyors üteme miatt is gondot okozhatnak

Ha már tűkön ül a minél hamarabbi beköltözés miatt, és gyorsítani szeretné az építkezés ütemét, akkor a szükséges száradás elmaradása is okozhatja a falak nedvesedését, penészedését. Egy tavasztól őszig feszített ütemben végigvert építkezésnél egyszerűen túlságosan gyors a tempó, és kevés az idő ahhoz, hogy a falak a kellő mértékben kiszáradjanak.

Gondolja csak végig. Az építkezés az alapozással kezdődik, és ehhez be kell keverni a betont. Az alapnak nemcsak a szilárdsága fontos,hanem kellően ki is kell száradnia ahhoz, hogy a nedvesség ne okozzon gondot. A vízszigetelés megoldása után a falak felhúzásakor a vakolóhabarcs köti össze a téglákat vagy az egyéb falazóanyagot. A szerkezetkész épület falának külső és belső oldalára is vakolóhabarcs kerül. A födémre, a mennyezetre is. Az aljzatra pedig a hideg és melegburkolat alá is aljzatbeton lesz beépítve.

Ezeknek az építési folyamatoknak mindegyike nedves technológiával készül, ezért az építés után kellő időt kell hagyni a kiszáradásra. Sokszor azonban ezt az építkezés feszített ütemterve nem teszi lehetővé azt, hogy megfelelő időt hagyjanak a száradásnak. A sietésnek viszont ára van.

Ha a kora tavasszal elkezdett alapásást még a fűtési szezon kezdete előtt a házavatóval szeretné zárni, akkor bizony sietni kell az építkezéssel. Ezt viszont a falakba szorult nedvességgel nem tudatta. A még nyers, ezért még nem végleges, megfelelő hőszigetelő képességű épületszerkezetek a fűtött lakásban keletkező magas páratartalommal együtt nagyon könnyen okozhatnak a nyers szerkezeteken páralecsapódást, és akár még penészedést is.

Az új építésű családi házak falai ma már megfelelően hőszigeteltek, az ablakok is hőszigetelt, jól tömített kivitelben kerülnek beépítésre. Ha túlzásba viszi a takarékoskodást, és nem szellőzteti a lakást megfelelően, akkor télen a lakásban hamar megnövekszik a páratartalom. Ez pedig a még nyers falakon könnyen okoz párakicsapódást, nedvesedést és akár még penészedést is.

  • Persze egy korszerűen tervezett, és kellő gondossággal épített családi házban az ablakok is résnyitási lehetőséggel és/vagy beépíthető szellőzőnyílással kerülnek beépítésre. Ez pedig biztosítja a lakásban keletkező pára távozását az ablakok résnyire nyitásával vagy kinyitása nélkül is.
  • Ha ezek az ablakszellőzők nincsenek meg az ablakokban, akkor a gyakori szellőztetés, az ablakok kinyitása és 2-3 perces kereszthuzat képes kivinni a lakásból a páradús levegőt. Talán azt gondolja, hogy ezzel pazarolja a drága pénzen vett fűtést? Ez azonban nincs így, mert páradús levegő a szellőztetéssel hamar kimegy a lakásból. A fűtési energia pedig sokkal jobban tárolódik a kis tömegű levegőnél jóval nagyobb tömegű falakban, bútorokban és egyéb lakberendezési tárgyakban. Vagyis ha néhány percre kinyitja az ablakokat, és szellőztet, akkor csak a levegő fog kicserélődni és felfrissülni a lakásban. Ez alatt a rövid idő alatt a falak és a bútorok hőmérséklete gyakorlatilag nem változik, és amint bezárja az ablakokat máris elkezdik felfűteni a felfrissült levegőt a lakásban. Vagyis egy gyors, néhány perces kereszthuzatos szellőztetéssel kicseréli a lakás páradús levegőjét frissre, a friss levegőt pedig a bútorokban tárolt meleg hamar felmelegíti. A nyitott ablakokon át csak a levegőben lévő meleg levegő szökik meg, a bútorokban és falakban eltárolt nem. A nagy tömegű meleg falak és bútorok gyorsan felfűtik a kis tömegű, friss levegőt. Az ablak kinyitásával viszont megszabadult a páradús levegőtől, és egy ideig újra nem lesz gondja a nedvességgel és a párakicsapódással.

Lakása szellőztető rendszerének a kialakításával, vagy gyakori szellőztetéssel tehát megszabadulhat a keletkezett párától. A gyors építkezés miatt falakban marad építési nedvesség pedig a következő fűtési szezonra már el fog távozni a falakból, és kellően száraz lesz ahhoz, hogy ne jelentsen veszélyt.

A hőhidas szerkezetek nem száradnak ki

Persze ha hőhidas szerkezetek maradnak a falban, akkor itt, a hideg és meleg szerkezetek találkozásánál kialakult hőhíd okozza a nedvesedést. Ez magától nem fog „elmúlni, kiszáradni”.

Ilyenkor a hőhidas szerkezetek utólagos szigetelésére van szükség ahhoz, hogy megakadályozza a párakicsapódást és a későbbi esetleges penészedést.

Megfelelő lesz a hőhidas szerkezetek szigetelése családi házában?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.