Padlásfödém szigetelés utólag

Családi házban lakik? Ha igen, akkor talán nem is gondolná, hogy ezeken a mínusz 10 fokos januári hajnalokon fűtésre fordított kiadásának 20-30%-a is elszökhet a szigeteletlen födémen keresztül. A padlásfödém szigetelés megspórolja Önnek ezt a pénzt.

Biztosan rémlik még valami a fizika órán tanultakból, és emlékszik rá, hogy a meleg levegő felfelé áramlik. Miért fontos ez Önnek, amikor családi háza fűtéséről van szó?

Leginkább azért érdemes a meleg levegő felfelé áramlását észben tartani, mert otthona drága pénzen megvásárolt melege szökik ugyan mindenhol, ahol csak tud, de nem egyformán. Van ahol jobban, és van ahol még jobban. A meleg nem elsősorban oldalazva, a homlokzati falakon akar megszökni a szobából, hanem felfelé áramolva a födémen keresztül. Különösen így van ez akkor, ha a homlokzati falakat már szigetelte, de a födém szigetelése még ezután következik majd valamikor.

Szigetelt homlokzatnál nemcsak a födémen keresztül kiszökő meleg magas ára a zsebbevágó, hanem a szigetelt homlokzati fal és a szigeteletlen födém találkozásánál keletkezett hőhidak hatása is. Ezeken a felületeken, vagyis a hideg és a meleg falak találkozásánál számolnia kell a penész megjelenésével is. A födém utólagos szigetelésével tehát nemcsak a fűtési költségeit szoríthatja vissza elviselhető szintre, hanem családi háza állagát is védi a penészedéssel szemben. Így a padlásfödém hőszigetelésével két legyet üt egy csapásra.

Családi háza tetőtér beépítéses vagy nem lakott a padlástér?

A padlás hőszigetelésekor e közül a két lehetőség közül kell számolnia valamelyikkel. Nem mindegy, hogy melyikre van szüksége.

A padlásfödém jó hőszigetelése különösen nem lakott padlástérnél alapvető fontosságú. Gondolja csak meg, hogy lakatlan padlástérnél a födém megfelelő szigetelésével a födémen át megszökő energiának a 80%-át is meg tudja takarítani. Ez családi háza fűtési kiadásának a 20-30%-a lehet. Nem mindegy, hogy évente ez a pénz a zsebében marad, és ennyivel kevesebbet kell fizetni a fűtésért. Mit gondol? Ezért a 20-30%-os megtakarításért már érdemes belevágni?

Ezzel azonban még nincs vége a megtakarítások sorának, mert egy jó padlásfödém szigetelés nemcsak télen fog jól jönni, hanem nyáron is. Nyáron ugyanis a cserepek alatt akár 50-60 fokos meleg is lehet, és ilyenkor pedig a padlástér még tovább fűti az egyébként is szinte elviselhetetlenül meleg földszinti lakóteret. Ha viszont szigetelve van a födém, akkor a padlástéri 50-60 fokból a lakásban vajmi keveset fog érezni. A födém szigetelés elzárja a lakás felé a padlástérben megrekedt meleg útját.

A padlásfödém utólagos szigetelésnek megvan az az előnye is, hogy viszonylag egyszerűen, mindenféle szaktudás nélkül is szigetelhető a födém. A szigetelő lapok lerakásához nem kell mestervizsga, csak egy kis gondosság.

A beépítetlen padlástér átszellőztetett, ezért nincs szükség külön páravédelemre.

Mivel a felfelé áramló meleg levegő elsősorban a födémen keresztül távozik, ezért a padlástér szigeteléséhez vastagabb szigetelőanyagra van szükség, mint a külső falak szigeteléséhez. Ezért a padlásfödém szigetelésekor gyakran találkozunk a 20 centiméteres szigeteléssel is, és nem ritka a 30 centiméter vastag hőszigetelés sem. Annál többet fog spórolni a fűtésen minél kevésbé takarékoskodik a padlást szigetelő anyag vastagságával. Vastagon jobban megéri.

A padlás szigetelő anyag jobb hőszigetelése érdekében érdemes a szigetelőanyagot két rétegben felrakni. Ennek a kettős rétegnek az az előnye, hogy ha kötésben rakja le a padlásszigetelő lapokat, akkor a soronként és kötésben is eltolt két réteg együtt még jobb hőszigetelést képes biztosítani. Ezzel a lerakással még jobban útját fogja állni a szökni próbáló melegnek. Esélye sincs meglógni a melegnek még a két hőszigetelő lemez közötti pici résen sem, mert felette ott a másik szigetelő, ami útját állja.

Természetesen akkor is stabil és jó padlástér szigetelést lesz képes elkészíteni, ha egy rétegben rakja le a szigetelőanyagot, de pontosan illeszti a táblákat, és még össze is ragasztja őket.

Járható vagy nem járható lesz a padlásfödém szigetelés?

Ha a padlásfödém nem járható lesz, akkor egyszerűbb a szigetelőanyag kiválasztása. A nem járható padlásfödémek egyik legkeresettebb hőszigetelőjét találja itt kőzetgyapotból. Ilyenkor a járhatóság biztosításával nem kell foglalkoznia, „csak” a kiválasztott szigetelő hőszigetelő képességére érdemes koncentrálni, és a vastagságát megválasztani. Természetesen a kőzetgyapotból is többféle gyártó terméke közöl választhat szigetelőt, és egy-egy gyártó is többféle olyan típust gyárt, amely alkalmas a födém szigetelésére.

padlásfödém szigetelés

Járható padlásfödém szigetelés laza szerkezetű hőszigetelő anyaggal, és felette másik hőszigetelő réteggel, és a járást biztosító faforgács lap fedéssel

Ha viszont járható padlásfödémre van szüksége, akkor a szükséges hőszigetelésen túl a padláson való járás biztosítására is oda kell figyelni a szigeteléskor.

Ha a közlekedéshez kialakított járóréteget külön nem támasztja alá, akkor “terhelhető”, tehát lépésálló hőszigetelő táblák beépítésére van szüksége.

Ha ennél a megoldásnál külön gondoskodik a szigetelőanyagról és külön a felette lévő járórétegről, akkor a járóréteg kialakításához nagyméretű táblákra van szüksége. Ezek lehetnek például OSB lapok is.

Ha nem lépésálló, puha szerkezetű hőszigetelőanyagot használ, akkor a járóréteg megtámasztására megfelelő bordázatot kell beépíteni a hőszigetelő közé. Ezt a tartószerkezetet érdemes a szú elleni védelemmel ellátott, impregnált fenyőfa pallókból kialakítania. Az impregnálással a fa sokkal tartósabb lesz.

Igazán jól terhelhető, és járható lesz a padlásfödém, ha padlappal szigeteli. Ez az összeragasztott kétrétegű szigetelő stabilabb szigetelést ad, mint a két különálló réteg. Jó munkát kívánunk a lakásából megszökő meleg útjának elállásához.

További kérdése van padlásfödéme szigeteléséről? Vagy szigetelőanyagra van szüksége?

  • Akciós hőszigetelő anyagokat talál itt födéme szigeteléséhez is.
  • Ha pedig kérdése van, akkor hívja munkaidőben a (+36-26)375-171-es számot, és munkatársaink segítenek Önnek a padlásszigetelő anyag megválasztásában, és tanácsot adnak az optimális vastagság eldöntéséhez is. Kell Önnek ennél több födéme szigeteléséhez?

247 gondolatok ezen: “Padlásfödém szigetelés utólag

  1. Drabik mihály

    Az új fa födémet felülről vagy alulról a gerendák között érdemes szigetelni? Válaszát köszönöm.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Drábik Mihály

      Ha a födém felett nem lesz beépített a tetőtér, akkor lehet alulról és felülről is szigetelni. Ha a födém feletti padlástér nem lesz használva, vagyis nem kell járhatónak lennie, akkor felülről is leszigetelhetik. Ha járhatónak szeretnék a padlásteret, akkor érdemesebb lehet alulról, a gerendák között szigetelni a födémet.

      Természetesen a padlás felülről szigetelve is lehet járható, ha például Austrotherm padlappal szigetelik le. Ez azonban drágább megoldás, mintha például üveggyapot szigeteléssel szigetelnék.

      Ha a padlástér beépített, akkor érdemes felülről szigetelni a padlást, és ezt együtt a lépéshang szigeteléssel.

      A födém szigeteléséhez a legjobb megoldást azonban a ház hőszigetelésének részeként figyelembe véve lehet meghatározni. Ehhez pedig figyelembe kell venni a ház megfelelő téli szellőzését, és a falak, illetve a mennyezet hőhídmentességének biztosítását is, mert így tudja megelőzni a páralecsapódást és a falak penészedését. Ehhez pedig a falazáshoz használt építőanyagot, a szigetelés anyagát, és a kivitelezés minőségét, gondosságát is figyelembe kell venni.

  2. Baksa Attila

    Tisztelt Dalos Blog!

    Tavaly vásároltunk egy családi házat. A tetőtere félig beépített, a beépítetlen része viszont szigeteletlen. A falak 50cm széles,gépi préselt vályogtéglából épültek, nincs külső szigetelésük, a tető a beépítetlen részen szigeteletlen, fóliázatlan cserép. Szeretném még most ősszel leszigetelni a födémet. Mi a javaslata, hogyan tegyem ezt meg?
    Válaszát előre is köszönettel várom.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Baksa Attila
      A meleg elsősorban felfelé terjed, ezért jó gondolat lehet a födém szigetelése.
      A födém padlástér felőli szigetelése célszerűbb ilyen helyzetben. Ha használják a padlásteret, és ezért járható kell legyen, akkor a legcélszerűbb jó minőségű hőszigetelő az Austrotherm padlap lemeze. A felfelé terjedő meleg lakótéren belüli tartására célszerű, ha a padlásfödém szigetelése vastagabb, mint a homlokzati fal szigetelése. A padlásfödémet a homlokzati falnál érdemes vastagabb szigeteléssel ellátni. Önöknél ugyan nem szigetelt még a homlokzat, de 50 cm vastag a homlokzati préselt vályogtégla fal. 20 cm vastag padlappal már jó szigetelést érhet el. A szigetelés vastagsága persze attól függ, hogy milyen mértékű megtakarítást szeretne elérni a födém szigetelésével.

      Ha nem használják a padlásteret, akkor az üveggyapot vagy a kőzetgyapot szigetelés is jó megoldás, és az ára is kedvezőbb a padlapnál. Például a Rockwool Multirock lemeze is jó padlásfödém szigetelő lehet. Ennél a megoldásnál a két rétegben lerakott szigetelést javasolom, mert ha a két réteg kőzetgyapot lemezt kötésben rakja le, akkor még jobban fog szigetelni. Egy rétegben lerakva a pontos illesztésre figyeljen oda. OSB lemezek szigetelőanyagra rakásával, rögzítésével a kőzetgyapot szigetelést is járhatóvá tudja tenni. A Multirock lapok helyett azonban más gyártók lemezeit, például Knauf kőzetgyapotot is használhat a födém szigetelésre.

      Tudtam Önnek segíteni?

      1. Baksa Attila

        Nagyon köszönöm az informatív válaszát, sokat segített.
        Néhány kérdés azonban még felmerült bennem. Ha jól értem, akkor nem javasolja a padlap/polisztirol lap – kőzetgyapot szigetelés kombinációját. Vagy lehet a kettőt együtt alkalmazni? További kérdésem: mit gondol a hőtükör fólia beépítéséről (pl.: Solflex hőszigetelő fólia)? És még egy gyakorlati kérdés: a padlapot/polisztirol lapot kell-e rögzíteni a födémhez és ha burkolódeszkával borítanám be, a deszkát mivel lehet a födémhez rögzíteni?
        Válaszát előre is köszöni:
        Baksa Attila

  3. Németh József

    Szia! Ha fafödémes a ház akkor lehet alúlról is szigetelni, pl. gipszkartonnal csökkentve a belmagasságot, és a kartonra helyezni pl.10cm-es kőzetgyapotot?Mert ugye ìgy 2 legyet ütnék egy csapásra 😉 Vagy ez a megoldás felejtős? Inkább a padlásfelől terìteni a szigetelêst? Köszönöm a válaszát!

    Üdv: József

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves József
      Nem, egyáltalán nem felejtős a födém mennyezeti oldalról való szigetelése. A régi építésű, magas belmagasságú belvárosi lakásoknál általánosan alkalmazott megoldás a gipszkarton álmennyezet építésével csökkenteni a fűtendő légteret. A gipszkarton mögé pedig valóban kőzetgyapot vagy üveggyapot szigetelést érdemes rakni. Ennél a megoldásnál persze a szigetelőanyag mellett még a gipszkarton álmennyezet kialakításának anyag és munkadíj költségével is számolni kell.
      Az álmennyezet kialakításának plusz költsége, és a belső légtér további csökkenése miatt nem általánosan alkalmazott megoldás ez, de egyáltalán nem szokatlan.
      Ha a falak, illetve a mennyezet biztosítja a gipszkarton profilok stabil felfogatását, és Ön vállalja a kialakítás plusz költségét, akkor a födém mennyezeti oldalról való szigetelése is járható megoldás lehet.

    2. Botos Krisztina

      Tisztelt Dalos blog! A padlás födémet szeretném szigetelni, úgy hogy bár a padlást nem szeretném tárolásra használni, de a kémény kibúvó ablakot szeretném megközelíthetően tartani. Kérdésem az, hogy abban az esetben, ha a kőzetgyapotot leterítem, a kibúvó ablakhoz el lehet-e menni rajta anélkül, hogy az tönkre menne? Gondolom erre túl sokszor nem lenne szükség, de amennyiben rá kell menni, nem szeretném, ha az egész szigetelés felesleges lenne. Avagy tud-e valamilyen megoldást javasolni arra, ogy egy keskeny részen járható legyen a szigetelés.Köszönöm válaszát, üdvözlettel: Kriszta

      1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

        Kedves Kriszta
        Ha jól zár a tető, és a padlástér megfelelően száraz, akkor a padlásra leterített tekercses kőzetgyapot, vagy laza szerkezetű kőzetgyapot tábla szigetelés nem gondolom, hogy tönkre menne attól, hogy évente kétszer elmennek rajta a kémény kibúvó ablakhoz. Viszont persze használni sem fog a rajta való járkálás.
        Ezért ha igazán jó megoldást szeretne, akkor a kémény kibúvó ablakhoz egy 40-50 cm széles járható részt alakít ki a padlás szigetelésben. Például 15 centiméteres kőzetgyapot padlásszigetelésnél egymástól 50 centiméteres távolságra két 5×15 centiméteres pallóvázat alakít ki, például a gerendákra való felcsavarozással vagy valamilyen más módon való rögzítéssel. A 15 cm magas pallók két oldalára és a közébe is be tudja rakni a kőzetgyapot szigetelést, a két pallóra pedig például OSB lap felcsavarozásával egy járható felületet alakít ki. Ezzel a megoldással biztos lehet abban, hogy nem sérül a keményebb szerkezetű kőzetgyapot táblák épsége sem.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Balázs
      A födém utólagos szigetelésekor a lakótérből felfelé szálló páradús levegőből a padlástérbe kerülve a hőmérsékletcsökkenés hatására kicsapódik a pára, és ha nem használ a szigetelőanyag alatt párazáró fóliát, akkor ez a kicsapódó pára a szigetelőanyagba kerül, és rontja a szigetelőanyag hőszigetelő képességét. Ezért a hőszigetelés tetején Ön által említett fólia helyett sokkal hasznosabb az, ha a szigetelőanyag hőszigetelő képességének megőrzése érdekében a szigetelőanyag alá párazáró fóliát helyez el.
      A szigetelőanyag alá helyezett párazáró fólia alatt és a födém felett érdemes egy légrést kialakítani például lécezéssel. Így a felszálló páradús levegőből kicsapódó nedvesség ki tud szellőzni, és a párazáró fólia pedig megvédi a szigetelőanyag hőszigetelő képességét. A hőszigetelés tetején használhat lélegző fóliát, de ennek a szigetelőanyag hőszigetelő képességének megőrzésében kisebb a jelentősége, mint a szigetelőanyag alatt használatos párazáró fóliának.

        1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

          Kedves Zsolt
          Azért nem pontosan értem a kérdését 🙂
          Lécek helyett inkább pallót raknék a járható padlásszigetelés közé tartószerkezetként. Összességében pedig a faanyag vastagságát a megtartott teher tömege, terhelése határozza meg.

          1. Csontos Zsolt

            Kedves Cím!
            Ön írta: “A szigetelőanyag alá helyezett párazáró fólia alatt és a födém felett érdemes egy légrést kialakítani például lécezéssel.” Erre vonatkozott a kérdésem: a párazáró fólia alatt milyen vastagságú lécezéssel érdemes a légrést kialakítani?

            Köszönöm/üdv: Csontos Zsolt

  4. Pászli Balázs

    Kedves Cím,

    Szeretnék érdeklődni, hogy OSB lap használata esetén milyen vastagságot ajánlanak a födém terhelhetővé tételéhez. Olvastam idáig olyat is, hogy 18 mm elég, olvastam azt, hogy 2 rétegben minimum 2*18mm de olyat is, hogy 2*25 mm.

    Mi a véleménye?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Balázs
      Valószínűleg mindhárom vastagság igaz lehet egy-egy adott terhelés esetében.
      A kérdésére nem lehet pontos választ adni, mert a födém milyen mértékű terhelhetőségére gondol. Nyilván egy átlagos súlyú felnőtt padlástérben való közlekedéséhez vékonyabb OSB lap is elegendő, mint egy 120 kg-os, megtermett ember súlyának elbírásához. Ha pedig például időnként 50-60 kg-os terményes zsákokkal szeretne közlekedni a padlástérben, akkor még vastagabb teherbíró rétegre van szükség, mert a lépések alatti pontszerű terhelést még kevésbé bírja az OSB lap. Egy terményes zsákot cipelve pedig nem elsősorban az OSB lap épségére figyel az ember a padlástérben. A termények padlástérben való tárolása pedig szintén külön terhelési számítást igényel.
      Emellett pedig egzakt választ ennyi információ alapján azért sem szerencsés adni erre a kérdésére, mert OSB lap és OSB lap között is lehet különbség.

  5. Kecskés Hajnalka

    Tisztelt Dalos blog!

    Tavaly vásárolt régi építésű családi házunk padlásterét szeretnénk utólag szigetelni, amit nem áll szándékunkban használni. Tehát nem járható szigetelésben gondolkodunk. ( 20 cm üveggyapot, vagy kőzetgyapot)
    Az a kérdésem, hogy a szigeteléshez Ön szerint kell párazáró fólia vagy sem? Az interneten olvastam már érveket mellette ( kicsapódó pára a szigetelésbe kerül és rontja a minőségét, illetve nehezíti a szigetelőanyagot) és találtam olyan cikket is ami szerint a párazáró fólia használata felesleges, mert a párazáró réteg miatt a pára nem tud távozni ezért a helyiségek mennyezete penészedni fog.
    Köszönettel várom szakértő segítségét.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Hajnalka
      Az Ön által a párazáró fólia beépítéséről leírt mindkét érv igaz. Ha nem használ a szigetelőanyag alatt párazáró fóliát, akkor a lakótérből felfelé áramló pára a fűtetlen padlástérbe kerülve kicsapódik, és ez a szigetelőanyag hőszigetelő képességét jelentősen rontja. Ha viszont használ párazáró fóliát a szigetelő anyag alatt, akkor a kicsapódó pára nem a szigetelőanyagba kerül, hanem a födémbe, mennyezetbe, és az bizony penészedhet.
      Ha Ön a hőszigetelésre használt szigetelőanyag hőszigetelő képességét is szeretné megvédeni, és a mennyezet penészedését is elkerülni, akkor a szigetelőanyag alá elhelyezett párazáró fólia alatt egy légrést alakít ki, például lécezéssel, amely légrésben a kicsapódó pára a légmozgással eltávozik, és nem pemészedik a padlás, a mennyezet.
      Ha viszont télen is rendszeresen szellőzteti a házat, pl. az ablakok napközbeni töbszöri, néhány perces teljes kinyitásával, illetve fürdés vagy főzés után, akkor a páradús levegő nem a mennyezeten át lesz kénytelen eltávozni a szobából és különösen a konyhából és a fürdőszobából, hanem az ablakon keresztül. Ilyenkor a benti elhasználódott páradús levegő friss, hideg levegőre cserélődik, és 2-3 perces tárt ablak melletti szellőztetéssel csak a levegő hűl le. Amint a levegő cserélődése után bezárja az ablakot, a meleg fal, bútorok és egyéb berendezési tárgyak néhány perc alatt újra felmelegítik a levegőt is.
      Tehát a padlás szigetelés rétegrendjének kialakítását a ház szellőzési rendszerével együtt érdemes kezelni.
      Tudtam Önnek segíteni?

  6. Biacsi Nándor

    Segítségét szeretném kérni. Új építésú vályogház födémjének szigetelését januárban vastagítottuk. A födém nagyon egyszerű, gerendára szögelt lambéria és erre került a szigetelés. A padlás 80%-án a következő a rétegrend: lambéria, fólia (a por miatt), hőtükörfólia, kőzetgyapot 30 cm vastagságban és végül páraáteresztő tetőfólia. A maradék 20%-ra ez került azért, hogy pakolni is lehessen: lambéria, fólia, hőtükör fólia, 10cm-es hungarocell, hőtükörfólia, ezután erre kerül majd rá egy osb réteg, hogy a hungarocellen lehessen járni.
    Az utóbbi napokban elő-elő fordult csepegés a tető ezen részéről, de a kéményhez közeli hely miatt arra gyanakodtunk, hogy a kémény bádogozása sérült, ezért megcsináltattuk.
    Ma reggelre viszont arra ébredtem, nagyobb területről is csöpög a víz és elég nagy mennyiségben, ráadásul nem is esett az eső!!! A hungarocellt visszabontva azt tapasztaltam, hogy ezen részen összegyűlt víz, de semmi látható jele nincs csőtörésnek, igaz nincs is vízcső. Kizárásos alapon a pára a ludas. A szigetelés befejezésekor kérdeztem is, hogy mi szükség volt a hőtükőrfóliát leteríteni a hungarocell tetejére, de azt a választ kaptam, hogy legalább még jobban szigetel, gondoltam csak jobban tudja ő a szakember…
    Az egyértelműnek tűnik, hogy a hungarocell tetejéről le kell szedni a hőtükőrfóliát, de ha már dolgozok a padláson szeretném rendesen megcsinálni még a tél beállt előtt, hogy ne kelljen még1x újracsinálni az egészet -10 fokban. Mit javasol, milyen rétegrendet használjak?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Nándor
      Őszintén szólva tanácstalan vagyok, és ennyi információ alapján nem tudok Önnek biztosan használható tanácsot adni.
      A szigetelés tetejére helyezett páraáteresztő fóliának éppen az a lényege, hogy a szigetelőanyagba bejutott párát átengedi, és ez a pára nem a szigetelőanyagban csapódik ki. Tartok attól, hogy önmagában a felső páraáteresztő fóliának a levétele a problémát nem fogja megoldani. Használhatóbb információt azonban így látatlanban, a lakás szellőzési rendszerét nem ismerve nem tudok adni Önnek.
      Nagy valószínűséggel a fólia lesz a ludas. Talán a szigetelés teljesen le lett zárva és nem tud levegőzni. Alul is és felül is fólia került, ezért azt tudom javasolni, hogy a fólia gyártó céget kellene megkérdezni mit ajánlanak erre a problémára. Feltételezhetjük azt is, hogy kivitelezési hiba történt, és nem a megfelelő fólia került felhasználásra.

  7. Győri István

    Tisztelt Dalos Blog!

    Régi típusú deszkás padlásfödémünk van (vagyis a gerendázat két oldalán, alul-felül deszkák), melyet szigetelni szeretnénk. Először arra gondoltam, hogy felszedem a felső deszkákat és a gerendák közé fektetem a párazáró fóliát majd az üveggyapotot, végül vissza a deszkát. De mivel nem kell hogy járható legyen a padlás, a felső deszkák fölszedése nélkül, a felső deszkákra ráteríthetem simán a fóliát és az üveggyapotot? Ugyanúgy hatásos ez a módszer is, vagy gond ha marad egy légréteg a két deszkázat között? Melyik a jobb? Ill. szükséges az üveggyapot rétegre még egy páraáteresztő fólia?
    Köszönöm válaszát!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves István
      A tökéletesen pontos válaszhoz helyszíni felmérésre lenne szükség, illetve ismerni kellene a ház szellőzési rendszerét.
      Ennyi információ alapján azt tudom mondani Önnek, hogy ha az ablakokon keresztüli (Napi 2-3 alkalommal néhány percre kitárva az ablakokat.), vagy más módon megoldott a ház téli szellőzése, akkor a felső deszkákra simán ráterítheti a párazáró fóliát.
      Ha nem megoldott a lakás szellőzése, és várhatóan érzékelhető mennyiségű pára kerülhet a lakótérből a padlástérbe, akkor ez a párazáró fólia alsó felületén kicsapódhat, és ebben az esetben a penészedés megelőzésére valamilyen légréssel célszerű megoldani a szellőzést, a kicsapódó pára eltávozását a párazáró fólia alatt.
      Nem pontosan értem a „ha marad egy légréteg a két deszkázat között”-et, de ha ennek a légrétegnek a cserélődése, szellőzése megoldott, akkor ez rossz nem lehet a párazáró fólia alatt, sőt ez megoldhatja az esetlegesen kicsapódó pára eltávozását.
      Az üveggyapot réteg felső részére nem feltétlenül szükséges egy páraáteresztő fólia, ha az üveggyapot alatt jól működik a párazárás, és a padlástér levegője eléggé száraz. A nedvességgel szemben azonban az üveggyapot hőszigetelő képességét célszerű megvédeni, ezért ajánlott a páraáteresztő fólia.
      Ha viszont az üveggyapotot nem veszélyezteti a nedvesség, akkor felesleges a felső páraáteresztő fólia.
      Tudtam Önnek segíteni.

      1. Győri István

        Köszönöm válaszát!
        A “két deszkázat közötti légréteg” alatt azt értettem, hogy ha a felső deszkára terítem a szigetelést, akkor a két deszka réteg között marad egy üres légréteg, ahol a gerendázat is van. A kérdésem arra is irányult, hogy jobb a szigetelést a gerendák közé rakni, vagy lehet a felső deszkákra is, van e lényeges különbség?

        1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

          Kedves István
          Általában jobb a szigetelést a gerendák közé rakni, lehet azonban a felső deszkákra is. Emellett azonban a szigetelőanyag hőszigetelő képességét meg kell védeni a párából kicsapódó nedvesség ellen bárhova is helyezzük.

  8. Pápai Zoltán

    Üdvözlöm! Padlás szigetelésre készülök és már van 40 m2 kőzetgyapotom.
    A padlásfödémet szeretném járhatóra hagyni tárolás céljából is.
    Milyen módszert ajánl a szigetelésre és hogy alakítsam a rétegeket ha a padlás salakkal van fedve és azon egy vékonyabb beton is van.
    Köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Zoltán
      Ha tárolásra is szeretné használni a padlást, akkor terhelhető (nagyobb testsűrűségű) kőzetgyapotot érdemes használni a szigetelésre, és pl. OSB lapot tegyen rá a járhatóság biztosítására. A pontszerű terhelést a nagyobb testsűrűségű kőzetgyapot sem bírja.
      A terhelés mértéke azonban nem mindegy. Nagyobb terhelésnél már a nagyobb testsűrűségű kőzetgyapot sem fogja elbírni a terhelést, ezért ilyenkor a szigetelés vastagságának megfelelő magasságban egy fából készült tartószerkezetet érdemes kialakítani a padláson, és a fa tartószerkezet közeibe lehet berakni a szálas szerkezetű szigetelőt. Erre a fa tartószerkezetre tudja felfogatni a járást, illetve a tárolást biztosító OSB lapokat. Ebben a szerkezetben nem a kőzetgyapot táblák, hanem a fa tartószerkezet viseli a terhelést.

      A járható padlás szigetelésnél a rétegrend felülről lefelé:
      OSB lapok a járhatóság biztosítására.
      Páraáteresztő fólia
      Hőszigetelésként nagyobb testsűrűségű táblák. Ezeket nagyobb vastagságnál (20 cm) érdemes 2 rétegben lerakni, mert így a táblák találkozásának másik rétegbeli fedésével jobb szigetelést érhet el.
      Párazáró fólia, amely a lakótérből kiáramló, és a hideg levegőtől kicsapódó párát nem engedi bejutni a kőzetgyapot szigetelésbe, és ezzel megőrzi a kőzetgyapot hőszigetelő képességét.
      Ha a lakótér szellőzése jól megoldott (pl. napi 2-3 alkalommal néhány perc alatt kereszthuzattal kiszellőzteti a lakást, a felgyülemlett páradús levegő eltávolítására), és így nem fog érdemleges mennyiségű pára kicsapódni a párazáró fólia alsó részén, akkor a párazáró fóliát fektetheti a padlásfödém beton rétegére is, mert a beton maga is párazáró. Itt persze meghatározó, hogy mennyire vékony a betonréteg, és milyen mértékű a lakás szellőztetése. Minél vékonyabb a beton, annál kisebb mértékben képes megfékezni a felszálló párát, és minél rosszabb a lakás szellőztetése, annál több pára fog távozni a födémen keresztül.

  9. Gábor

    Üdvözlet!

    Adott egy régi tégla ház amelynek a tetőterét szeretném beépíteni 2 szoba nappali egy kis fürdő wc-vel lenne fent.A tetőtér alatti szinten konyha,fürdő,mosógép van ami párát csinál és padló fűtés van mindenhol).A födémben 20*25 gerenda 60centinkent rakva. Az alsó mennyezet vert agyag.A gerendák közé gondoltam szálas szigetelő anyagot felé pedig 22cm-es osb lapot arra pedig hajópadlót.Azt mondták nekem,hogy a gerenda és a szigetelés közé párazáró fóliát kell tennem ,hogy a pára ne menjen a szigetelésbe.
    Azt mondják meg, hogy ha a szigetelés alá párazáró fóliát teszek , hogy a szigetelésbe ne jusson pára, de így a pára a födémszerkezetben (gerendákba)fog rekedni ami idővel szétrohad.Erre mi a megoldás?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gábor
      Önnek jól mondták, hogy a szálas hőszigetelő anyag szigetelő képességét érdemes megvédeni a párától, mert ha a felszálló pára a kőzetgyapotban kicsapódik, akkor romlik a hőszigetelő képessége. Ha viszont a lakótérből felszálló jelentős mennyiségű párát a födémszerkezetet alkotó gerendák fölé helyezett párazáró fólia fogja megállítani, akkor a gerendák nedvesedhetnek, és idővel szét is rohadhatnak, ahogy Ön is írja.
      Ilyenkor a lakás szellőzését, szellőző rendszerét úgy érdemes megoldani, hogy a szálas szigetelő hőszigetelő képessége se romoljon, és a gerendák se vizesedjenek el. Ez például megoldható a lakótér napi két-háromszori néhány perces kereszthuzatos szellőztetésével. Ekkor nem feltétlenül szükséges a gerendákat elvizesítő párazáró fólia berakása, mert a pára nem a födémen keresztül fog eltávozni a lakótérből.
      Ez azonban csak egy lehetséges megoldás. A konkrét helyzetre egy helyszíni szemrevételezés alapján egy szigeteléshez értő szakértő, például egy épületenergetikai szakmérnök tudna Önnek követendő javaslatot adni.

  10. Zsigmond Sándor

    Nemrég vásároltam egy családi házat : Kistéglás,38as falak,külső 5cm-es hungarocell hőszigetelés nemesvakolattal,az “új” ablakok fából vannak hőszigetelt üveggel gumiszigetelés-tömítés nélkül (ez szerintem lényeges hogy van 2 kéményes kis teljesítményű gázkonvektor) a mennyezet,padlás a gerendák között “salak” kitöltés felülről is lebetonozva a gerendák szintjéig(ezt nem tudom milyen vastagságú).Nincs se vizesedés-penészedés.Az érdekelne hogy ezeknek a tükrében a legegyszerűbb megoldással pld. üveggyapottal érdemes e a padlás felől szigetelést teríteni?Járkálni nem fogunk ott 🙂 Vízzáró fóliát alkalmazzak e? De láttam olyan üveggyapotot is ami alukasírozott, az alá is kell e a fólia? Azt nem tudom mindkét oldala bevont e –ha nem melyiket érdemes alulra tenni?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Sándor
      A salakkitöltés feletti betonozás maga is párazáró, ezért minél vastagabb, annál nagyobb biztonsággal nem engedi át a párát a felette lévő szigetelőanyagba. Ezért nem mindegy a beton vastagsága.
      Olyan nagy kockázata azonban a szigetelőanyag leterítésének nincs, mert nem járható födémnél nem fogja rögzíteni, beépíteni, ezért könnyen mozdítható lesz bármilyen esetleges későbbi problémánál.
      Ha nincs vizesedés, penészedés, akkor érdemes megpróbálni a szigetelést, akár az alukasírozott üveggyapottal is. Az alukasírozás a párazáró fóliát helyettesíti, ezért ilyenkor külön nem kell már fólia az alukasírozott szigetelő alá. Az a fontos, hogy az alukasírozott rész a födém felőli meleg oldalon legyen.
      Felülről az üveggyapotot érdemes még megvédeni a porosodással szemben, pl. geotextiliával vagy üvegfátyollal.

      1. Zsigmond Sándor

        Köszönöm a választ 🙂 És ugyanazzal a lambda értékkel és vastagsággal a közet vagy a üveggyapotot ajánlanád –árat most nem nézve? köszönöm előre is

        1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

          Kedves Sándor
          A kőzetgyapotot ajánlanám elsősorban. Tagadhatatlan azonban, hogy az üveggyapot mellett is szólnak érvek.

  11. Juhász Jácint

    Tisztelt Dalos blog!

    30 éves 2 szintes családi házunk padlásfödémjét szeretném hőszigetelni járható hőszigeteléssel. A födém: betongerendák közé rakott 60/25/19-es beton kefnikkel berakott, a tetején kb. 5 cm beton borítással. Volt aki azt írta hogy ezek a béléstestek önmagukban is jó hőszigetelőek. (A nagy légrés miatt ugye a mozdulatlan levegő). Ez valóban így van? A homlokzati falak nincsenek hőszigetelve. A padlásfödém alatti lakószinten az összes helyiségben (a fürdő kivételével) plafonon ragasztóval telibe kent dísz mennyezeti lapok vannak .
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Juhász Jácint
      A levegő valóban jó hőszigetelő, de a beton már korántsem. Ezért a beton béléstestekkel rakott födémet van értelme szigetelni.
      Az viszont valóban jogos kérdés lehet, hogy a padlásfödém vagy pedig a szigeteletlen homlokzati falak szigetelésével lehetne nagyobb megtakarítást elérni. Erre a kérdésre helyszíni vizsgálattal lehet választ kapni.

  12. Szűcsné App Diána

    Tisztelt Dalos blog!

    Nagyon régi (kb.100 éves) csapos gerenda födémet szeretnénk szigetelni és tanácstalanok vagyunk a helyes rétegrend kialakításában, különösen a párazáró fólia elhelyezését illetően. A gerendákról a salakfeltöltést eltávolítottuk, a gerendákat lekezeltük, a padlástér nem lesz lakott, használaton kívül lesz, évente 1-2x megyünk fel a kéményhez, tervünk szerint 30 cm kőzetgyapottal oldanánk meg a szigetelést, esetleg könnyűbetonnal. A lakás belmagassága 3,8 méter, így gipszkarton álmennyezetet szerelünk fel, ami 3,5 méterre alakítja a belmagasságot. A kérdés, hogy a gerendák aljára tegyünk-e fel párazáró fóliát, a gipszkarton és a födém közé? Vagy inkább felülről, a födémgerendákra helyezzük el a fóliát a szigetelés alá, légrés hagyásával?
    Köszönettel,

    Szűcsné Diána

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Diána
      Az a fontos, hogy a párazáró fólia a kőzetgyapot szigetelés alá kerüljön.
      Ha jól értem, akkor az Önök mindkét megoldási javaslata jó megoldás lehet, ha a födémgerendára helyezett párazáró fólia alatt lesz egy olyan légrés, amelyen a párazáró fólia felületén a lakásból felszálló, esetlegesen kicsapódó pára el tud távozni úgy, hogy emiatt nem fognak nedvesedni a födémgerendák.
      A födémgerendák aljára is elhelyezhető a párazáró fólia, és ekkor a födémgerendák szárazsága, épsége biztosítva van. Ekkor azonban mivel itt nincs olyan légrés a párazáró fólia alatt, ahol az esetlegesen kicsapódó pára eltávozhatna (nincs légmozgás), ezért a gipszkartonra lecsepeghet a pára. Ha túl sok kénytelen távozni a mennyezeten keresztül.
      Ha viszont pl. napjában kétszer 2-3 percre kereszthuzattal szellőztetnek, akkor a lakásban összegyűlt pára nagy része az ablakokon fog eltávozni, és nem a födémen keresztül.
      Tudtam Önnek segíteni?

  13. Hutóczki László

    Jó napot kívánok! Tetőtér szigetelésével kapcsolatban keresem. Új építésű családi ház: 30 cm tégla + 10 hungarocell az előírásnak megfelelően. A tetőtér atikafala is ugyanez, a tető ferde síkja a gerendák között is szigetelt. Azonban a födém nem faszerkezezes, hanem monolit beton, melynek vastagsága 20 cm. Kérdésem lenne, hogy a betonfödémet mivel szigeteljem felülről? Egy kb: 30 négyzetméter területről lenne szó, melynek egy részét szeretném lépésállóvá tenni, mivel sok háztartási kacatok tárolnék rajta. Ezt a felületet deszkáznám, OSB lappal fedném le, a szigetelőanyagok közötti párnafa alkalmazásával. A 20 cm beton szigetelése milyen vastag anyagot ígényelne? (25-30cm?) Felléphet-e párásodás, párazáró fóliát kell majd alkalmazni, és hogyan? Eddig amit találtam: Rockwol multirock, és Knauf… Esetleg más szigetelöanyagok szóba jöhetnek?

    Az épület teljesen szigetelt (függőleges és ferde síkban) csak a tetőtér fölötti vízszintes részt akarom szigetelni a teljesség kedvéért. Köszönöm válaszát!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Hutóczki László
      Ha az épület teljesen szigetelt, és most a tetőtér fölötti vízszintes részt is szeretné szigetelni, akkor először is az épület szellőzését kell biztosítani, szellőzési rendszerét kialakítani. Ez lehet akár napi kétszeri néhány perces ablakok kinyitásával megvalósuló kereszthuzatos szellőztetés is, de valamilyen szellőzési rendszer egy teljesen szigetelt épületbe mindenképp kell.
      A tetőtér fölötti vízszintes rész szigetelésére a 20 cm-es monolit beton fölé a 20 cm-es, vagy ennél vastagabb kőzetgyapot szigetelés már megbízható szigetelést biztosít.
      Párazáró fóliát a tetőtér szigetelésre használt szigetelő alá mindenképp érdemes tenni azért, hogy a tetőtérből felszálló pára ne csökkentse a kőzetgyapot szigetelő képességét. De természetesen akkor, ha az épület szellőzési rendszere biztosítja, hogy a pára a tetőtérből nem felfelé szállva fog eltávozni, akkor nem szükséges a párazáró fólia, hisz ekkor nem fenyegeti a vizesedés veszélye a szigetelőt.
      A szigetelést a porosodással szemben érdemes megvédeni felülről üvegfátyollal vagy geotextiliával.
      A járható rész megoldására a deszkázás azért lehet jobb megoldás az osb lapnál, mert deszkázáskor a deszkák közötti kis rések hagyásával a szigetelő szellőzése is biztosított. Bár a 30 m2-es vízszintes terület egy részének járhatóvá tétele, különösen az épület megfelelő szellőzési rendszerének a biztosításával várhatóan nem fog olyan helyzetet teremteni, amikor az osb lapos fedés rontaná a szigetelőanyagba esetleg bejutó pára kicsapódásának kiszellőzését.

  14. Bankó Gábor

    Tisztelt Dalos-blog!
    Egy régi családi házban szeretném a padlás födémet szigetelni. A betontálcákból a 25-30cm-es kohósalak réteget eltávolítottuk. A padlást tárolásra szeretnénk használni és a tetejére 5-6cm -es betonréteget(Dorogi ráccsal) terveztem.Kérdésem hogy milyen szigetelő anyagot és és milyen párazáró réteget alkalmazzak. A lakó szinten gipsz karton állmenyezett van 10-12cm -re a mennyezettől.
    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel: Gábor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gábor
      Párazáró fóliát érdemes tenni a födém szigetelés alá, mert ez megvédi a szigetelésre használt anyag hőszigetelő képességét, vagyis nem engedi be a szigetelőanyagba a felszálló párát.
      Szigetelőanyagként kőzetgyapotot érdemes használni, például a Rockwool Multirock lemezeket. Ezenkívül azonban a Rockwol néhány egyéb típusa is jó választás lehet. Valamint a Rockwool kőzetgyapot helyett Knauf kőzetgyapotot is használhat a padlástér szigetelésre.

      1. Bankó Gábor

        Köszönöm a válaszukat. Ezek szerint, az Önök által javasolt kőzetgyapot használható aljzatbeton szigetelésére is? Mert a padlástérben lévő betontálcák kitöltését szeretném elsősorban megoldani, majd erre kerülne még az 5-7 cm vastagságú aljzatbeton, ami szinte napi használatos terhelésnek lesz kitéve.

        Köszönettel: Gábor

        1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

          Kedves Gábor
          Igen a Rockwool kőzetgyapot termékei használhatók aljzatbeton szigetelésére is. A betonréteg alatti szigetelésre azonban a laza szerkezetű Multirock helyett a Steprock HD vagy ND lemezt javasolom.

  15. Tóth István

    T. Dalos-blog!

    Új építésű családi házunk mennyezetére, gipszkarton került! / A mennyezet síkja alatt 10cm/

    A födém fölé 2x10cm -vastagságú grafitos EPS 100 lapokat terítünk le. A szigetelés nem lesz terhelve, a padlás feljárótól a kémény melletti tetőkibúvóig OSB lapot fogok leteríteni.
    Kérdésem: ebben a konstrukcióban elhagyhatom a párazáró fóliát?

    A lapokat szükséges egymáshoz. illetve a betonfödémhez valamilyen formában rögzíteni/ragasztani/?

    Üdv: István

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves István
      Ha rendszeresen szellőztetnek – például naponta kétszer néhány percre kereszthuzattal -, akkor a kicsapódó pára nem lesz kénytelen a mennyezeten keresztül eltávozni a házból, ezért ebben az esetben elhagyhatja a párazáró fóliát a Grafit 100-as lapok alól.
      A Grafit 100-as lapokat nem szükséges sem egymáshoz, sem a padláshoz rögzíteni. Ennek az az előnye is meglesz, hogy ellenőrizni tudja a szigetelő szárazságát. Viszont szorosan egymás mellé rakja le a lapokat. Arra viszont figyeljen, hogy a két réteg Grafit 100-as lapot egymással átfedésben, kötésben rakja le, mert így jobb lesz a szigetelés.

  16. Juhászné

    Tisztelt Dalos-blog
    2 hónapja régi vályog házba költöztünk -teljes felújítás után- , műa. nyílászárók vannak, a ház belmagassága 250 cm, a mennyezete 2 saralt-léc rétegből áll mely között akár 30-40 cm távolság is van függőleges irányban – amit a tv-kábelek felvezetése során tapasztaltunk.
    A padlást nem használjuk, annak egy részére (amely leválasztott padlástér) 1 szoba felett (12 m2) 1 sor kőzetgyapot szigetelést tettünk önmagában.
    Ez elegendő-e, vagy egyéb fóliák alkalmazása is szükséges lett volna? (amint fentebb olvasom pára ellen, por ellen stb.) A lakótérben páramentesítő gépet használunk . Mennyi páratartalom %-ot tartsunk be Ön szerint ?
    Én ugyan üveggyapotot javasoltam, de a ” mester” kőzetgyapotot. Melyiknek mi az előnye-hátránya?

    Köszönettel: Juhászné

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Juhászné
      Ha már lerakták a padlásra a kőzetgyapot szigetelést, és a lakótérben használnak páramentesítőt, és a 2 saralt léc réteg között is van 30-40 cm-es légrés, akkor lehetséges, hogy nem feltétlenül szükséges a kőzetgyapot hőszigetelő képességének a megőrzéséhez a szigetelés alá párazáró fólia.
      Kérem, hogy figyeljék a kőzetgyapot állapotát, és ha nem nedvesedik, akkor nem lesz a hőszigetelő képességével gond. Ha viszont nedvesedik, akkor szükség lesz vagy a lakótér jobb szellőzésének a megoldására, alacsonyabb páratartalomra – ez lenne a jobb megoldás -, vagy párazáró fólia használatára a kőzetgyapot alatt.
      A kőzetgyapot és az üveggyapot is jó szálas hőszigetelő anyag a padlás szigetelésére. A kőzetgyapot jobb minőségű, de talán nem annyira, mint amennyivel többe kerül. A kőzetgyapot mellett szól az is, hogy dolgozni is könnyebb vele. Emellett természetesen az üveggyapot és a kőzetgyapot minősége is függ a márkától, a gyártótól is. Valójában lehetetlen dolog egyértelműen állást foglalni egyik vagy másik mellett.

  17. Vincze Tobias

    Tisztelt Dalos-blog!
    Tavaly vettünk egy régi házat és szeretném a padlást szigetelni közetgyapottal és pallóznom is kell mert járhatóvá kell tenni.
    Olvasgattam jobbra-balra hogy érdemes lapjával kötésbe tenni a a lapokat. Kell ez? 10 CM -es vastagságot szeretnék akkor így 5-5 cm-es kell.
    Van egy másik kérdésem is: Mivel pallókkal kell lefednem így kell tartó pallókat is leraknom.
    Ha tartó pallókat lerakom a betonra akkor ott nem alakul ki hőhíd, vagy meg kell emelnem a pallókat, hogy a beton meg a palló közé is rakjak szigetelést? Ha jól tudom kell fólia alulra meg felülre is. De vannak olyan írások hogy nem kell fólia. MI az igazság?
    Köszönöm előre is a válaszát!
    Üdvvözlettel Tobias

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Vincze Tobias
      Valóban a padlás utólagos szigetelése sok kérdést felvet, amire érdemes válaszokat keresni. A legfontosabb azonban ezekkel a válaszokkal kapcsolatban, hogy nincsenek általános, minden helyzetre használható szabályok.
      Ezek között talán a legfontosabb az, hogy ha a lakótér szellőzési rendszere jól megoldott, és a keletkező pára nem a mennyezeten át fog a padlástérbe eltávozni, és ezért nem szükséges a padlás szigetelésre használt szigetelő hőszigetelő képességét megvédeni a nedvességtől, akkor nem szükséges a szigetelő alá a párazáró fólia. Egyénként is, ha a párazáró fólián jelentősebb mennyiségű pára csapódik ki, akkor a kicsapódó pára valamilyen elvezető légrés hiányában a padlást nedvesítené, és akár még penészedhet is a padlás. A hőszigetelés mellett tehát a szellőzés megoldása is fontos.
      Viszont, ha nem rak a szigetelőanyag alá párazáró fóliát, és a felszálló meleg pára a padlástérbe jutva kicsapódik a hőszigetelő anyagban, akkor annak jelentősen romlik a hőszigetelő képessége. Ezért ha bizonytalan a padlástérbe jutó páraterhelésben, akkor biztonságosabb inkább párazáró fóliát rakni a szigetelő alá. Megközelítés illetve egyedi megítélés kérdése, hogy ilyen helyzetben a lehető legjobb, vagy a legkisebb rossz megoldást válasszuk.
      További kérdéseire a válaszok:
      Hasznos a hőszigetelő kötésbe rakása, mert ezzel egyértelműen jobb lesz a kötésbe rakott kettős réteg hőszigetelése a lapok találkozásánál, mintha egy rétegben lenne lerakva a kőzetgyapot. Ez a kötésbe rakás azonban igazán a vastagabb padlásszigetelésnél meghatározó jelentőségű.
      Az új építésű családi házaknál 2018 december 31-étől kötelező, szigorodó hőtechnikai előírások a padlásfödémre 0,17 Wm2K hőátbocsátási tényező értéket írnak elő. Az ajánlások szerint azonban ez az érték akár 0,12 is lehet, ha igazán jelentős megtakarítást szeretne a fajlagosan legtöbb hőt vesztő padlás szigeteléssel. Ez pedig már bőven 20-24 cm vastag padlásszigetelést jelent. Itt már a két rétegű 10-12 cm vastag kőzetgyapot szigetelés mindenképp javasolt az egyrétegű 20 cm-essel szemben. Természetesen a különböző kőzetgyapot gyártmányok és ezen belül pedig kőzetgyapot típusok hőszigetelő képessége között is különbségek vannak, és ezekre is figyelni kell még.
      Ha laza szerkezetű, kis testsűrűségű, pl. Multirock kőzetgyapottal szigetel, akkor igen, mindenképp kell tartó pallókat lerakni a padlásra, és igen, a fa hőszigetelése jóval gyengébb, mint a szigetelő anyagé, és a pallók mentén bizony hőhíd alakul ki.

  18. Péter

    Kedves Dalos-blog!

    30 éves családi ház padlását szeretném utólag szigetelni. Jelenleg nincs tervben a padlástér beépítése, de a szigetelés megválasztásával nem szeretném kizárni egy későbbi beépítés lehetőségét sem.

    Érdeklődni szeretnék, hogyha most a betontálcák között kőzetgyapotot használnék, később pallózással teljes értékű tetőtérré tudom-e változtatni a most kihasználatlan padlást?

    Ha csak a betontálcákba (20 cm magasak) helyezem a kőzetgyapotot, nem fog hőhíd kialakulni a tálcák széleinél?

    A tálcákban jelenleg kohósalak van (nem tölti fel a betontálcákat, még így is marad 10-15 cm hely bennük). Mindenképpen el kell ezt távolítani a szigetelés előtt, vagy elegyengetve beépíthetem, rátéve a fóliát és a kőzetgyapotot?

    Köszönöm válaszát!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Péter
      Az Ön által felvázolt megoldás nem igazán lehetséges. Beépítetlen tetőtérnél a meleg lakótér és a hideg padlástér közötti hőszigetelést kell megoldani. Tetőtér beépítésnél viszont két meleg oldal közötti lépéshang szigetelésről van szó. Ehhez eltérő technológiára és eltérő típusú szigetelőanyagra van szükség.

  19. Csaba

    Tisztelt Dalos-blog!

    Tavaly vettünk egy 80-as években épült házat (hivatalosan nyaraló, és annak is építették eredetileg), amelybe oda is költöztünk állandó jelleggel, fűtést kiépítettük. Maga az épület B30-as téglából épült, még nincs külső szigetelés a falakon, a nyílászárók vannak kicserélve modern műanyagra, résszellőzőt építettünk mindkettő szinten a vízes helyiségekbe.
    Nemrég megnéztük a padlást jobban, hogy milyen szigetelés van ott, mert szerintünk szükséges lenne padlásfödém szigetelése is.

    Úgy látjuk, hogy a padlásfödém/mennyezet úgy épül fel, hogy fa vagy gipszkarton mennyezet, fa födémgerendák között 5 cm-es EPS lapok, padláson OSB járófelület. Az EPS fölött van pár centi hely még, fölötte van az OSB.

    Bár most van OSB lap a padláson, nekünk nem létszükséglet ott járkálni, nem tárolunk semmit, a kémények tisztitó nyílása is a felső szint lakóterében van. Legfeljebb azért kell majd (remélhetőleg) nagyon ritkán felmenni, ha tetőt kell javítani.

    Arra gondoltam eddig, hogy 20 cm üveggyapotot terítenénk le, 10-10 cm, átlapolva.
    A kérdés az, hogy vajon a meglévő megoldás maradhat-e, és az egész fölé, egyszerűen az OSB lapokra teríteni az üveggyapotot?
    Párazáró fóliát szabad-e, érdemes-e az OSB lapra teríteni?

    Köszönettel
    Csaba

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Csaba
      Ön olyan kérdést tett fel, amire látatlanban nem fogok tudni választ adni Önnek.
      Ha a födémgerendák között lévő EPS lapok hőszigetelésével nincs gond, tehát nem nedvesednek, akkor egy felette elhelyezett újabb padlásszigetelő réteg alá már nem szükséges párazáró fóliát tenni.
      Ha a meglévő EPS lapos padlásszigetelés nem nedvesedik, nincs vele gond, akkor maradhat. Ehhez viszont a téli fűtési időszakban kell megvizsgálni az állapotát egy tényleges kibontással egybekötött szemrevételezéssel.

  20. Szathmáry-Rácz István

    Szia !

    Van egy régi házunk ,a gerendák fából készültek és az egész vastagon tapasztott sárral van leterítve. Fel kell e szednem , ha szobát akarok kialakítani a padláson?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves István
      A tetőtér beépítésénél a födém teherbírásának megfelelőnek kell lenni. Ehhez látatlanban ne tőlem kérjen véleményt, hanem egy statikai szakembertől helyszíni felmérés alapján.

  21. Tamás

    Tisztelt dalos blog!

    beton béléstestes, beton gerendás födémmel rendelkező családi ház padlás szigetelését szeretném elvégezni rockwool multirock szigetelő anyaggal. A padlást járhatónak szeretném hagyni, aminek a kiépítését (fa tartószerkezet OSB lappal) már elvégeztem. A kérdésem az lenne, hogy a kőzetgyapot alá javasol párazáró (és/vagy hőtükör) fóliát vagy nem? A homlokzati falak még nem szigeteltek, de azok lesznek. A kőzetgyapot felső részére pára áteresztő fóliát gondoltam. Köszönöm válaszát!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Tamás
      Biztonságképpen javasolom a kőzetgyapot szigetelés alá a párazáró fóliát.
      Ha családi házuk szellőzési rendszere meg lesz úgy oldva, hogy a padlásszigetelésre használt Rockwool Multirock szigetelés hőszigetelő képességét nem veszélyezteti a hideg padlástérbe jutó pára kicsapódása, akkor nem feltétlenül szükséges a szigetelés alá a párazáró fólia. Ezt azonban csak Önök tudják, illetve helyszíni felméréssel lehetne erre javaslatot tenni.

  22. Levente

    Tisztelt Dalos-blog!

    Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt a blogot, rengeteget kutattam, telefonálgattam, kérdezősködtem már mindenféle “szakembertől”, ezermestertől, de valahogy nem kaptam kielégítő választ sem interneten sem semmilyen más fórumon. Így hát nagy bizalommal fordulok Önökhöz, végigolvastam az összes kérdés-választ, és van egy sejtésem most már arról, hogy hogyan kellene kiviteleznem a munkálatokat, de mégis leírom, ugyanis teljesen hasonló példával nem találkoztam a fentebb leírtakban.
    Egy régi istállót alakítok át otthonná. Egy szoba, ami 20 nm-es és hozzátoldottam még egy 10 nm-es másik szobát ami egyenlő részre osztva egy kis fürdő és egy kis konyha szerepét tölti be. A konyha és szoba egybe lesz nyitva. Az istálló téglából készült, kb. 20 cm.-es falakkal. a konyha-fürdő könnyűszerkezetes objektum lett végül, gipszkarton fallal belülről és OSB lappal kívülről, közötte kőzetgyapot lesz, kívülről nincs szigetelve.
    A padlásfödém szigetelésénél vagyok fennakadva, mindkét helyen. Egyelőre csak tárolásra használnánk a padlásteret. A szobánál a plafon cserefa gerendákból rajta pedig egy réteg fenyődeszkából áll, amik nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz, itt-ott fél, de akár egy centis rések is vannak. Már megvettem a tekercses üveggyapotot, ami alá, ha jól értem párazáró fólia jár, és célszerű, ha szerkeszt alá az ember lécekből egy keretet, így kapván egy 2-3 centis légréteget azért, hogy a pára ne csapódjon ki a deszkákra. Végül a gyapot fölé közvetlen páraáteresztő fólia következik és arra valamilyen taposható felület.
    Ugyanez a metódus megfelel a gipszkartonos résznél is? Alulról felfelé: gipszkarton, tükörfólia, üveggyapot, páraáteresztő fólia, járható felület? Itt is kell ez a pár centis légrés?
    Remélem elég részletes a leírás, válaszukat előre köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Levente
      A szobában is képződik pára, már attól is, ha néhány ember esténként több órát ott tartózkodik, és levegőt vesz. A páraképződés a konyhában és a fürdőszobában még koncentráltabban, főzés illetve fürdés, zuhanyzás közben jelentkezik, és utána keresi az útját. Ha a szellőztetést főleg fürdés, zuhanyzás után nem oldják meg, akkor a párazáró fólia alatti, deszkázással biztosított 2-3 cm-es mozgó levegőjárat nélküli légrés csak arra lesz jó, hogy a hideg párazáró fólia felületen kicsapódó meleg páracseppek lecseppenjenek a léc keretre és a gipszkartonra.
      Itt nyilván az a lényeges kérdés, hogy mennyi pára fog kicsapódni és lecseppenni. Ha ez minimális lesz, akkor nincs gond. De ha a nedvesedés miatt penészedés jelentkezik, akkor nemcsak a léckeret és a gipszkarton idő előtti elhasználódása, hanem az esetleges penészedés miatti egészségtelen levegő a szobában lesz az igazi probléma.
      Tehát a padlás szigetelését nem lehet elválasztani a lakás szellőzés megoldásának kérdésétől. Minél jobban meg van oldva a szellőzés, annál kevésbé fenyeget a padláson a párakicsapódás és az esetleges penészedés veszélye.
      Ha a szigetelés felett deszkázással lesz megoldva a járhatóság, akkor nem is kell légrés, mert a deszkák között lesz annyi hézag, hogy megoldott legyen a szellőzés. Egybefüggő osb felületnél ez már nem így van.
      Konkrétabb választ a kérdésére felelősséggel nem tudok adni.

  23. BOLGÁR NÁNDOR

    Tisztelt Dalos-blog Érdeklödnék régi épitésú házrész födém szigetelését szeretném meg csinálni normálisan allűról gipsz karton meg hö tükör follia felül a gerenda közzöt 15 cm szigetelés üveggyapot a gerenda tetején lécváz és osb de az a gond hogy vizesedik a osb lecsapodik a pára mi a tehendöm töb szigetelés

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Bolgár Nándor
      Ha jól értem a gondját, akkor igazából nem az osb lap vizesedése lehet a fő gond, mert az már egy következménye lehet az üveggyapot szigetelés vizesedésének. A felfelé haladó pára ugyanis a padlástérbe jutva lehűl, és kicsapódik valószínűleg már az üveggyapot szigetelésben, aminek a hőszigetelő hatását ez a párakicsapódás jelentősen ronthatja.
      Semmiképpen sem a még több szigetelés a megoldás, hanem a szigetelőanyag szárazságának a biztosítása, visszaállítása.
      Mindenképp javasolom, hogy nézze meg az üveggyapot szigetelés nedvességét. Ha a szigetelés nedves, akkor az alatta lévő hőtükör fólia párazárásával lehet a gond. Illetve a lakás szellőzését kellene úgy biztosítani, hogy ne csapódjon ki jelentős mennyiségű pára a tetőtérbe jutva. Ugyanis ha ilyen jelentősnek tűnik padlástéri párakicsapódás, akkor nem biztos, hogy a párazáró fólia tökéletesen záródóra cserélése önmagában megoldja a problémáját, mert utána pedig ez a párazáró fólián kicsapódó pára az alatta lévő gipszkartont fogja nedvesíteni.
      Tehát mindenképp a ház szellőző rendszerének az újragondolását javasolom Önnek. Ez akár állhat abból is, hogy napjában 2-3 alkalommal néhány perces kereszthuzatot kell csinálni a lakásban.

  24. Nagy Tamás

    Tisztelt Dalos-blog!
    Leszigeteltem a házam padlását 10cm-es üveggyapottal, mely alatt már volt egy2-3cm-es elhasználódott üveggyapot (erre tettem rá az újat). Páraelzáró fóliát nem tettem, viszont a tetejére tettem takarófóliát. A ház szigetelt, műanyagablakos. Sajnos két szobában és a fürdőszobában megjelentek a penészesedés jelei. Mit tegyek? Szedjem fel az üveggyapotot?
    Előre is köszönöm válaszát!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Nagy Tamás
      Igen, mindenképp érdemes megnézni, hogy az üveggyapot nedvesedik-e?
      Ha viszont a lakásban, a szobák és a fürdőszoba mennyezetén látja a penészedés jeleit, akkor a ház szellőzésének a rendszerét kell megoldani. Különösen akkor, ha a ház szigetelt. Párazáró fólia leterítése az üveggyapot alá megvédheti az üveggyapot szárazságát, de nem fogja megoldani a nedvesedés, penészedés problémáját a lakásban. A keletkező párának valahol, valahogy el kell távozni.
      Azt javasolom, hogy a ház szellőzési rendszerét alakítsák ki.

  25. Nagy Zoltán

    Üdvözlöm.A házunk 70 években épült szilikát falazatú,még szigeteletlen ház műanyag nyilászárók.A födém kettő rétegű saralt alul-felül közötte kb 15-20 cm légrés.nem egy vastag saralás,szerintem.Ön szerint érdemes volna egy 10 cm üveggyapot alkalmazása?Javitana a födémszigetelésen számottevően?És ha igen ,milyen szigetelési sorrendet ajánlana?Köszönöm.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Nagy Zoltán
      Őszinte leszek. Ennyi információ alapján nem tudom megmondani, hogy egy 10 cm-es üveggyapot szigetelés számottevően javítana-e a padlás szigetelésén. Más a hőszigetelés jelentősége egy 18-19 Celsius fokos lakáshőmérsékletnél és egy 24 fokos hőmérsékletnél.
      A meleg levegő elsősorban felfelé áramlik, és nem oldalra, a homlokzati falakon keresztül. Ezt azonban természetesen befolyásolja a szigeteletlen szilikát falazat és a padlás szigetelő képessége. Nyilván ott érdemes szigetelni elsősorban, ahol több meleg levegő szökik meg, illetve, ahol nagyobb fűtési költség megtakarítást érhet el. A kettős rétegű saralt padlás, akár még tűrhetően is szigetelhet. Viszont ha nem vastag a saralás, akkor nem ez a valószínű. Ha viszont már hozzákezdenék, akkor érdemes 20 cm vastag üveggyapot szigetelésben gondolkodni, főleg vékony saralásnál. Ezt azonban tényleg csak helyszíni szemlével, vizsgálattal lehetne biztonsággal javasolni.
      Ha magas a fűtési költség, és jelentős mértékű megtakarítást szeretnének elérni, és gondolkodnak a homlokzat esetleges szigetelésében is, akkor egy hőtérképes vizsgálatot is érdemes lehet elvégeztetni, illetve egy szakember helyszíni vizsgálata alapján dönteni a szigetelés sorrendjében, vastagságában, rétegrendjében a szellőzési rendszerre is odafigyelve.

  26. Hajnalka

    Tisztelt Dalos-blog!

    A járható padlás szigetelés rétegrendje, 25 cm szigetelés esetében, Önök szerint így megfelelő?

    (fentről lefelé haladva)

    1. OSB lapok
    2. Páraáteresztő fólia
    3. 10 cm kőzetgyapot tartó pallók között
    3. 5 cm Kőzetgyapot tartó pallók között
    4. 15 cm Kőzetgyapot a fa gerendák között
    5. Párazáró fólia
    6. 10 cm légrés
    7. Álmennyezet

    A ház 3 rétegű ablakokkal és 20 cm falszigeteléssel ellátott.

    Köszönettel!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Hajnalka
      Igen ez a rétegrend megfelelő. Talán annyi megjegyzés, hogy az OSB lapok ne szorosan egymás mellett legyenek, hanem legyen némi hézag közöttük a szellőzés biztosítására.
      Még talán annyit tennék hozzá, hogy a lakás minden oldalról szigetelt, ezért a szellőzését is bizonyára biztosították.

  27. Kult Gábor

    Tisztelt Dalos Blog!

    Van egy felújított vályogházam 3 méteres belmagassággal. Egy éve költöztünk be és a gipszkartonozás most nem megoldható (jön a baba. pár év múlva meg akarom csinálni)
    viszont faragni akarok fűtésen.
    Jelenleg egy szigeteletlen saras födém van látszó fa gerendákkal. Nem lesz használva a padlás.
    Hogyan szigeteljem le a födémet? Üveg vagy kőzetgyapot lenne jobb nekem?
    Párazáró fóliát kellene tennem a szigetelés alá? Vagy csak ártana vályogháznak?
    Nem szeretnék tartó szerkezetet készíteni, úgy gondoltam hogy csak leteríteném a gyapotot és kész. Működne ilyen formában? 10cm vastag kőzetgyapot vagy üveggyapoton gondolkodtam. Milyen lenne a helyes rétegrend?
    Tavasszal szeretnék sort keríteni rá.

    Válaszát előre is köszönöm.
    Üdv.
    Gábor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gábor
      A vályogfal „jól lélegzik”. Jobban, mint a téglafal. Ezért ha a mennyezeten át eltávozó és kicsapódó pára nem számottevő, és a kicsapódó pára nem veszélyezteti a szigetelőanyag hőszigetelő képességét, akkor nem feltétlenül szükséges a szigetelőanyag alá párazáró fóliát rakni. Ebben azonban konkrét tanácsot adni csak helyszíni vizsgálattal lehet, mert ha mégis jelentős a mennyezeten át távozó pára – kisbabát nevelő családnál erre nagy esély van, ha nincs megoldva a ház szellőzése -, akkor a szigetelőanyag nedvesedni fog, és elveszíti a hőszigetelő képességét. Persze mivel nem kell rögzíteni a padláson a szigetelőt, ezért tudja ellenőrizni, és kezdődő nedvesedés esetén felszedi a szigetelést, és alá tudja rakni a párazáró fóliát utólag is. De még jobb megoldás lenne a ház szellőző rendszerének a kialakítása.
      Az üveggyapotnak és a kőzetgyapotnak is jó a hőszigetelő képessége. A kőzetgyapot táblákkal könnyebb és kényelmesebb is dolgozni. Ár-érték arányban azonban az üveggyapot olcsóbb.
      Padlás szigetelésére – különösen kisbabát váró családnál – a 10 cm vastag szigetelés helyett minimum a 20 cm vagy még ennél is vastagabb szigetelés lehet előnyösebb.

  28. Belló Norbert

    Tisztelt Dalos-blog!

    Alagsori helyiséget szeretnék hőszigetelni a plafonon, mivel felette szoba van csak így van rá mód. Ez egy kazánház helyiség, ezért kőzetgyapotra gondoltam (hungarocell nem jöhet szóba). Az lenne a kérdésem, a kőzetgyapotot hogyan lehet a mennyezetre erősíteni? Van hozzá kész rendszer. Vagy egy jó általános megoldás?
    Köszönettel

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Belló Norbert
      Gipszkartonos álmennyezettel lehetne a kőzetgyapot szigetelést rögzíteni a plafonra.

  29. Tamás

    Tisztelt Dalos-blog!

    Adott egy fafödémes kocka vályogház.
    A múlt nyáron komplett tetőfelújításon esetünk át. A födémtől felfelé kicseréltünk mindent.
    A födémen lévő kb. 5cm sártapasz + födémdeszkát eltávolítottuk. A 15cm födémgerendák közé ment 20cm üveggyapot. Majd a födémre 5x15cm padlóváz 60cm elosztással, és újabb 20cm üveggyapot került rá. Végül geotextíliával fedtem be az egészet, hogy az üvegyapot ne tudjon kiporozni a födémből. A geotextília légáteresztő, így el tud távozni a pára. Ezt követően 3cm Bramac lécváz a geotextíliára. Így lett egy légrés, deszkázat és a szigetelés között. A járó felület 2,5x15cm deszkából készült. Párazáró fóliát nem raktam a szigetelés alá, mert úgy gondoltam, hogy a pára bent reked akkor a födémbe, és tönkreteszi a födémgerendákat.
    Leraktam a deszkát, sajnos még vizesek, így szellősre hagytam, amíg ki nem szárad, de ettől függetlenül szerintem, enyhén nyirkos a szigetelés, vagyis a geotextília teteje. Ez gondolom a lakásból felszálló pára miatt van.
    Tervezzük hogy egy könnyű szerkezetes beépítéssel beépítsük a tetőtteret. Ha ez megtörténik, és rakunk le egy laminált padlót, az úgy fog viselkedni mint egy párazáró réteg. Így a pára az alsó lakórészből nem fog tudni eltávozni a födémen keresztül.

    Ha alul és felül is ki lesz fűtve minden helység, alakulhat ki pára vagy párakicsapódás a födémben? Gondolom párakicsapódás az nem, mert ahhoz harmatpont szükséges, vagy tévedek?
    Vagy másképp kérdezem… Az alulról felfelé szálló pára tönkreteheti a födémet?
    És még egy dolog. Mivel a födém nem lesz páraáteresztő, nem fog penészedni a lakás?
    Ez főleg a külső falak és a plafon találkozásánál jöhet létre, mert az a leghidegebb rész.

    Segítségét előre is köszönöm!
    Üdv,
    Tamás

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Tamás
      Az Ön által lerakott 15 cm-es üveggyapot szigetelés a meleg lakás és a hideg padlástér közötti padlás szigetelés anyaga, ahol meg kell védeni a felszálló meleg párából a lehűlő padlástérben kicsapódó nedvességtől a szigetelőanyag hőszigetelő képességét a lakás szellőző rendszerének kialakításával, és/vagy a szigetelőanyag alatt elhelyezett párazáró fóliával.
      A tetőtér beépítése esetén a két fűtött tér között nincs szükség 15 cm-es hőszigetelő rétegre. Felesleges. Itt néhány centiméteres lépéshang szigetelő lenne a célszerű. A kétféle tér között eltérő szigetelőanyagra lenne szükség.
      Az Ön által felvetett kérdések jogosak. Nehéz lesz ugyanazt a rétegrendet mindkét megoldásnak megfelelően kialakítani.

  30. József

    Tisztelt Dalos-blog!

    Házunk felújítás alatt áll, a homlokzati szigetelést, új nyílászárókat már eldöntöttük, és gondolkodunk a födém megfelelő szigetelésén. Ebben szeretném kérni a tanácsát.

    A tető már új cserepezést kapott, a cserepek alatt fólia került elhelyezésre.

    Mivel a padlásteret nem kívánjuk használni, így kézenfekvő ötletnek tűnik üveggyapot kiterítése a padlástér aljára. Tálcás födém van kialakítva salakkal/földdel feltöltve, erre szeretnénk tenni a szigetelést.

    Kérdésem, hogy erre az alábbi rétegrend megfelelő lenne-e?

    Fentről lefelé:
    – pára áteresztő fólia
    – üveggyapot (2x NatuRoll Pro 150mm)
    – párazáró fólia

    Köszönettel,
    József

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves József
      Nem járható padlás szigetelésre ez a rétegrend jó lesz, és a vastagsága is megfelelő.
      Mivel a homlokzati falak szigetelését és a nyílászárók cseréjét is eldöntötték már, a padlás szigeteléssel teljes mértékben szigetelt lesz a házuk, ezért arra figyeljenek oda, hogy a szellőzést valamilyen formában mindenképp oldják meg. Ez akár lehet minimum napi kétszeri néhány perces kereszthuzatos szellőztetés is, de valami mindenképp legyen, mert a konyha és a fürdőszoba nedvesedése, penészedése a szellőztetés megoldása nélkül előbb-utóbb nagy valószínűséggel be fog következni.
      Ennél természetesen korszerűbb is lehet a szellőzési rendszer, pl. olyan ablak, amelyen valamilyen szellőző van. Vagy páraszabályozott szellőzési rendszer is lehet a lakásban.

  31. György Sebastian

    Üdvözlöm!

    Adott egy régi pórfödém, amiről a sártapasztást le akarom szedni, mert folyamatosan potyog a deszkákon keresztül a szobákba. Ezt szeretném szigetelni. A deszkázatra direktben párazáró fólia, erre 10cm vtg gyapot szigetelés 10cm-es élére állított és rögzített pallók közé terítve. Erre a rétegre merőlegesen 5cm vtg gyapot szigetelés 5×5 párnafák közé, majd párazáró fólia és erre OSB lap vagy deszka terítés. A kérdésem a párazáró fólia széleit hova/meddig húzzam ki, illetve hova és hogy rögzítsem helyesen? Nincs koszorú csak talpszelemenek(kötőgerendás szerkezet) és alatta tégla aláfalazás. Illetve a szigetelés tetején a páraáteresztő fóliánál szintén ugyanez a kérdésem.
    Az épület nem lakott csak időközönként használjuk.

    Köszönöm ha válaszol rá!

    Üdvözlettel,
    Sebastian

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Sebastian
      A párazáró fólia a szigetelő anyag hőszigetelő képességét védi a párakicsapódás, nedvesedés ellen. Tehát a párazáró fólia érjen legalább a szigetelő széléig, egy kicsit túl rajta. A rákerülő szigetelőanyag már rögzíteni fogja annyira, hogy nem fog később elmozdulni. Akár ennyi rögzítés is elegendő lehet.
      A felső páraáteresztő fóliánál is az a lényeg, hogy ne mozdulhasson el a fólia. Ahogy és ahova lehetséges, úgy rögzítse a fóliát.

  32. dancu peter

    Jo napot kivanok
    44 cm porotherm teglara hoszigetelo habarcsal falazva szukseges e meg szigetelest rakni vagy eleg vakolni?
    A fodem beton planso hany centi polistirolt ajanlanak szigeteleskent egy egyszintes haznal ?
    A padlora es a labazatra ami ugyszinten beton milyen vastag szigeteles javasolt?
    Tisztelettel
    Dancu Peter

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Dancu Peter
      A 44 cm-es Porotherm Klíma (0,22) és Thermo (0,14) téglák hőátbocsátási tényezője is jobb, mint a 2018. január 1-től a homlokzati falakra érvényes 0,24 W/m2k. Ezért a belőlük épült homlokzati falakra nem szükséges még külön hőszigetelés is. Természetesen, ha Ön még jobb hőszigetelést szeretne, akkor a Porotherm Klíma falra lehet hőszigetelést is rakni. Kevesebbe fog kerülni majd a fűtés.
      A födémnél ha jól értem, akkor a tetőtér nem lesz beépítve, ezért a fűtött lakótér és a fűtetlen padlástér között van szükség padlás szigetelésre. A hőszigetelés vastagsága attól függ, hogy Ön mennyit szeretne takarékoskodni a fűtési költségeken. A 20 cm vastag padlás szigetelés is javasolt, vagy akár még ennél is vastagabb. A szigetelőt érdemes 2 rétegben, kötésben lerakni, mert így a táblák találkozásánál jobb hőszigetelést érhet el.
      A talajon fekvő padló szigetelésére lépésálló polisztirol lapokat érdemes használni pl. 2-4 cm-es vastagságban, attól függően, hogy milyen mértékű hőszigetelést szeretne. Illetve attól függően, hogy milyen vastag szigetelő lap beépítését engedi a küszöbszint. Ha csak minimális vastagságú lépésálló szigetelő beépítése lehetséges, akkor érdemes például a lépésálló AT-N100-as lapok helyett a jobb hőszigetelő képességű Grafit 100-as lapokat beépíteni, mert ezeknek jobb hőszigetelő képessége, és vékonyabb szigetelés is biztosítja ugyanazt a hőszigetelést. Persze ezek a lapok drágábbak.

  33. Szabó Szabolcs

    Üdvözlöm,

    érdeklődni szeretnék, hogy egy régebbi típusú ház esetében ahol még stukatúr (telibe gerendázva és arra deszkázva, alulról stukatúr nád) a födém, de belülről gipszkarton álmennyezet kerül kiépítésre, a következő megoldás megfelelő e lehet a szigetelésre (fentről lefelé haladva a rétegrend):

    – 20cm (lehet, hogy 30cm) gyapot, egymástól eltolva a jobb fedés érdekében
    – deszkázott gerenda (alul felül)
    – a régi fennhagyott stukatúr
    – hőtükör/párazáró fólia
    – gipszkarton

    Esetleg érdemesebb e közvetlen a gyapot alá helyezni “csak” egy sima párazáró fóliát? A ház szellőzése a fürdőszobában szellőző ventillátorral, a konyhában páraelszívóval megoldott, mivel elektromos fűtőpanelekkel készül a fűtés így a levegő páratartalma is csekélyebb.

    Válaszát előre is köszönöm.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Szabó Szabolcs
      Igen jó ez a rétegrend. Ebben az esetben nem tenném közvetlenül a szigetelőanyag alá a párazáró fóliát, ugyanis a párazáró fólia által megállított, és bent rekedő, lecseppenő pára a fennhagyott strukatúrnak sem tesz jót.
      Persze az Ön által leírtak alapján a ház szellőzése megoldott, ezért nem nagy a mennyezeten át távozó párakicsapódás veszélye.

  34. Szél István

    Üdvözlöm
    családi ház padlásterét szeretném lépésálló szigeteléssel szigetelni.A padlástér sárral tapasztott a födém félépítése a következő . A szobák felől vakolt mennyezet gerendákhoz rögzített deszka lécek kb. 15 cm-es légrés megint deszka lécek és erre jött a sár tapasztás.az érdekelne milyen vastag és milyen járhatok szigetelést ajánl.
    előre is köszönöm válaszát.
    üdv, István

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Szél István
      Nem pontosan értem a kérdését.
      Lépésálló szigetelés padlóra szükséges. Az alapszintre, illetve szintközi födémnél a padlásszoba padlójára.
      Padlástér szigetelésére, a fűtött lakótér és a nem fűtött padlástér között, a padlástérben nem járható és járható szigetelést lehet lerakni. Az utolsó mondata talán erre, a járható padlástér szigetelésre gondol. Ezt a megfelelő szigetelés érdekében érdemes 20 cm, de akár még 30 cm vastagságban is lerakni.
      Lehet szigetelni üveggyapottal és kőzetgyapottal is. Ekkor a járhatóságot deszka vagy OSB borítással lehet biztosítani.
      Lehet szigetelni polisztirollal, pl. az Austrotherm padlap termékével is. Ez egyszerre tartalmazza a szigetelő polisztirolt és járható réteget is. Emiatt ez drágább is, mint a szálas hőszigetelők.
      Ár/érték arányban leginkább talán a Rockwool Multirock szigetelőt tudom javasolni 20-30 cm-es vastagságban, és ennek biztosítani kell még a járhatóságát.

  35. Pongrácznè Kovács Renáta

    Tiszteletem! 1968-as èpìtèsű 100m2-es kocka családi házunk födèmjèt szeretnènk szigetelni. A födèm Horcsìkos, G – gerendái között felső rètege kőzet tőrmelèkkel, majd sárral fedett. A padlást szeretnènk beèpìteni lakòtèrnek, ehhez szeretnèk egy javasolt szigetelèsi rètegrendet kèrni, ha lehet mennyisègekkel! Válaszát előre is köszönöm!Üdvözlettel: Pongrácznè

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Pongráczné Kovács Renáta
      Önök lakótérnek szeretnék beépíteni az 1968-ban épített családi házuk tetőterét. A tetőtér beépítés előtt a födém és a tartófalak állapotát, a családi ház szerkezeti stabilitását is érdemes megvizsgálni, és ennek megfelelően meghatározni a tetőtér beépítés munkafolyamatait. Ehhez mindenképp javasolom Önnek, hogy kérje egy statikához értő építész szakember helyszíni felmérését. Ő majd az épület állapotától függően fog javaslatot adni a beépítés munkafolyamataira és szerkezeti elemeire.
      Nem valószínű, de akár az is lehetséges, hogy nem javasolja majd a tetőtér beépítését, mert a biztonságos beépítés a tartófalak vagy a födém olyan mértékű megerősítését igényelheti, amely mellett már nem éri meg a tetőtér beépítése.

  36. Novák Gábor

    Tisztelt Dalos- blog!

    Családi házunk padlásfödémét szeretnénk szigetelni!

    A ház teteje cserepes lemez, a falak oldalai 10cm nikecell szigetelést kaptak.
    A födém betontálcás 15-20cm kohósalakkal feltöltve.
    Ki kell szedni a salakot vagy maradthat?
    Mi lenne a szigetelés megfelelő folyamata?
    A padlást nem szeretnénk tárolásra használni.
    Segítő válaszát előre is köszönöm!
    Üdv: Novák Gábor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Novák Gábor
      Ha a gerendák állapota megfelelő, akkor a kohósalakot nem kell kiszedni, maradhat.
      A salakra párazáró fóliát érdemes tenni. Az viszont fontos, hogy ez a párazáró fólia a salakkal való érintkezéssel ne sérüljön később sem. Erre kerüljön a hőszigetelő anyag. A megfelelő szigetelés érdekében érdemes megfelelő vastagságban, pl. 20 cm, vagy még ennél is vastagabb szigetelést használni. Ezt célszerű két rétegben lerakni, egymáson elcsúsztatva a szigetelő lapokat, hogy az egyes táblák találkozásánál ne romoljon le a szigetelés.
      A szigetelés tetejére pedig érdemes valamilyen páraáteresztő fóliát tenni. Ez a porosodástól is védi a hőszigetelő anyagot.

  37. Zágonyi Attila

    Üdvözlet !

    Egy régi vályogház mennyezeti szigetelésének problémájával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni.
    A mostani állapot, hogy gerendák felett vannak a lécek és a léceken a padlás részen pár centiméter agyagos nádas réteg. Ez volt a gerendák között de azt felújítás során levertek, de itt abba maradt a project. Úgy gondoltam, hogy kőzetgyapot és álmennyezet lenne szigetelésként. 15-20 cm gyapot gipszkarton. Hogy célszerü rögzíteni a kőzetgyapotot, és ha két réteg lenne akkor kell e fólia és milyen sorrendbe. A gipszkarton fölé hogyan és milyen sorrendben kellene elhelyezni a szigetelőanyagokat ?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Zágonyi Attila
      A gipszkarton álmennyezet fölé a lakás szellőzési rendszerétől függően érdemes párazáró fóliát tenni. Azért, hogy ne nedvesedjen a szigetelő. Erre kerül rá a kőzetgyapot. Előnyösebb, ha két rétegben, a két réteg egymás fölött eltolva, kötésben, mert a lapok találkozásánál jobb lesz így a szigetelés.
      A kőzetgyapot felé érdemes tenni még páraáteresztő fóliát. Ennek azonban a lakás megfelelő szellőzésekor elsősorban a porosodástól való védelem a szerepe. Vagyis, hogy az évek, évtizedek alatt lecsorgó agyagos, nádas réteg ne szennyezze el a szigetelőt. Ezért a kőzetgyapot felé üvegfátyol vagy geotextília is megteszi.
      A párazáró fólia szükségessége független az egy vagy kétrétegű kőzetgyapottól. A lakás szellőzési rendszerétől függően kell a szigetelésre használt anyag hőszigetelő képességének megőrzésére. Nedvesség nem kerülhet a kőzetgyapotba. Vagy a lakás szellőzési rendszerének kialakításával védik meg, vagy párazáró fólia beépítésével. A legcélszerűbb azonban mindkettőt alkalmazni biztonságképp. Ugyanis ha nem megfelelő a lakás szellőzése, akkor a párazáró fólia ugyan megvédi a kőzetgyapotot, de a párazáró fólián kicsapódó pára a gipszkartonra fog visszacseppenni.
      Fontos még az is, hogy ha a homlokzati falak is szigeteltek, vagy azok lesznek majd, akkor a lakás szellőzési rendszerét is mindenképp ki kell alakítaniuk valamilyen megoldással.

      1. Zágonyi Attila

        Köszönöm. A falakat nem akarom szigetelni 50-60 cm vastag a fal.
        Milyen vastagságú gyapotot tegyek, és hogyan a legjobb rögzíteni ? A
        gerendák 20 cm vastagok. Magára az álmennyezeti szerkezetre minél
        kevesebb súlyt tennék.

  38. Boros Attila

    Tisztelt Dalos Blog
    Két éves padlásteres kialakítású házban lakunk. A padlásszobák mennyezete fagerendás közte 20 cm szigetelés alatta párazáró fólia és gipszkarton. Elöírás szerint. Tavaly a szobák feletti padlás egy
    részét lefedtem OSB lappal amit a gerendákra fektettem. A szigetelés a gerendák magasságáig ér. A napokban a munkát folytatva láttam,hogy a lapok alja penészes. Hogyan lehetne ezt a problémát orvosolni. A tervem szerint az egész padlást leburkolnám OSB lappal
    esetleg később megfelelő tetőszigeteléssel játszószobát alakítanék ki a gyerekeknek.
    Üdvözlettel.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Boros Attila
      A kérdésére nem tudok egyértelmű választ adni Önnek. Ha a tetőtéri szoba mennyezete fölötti szigetelésen lévő OSB lap alja penészes, akkor ez valószínűleg tetőtéri szobából a felszálló meleg, párás levegő lehűléséből származó, az OSB lapon kicsapódó pára miatt lehetséges.
      Biztos, hogy megfelelő a szigetelő alatti párazáró fólia, és nem engedi át a padlástéri szobából felszálló párát?
      Érdemes lenne megnézni a 20 cm-es szigetelés állapotát, szárazságát is.
      Ugyanakkor a megfelelő szigetelés rétegrend és szigetelőanyag választás mellett is biztosítani kell a lakásban, a tetőtéri szobában a megfelelő szellőzést, mert ha ez nincs, akkor a párazáró fólia megfelelő párazárása esetén a kicsapódó pára az alatta lévő gipszkartont fogja nedvesíteni. A meleg levegő elsősorban felfelé száll.
      A lakásban megfelelő szellőzési rendszernél is a padlástéri szoba feletti szigetelésen lévő OSB lapozást is úgy érdemes elvégezni, hogy a lapok között maradjon rés, hogy ezeken keresztül is szellőzni tudjon a szigetelés.
      Egy szakember helyszíni felmérését javasolom Önnek, mert valami valószínűleg nem megfelelő az anyagválasztás vagy a munkavégzés szempontjából és/vagy a szellőzési rendszer kialakításával kapcsolatban, de több helyen is lehet gond, amit látatlanban csak találgatni lehet.

  39. Rémusz Bácsi

    Tisztelt Dalos-blog!

    A pincémtől hideg a lakás! A pince tetejét milyen könnyű és nagy hőszigeteléssel bíró anyaggal tudnám borítani melynek egyszerű a felhelyezése?

    Köszönettel:Rémusz bácsi

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Rémusz Bácsi
      A pince tetejének hőszigetelésére jó megoldás a Rockwool Ceilingrock kőzetgyapot lemeze. A Ceilingrock lemezek dübelezéssel fogathatók fel a mennyezetre.

  40. Gáll Zsolt

    Tisztelt Dalos-blog!

    Új építésű családi házunk fafödémes tetejét, 30 cm ursa üveggyapottal szigetelte le a vállalkozó és a tervező előírásának megfelelően, a járhatóság biztosítása érdekében 10-es illetve 18-as OSB lappal zárta le, teljes területén.
    A padfeljáró szélénél már korábban tapasztaltam, hogy az OSB lap széle meg van penészesedve, ezért a hétvégén élve a gyanúval, megbontottam a lezárt részt, és azt tapasztaltam, hogy az OSB lapok alja fekete penészes és a gyapot szinte vizes.
    A kérdésem arra irányul, hogy a szigetelő gyapot ki tud-e száradni, illetve szellőzni, illetve indokolt-e az OSB lapok teljes cseréje és más anyaggal való kiváltása.

    Előre is köszönöm válaszát.

    Üdvözlettel: Gáll Zsolt

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gáll Zsolt
      A fafödémes tetőknek a vasbeton födémesekkel szemben nagyobb a páraáteresztő képessége. Ezzel számolni kell a lakás szellőzési rendszerének és a padlásfödém szigetelés rétegrendjének kialakításánál.
      A nedves üveggyapot ki tud szellőzni, csak az a kérdés, hogy mennyire nedves, és milyen mértékben tud kiszellőzni.
      A járhatóság biztosítására az OSB lapokat hézagmentesen nem szabad lerögzíteni, mert ez nem biztosítja a szigetelőanyag szellőzését. Emiatt pl. a nagyméretű OSB lapok helyett előnyösebb a hézagokkal lerakott deszkázás vagy pallózás, mert ez jobban engedi szellőzni a szigetelő anyagot.
      Az OSB lapok cseréje azonban önmagában nem biztos, hogy elégséges megoldás, mert ezek szigetelés oldali penészedése csak következmény. A szigetelőanyag nedvesedésének okát kell feltárni, és megszüntetni a nedvesedés elkerüléséhez, megelőzéséhez.
      Ha ilyen nedvesedést és penészedést tapasztal, akkor a lakás szellőztetésével, vagy a szigeteléskor felhasznált anyagok típusával, minőségével, beépítésével vagy rétegrendi sorrendjével valamilyen gond lehet. Ebben viszont csak tapasztalt szakember tud Önnek segíteni konkrét helyszíni vizsgálattal.

      1. Gáll Zsolt

        Köszönöm a válaszukat!

        Egyelőre várom a vállalkozót, hogy valami megoldási javaslattal álljon elő.

  41. Csige Márton

    Tisztelt Cím!

    60-as években épült házunk felújítását végezzük. A stukatúros födémburkolat eltávolítása után, a gerendákat megmutatva, felülről lambériával fedett mennyezetet tervezünk kialakítani. (A lambéria mennyezeti oldala festésre kerül) A kérdésem az, hogy megfelelőnek találja-e a következő rétegrendet:
    – Gerenda
    – a látszódó oldalán festett lambéria
    – párazáró fólia közvetlenül a lambériára fektetve, a főfalak külső oldaláig kifuttatva
    – végül 20+ min. 10 cm gyapotszigetelés átlapolt fektettéssel.
    A dilemmám oka az, hogy nem tudom, hogyan viselkedne a lambéria és a párazáró fólia a közvetlen kapcsolat miatt.

    Válaszát előre is köszönöm!

    Márton

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Márton
      A rétegrend önmagában megfelelő abból a szempontból, hogy megvédi a gyapotszigetelés hőszigetelő képességét.
      Ha viszont a lakás szellőzése nem megfelelő, és télen jelentős mennyiségű felszálló pára távozna a mennyezeten át, akkor ez ki fog csapódni a párazáró fólia alsó felületén. Ez pedig a lambéria vizesedését okozhatja majd. Tehát a lakás megfelelő szellőzéséről gondoskodni kell a megfelelő rétegrend mellett is.

  42. Tóth Ildikó és Sándor

    Tisztelt Szakember!

    Garázsunkat szeretnénk lakhatóvá tenni, melynek első lépéseként a födémet szeretnénk szigetelni.
    A tetőcserepek alatt fólia van, így külső nedvesség, por nemigen jut a tetőtérbe. A tetőteret szeretnénk tárolásra használni a későbbiekben, úgyhogy járhatóvá szeretnénk tenni. Mivel a lakóházunk mennyezete sok helyen penészedik, valószínűleg a rossz kivitelezés miatt, így nagyon szeretnénk ezt az épületet már helyesen kivitelezni, és a penészt elkerülni, illetve jó szigetelést kialakítani, nem szeretnénk hibázni!

    A födém jelenleg csak fa gerendákból áll, tehát még nincs kialakítva a födém felülete. Fenti hozzászólások és válaszok alapján nem állt össze bennünk a teljes kép, hogy mi volna a helyes és tökéletes munkafolyamat, a rétegrend. Ebben kérjük tisztelettel a segítségét!

    Az elképzelésünk a következő, lépésről-lépésre:

    – a gerendákra alulról párazáró fóliát erősítenénk (kérdés: Milyen gyártót, típust, vastagságot stb. javasol?)

    – erre jönne alulról a gipszkarton. (kérdés: a fólia és a gipszkarton között jó, ha hagyunk valamennyi légrést a penészedés elkerülése érdekében, és ha igen, mennyit? vagy nem fontos? Illetve ha hagyunk légrést, az merre felé fog tudni kiszellőzni?)

    – felfelé haladva a következő lépés lenne, hogy a gerendák közé, közvetlenül a párazáró fóliára ráhelyeznénk a szigetelőanyagot. Két rétegben gondoltuk, az elsőt olyan magasságig, mint a födém gerenda magassága, aztán keresztgerendázás/lécezés, majd annak a magasságáig még egy réteg szigetelőanyag, az alsó rétegre merőlegesen fektetve. Össz: 25-30 cm-t gondoltunk. (kérdés: szigetelőanyagból melyik gyártó, melyik termékét javasolja erre a célra?)

    – végül OSB lapokat fektetnénk a szigetelés fölé. No itt jön a teljes a zavar… 🙂
    A szigetelés tetejére – az OSB alá – ebben az esetben kell páraáteresztő fólia? Ha igen, akkor közvetlenül rá kell teríteni a szigetelésre, vagy jó légréteget beiktatni?
    Esetleg a fólia és az OSB közé kell légréteg? Azt olvastuk itt feljebb, hogy az OSB-t nem jó, ha teljesen összeillesztjük, így gondoljuk, hogy kell a táblák között a fektetéskor réseket hagyni… (talán 1-2 cm-t? Ez azért van, mert az OSB párazáró tulajdonságú, és emiatt a szigetelésben kicsapódna a pára?)

    Segítségét és válaszát nagyon várjuk, és előre is köszönjük!

    Üdvözlettel.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Tóth Ildikó és Sándor
      Az Önök által megadott födémszigetelés, padlásszigetelés rétegrend jó minőségű párazáró fóliát és hőszigetelő anyagot (kőzetgyapot vagy üveggyapot) választva szakszerű kivitelezés mellett biztosítja a szigetelőanyag hőszigetelő képességének a megőrzését. Több gyártótól is választhatnak párazáró fóliát. Külön nem szeretnék kiemelni néhány gyártót. A honlapunkon található gyártók fóliáit bátran ajánlhatom Önöknek. Ugyanígy megfelelő minőségű kőzetgyapotot és üveggyapotot is több gyártó kínálatából tudnak választani.
      A padlásszigetelés kialakítása azonban nem független a lakás, garázs szellőzési rendszerének a kialakításától. Ugyanis, ha a lakás szellőzése nincs megoldva, és a felszálló páradús levegő a párazáró fólián csapódik ki, akkor ez az alatta elhelyezett gipszkarton penészedését fogja okozni.
      A lakás szellőzési rendszerén akár a napi 3-szori néhány perces kereszthuzatos szellőzést is lehet érteni. Természetesen lehet ennél korszerűbb is a szellőztetés.
      Ha a párazáró fólia és a gipszkarton között hagynak légrést, de abban nem fogják tudni biztosítani a levegő mozgását, akkor a lecsapódó pára nem fog kiszellőzni, akár hagynak légrést, akár nem. Itt tehát az igazi megoldás a párakicsapódás megelőzése lenne a megfelelő szellőzési rendszer kialakításával.
      Az pedig, hogy az Osb lapok között mennyi hézagot érdemes hagyni, szintén az egész rendszer kialakításától függ.
      A konkrét épület szemrevételezése nélkül nem lenne tisztességes, és nem is szabad konkrét tanácsot adni a kivitelezéshez. Azt javasolom, hogy ha nincs gyakorlatuk a padlás szigetelésben, akkor bízzák egy jó referenciákkal rendelkező szakemberre a kivitelezést, illetve ha a kivitelezést maguk is fogják majd elvégezni, akkor is kérjék egy megbízható, gyakorlott szakember konkrét helyszíni felmérés alapján adott tanácsát a kivitelezéshez. Érdemes számolni már most is a későbbi esetleges homlokzati fal szigeteléssel is, mert amikor majd később a homlokzati falakat szigetelik, akkor biztosan nem szeretnék átalakítani a padlás szigetelést.

  43. L.Gergő

    Tisztelt Dalos-Blog!

    Egy cirka 60-as években, 47 cm vastag km. téglából épült, beépítetlen padlásterű családi ház, feltehetőleg sártető/stukatúr, cementlével lehúzott, födémét szeretnénk szigetelni a fűtetlen oldalról.
    Tető jelenleg hullám pala, pár éven belül cserép.

    A belmagasság 3 méter, kb. 30 centiméterrel lehozva tervezünk gipszkarton álmennyezetet felszerelni.
    Így a gáz cirkó fűtés, -falon kívüli- csövei a gk. álmennyezet felett lennének.
    Műanyag nyílászárók vannak beépítve.
    Külső/belső hőszigetelés nincs.

    A következő rétegrendre gondoltunk a tetőtérből kiindulva:
    – páraáteresztő fólia
    – 3×10 cm üveggyapot, átlapolva
    – födém
    – ~30cm légrés
    – gipszkarton glettelve, festve

    A fürdőszobában (nincs ablak, 3fűtött 1 hideg, északi rövid oldali fal), konyhában (m.ablak, páraelszívó, 2 fűtött, 2 fűtetlen, rövid északi, hosszabbik keleti fal) impegrált gk. kerülne beépítésre vagy a gk. elhagyásán gondolkozunk a penészedés miatt.

    Ez így megfelelő vagy számolnunk kell a páralecsapódás, penészedés/gombásodás problémájával?

    Válaszukat, segítségüket előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    L.Gergő

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gergő
      Az ablaktalan fürdőszoba felett mivel nincs párazáró fólia ezért az üveggyapot szigetelés vizesedésének nagy a veszélye. Párazáró fólia alkalmazásával pedig a penészedésnek lenne nagy, aránytalanul nagy a veszélye.
      Valamilyen módon a fürdőszoba szellőzését biztosítani kellene, még látatlanban is tartok tőle, hogy a nyitott fürdőszobaajtó önmagában ehhez kevés lehet. Konkrétumokat persze szemrevételezés alapján lehet mondani, az Ön leírása azonban meglehetősen részletesnek tűnik.

  44. Beatrix

    Tisztelt Dalos-Blog!

    Családi házunk fafödémes padlásterét, 2001-ben üveggyapottal szigetelték.(építéskor) Ezt most cserélni szeretnénk. (térfogata csökkent) A kérdésem az, hogy a korábbi párazáró fóliát is cseréljük e (itt/ott már szakadt, hiányos) vagy csak pótoljuk ki, illetve a majd elkészült kőzetgyapotos szigetelésre kell e tenni páraáteresztő fóliát?

    A régi hőszigetelő üveggyapot felszedéskor nem volt vizes, nem volt penészes. A padlás 2 tetőszellőzőn keresztül télen-nyáron szellőzik.

    Az elkészült szigetelésre visszatesszük a fadeszkákat.(járható felület)

    Köszönettel várom válaszát.

    Beatrix

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Beatrix
      Igen, azt javasolom, hogy cseréljék ki a párazáró fóliát, és a kőzetgyapot szigetelés tetejére is érdemes párazáró fóliát tenni.

  45. Peti

    Tisztelt Dalos Blog,

    30 éve épült beton födémes 180 m2-es ház padlását szeretném szigetelni, a fent írt okokból. Elég amatőr vagyok a témában, de ahogy olvasgattam, elég egyszerű művelet, viszont felmerült bennem pár kérdés, amiben a segítségét szeretném kérni:

    – mivel nyáron eléggé felmelegedik a ház (tartós kánikula esetén akár 28 C fokig is) télen pedig elég nehezen megy 20-21 fok fölé a hőmérséklet, hány cm vastag szigetelést ajánl? Elég 10 cm-es egy rétegben? Esetleg megoldható úgy, hogy először 10 cm-t fektetünk le és ha nem érezzük megfelelőnek, még egy réteget ráteszünk később?

    – Üveggyapot vagy kőzetgyapot a jobb? Pl a Knauf oldalán azt olvastam hogy a kőzetgyapotot már ki is fogják vezetni a piacról és csak az üveggyapot marad.

    – Járhatóvá szeretném tenni, mivel a padláson van a fűtés kiegyenlítő tartálya stb. De pakolni nem akarok rá, az mennyire ördögtől való, hogy nem teszek rá OSB lapot, csak kihagyunk egy 30-50 cm “utat” ahova nem kerül szigetelés? Vagy ez így egyáltalán nem ajánlott? (Nem sokszor járunk a padláson)

    – a padlás mindig nagyon száraz volt, a falak sehol sem penészednek, így is szükséges előtte párazáró réteget alkalmazni? Amennyiben igen? Mit ajánl? Egyszerű fólia is jó, vagy valamilyen speciális fólia kell alá?

    Nagyon köszönöm a válaszát előre is.

    Üdv:
    Peti

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Peti
      A meleg levegő felfelé száll elsősorban, ezért a meleg jelentős része a mennyezeten keresztül távozik a szigeteletlen lakásból. Ezért a 10 centiméteres szigetelés nagyon kevés. 20 (2×10) vagy akár még 30 cm-es szigetelés is lehet a padlás szigetelésénél.
      Mindkettő jó, az üveggyapot és a kőzetgyapot is. Jobb minőségű a kőzetgyapot, és dolgozni is könnyebb vele, de ár/érték arányban az üveggyapot a gazdaságosabb.
      A szigetelés nélküli kihagyást nem ajánlom. A szükséges részen kell járhatóvá tenni a szigetelést. Az OSB lap helyett a deszkázás is jó.
      Egyszerű fólia semmiképpen se jó. Alulra párazáró fólia kell, a szigetelő hőszigetelő képességének megőrzésére. De ha jó a lakás szellőzése, akkor a párás levegő nem a mennyezeten fog eltávozni, hanem a szellőzési rendszeren. Szakember konkrét helyszíni felmérés nélkül felelősen nem javasolhatja Önnek a szigetelési rétegrendtől való eltérést. Azt azonban mondhatom, hogy a szigetelést mindig a lakás szellőzési rendszerével együtt célszerű kialakítani.

  46. Szász Viktor

    Tisztelt Szakértö! 1990-es évek elején epült családi házam födémszerkezetét szeretném leszigetelni. A födém összetétel jelenleg: Betongerendák, közte béléstest és ezen kb 5 cm vastag „saralás“. Én úgy gondoltam hogy erre a „saralásra“ terítenénk le a páraáteresztö fóliát és erre tennénk kötésben a 2×10 cm lépésálló polisztirol táblákat.A jövöben nincs tervbe véve a padlástér beépítése, de a padlás pakolhatósága érdekében, mégis lépésállót szeretnék. Ön szerint ez az összeállítás így megfelelö, ill. legfelsö rétegként egy vékony perlitbeton alkalmazása indokolt?Én még nem találkoztam egérrel, rágcsálóval a házban, de azt olvastam hogy szinte vonzza öket az ilyen környezet és szeretik befészkelni magukat ilyen helyekre! Válaszát elöre is köszönettel! Üdv Szász Viktor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Szász Viktor
      Nem rossz ez a rétegrend sem, azonban nem megszokott. A szigetelőanyag alá páraáteresztő fólia helyett párafékező, párazáró fóliát érdemes tenni. A lépésálló polisztirol lap önmagában nem alkalmas a járásra, mert a pontszerű terhelést nem bírja. Ezért a szigetelőanyag felett deszkapallózással vagy OSB lapokkal kell biztosítani a járhatóságot.
      A szigetelőanyag felett természetesen betonozás is lehet. A lépésálló polisztirol lapok hőszigetelő képességét azonban a nedves betonból lecsorgó nedvességgel szemben megfelelő fólia lefektetésével védeni kell.Kedves Szász Viktor
      Nem rossz ez a rétegrend sem, azonban nem megszokott. A szigetelőanyag alá páraáteresztő fólia helyett párafékező, párazáró fóliát érdemes tenni. A lépésálló polisztirol lap önmagában nem alkalmas a járásra, mert a pontszerű terhelést nem bírja. Ezért a szigetelőanyag felett deszkapallózással vagy OSB lapokkal kell biztosítani a járhatóságot.
      A szigetelőanyag felett természetesen betonozás is lehet. A lépésálló polisztirol lapok hőszigetelő képességét azonban a nedves betonból lecsorgó nedvességgel szemben megfelelő fólia lefektetésével védeni kell.

  47. Rasman Lászlóné

    Ikerházunk tetőtere üveggyapottal van szigetelve.Az üveggyapot alatt nem tudom mi van,de felette semmivel nincs letakarva, a gerendák közé van betéve csak ,van ugyan egy járólap a kéményig ,de ez az egész,többi fedetlen üveggyapot.Mivel fedessem be,hogy ha nagyon fúj a szél ne hozza le esetleg a padlásfeljárón ami a közlekedő felett van?A nyestek is kikezdték az üveggyapotot és a cserepek alá tett fekete fóliát több helyen is leszakították.Ha kicseréljük mit tegyünk a cserepek alá ,szigetelésnek?Egyáltalán mit lehet tenni?Köszönettel

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Rasman Lászlóné
      Ha nagyon fúj a szél, akkor valamivel érdemes lehet rögzíteni az üveggyapotot, hogy ne mozdítse el a szél, például lécezéssel, deszkázással.
      Arra azonban őszintén szólva hirtelen nem tudok válaszolni Önnek, hogy mit lehet kezdeni a nyestekkel.

  48. Nikolett

    Kedves DalosTüzép,

    Beköltözés után észleltük csak, hogy a beépített padlástér nagyon recseg-ropog, és a szomszéd minden lépését halljuk, és vice-versa, és ez nagyon zavaró mindkét félnek.
    Ha jól tudom fagerendak tamasztjak ala a padlasteret, es mivel 15eve építették, igy nagyon recseg a kiszaradt fa. Hang es lepeszajcsokkento van mar a padlason, de meg mindig hallhato a jarkalas hangosan.
    Van erre valami megoldás, hogy a recsegest megoldjuk, hogy elviselheto legyen a jarkalas, es hasznalhassuk a padlasteret mindennap?

    Elore is köszönöm válaszát.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Nikolett
      Megfelelő minőségű lépéshangszigetelő lett beépítve? A kivitelezés megfelelő minőségű? A recsegés-ropogás nem jelezheti esetleg a fagerendák minőségének romlását?
      Ezek olyan kérdések, amelyekre érdemes válaszolni egy helyszíni felmérés keretében. Adott esetben nem feltétlenül egy újabb hangszigetelő réteg kialakítása jelentheti a megoldást. Ezekre azonban csak egy szakember tud választ találni helyszíni vizsgálat alapján.

  49. Csordás Péter

    Tisztelt cím!

    Az lenne a kérdésem, hogy a padlásfödémet szeretném leszigetelni!

    A ház 30-as phorothermből épült, rajta 10 cm nikecel szigetelés. A födém monolit 25-30 cm. A padlástér egy része pakolásra szolgál. Az lenne a kérdésem, hogy kitekerhető kőzetgyapot szigetelésből hány cm. vastagság kell? ill. hogy a szigetelés alá, fölé tegyek-e valamit?

    Válaszát köszönöm Csordás Péter

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Csordás Péter
      Az, hogy hány cm vastag szigetelés legyen a padláson attól függ, hogy Ön milyen mértékű megtakarítást szeretne. A meleg levegő felfelé jobban szökik, mint oldalra, ezért a padlás szigetelésénél 20 cm vastag szigetelés nyugodtan lehet. Sőt akár még ennél vastagabb is.
      Az, hogy a kőzetgyapot szigetelés alá kell-e párazáró fólia, alapvetően a ház szellőzési rendszerétől függ. A kőzetgyapot hőszigetelő képességének megőrzéséhez én raknék alá párazáró fóliát, és felé is valamit (pl. páraáteresztő fóliát, üvegfátyolt, geotextíliát), ami a porosodástól megvédi a kőzetgyapotot.
      Azt a részt pedig, amelyet tárolásra használnak még járhatóvá is kell tenni.

  50. Papp Tibor

    Tisztelt Dalos blog !
    A padlâst szeretněnk szigetelni úgy, hogy az jârható ěs pakolható maradjon. Jelenleg a padlâsdeszkâkon salakbeton talâlható ami kb. 5 cm vastagsâgú. Mi úgy gondoltuk, hogy erre a salakbeton rětegre terîteněnk a kôzetgyapotot ěs ez kapna egy jârható feluletet. Az ön véleménye alapján ez megfelelő “technika” lenne, vagy a salak réteget mindenképpen le kellene szedni és a padlásdeszkák és gerendák közé kellene berakni a szigetelést ?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Papp Tibor
      A salak réteget nem kell feltétlenül leszedni a padlásról. Azonban a kőzetgyapot felé érdemes pl. páraáteresztő fóliát rakni, ami megvédi a porosodástól is, és a kőzetgyapotba kerülő nedvességet is engedi elpárologni. A kőzetgyapot alá pedig a padlás páratechnikai állapotától függően kellhet párazáró fólia, ami a lakásból felszálló pára kicsapódása ellen védi meg a kőzetgyapot szigetelő képességét. Ha azonban megoldott a lakás szellőzése, és nem a padláson keresztül fog távozni a lakásban keletkezett pára, akkor a párazáró fólia nem feltétlenül szükséges.

  51. Morvai Ferenc

    Tisztelt Címzett!

    Saralt födémet szeretnék hőszigetelni. Sok olvasás után sem vagyok biztos abban,hogy a födém fölött vagy a készülő gipszkarton állmenyezett fölött szigeteljek. Technológiai előírás szempontjából melyik a jobb megoldás és milyen rétegrend szükséges?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Morvai Ferenc
      Mindkét megoldás jó lehet. Nem igazán lehet azt mondani, hogy az egyik egyértelműen jobb lenne a másiknál. Az a lényeges, hogy az álmennyezet vagy a padlás szigetelés mellett a ház szellőzési rendszerét is ki kell alakítani, és meg kell védeni a hőszigetelésre használt anyagot az esetlegesen felszálló párából kicsapódó nedvességtől. Ezért az optimális rétegrend párazáró fólia, hőszigetelő anyag és felette pedig páraáteresztő fólia akár a gipszkarton felett, akár a padlás szigetelésnél.
      Arra mindenképp figyelni kell, hogy ha a gipszkarton álmennyezet felett szigetelnek, és a lakásban keletkezett pára egy jelentős része a mennyezeten távozik, akkor a párazáró fólia ugyan megvédi a hőszigetelő anyagot a nedvesedéstől, de a kicsapódó pára visszacsepeghet a gipszkartonra, és ekkor a gipszkarton nedvesedik, illetve akár penészedhet is. A gipszkarton feletti szigetelés esetén tehát a ház szellőzési rendszerének a kialakítása talán még fontosabb, mint a födém fölötti szigetelésnél.

  52. Izsó Tamás

    Tisztelt Dalos-blog!

    Az eddig kihasználatlanul álló teraszunk beépítés mellett döntöttünk, melyre könnyű-szerkezetes fa födémet és tetőt terveztünk. (30-as ytong falak, 1 db műanyag ablakkal és fa ajtóval). Az alábbi réteg rendet javasolták (alulról felfelé): gipszkarton, lécezés, tükörfólia, 10 cm üveggyapot, keresztbe 10 cm üveggyapot, a cserép alá tükörfólia. Fűtés lenne az új helyiségben. Kérdésem, hogy egy így megfelelő lehet-e?

    Köszönettel,

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Izsó Tamás
      Igen, ez a rétegrend megfelelő lehet. Az üveggyapot alá párazáró fóliát célszerű tenni. Az üveggyapot felé pedig a cserép alá páraáteresztő fóliát.

  53. Péter

    Tisztelt Szakértő!

    Az alábbi kérdésre szeretném tanácsát kérni:

    Régi terméskő / vályog falazatú épületet újítok fel és a födémet szeretném szigetelni.
    A teljes tetőszerkezet cseréve lett, a szarufákon páraáteresztő tetőfóliát alkalmaztunk, légréssel. Fa födém készült a házhoz, kilátszó 15×20-as fenyő gerendákra van rakva 2cm vastag hajópadló és arra kerülne a szigetelés. A tetőtér csak később /5-10 év/ lesz beépítve, egyelőre nem fontos, hogy járható legyen, kémény sincs.

    A födémre 15 cm üveggyapot szigetelést gondoltam, illetve szeretnék hőtükör fóliát rakni a hajópadló és az üveggyapot közé, de vályogházról lévén szó, félek a párásodástól. Fa ablakok lesznek beépítve és nincs bajom a napi szellőztetéssel sem..Több helyen láttam, hogy létezik már páraáteresztő / ‘lélegző’ tükörfólia, ez lehet megoldás?
    Ha így nem kivitelezhető, milyen rétegrendet javasol?

    Mielőbbi válaszát köszönve, Üdv.
    Péter

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Péter
      Igen, létezik páraáteresztő fólia. Az üveggyapot alá viszont párazáró fóliára van szükség. Az üveggyapot felé érdemes tenni páraáteresztő fóliát, hogy az esetleg üveggyapotba kerülő nedvesség kiszellőzhessen.
      Tetőtér beépítéshez más szigetelőanyagra (lépésálló) lesz szükség, és más rétegrendre is, mert most a meleg lakás és a hideg tetőtér közötti szigetelést oldja meg. Akkor azonban 2 meleg oldal közötti szigetelésről lesz szó.

  54. Laci

    Jó napot!

    Vályogház és a hozzáépített rész tégla, fafödémes házat szeretnék szigetelni.
    A mennyezet gipszkartonnal lejjebb van hozva, műanyag nyílászárok(3 rétegű üveggel) és 10cm baumit open homlokzat szigetelés lesz.

    Érdeklődnék fólia szükséges az üveggyapot alá fölé, cserép alatt páraáteresztő fólia van, tetőteret nem használom, 2x10cm gyapotra gondoltam.
    köszönöm

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Laci
      Az üveggyapot alá én raknák páraáteresztő fóliát, és felé is valamit, legalább az üveggyapot porosodásának megakadályozására

  55. Balogh Richárd

    Kedves Szakember Úr!

    1990-ben épült, B30-as téglából 60 nm-es családi ház(beton gerenda, kefni, szerelő betoonal leöntve)+ mellé épült(közvetlen) egy 16 nm-es kazánháznak használt melék épület, amit
    Annak a födéme fa gerenda, és közte valami nádas, kavicsos réteg azon van a vakolat.
    A ház födémjét friss energetikai tanusítvány szerint min. 20cm-es lépésálló kőzet gyapottal, homlokzatát 10cm-es polisztirol eps szigetetléssel kell ellátnom. Idén a födémszigetelést tudnám megvalósítani. Kérdéseim:
    Üveg, vagy kőzetgyapot?
    Tekercses, vagy lap?
    Ha a az extra terhelésű lapot választom, akkor azt elég egymás mellé helyezni?
    Tehát melyik rendszerben érdemes gondolkodnom, amiben a megvalósítás ára is fontos szempont?
    Köszönettel. Richárd

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Richárd
      Ha a padlástér nem beépített lakótér, akkor nem értem, hogy miért kell lépésálló kőzetgyapot?
      Ha szeretné a padlás szigetelést járhatóvá tenni, akkor ezt külön deszkázással vagy osb lap lerakásával kell biztosítani. A lépésálló kőzetgyapoton sem járhat, mert a pontszerű terhelést nem bírja. A talpa alatt be fog szakadni. Az osb lap vagy a deszka alatt pedig a nem lépésálló kőzetgyapot is jó, mert az is hőszigetel.
      Üveg vagy kőzetgyapot? Tekercses vagy lap? Ezekre a kérdésekre nem tudok válaszolni. Mi a fontos Önnek? Az üveggyapot olcsóbb, mint a kőzetgyapot. Ár/érték arányban gazdaságosabb, de nehezebb vele dolgozni. A tekercses olcsóbb, mint a lap, de nehezebb vele dolgozni.
      Emellett üveggyapot és üveggyapot, valamint kőzetgyapot és kőzetgyapot között is van különbség. A különböző gyártók termékei között is van különbség, és egy-egy gyártó kőzetgyapot termékei között is.

  56. Dani1984

    Tisztelt Dalos-blog!

    Olyan problèmànk van, hogy àllmennyezet lett csinàlva az egèsz hàzban gipszkartonbòl, felette közvetlenül hőszigetelès lett kialakìtva, viszont a hőszigetelès ès a gipszkarton közè nem lett pàrazàrò fòlia rakva. Sajnos kialakult nèhàny hőhìd emiatt. Padlàs lakatlan ès nincs leszigetelve. Kèrdèsem, hogy mi lenne a megoldàs? Lebontani a gipszkartont ès pàrazàrò fòliàt kell rakni a gipszkarton főlè, vagy elegendő leszigetelni a padlàst, esetleg
    szellőzőrendszert kellenne kialakìtani? Nem szìvessen bontanàm meg a gipszkartont. Lehet, hogy nem is a pàrazàrò fòlia hiànya a gond? Nyàron a klìma hasznàlata miatt is alakulhat ki emiatt hőhìd?

    Vàlaszàt előre is köszöszöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Dani
      A hőszigetelő és a gipszkarton közé kellett volna párazáró fóliát rakni a hőszigetelő nedvesedésének a megelőzésére.
      Két megoldási lehetőséget látok konkrét helyszíni felmérés nélkül, a hőszigetelő nedvesedését nem ismerve.
      A lakás szellőző rendszerének kialakításával a felszálló pára nem fogja veszélyeztetni a hőszigetelőt, hisz a pára nem a mennyezeten, hanem a szellőző rendszeren keresztül fog távozni.
      Ha a szellőző rendszert nem csinálják meg, akkor mindenképp kell a hőszigetelő alá és a gipszkarton fölé párazáró fólia. De a lakás megfelelő szellőzése nélkül ekkor pedig a kicsapódó pára a gipszkartonra csorog vissza, és azt nedvesíti. Tehát a szellőzést mindenképp érdemes megoldani. Ha pedig a szellőzés megvan, akkor a párazáró fólia már csak biztonságképpen van ott a szigetelő alatt.

  57. Novák Gábor

    Tisztelt Dalos-blog!

    Családi házunk mennyezetét szeretném szigetelni alulról!
    A födém betontálcás, amiből a salakot kiszedtük.
    A tálcákba gyapotot rakunk, de először az egész tetőszerkezetet kell kicserélni ami 1-2év múlva fog megtörténni, és addig nem raknám fel, mert nagyon sok szemét fog lepotyogni, és csak össze lenne gyúrva.
    Alulra az állmennyezetes megoldás lenne a legjobb, gyapottal és gipszkartonnal, de kevés a hely, meg a fütés cső is útban van.
    Ezért, alulról szeretnék felragasztani valamilyen szigetelő anyagot!
    Ahogy olvasgatok az (EPS) nikecell szigetelést nem szabad felragasztani, a pára képződés miatt.
    Az lenne a kérdésem, hogy mik azok az anyagok, amiket felszabad ragasztani a plafonra hőszigetelés céljából?
    XPS nikecell szigetelést szabad?
    Válaszát előre is köszönöm!

    Gábor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gábor
      Nem teljesen értem a kérdését.
      A lakásban keletkező párától a padlás szigetelésére használatos szigetelő anyagok hőszigetelő képességét meg kell védeni. Ezért a ház szellőző rendszerét célszerű megfelelően kialakítani, és biztonságképpen a szigetelő alá párazáró fóliát rakni. Különösen akkor, ha már a homlokzati falak is szigeteltek.
      Az XPS nikecell a lábazati szigetelés remek anyaga. A szigetelő képessége a nedvesség hatására sem romlik, mert ez nem veszi fel a vizet, a párát, a nedvességet. Ön ezt szeretné felrakni ideiglenesen a mennyezet szigetelésére arra az 1-2 évre, amíg a tetőszerkezet cseréje után a födém gyapotos szigetelése is meg fog történni?

  58. Novák Gábor

    Tisztelt Dalos-blog!

    Azt elfelejtettem írni, hogy az ingatlant kívül 10cm vastag nikecell szigetelés borítja.
    Tehát, csak a plafont szeretném alulról szigetelni, az oldalsó falakat belülről nem.
    Köszönöm.

    Gábor

  59. Horváth Bálint

    Kedves Hölgyem/Uram!

    Stukatúr födémet szeretnénk utólag szigetelni kőzetgyapottal. A rétegrend nagyjából tiszta számunkra, a szigetelő anyag alá kell fólia is, ha jól tudom.
    Azt hallottam, hogy stukatúr esetén a födém alsó felét is be kell vonni párazáró fóliával, különben a stukatúrban kicsapódik a pára és vizesedni fog a plafon. Ez mennyire igaz?
    Néhány helyiségben már van gipszkarton álmennyezetünk, ezeken a helyeken használtunk párazáró hőtükröt. Viszont a ház nagy részén még nincs ilyen. Leszigetelhetem a födémet azok a részek felett is, ahol nincs még álmennyezet (és így párazárás a födém alsó felén)? Nem fog vizesedni a plafon?

    Válaszukat előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Horváth Bálint

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Horváth Bálint
      Az Ön kérdése valóban jogos. A kőzetgyapot szigetelés alatt elhelyezett párazáró fólia megvédi a szigetelőanyagot a nedvesedéstől. Azonban a fóliáról visszacseppenő kicsapódott pára a plafont, az álmennezetet nedvesíti.
      A párazáró fóliáról esetlegesen visszacseppenő pára ellen leginkább úgy tudja megvédeni a plafont és az álmennyezetet, ha a hőszigeteléssel együtt kialakítják a lakás szellőzési rendszerét. Vagyis ez azt jelenti, hogy megoldják azt, hogy a lakásban keletkező pára ne a plafonon legyen kényleten távozni, hanem a szellőző rendszeren át. Akár a rendszeres kereszthuzatos szellőztetés is lehet ez.
      A szellőzés megoldásával ugyanis a párazáró fólia valójában csak biztonsági tartalék a jól megoldott szellőzési rendszer mellett.

  60. Gulyás György

    Tisztelt Dalos Blog!

    Nemrég vásárolt családi házunkban szeretnék szigetelést végrehajtani és ebben kérném tanácsát.

    A födém maga „könnyűszerkezetes” (a szarufákra vannak alulról a gipszkarton lapok felerősítve), és a szarufák között/felett vannak jelenleg üveggyapot tekercsek leterítve (ezt még az előző tulajdonostól ránk hagyott állapot).

    Több helyen próbáltam utánaolvasni, illetve személyesen is voltam lakóhelyemen több üzletben, és kb. mindenhol más-más tanácsot kaptam arra vonatkozóan, hogy „üveggyapot vagy kőzetgyapot?”, „tekercs vagy tábla?”, és hogy milyen vastagságban kellene gondolkoznom.

    Egyes helyeken azt mondták, hogy kőzetgyapot (ami felé hajlok jelenleg) csak táblában létezik, tekercsben nem, míg máshol a tekercset javasolták.

    Ezek után találtam rá erre a blogra.

    Tehát kérdéseim a következők:

    Kőzetgyapot vagy üveggyapot legyen a választott szigetelés?

    Tekercs, vagy tábla legyen? Létezik-e egyáltalán „tekercses” kőzetgyapot.

    Milyen vastagságot javasol (bár a kapcsolódó cikkben láttam, hogy minimum 20 cm a javasolt, de a 30 sem ritka.

    Van-e „értelme” kombinálni a jelenlegi üveggyapot szigetelést az újjal? Azaz pl. anyagi megfontolásból most csak 10 cm vastagságú kőzetgyapotot veszek, a kiterített üveggyapotot felszedem, lerakom a kőzetgyapotot, majd erre visszahelyezem az üveggyapotot, és majd a következő évben megveszem a második 10-15 cm kőzetgyapot szigetelést?!

    Milyen rétegrend szükséges? Párazáró fólia alulra, arra a szigetelőanyag, és arra kell-e még valami? Nem lépésállóra tervezem a szigetelés kialakítását.

    Válaszát előre is köszönöm!

    Tisztelettel:

    Gulyás György

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gulyás György
      A hőszigetelés hatékonysága szempontjából jó lehet az üveggyapot és a kőzetgyapot is. Az üveggyapottal nehezebb dolgozni, mert az üveggyapotszálak bőrbe és a légcsövekbe is bejuthatnak, és mindkettőt érdemes megelőzni. Védőmaszkban és védőruhában, de legalábbis védőkesztyűben érdemes vele dolgozni. Amikor viszont már be van építve, akkor nem veszélyes. Ár-érték arányban jobb választás lehet az üveggyapot.
      A kérdés tehát nem igazán jó, mert jó az üveggyapot és jó a kőzetgyapot is. Azonban üveggyapot és üveggyapot, valamint kőzetgyapot és kőzetgyapot között is jelentős különbségek vannak az egyes márkák között és a márkákon belüli típusok között is. Véleményem szerint ez a fontos kérdés.
      Létezik tekercses kőzetgyapot, tekercses ásványgyapot is. A táblással könnyebb dolgozni.
      20 cm-nél vékonyabb padlás szigetelést nem javasolok, mert fajlagosan a födémen több meleg szökik meg, mint a homlokzati falon. De természetesen mindenki maga dönti el, hogy milyen mértékű megtakarítást szeretne. Ez pedig alapvetően a szigetelésre használt anyag hőszigetelő képességétől függ.
      Nem kombinálnám az üveggyapotot a kőzetgyapottal, de elvi akadálya nincs annak, hogy egy réteg üveggyapotra egy másik réteg kőzetgyapot kerüljön. A lényeg, hogy a szigetelő anyag hőszigetelő képességét meg kell védeni a nedvességtől. Ha pedig ez sikerül, akkor egy év múlva miért cserélné le a jelenlegi üveggyapotot, ha az nem nedvesedik, és nincs gond a hőszigetelő képességével. Ha pedig nedvesedik, akkor az újonnan megvásárolt, és beépített szigetelőanyag is nedvesedni fog. Ha a szigetelőt meg is védi alulról a párazáró fóliával, akkor a kicsapódó pára a gipszkartont fogja nedvesíteni. Tehát ekkor a lakás szellőzését kell megfelelően megoldani.
      Nem járható padlásfödémnél a szigetelőre még érdemes tenni páraáteresztő fóliát. De ha ezt nem is, akkor is mindenképp érdemes megvédeni a szigetelőt felülről is a porosodástól. Erre például az üvegfátyol vagy a geotextilia is jó lehet.

  61. Nagy Norbert

    Jó napot!

    Padlást szeretnénk szigetelni és járhatóvá tenni.Salakkal van lefedve .Milyen megoldások jöhetnek szóba?
    Előre is köszönöm.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Nagy Norbert
      A kérdése, hogy salakkal fedett padlást szeretne szigetelni és járhatóvá tenni, és milyen megoldások jöhetnek szóba meglehetősen általános. Gyakorlatilag ezeket a lehetséges megoldásokat írja le a cikk vége. Lehet külön kialakítani a szigetelést, és felette a járható réteget. Erre az OSB lap vagy a deszkázás illetve lécezés is jó lehet. Illetve lehet padlappal is szigetelni, ami egyben tartalmazza a szigetelőanyagot és a járható réteget is.

  62. Kispál Viktor

    Tisztelt Dalos-blog!

    Jómagam is éppen nem járható födémszigetelést tervezek, még idén sietősen, és nem tudok dönteni a párazáró szükségességéről. A ház tipikus Kádár-kocka, 60-as években épült. A födém szerkezete, betongerendák, közötte kisméretű téglák alkotják a plafont, fölötte salakkitöltés, majd még egy réteg kisméretű tégla. Tehát hasonló a problémám mint fentebb a 11. kérdezőnél, de itt legfelső betonréteg helyett kisméretű tégla van. A házban mindenhol gipszkarton álmennyezet van. A tetőtér nagyon jól szellőzik, nincs tetőfólia, ilyesmi, csak a faszerkezet és cserepek. Elég jó állapotú is, úgyhogy még jópár évig nem tervezzük lecserélni.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Kispál Viktor
      Konkrét helyzetfelmérés nélkül Önnek is azt tudom mondani, mint a 11. kérdezőnek.
      Egy esetleges félreértést azonban érdemes tisztázni. A tetőtér nagyon jó szellőzése jó, de nem ez a lényeges az utólagos szigetelésre használt szigetelő hőszigetelő képességének megőrzéséhez, hanem a lakás, a lakótér szellőzése.
      Ugyanis ha a lakótér, a ház szobái jól szellőznek, és a keletkezett pára nem lesz kénytelen a plafonon távozni, akkor nem fenyegeti a padlásra terített szigetelőanyagot a nedvesedés veszélye. Ebben az esetben a szigetelőanyag alá leterített párazáró fólia csak biztonságkép szükséges. Tehát a lakás megfelelő szellőzése mellett nem feltétlenül szükséges a párazáró fólia a szigetelőanyag alá.
      Ha viszont nem megfelelő a lakás szellőzése, és a pára egy jelentős része a mennyezeten, a padláson át fog távozni a szobákból, akkor a szigetelőanyagba bejutó meleg pára a padlás hideg levegőjében ki fog csapódni, és a szigetelőanyag nedves lesz.
      Ilyen helyzetben természetesen az is jó, ha legalább a padlástér jól szellőzik, és a szigetelőanyagba esetlegesen kicsapódott pára könnyebben el tud párologni a szigetelőanyagból. A legjobb azonban az lenne, ha egyáltalán ki sem csapódna a pára a szigetelőanyagban a hideg padláson.
      Ehhez pedig az kell, hogy a lakótér helyiségei, a szobák, és különösen a konyha és a fürdőszoba szellőzése megfelelő legyen, és a keletkező párának ne a mennyezeten, a padláson át kelljen eltávozni a lakásból, hanem a szellőzési rendszeren át. Ha tehát a lakás megfelelő szellőzése biztosított, akkor nem szükséges a szigetelő alá a párazáró fólia. Ha viszont nem biztosított, akkor a szigetelőanyag hőszigetelő képessége a nedvesedéstől jelentősen romlani fog. Ehhez persze még azt is érdemes hozzátenni, hogy a párazáró fólia ugyan megvédi a szigetelőanyag hőszigetelő képességét, de ha jelentős mennyiségű felszálló pára csapódik ki a párazáró fólián, akkor ez a kicsapódott pára megfelelő légrés, szellőzés nélkül visszacseppen az alatta lévő szerkezeti elemre, és ekkor ez fog nedvesedni, penészedni, és nemcsak az állaga romlik, hanem a lakás levegőjét is rontja az esetleges penészedés, gombásodás.
      Tehát a kulcskérdés nem a szigetelőanyag alatti párazáró fólia léte vagy nem léte, hanem a lakótér megfelelő szellőzése. Ha a lakótér megfelelően szellőzik, és nem a padláson át távozik a pára, akkor nincs szükség párazáró fóliára. Ezt azonban szakember konkrét helyszíni felmérés nélkül egyszerűen nem jelentheti ki. Ezért nem is mondom azt, hogy elhagyható a párazáró fólia, mert ebben egyszerűen nem lehetek biztos.

      1. Kispál Viktor

        Köszönöm szépen a kimerítő választ! Lakás szellőzésben elég jók vagyunk, több automata szellőztetőt építettem be az idén, többek között a fürdőszobában is van. Kipróbáljuk fólia nélkül, aztán meglátjuk, úgy érzem rendben lesz.

  63. Balán Lajos

    Tisztelt dalos-blog! A napokban vásárolt beton gerendás, béléstest födémes, szuterénos, padlástér beépitésre alkalmas házam höszigetelésére szeretnék tanácsot kérni. Mivel a lakoszint le van burkolva, igy ara gondoltam, hogy a höszigetelést a szuterén mennyezetére ragasztott 10cm-es polisztirol lapokkal oldom meg, hogy alulról jövő hideg ellen védjem a lakóteret, felülről is ugyanezt az anyagot szeretném használni, párazáró fólia-szigetelő anyag-pára áteresztő fólia – és a tetejére osb lap, vagy deszkázás, hogy járhatóvá tegyem. Azt szeretném tudni, hogy helyes-e az elgondolásom, és mi az amit javasol ön? A ház külső falait 10cm-es grafitos höszigetelő anyaggal tervezzük burkolni. Köszönettel várom válaszát

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Balán Lajos
      Helyes lehet az elgondolása. Azt javasolom, hogy a padló, födém és homlokzat szigeteléssel együtt a ház szellőzési rendszerét is gondolják át, és alakítsák ki. Ugyanis ha minden oldalról hőszigetelt lesz az épület, a keletkező párának akkor is el kell távoznia valahol. Ha pedig nem fog tudni, akkor nedvesedhet, penészedhet a lakás.

  64. Balázs

    Tisztelt Dalos-blog!

    Végigolvastam a hozzászólásokat, de nem igazán találtam a következőre választ:
    Régi stukatúros, salakos feltöltésű fagerendás födémet teljes egészében eltávolítottuk. Jelenleg csak a csupasz gerendák látszanak. Látszó gerendás mennyezetet szeretnék kialakítani. A gerendák felett vagy hajópadló, vagy gipszakarton lenne rakva. Járható padlásteret szeretnék. A tetőhéjazat ki lesz cserélve, tehát páraáteresztő fólia lesz a szarufák felett.
    Az olvasottak alapján a rétegrendet így alakítanám ki (alulról felfelé):
    1. Gerenda
    2. Hajópadló (vagy gipszakarton)
    3. Légrés lécezéssel
    4. Párazáró fólia
    5. 10 + 10cm közetgyapot szigetelés, lécezéssel, eltolva
    6. Hézagosan lerakott deszkázat (amit korábban elbontottunk)

    Kérdéseim:
    1. Olvastam több helyen, hogy a megfelelő hőszigetelés miatt a födémen található szigetelést a külső oldalfali szigeteléssel össze kell ereszteni, hogy ne alakulhasson ki hőhid a sarkoknál. Mint az alábbi képen:
    https://www.epitesimegoldasok.hu/admin/data/file/8816_knauf6-1.png
    Ebben az esetben a födémen levő párazáró fólia alatti szellőző rés bezáródik. Hogyan lehet megoldani a szigetelést úgy, hogy hőhídmentesen lehessen szigetelni a házat, de egyben a szellőző légrés is ki legyen szellőztetve? Vagy esetleg hagyjam el a légrést és bízzam a lakótér szellőzésére a párát?
    2. A párazáró fólia alatti légrésnek mekkorának kell lennie?
    3. A hézagosan lerakott deszkázat és a közetgyapot szigetelés közé érdemes-e páraáteresztő fóliát tenni, annak érdekében, hogy a padláson esetlegesen levő por, szennyeződés ne juthasson be a szigetelésbe?
    4. Érdemes-e a padlásteret pluszban szigetelni a szarufák között (hogy nyáron ne legyen odafent szauna hatás)? Ebben az esetben hogyan kéne kialakítani a födém szigetelését?

    Köszönöm előre is a segítségét!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Balázs
      Az Ön által összeállított megoldás, a rétegrend teljesen rendben van.
      Attól tartok azonban, hogy a hőhídmentes szigeteléssel Ön lehetetlent kér. Ugyanis pl. a sarkaknál a leggondosabb anyagválasztás és a legprecízebb szakmunka mellett is létezik a geometriai hőhíd fogalma, amikor is lehetetlen biztosítani, hogy a belső és a külső felületek mérete egyezzen meg. A külső oldal értelemszerűen nagyobb, ezért a hőhíd jelenség kialakul.
      Az Ön által leírt két oldali szigetelés összeeresztésével lehet mérsékelni a hőhíd hatását.
      A szellőzést pedig – tetszik-nem tetszik – a szigetelés teljes zártságának megbontása árán is biztosítani kell, mert ellenkező esetben, a nedvesedés, penészedés még nagyobb baj lenne, mint a szerkezeten, szerkezetben kényszerűen kialakuló hőhidak. Itt természetesen nincs szó a nem megfelelő kivitelezés miatt kialakuló hőhidakról, mert ezeket el lehet kerülni, meg lehet előzni.
      A második kérdésére csak konkrét helyszíni felmérés alapján lehetne megbízható választ adni.
      A porosodás ellen ha nem is páraáteresztő fóliát, de valamit, pl. geotextiliát mindenképp érdemes tenni a szigetelőre.
      Érdemesnek talán érdemes lehet a szarufák között szigetelni, ha azonban nem lakott a padlástér, akkor én nem szigetelnék. Azért, mert nyáron a padlás szigetelés fogja a lakáson kívül tartani a tetőn át a házat érő napsugarak perzselő hőségét. A szarufák közötti szigetelés a tűzfalak megfelelő szigetelése nélkül nem sokat ér.
      Nem lakott tetőtérnél a szarufák közötti és a padlás kettős szigetelése helyett inkább vastagabb padlás szigetelést érdemes kialakítani.

  65. Szecsődi Balázs

    Tisztelt Dalos blog!

    Egy 90 éves családiház padlására szeretnénk szigetelést fektetni. A deszkákon homok feltöltés van. Két kérdés is felmerült.
    Elsősorban mivel gangos a ház, kell e a terasz feletti részre is szigetelés vagy elég a lakótér fölé? A homok maradhat e a szigetelés alatt vagy lapátoljuk ki?
    Válaszát előre is köszönöm!
    Üdvözlettel Balázs!

  66. Szecsődi Balázs

    Üdvözlöm!

    Egy 90 éves kő, vályog családiház padlását szigetelnénk. A deszkázott padláson homok feltöltés van. A kérdésem az lenne hogy a homokot fel kell e szedni? Illetve még azt szeretném kérdezni hogy a gang fölötti részt is szigeteljük vagy elég a lakótér fölötti rész?
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Szecsődi Balázs
      Feltételezem, hogy a terasz nem zárt. Nem feltétlenül kell a terasz fölé padlás szigetelés, de legalább a határoló fal külső széléig érjen el padlás szigetelés. Sőt még egy kicsit tovább is előnyös lenne.
      Eddig gondolom, hogy a homok volt a padláson valamilyen szintű szigetelő. Akár fenn is maradhat, és erre is kerülhet a párazáró fóliára rakott szigetelő. Azonban én valószínűleg kilapátolnám a szigetelés alól. Határozott választ azonban csak szemrevételezés, helyszíni felmérés alapján lehetne mondani ezzel kapcsolatban. Mennyire stabil a padlás deszkázata? Milyen állapotú a homok? Hogyan lehet lerakni a szigetelőt? Stb.

  67. Offenmüller Károly

    Tisztelt Dalos-blog!
    Tavaly leszigeteltem a betontálcás padlásterünket 15cm kőzetgyapottal,ami alá fóliát helyeztem. Az a kérdésem,hogy páraáteresztő fólia felrakására szükség van e. A padlástér jól szellőzik.Köszönöm a válaszát. Tisztelettel Károly

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Offenmüller Károly
      A nedvesedés elleni védelem, a páraelpárolgás szempontjából az is hasznos, ha a padlástér jól szellőzik. A kőzetgyapot porosodás elleni védelme miatt azonban ha nem is páraáteresztő fóliát, de valamit, pl. geotextiliát tennék a kőzetgyapotra.

  68. Szibel

    Tisztelt Dalos-blog!

    Egy régi építésű ház padlásterét kell szigetelnem.
    A felépítése plafonon vakolat, nád, deszka 15 cm-es gerendára rögzítve,
    felül deszkával, lezárva 2 cm-es rés van a a deszka között erre terítettek kb 5 cm valamilyen cementes salakot, ami porlad.
    A padlás por száraz, a tetőn a cserepek alatt szürke fólia.
    Kérdésem, 10 cm-es üveggyapotot terítenék le, fólia nélkül lerakhatom?
    Vagy kell alulra, felülre párazáró fólia?

    Köszönettel László

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves László
      Ha a ház szellőző rendszere biztosítja, hogy a lakásban keletkezett pára nem a padláson át távozik, hanem a szellőző rendszeren, akkor lerakhatja az üveggyapot szigetelést alatta lévő párazáró fólia nélkül is. Ha viszont nem biztosított ez, akkor én nem raknám le enélkül a szigetelőt. A szigetelés felé páraáteresztő fólia kell. Ezt lehet helyettesíteni mással is. Legfőképpen a porosodás ellen érdemes megvédeni a szigetelőt például geotextiliával.

  69. Ágnes

    Régi építésű téglaház esetében hogy lehet a leggazdaságosabban és egyszerűbben szigetelni a födémet úgy, hogy elbírjon a szigetelés egy esetleges későbbi tetőtér beépítést is és a padlástér addig is használható legyen?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Ágnes
      A padlástérben a födém hőszigetelése és a tetőtér beépítése eltérő szigetelő anyagot és eltérő technológiát is igényel. A padlástér beépítéséhez nem elsősorban a szigetelésnek kell elbírni a tetőtér beépítését, hanem a födém és a tartófalak szerkezetének, amihez statikai szakember konkrét helyszíni vizsgálatára, felmérésére van szükség.
      Vagyis amilyen szigetelőt most lerak 20-30 cm-es vastagságban, azt nem célszerű beépíteni a tetőtér padlójának lépéshang szigetelésébe. Ugyanis most a meleg lakás és a hideg padlástér közötti szigetelésről van szó. Tetőtér beépítésnél viszont két meleg oldal közötti lépéshang szigetelésről.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Dávid László
      A link alapján nem tudtam meghatározni, hogy milyen párazáró fóliáról is lehet szó. A linkre kattintva nem vezet pontos helyre a linkben lévő horgony. Az üveggyapot alá párazáró fóliára van szükség. Ez legyen jó minőségű, és legyen szakadásmentes, de nem kell erre valamilyen különlegességet keresni.

  70. Kardos Richárd

    Tisztelt Szakértő!
    Padlásfödém szigetelés előtt állok.
    Egy régi építésű házról lenne szó kb 40cm vastag falak (régi nagy méretű hagyományos tégla) 10cm hungarocell szigeteléssel kívülről, müanyag nyílás zárókkal.
    A födém lentről felfele 5-10mm hungarocell álmennyezet, stukator, deszka, 20cm légrés, deszka és azon padlástégla. Erre szeretnék szigetelést tenni. Nem fontos a járhatóság. Üveg vagy kőzet gyapotra gondoltam. A vastagságon agyalok és azon, hogy alá vagy felé kell-e párazáró vagy áteresztő foliát tenni.
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Kardos Richárd
      A kőzetgyapot vagy üveggyapot szigetelés alá én mindenképp raknék párazáró fóliát. A hungarocell szigetelés a homlokzaton nem páraáteresztő. Ha máshogy nincs tökéletesen megoldva a lakásban a szellőztetés, akkor a lakásban keletkező pára egy része a mennyezeten, padláson át is távozhat. A padlásszigetelő hőszigetelő képességét érdemes megőrizni.
      Minimum 20 cm, de akár 30 cm-es padlásszigetelőnek is van értelme, mert fajlagosan, 1 négyzetméterre vetítve a padláson át távozik a legtöbb hő a lakásból.
      A padlásszigetelés felé már csak a porosodástól való védelem miatt is érdemes rakni páraáteresztő fóliát. Erre azonban pl. a geotextilia is megteszi.

  71. Attila

    Üdvözlöm !
    Padlást szeretném szigetelni közet- vagy üveggyapottal. A födém gerendák között beton béléselemmel és a tetején betonnal rendelkezik. Kérdésem az lenne, hogy a gyapot alá és fölé szükséges-e fóliát tenni vagy nem lényeges?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Attila
      A padlásszigetelés alá én raknék párazáró fóliát, felé pedig a porosodás miatti védelemre is páraáteresztő fóliát vagy geotextiliát.
      Persze, ha olyan jó a lakás szellőző rendszere, hogy a lakásból nincs a mennyezeten át távozó felszálló pára, ami kicsapódó nedvességével veszélyeztetné a padlásszigetelő hőszigetelő képességét, akkor nem feltétlenül szükséges a szigetelő alá párazáró fólia.

  72. Géza

    Tisztlet dalos-blog!

    Szeretnék tanácsot kérni.
    Egy új építésű házat vásároltunk amiben ez az első tél, ahol belül fűtés van kívül pedig hideg.
    Az utóbbi napokban hogy jobban lehűlt a levegő kint (-4,-6 fok), reggelre azt vettük észre a mennyezeten, hogy szinte minden helyiségben 1 vagy akár több helyen foltosodás látható.
    A mennyezet gipsz karton, pára záró főlia, üveggyapot (kb 15 cm) rétegekből áll.
    Ezek a foltok a délelőtt folyamán eltűnnek.
    A konyhában nagy teljesítményű elszívó a fürdőben pedig páraelszívó található.
    Napjában minimum egyszer nagy szellőztetést csinálunk amikor a páratartalmat 50-55 %-ra csökkentjük.
    A padlás nagy része jeleleg nem járható. Nem is feltétlen szerentém azzá tenni.
    Ahogy a padláson körülnéztem a szigetelés mindenhol száraz volt.

    A tetőcserepek alatt fólia található, ami egybefüggő.

    Ön szerint hogyan tudnám megakadályozni az ilyen nedvesedést, és az esetleges később ebből adódó problémákat?

    Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!

    Géza

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Géza
      Helyszíni felmérés nélkül csak találgatni tudok. Ez pedig nem igazán szerencsés a válasz megbízhatóságával kapcsolatban.
      Lehetséges, hogy éjszaka annyira megnő a lakásban a páratartalom, hogy a felszálló pára a gipszkarton mögötti párazáró fólián kicsapódik, és visszacsepeg a gipszkarton mennyezetre. Ez okozhatja a mennyezet nedvesedését. Azt írja, hogy a párazáró fólia feletti szigetelés nem nedves, tehát a fólia megvédi a felszálló párától. De ha a lakásban nagy mennyiségű pára keletkezik, ami a mennyezeten akar eltávozni, akkor megfelelő szellőzés nélkül a felszálló pára bizony vissza fog csepegni a gipszkarton mennyezetre.
      Ilyen hidegben a napi kétszeri reggeli és késő délutáni (esteli) szellőzést javasolom. Még jobb lenne azonban a ház szellőzési rendszerének kialakítása pl. megfelelő ablakszellőző rendszerrel.
      Mindenképp érdemes egy szakembertől helyszíni felmérés alapján megoldást kérni a mennyezet nedvesedésének megoldására.

  73. Tóth Gábor

    Tisztelt Szakértő!

    Padlás utólagos szigetelését tervezem, de ezen a télen még sajnos nem tudom megoldani. Az lenne a kérdésem, hogy az Ön véleménye szerint elérhető-e bármilyen pozitív eredmény azáltal, ha a padlás talajára lefektetek egy pl. takarófóliát, mindenféle egyéb megoldás (alatta légrés, felette szigetelő anyag) nélkül? Természetesen ideiglenes megoldásnak szánnám, ha csökkenthető vele a mennyezeten át elszökő hő. A padlásról annyit kell tudni, hogy a padlásfödém fa gerendás, alul felül deszkázva, deszkák között levegő. A lakótér felé nád + vakolat borítja a deszkát, a padlás felé pedig kb. 10 cm vastag salakbeton. A padlás fűtetlen, a héjazat fóliázatlan cserép borítású.

    Válaszát előre is köszönöm!

    Tisztelettel: Tóth Gábor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gábor
      A megfelelő szigetelőanyag nélkül a fólia lefektetése hőszigetelés szempontjából nem ér semmit csak pénzbe kerül.

  74. Imre

    Tisztlet dalos-blog!

    Betonból készült padlásfödémemet szeretném utólag szigetelni. Ugyan a betonfödémben is van hőszigetelés (ha jól emlékszem 8 cm polisztirol), de gondoltam talán nem ártana javítani a födém hőszigetelő képességén. A padlástér fűtetlen, száraz, viszonylag jól szellőzik, párazáró fólia van a betoncserép alatt, légréssel. A betonfödémre 2 rétegben (10cm+5cm) polisztirol szigetelést gondoltam lerakni, illetve azon részen, ahol tárolni is szeretnénk, OSB lapokat fektetnék a szigetelésre. A padlap szimpatikusabb megoldásnak tűnne számomra, azonban szerintem eléggé túl van árazva, így kompromisszumos megoldásként az előbbi verzió mellett döntöttem. Az lenne a kérdésem, hogy szükséges-e a polisztirol szigetelő lapok alá párazáró fóliát tenni, illetve, hogy érdemes-e a szigetelőlapokat egymással, vagy az OSB lapokkal összeragasztani? A lakásban rendszeresen szellőztetünk, véleményem szerint nem keletkezik pára a betonfödémen, én legalábbis nagyon száraznak látom.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Imre
      Ön írja, hogy a betonfödémben már van hőszigetelés, mégpedig 8 cm vastag polisztirol. Ennek a födémbe beépített 8 cm polisztirolnak a hőszigetelő képességét a beépítésekor meg kellett védeni a lakásban felszálló párától. Ez minden bizonnyal megtörtént, tehát efelé még újabb páravédő fóliát nem szükséges rakni.
      A polisztirol lapokat nem feltétlenül összeragasztani kell, hanem sokkal inkább hézagmentesen, pontosan illeszteni egymáshoz, és gondoskodni a későbbi elmozdulásmentes illeszkedésükről.
      Az OSB lapokat sem feltétlenül a polisztirollal kell összeragasztani, hanem a rá kerülő terhelés függvényében megvédeni a 10+5 cm polisztirol állagát. Ez pedig adott esetben akár párnafák beépítését jelentheti, amelyek megtartják az OSB lapokat, és nem a polisztirolra esik a terhelés.
      Ha a padlástér járható, teherbíró részét külön nem támasztja alá, akkor szigetelőanyagként ugyan nem pontszerűen terhelhető, de terhelhető, tehát lépésálló polisztirol beépítésére van szükség. Természetesen ekkor a lépésálló polisztirol táblákra kerülő OSB lapot hozzá is lehet ragasztani a polisztirolhoz, de ezzel már házilagosan padlapot állít elő. Ebben az esetben pedig a ragasztás minősége és a padlás szigetelés terhelhetősége a fontos. Ennek a minősége pedig attól függ, hogy milyen anyagokat használ, milyen minőségű munkát végez, és milyen terhelést fog kapni a járható padlástér szigetelés.

  75. V.Jani

    Tisztelt Dalos-blog!

    Padlásfödém szigetelésre készülök. A padlás betontálcás kialakítású, és a betonrétegben valamennyi hungarocel réteg is van kb. 3-5 cm. A szigetelőanyag amit választottam Knauf Nautroll pro 039 2*150mm-es rétegben tervezem lefektetni. A szigetelést részben járhatóvá akarom később tenni fagerenda és OSB lap használatával kb. 1m-es sávban hosszában a padláson. A kérdésem az lenne, hogy indokolt-e a párazáró fólia használata a szigetelés alá és ha igen a betonra hogyan rögzítsem, hogy ne gyűrődjön és az illesztések is normálisak legyenek. A házat legalább egyszer naponta rendesen átszellőztetjük de ha otthon tartózkodunk napközben is akkor többször is. Ruhaszárításra is rendesen odafigyelünk és egy páramentesítő készüléket is használunk olyankor. Segítségét előre is köszönöm!

    Üdvözlettel: V.Jani

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves V. Jani
      Távolból, helyszíni felmérés nélkül teljes biztonsággal követhető javaslatot nem fogok tudni Önnek adni. Azt írja, hogy a padlás betonfödémében már van 3-5 cm vastag polisztirol. Amikor ezt beépítették, akkor ennek a hőszigetelő képességét már meg kellett védeni a felszálló párától. Ha ez megtörtént, akkor újabb páravédő rétegre már nincs szükség.

  76. Garamvölgyi Tamás

    Tisztelt Dalos-Blog! Tanácsot szeretnék kérni,szigeteléssel kapcsolatban, Új építésű családi ház födém szigetelésével kapcsolatosan, “E” gerendás födém beton béléstesttel,6cm betonnal a tetején,erre mit ajánl,egy kis részét szeretném járhatóvá tenni. Köszönettel Tamás

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Garamvölgyi Tamás:
      Nem ismerem az Ön döntési szempontjait, ezért konkrét szigetelőanyagot és márkát nem ajánlanék Önnek.
      A padlás szigetelésére az üveggyapot és a kőzetgyapot is megfelelő. Elsősorban a jó minőségű kőzetgyapot szigetelő lemezeket ajánljuk, megfelelő vastagságban (legalább 20 cm), lehetőleg 2 rétegben, kötésben lerakva. Ár/érték arányban azonban az üveggyapot jobb választás lehet, csak nehezebb vele dolgozni.
      A járható rész kialakításakor is lehet többféle megoldásban gondolkodni. Itt is az az elsődleges kérdés, hogy viszonylag kevés munkával jó minőségben, és ezért több pénzbe kerülő megoldásban gondolkodik, vagy inkább több munkával, de alacsonyabb anyagköltséggel szeretné kialakítani a padlásfödém járható szigetelését. Az Austrotherm padlap lemezeivel könnyű dolgozni, de az áruk meglehetősen borsos. Ugyanezt a célt el lehet érni üveggyapot és kőzetgyapot párnafák közé rakott lerakásával és deszkázással illetve OSB lapos lerakásával. Itt a kivitelezés azonban odafigyelést, szakmunkát igényel.

  77. Nagy Gábor

    Tisztelt Dalos-Blog!

    A padlásfödém szigetelést szeretném korszerűsíteni. 2002-es építésű YTONG házat vettünk melyben a fagerendázat felett lambéria van. A rétegrend alulról felfelé jelenleg: 19mm-es lambéria, fólia (nem tudom egyenlőre pontosan milyen), Therwoolin 10cm, OSB lapok. A padlást szeretném tárolásra használni a jövőben. Érzésem szerint azonban jelenleg nagy a hőveszteség a födém irányába. A tetőtér beépítettlen, a tetőszerkezet jó állapotban van. Tehetem az újabb réteg üveggyapotot közvetlenül az OSB-re vagy mi a helyes módszer/rétegrend ebben a helyzetben. További 10-15cm üveggyapotra gondoltam de szeretnék szakértő segítséget kapni.
    Előre is köszönöm! Üdvözlettel, Gábor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Gábor
      Ha nem nedvesedik a Therwoolin, akkor az újabb réteg üveggyapot szigetelés mehet akár az OSB-re is.
      De hogy az OSB-re rakott újabb réteg üveggyapot szigetelés adja a jobb padlásszigetelést vagy pedig jobb lenne inkább az OSB lapokat felszedni, és úgy lerakni az újabb réteg szigetelést, ezt csak egy szakember helyszíni felmérés alapján tudja Önnek megmondani.
      Az is fontos kérdés pl. hogy az OSB lapok mostani rögzítése el fogja-e bírni a tárolás terhét, és ezen ki lehet-e alakítani az újabb szigetelő réteg tárolást elbíró szerkezetét?

      1. Nagy Gábor

        Tisztelt Dalos-Blog!

        Nagyon köszönöm a válaszát! Egy rövid kérdésem lenne még: üveggyapot vagy ásványgyapot esetleg kőzetgyapot megoldást javasolna? 18-20cm-es plusz rétegen gondolkodom mert szeretném ezt a problémát egyszerre és egy körben megoldani.
        Üdvözlettel, Gábor

        1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

          Kedves Gábor
          Gyakorlatilag bármelyik jó lehet. Nem tudnám bármelyiket is javasolni a másikkal szemben. Esetleg annyit tennék hozzá, hogy én valószínűleg nem váltanék szigetelő anyag fajtát.

  78. Péter

    Kedves Dalos-blog!

    Családi házunkban a gyerekszoba és hálószoba észak-keleti elhelyezkedésűek, ráadásul sarokszobák, ebből adódóan télen ezek hűlnek le a leghamarabb. Azon gondolkoztam, hogy mennyire hatékony, ha első ütemben a padlásfödém észak-keleti felét szigetelném csak le, a korábban említett szobák felett. Ezt úgy tenném, hogy a szigetelés 1-1,5 méterrel túlnyúljon a szobákon. (Nemrég vettük meg a házat és elég sok mindenre kell költeni, ezért gondolkoztam egy ilyen takarékos megoldáson, a padlásfödém második felét 1-2 éven belül szigetelném le).
    Találkoztak már ilyen megoldással?
    Ha így csinálnám nem alakulna ki hőhíd a nem szigetelt-szigetelt rész között? A padlásfödémben van egy hungarocell réteg, de félek, hogy valahol kicsapódna a nedvesség és bepenészesedne.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Péter
      Nem igazán szerencsés ez a félmegoldás, mert hőhíd akkor és ott alakul ki, ahol a két anyagréteg együttes hőszigetelő képessége között különbség van. Ön pedig ezzel a megoldással a szigetelt terület hőszigetelő képességét növeli, miközben a mellette lévő padlástér hőszigetelése változatlan marad. Tehát igen, a szigetelt-nem szigetelt rész találkozásánál hőhíd fog kialakulni.

  79. Robi

    Tisztelt szakértő!

    Adott lenne egy családi ház melyen külső falszigetelés megvan, viszont födémszigetelés nincs!
    A födém betongerenda+betonkefni.( Nem beépített)
    Olvastam itt erről a pára/ penész dologról. Ebben az esetben hogyan lehetne megoldani a szigetelést? Gondolok itt a párazárásos problémákra. Mert ugye a betongerendában már van légrés. Ez elegendő a pára távozására? Elegendő lenne csak egyszerűen lefedni a födémet a gyapottal?
    Nyílászárók fából vannak és nem is szeretném műanyagra cserélni, az a véleményem hogy annyi szellőzés kell.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Robi
      Igen, a betongerendában van légrés, de ez szellőző légrés? Tehát az ott összegyülő pára el tud távozni? Mert, ha nem szellőző a légrés, akkor a pára a hőmérséklet csökkenésére nem eltávozik, semmi kárt nem okozva, hanem ki fog csapódni, ami nedvesedést, penészedést okozhat.
      A nedvesedés, párazárás, szellőzés problémáját a leghatékonyabban a lakás szellőzésének a megfelelő kialakításával lehet megoldani. Mert ha a lakásban keletkező pára a mennyezeten át távozik, akkor hiába tesz a padlásfödém alá párazáró fóliát. Ezzel ugyan megvédi a szigetelőanyag hőszigetelő képességét, de a párazáró fólia által felfogott pára, megfelelő szellőzés nélkül kicsapódik, és visszacseppen a födémre. Ez nedvesedést, penészedést okozhat.

      1. Robi

        Értem.
        Sajnos nem voltam még fent a padláson. Ez egy vásárolandó ház lenne.
        A ház 95-ben épült, az akkori építési szokás szerintem az lehetett, hogy a betongerenda/kefni végek nincsenek szabadon.
        Szerintem ott valami betonkoszorú lehet amire a szelement rakták és rá a tetőt. Ergó véleményem szerint nincs szabadra engedve a kefni vége. Így akkor a ház szempontjából lehet többet ártanék a födémszigeteléssel amennyiben nem oldom meg a szellőztetést. Mert így, hogy az oldalfalak szigetelve vannak pillanatnyilag nincs penészedés, és a fűtésszámla sem tűnik nagyon magasnak.

  80. Offra Attil

    Kedves Dalos-blog!

    Családi házunk födém szigetelésén gondolkodom, de persze a mi esetünk is egyedi. A ház egy szintes utólag hozzáépített, így a födém kialakítása is kicsit eltér. A régebbi épületrésznél még döngölt föld van a gerendák felett, az újabb részen, szerintem üveg gyapot, ezt nem tudom megállapítani ránézésre. A kérdésem az volna hogy a döngölt föld felületnél hogyan tudnám megoldani a szigetelést? A legjobb megoldás a visszabontás és teljes újraszigetelés lenne a legjobb megoldás?
    Köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Offra Attil
      Így látatlanban nem tudom megmondani, hogy mi lenne a legjobb megoldás. A legjobb megoldásra helyszíni felmérés alapján tud megbízható javaslatot tenni egy tapasztalt szakember.
      Nem biztos, hogy szükség van a teljes visszabontásra. Ha jelenleg minden rendben van a padlással, akkor nem feltétlenül szükséges ez.

  81. Végh István

    Kedves Dalos-blog

    Van egy vegyes falazatú házam, amit nem lakom, de elekezdtem felújítását, jelenleg a mennyezetet allítjuk vissza eredetire látszó bárdold gerendák, és felette deszka takarásba felszögelve. Kérdésem az lenne, hogy szeretném sárral felülről szigetelni mint ahogy régen is szokták,hogyan kivitelezzem gondolok itt párazáró fóliára, sár vastagság, mivel keverem a sarat, egyszerre felhuzható e mind az egész réteg (20cm) vagy 2 rétegben, gondolok itt a nedves súly miatti terhelésre. Elég e a 20cm sár? Nem lakom jelenleg pálinka főzésre használom, meg borospince funkciója is lesz, de nem tervezem a huzamosabb lakást benne. A válaszát előre is köszönöm
    Üdv Végh István

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Végh István
      Természetesen egyszerre felhúzható a teljes 20 cm-es réteg, és természetesen a gerendákat a padolás megszáradásáig stabilan alá kell támasztani, mert enélkül meghajlanak.
      Az épület szellőzésétől függően kell a rétegrendeket kialakítani. Gondolok itt arra, hogy a sárral padolt födémek alatt régen sem használtak párazáró fóliát. A vályogfal jól szellőzik, nem penészedik, ezért a padolás alá sem ajánlatos párazáró fóliát rakni.
      A sarat, pontosabban az agyagos és homokos földet pedig apró szalmával vagy törekkel és vízzel keverték nagyapáink. Gyakorlatom ebben azonban nincs, úgyhogy erre a válaszra azért ne alapozza a födém padolását.

  82. Rajda Margit

    Tisztelt Dalos-blog!
    Köszönet a lehetőségért – átolvastam az engem érintő kérdés-válaszokat: sokat tanultam. A válaszadó sokoldalúan ad szakszerű korrekt választ, /amennyire lehet a helyszín nélkül/ minden kérdezőnek és: nem “üzleti oldalról” közelítva,ahogyan szokott a forgalmazó cégeknél.Vályogházam: 40 cm-es 50 éves kőporos….75 cm téglaalap – falak alatt még az eredeti bitumenes szigetelés – öregszik. Vizes környezet: 1 m-re a talajvíz. Betonjárdákat tettünk le körbe lejtéssel…új csatornák, melyeket a 8 m-re lévő derítőbe, ill. a ház mellett /saroktelek/létesített /önkormányzat/ szakszerű vízelvezető árokba vezettük.10 éve lakatlan volt, penész egy szem se. Itt-ott vizesedés nyoma -sókicsapódás.Beton nem volt a házban: mi tettünk: 5 cm vasalt, erre teknőszigetelés,majd 8 cm beton.Erre burkolatok: mázatlan gres, ill. nataúr szalagparketta.72 %-on állt költözéskor -dec.22./ a pára, jelenleg 60 körül.Szellőztetés napi 1x -most a hideg miatt -kereszthuzat.Napi gázfogyasztás 5 napja: 11 m3/átlag.Nappal 19.5 C, éjjel 16.5 C-re állítva. 56 nap alatt fogyasztás 566 m3.Hóesésnél láttam: csak az én házamról olvad le azonnal -pedig csak öreg vályogházak vannak körülöttem.Ez a helyzet a járdámnál,nem kell lapátolni a ház mellett.Ez nem bíztató.A padlásfödém beteg: rések vannak rajta,akik fent voltak, nem örültek.Saralt…de valaki azt mondta: lenézett egy résen: és úgy látta:kettős födém./Akkor talán nem szökne a hő?/ A rétegrend egyértelmű az eddig olvasottak alapján:Párazáró, hőszigetelés-páraáteresztő. De: hány cm legyen: 20-ra gondoltam, de nem lesz túl sok a ház egyéb részeihez viszonyítva: ablakok is /kettő kivétellel,melyek nagyon öregek voltak/régi “német” gerébtokos,de jól karbantartva,beillesztve…? Két céget kérdeztem: paplant küldenének…de ez.látom,nem javasolt,inkább lap./Előző vályogházamban is ezt tettem 0.39-est/ Továbbá: egy folyosót építettek be régen, itt 30-as a fal, /tégla/,ill.ennek folytatásaként egy 6,5 m2-es 220 cm belmagasságú helységet,melyet hálóként használok. Itt mindig 1.5 fokkal hidegebb van a 30 cm vályogfal miatt.Érdemes-e ezt a kis szobát külön szigetelni -okozhat-e utólag gondot a hőhíd – a vele összenyíló folyosót alig fűtjük-nem használjuk….
    Köszönettel:

    Rajda Margit

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Rajda Margit
      Örülök, hogy tudtam segíteni, és köszönöm elismerő szavait.
      A padlás szigetelésre a 20 cm vastag hőszigetelés általában nem sok. A meleg levegő elsősorban felfelé szökik, ezért általában egy négyzetméterre vetítve a padláson át szökik meg a legtöbb meleg.
      Ha jól értem, akkor nem szigeteltek a homlokzati falak, ezért a 20 cm vastag padlás szigeteléssel bizonyára a padlás jobban szigetelt lesz, mint a homlokzati falak. Arra azonban, hogy mennyivel, és hogy nem lesz-e túl sok, csak műszeres hőtechnikai vizsgálat tudna választ adni.
      A vályogfal jól szellőzik, ezért általában ezzel a párásodás miatti nedvesedés, penészedés miatt kevesebb gond van, mint más kevésbé jó páraáteresztő falazatoknál.
      Ha a hálószobát használja kitüntetetten, és ennek a hőmérséklete, hőszigetelése fontos, akkor érdemes lehet a szobát akár külön is szigetelni. A hálószoba külön szigetelésével hőhíd mindenképp keletkezik, de az máris van a 30 illetve a 40 cm vastag falak találkozásánál. A 30 cm vastag fal hőszigetelésével ezt a hőhidat még csökkenti is. Persze, ha ezt vastagon hőszigeteli, akkor pedig fordított irányban lesz hőhidas a két falszerkezet találkozása.
      Arra azonban, hogy a kis szoba külön szigetelése miatti hőhíd okozhat-e gondot, helyszíni felmérés nélkül felelőtlenség lenne bármit is mondani.

  83. Tóth Sándor

    Tisztelt Cím!

    Most jutottunk el odáig, hogy a padlásfödémet utólag szigetelném. Ez egy tetőtér beépítéses ház, a ferde síkok szigetelése a héjazat csere során megtörtént kőzetgyapottal a szarufák között, most tehát a padlásfödém következik. A padlás nem lesz járható felületű, A mennyezet meglévő jelenlegi rétegrendje a következő: gipszkarton, hungarocel, filc anyag, majd a padlás felől 1,5 cm vastag pozdorja szerű fa lap. A padlás felől erre tervezek további szigetelést közetgyapotot lerakni, pl, URSA Premium Performance 10 cm-es tekercsben kaphatót, mint említettem a padlás nem lesz járható. Kérdezem, hogy ez a megoldás megfelelő-e, vagy kell-e még valahova esetleg fóliát is lerakni, a cserép alá került elhelyezésre tetőfólia.

    Véleményét előre is tisztelettel köszönöm. T. Sándor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Tóth Sándor
      Nem biztos, hogy pontosan értem. Azt feltételezem, hogy a tetőtér padlását szigetelné utólag.
      Gondolom, hogy a tetőtéri szoba szellőzése megfelelő, illetve a jelenlegi padlás rétegrendben a gipszkarton feletti hungarocell szigeteléssel nincs probléma. Vagyis nem vizesedik.
      Ha ez így van, akkor várhatóan a felette elhelyezett újabb szigetelőréteg, a kőzetgyapot nedvesedésétől sem kell tartani. Ha viszont a hungarocell nedvesedik, akkor az egész rétegrendet, illetve a padlásszoba szellőzését érdemes átgondolni.
      A padlásra lerakni tervezett kőzetgyapot szigetelést felülről érdemes valamivel, pl. üvegfátyollal, geotextiliával vagy valami mással megvédeni a porosodástól.

  84. Beck Viktor

    Tisztelt Dalos blog !

    Beck Viktor vagyok. Egy 1975- ben épült családi ház padlásterét szeretnénk szigetelni.
    A födém gerenda, betontálca salak és egy felső réteg betonból áll kb 20-40 cm vastagság.
    A padlástér nem lesz beépítve, 4 db bukó / nyíló ablak van a tűzfalakon, szellőzés megoldott.
    Viszont a mennyezetre belülről a szobákba is tervezzük a hungarocell felragasztását 2-5 cm hogy szép ( repedések eltüntetése stb… extra hőszigetelés ) legyen a mennyezet.
    Ebben az esetben kell-e párazáró fóliát a padlásra teríteni ? a ház falai kivülről 10 centi grafit szigeteléssel lesz megcsinálva, padlásra melyik praktikusabb? hungarocell vagy közetgyapot?
    Válaszát, segítségét előre is köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Beck Viktor
      Ha a családi ház szellőző rendszere nem lesz úgy megcsinálva, hogy a padláson keresztül ne távozzon a lakásból pára, akkor érdemes párazáró fóliát a padlásra teríteni. Azt viszont látni kell, hogy ha nincs szellőző rendszer, akkor a meleg, páradús levegő elsősorban felfelé száll.
      Ugyanis a belső térben, a mennyezet belső oldalán, még elég meleg lesz a levegő ahhoz, hogy a mennyezetre rakott hungarocellben még ne csapódjon ki a pára. A felszálló pára azonban padlástérbe jutva már lehül annyira, hogy ott bizony ki fog csapódni az ott lévő szigetelő anyagba. Ekkor pedig ez a nedvesedés pedig rontja, ronthatja a padlásszigetelő anyag hőszigetelő képességét.
      Persze a párazáró fólián kicsapódó és a padlásra visszacseppenő pára pedig nedvesíti a padlást, és az sem jó. A hőszigetelést, és annak rétegrendjét tehát mindig a lakás szellőző rendszerével együtt érdemes kialakítani.

  85. Kovacs Zoltan

    Tisztelt Dalos Blog!

    A padlasunkat szeretnenk szigetelni, de a retegrendel kapcsolatban vannak ketelyeim. Stukaturos fodemunk van a padlas jarofelulete sarral tapasztott. 30cm kozetgyapot szigetelest tervezunk, de abban nem vagyok biztos, hogy szukseges-e parazaras a szigeteles es a sarreteg koze. Mert velemenyem szerint a kozetgyapot az a lakoter felol nem tudna parasodni, mert a parat az agyagreteg felfogja, igy felesleges a parazaras.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Kovács Zoltán
      A vályogfalnak nagyobb a páraáteresztése, a nedvességforgalma mint a téglafalnak. A padlás járófelülete sárral tapasztott. Döntse el Ön, hogy ennek inkább milyen a páraáteresztése, ha keletkezik a lakásban pára, és az a padláson át távozik.
      Abban azonban igaza van, hogy a kőzetgyapot valóban jobban átereszti a párát, mint a polisztirol. Abban is, hogy ha a lakás szellőzése, szellőzőrendszere olyan, ami biztosítja, hogy ne a padláson távozzon a lakásban keletkező pára, akkor valóban nincs minek kicsapódnia a padlásra utólagosan fektetett kőzetgyapot szigetelésben.

  86. Lévai Sándor

    Tisztelt Szakértő!
    Nagyon sok kérdés-választ végigolvastam.
    Kiemelten hasznosnak ítélem blogjukat!
    A padlásterünk lakhatóvá tételét tervezzük.
    A födém betontálcás, salakfeltöltéssel, rajta pár cm beton borítással.
    Ez jelenleg be van borítva 20cm üveggyapottal. (Ideiglenes).
    A szarufák között még nincs szigetelés, de a szarufák tetején (a cserepléc alatt) a teljes tető alumínium lemezzel van burkolva! (Már így vettük).
    A tervezett tetőtéri szobák nem állandóan lennének használva, így téli fűtésük sem lenne állandó!
    Kérdesem az lenne, hogy ilyen esetben mi a jó megoldás (lépéshang szigetelés és fűtetlen időszakban hőszigetelés megoldására a tetőtéri padozatnál)?
    Továbbá kérdés a szarufák között kialakítandó szigetelésbe mennyire zavar bele a szarufák fölötti aluminium lemez borítás (pára áteresztés-párazárás probléma)?
    Esetleg az alulemez borítás miatt ott speciális megoldást kell alkalmazni?
    A lakott alsószint szellőztetése megoldott, a ház kívülről hőszigetelt, penészedés nincs.
    Köszönettel.
    Lévai Sándor

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Lévai Sándor
      Tökéletes megoldás ilyen esetben nemigen van. Különösen nehéz úgy megoldást javasolni, hogy nem ismerem az Önök fűtési szokását, illetve a padlástér lakótérként és nem lakótérként történő használatának arányát.
      A padlástér beépítéséhez statikus szakvéleményére van szükség.
      A padlástéri szobák időszakos használatakor a legjobb megoldás kiválasztása leginkább attól függhet, hogy a fűtési időszak milyen arányában használnák fűtött lakótérként a tetőtéri szobákat? Minél nagyobb arányban, annál inkább a lépéshang szigetelés funkciója kell, hogy érvényesüljön a szigetelésnek. Minél kisebb mértékben, annál inkább a záró padlásfödém szigetelés.
      Mindenre tökéletes megoldás nemigen van. Persze a lépéshang szigetelésre használt anyag is lehet minél vastagabb, és akkor annak hőszigetelés funkciója is jobban érvényesülni fog. De persze a lépéshang szigetelő nem a legolcsóbb hőszigetelő anyag. Ha hosszú a tetőtéri szobák nem lakótérként történő használati időszaka, akkor ideiglenes szigetelési megoldásban is lehet gondolkodni.
      Az alumínium lemez burkolás problémáját pedig a tetőtéri szobák megfelelő szellőzési rendszerének a kialakításával lehet a leginkább ellényegteleníteni. Ha megfelelően fog szellőzni a tetőtéri szoba, akkor nem az alumínium lemezen fog kicsapódni a lakásból eltávozni akaró felszálló pára. A tetőtéri szobák szellőztetését ugyanolyan jól meg kell oldani, mint a lakott alsó szinten, és akkor várhatóan nem lesz gond a tetőtérben sem. Ez azonban a tetőtér pontos felmérésén, és a kivitelezés minőségén fog múlni.

  87. Norbert

    Tisztelt dalos-blog!
    Új építésű családi házban,a gipszkarton álmennyezet fölé 5centis hungarocell lett ragasztva a födémhez(beton gerenda,kerámia béléstest).A födémen 5centi beton van,a padlástér járhatósága miatt ami nincs beépítve,tároló helységként funkcionál…A kérdésem az lenne,hogy keletkezhet páralecsapódás?Ezáltal vizesedhet a hungarocell?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Norbert
      A pontos válaszhoz azért ismerni kellene a családi ház szellőzési rendszerét, az Önök fűtési szokásait és a páraviszonyokat.
      Valószínűleg azért nem vizesedik a hungaroccell, mert a közvetlenül a mennyezethez ragasztott 5 cm-es hungarocell nem olyan vastag szigetelés, hogy az ezen áthaladó levegő annyit hüljön a gipszkartonon és a vékony szigetelőn áthaladva, hogy a födémen kicsapódjon és visszacseppenjen a hungarocellre. Elégtelen szellőzés és páradús levegő esetén azonban akár még ez is előfordulhat.
      A családi ház szellőzése a lényeges.

  88. Balán Lajos

    Tisztelt Dalos Blog! A nyolcvanas években épült házat vettem, ami 30-as poroton téglával épült, beton bélés testtel, és a padlástér vékonyan betonozott. A pdlástér beépithetőségét szeretném megtartani, de addig is höszigetelném. A régi tulajdonos elteritett kb. 5 cm vastag közet gyapotot, amit én összetekertem, és kiraktam a széleire ahol böven 15 cm-es réteg alakult ki, de a közepét szeretném járhatóvá tenni, és esetleg késöbb beépiteni, és ezért ide vásároltam 10 cm-es eps 100-t, amit szeretnék lebetonozni (5cm). A ház külső poroton falaira eps 80 10cm-es höszigetelés kerülne. A kérdésem, hogy milyen foliákat használjak az eps 100 alá , ill. fölé, és a közetgyapot alá ami nem lesz járható, egyáltalán jó az elképzelésem? Üdvözlettel várom válaszát.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Balán Lajos
      Ha Ön egy 80-as években épült családi ház padlásterének beépíthetőségét szeretné megtartani, és ezért most a szigetelést szeretné lebetonozni, akkor ehhez kérem kérje statikus szakvéleményét.

  89. Balán Lajos

    A statikus véleménye azért kell, mert az 5cm-es beton nagyon megterheli a födémet? A foliáról mondana valamit, hogy milyen rétegrendet alkalmazunk? Köszönettel várom választ. Üdv. Balán

  90. Kovács Tamás

    Tiszteletem,

    Tetőtérben a térdfalba tennék ablakot; a talpszelemenek szélei 50*40 cm széles betonozott “oszlopra” vannak felültetve, ahol összekapcsolódnak, nincs áthidaló külön. Statikailag nincs gond, viszont az lenne a kérdésem, ha a 1,50 méter magas térdfalban tennék egy 1,70 m széles ablakot ezt hogy célszerű megoldani?

    1. Szelemen 20*20 cm-es, maga az ablakprofil legyen 8-10 cm. A szelemenhez rögzíthető az ablakprofil? A másik kérdés, hogy a párkányt, hova célszerű rakni. Mostani fal 38 cm széles, vagyis még lesz 20 cm kb. Azt is jó lenne tudni, hogy a szelement a 20 cm magas felületen (ami belóg a tető alá) mivel tudnám kívülről szigetelni. Vakolható hungarocell jó megoldás? Mik a lehetőségek? Jelenleg egy a 38 cm-es tégla hátulsó felére van egy sor tömör tégla felállítva és vakolva, mely “leesik” ha kibontom a téglafalat.

    2. Párazáró fóliát hogy kell feltenni? Van 12 szarufám, közötte a tetősíkban ablakok, vagyis körbe kell dobozolni. Több megoldást hallottam már, de… Tűzőgépnél nem árt, hogy lyukasztva lesz a fólia? Ahhoz létezik külün szegőszalag, amivel lerögzítem a kilyukasztott részt? Másik, amit javasoltak a kétoldalú ragasztú, illetve tubusos ragasztó. A tűzfalhoz hogyan kell szakszerűen rögzíteni? Fel kell hajtani vagy ragasztani vagy léccel? Külön gond, hogy pont a szélén van a szarufa, ilyenkor mi a helyzet? Tűzfalnál kétoldalt vakolt téglafal van, viszont a felfele emelkedő tetőnél még kialakiításra került egy betonkoszorú 13 méter hosszan. Az a legmagasabb pont, amihez szintén rögzítenem kellene, de hogyan és mivel?

    Párazárásnak milyennek kelll lennie? Sokan azt mondják, hogy 50 cm-enként ragasztanak, ezt nem is értem, hogy akkor hogy fog működni. Miért nem folyamatosan, lehető leglégmentesebben célszerű ezt végezni?

    Utolsó (ezredik) gondom, hogy belső oldalni párazáró fóliának mit javasol. Többen ajánlották, agrofóliát vagy mezőgazdasági fóliát, nem győzött meg. Nem masszív és könnyen szakad. A fólián biztos nem akarok spórolni.

    Szakszerű válaszait előre is köszönöm!

    M.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Kovács Tamás
      Elnézését kérem. Azt gondolom azonban, hogy kérdéseinek a megválaszolása helyszíni felmérés nélkül meghaladja a Padlásfödém szigetelés utólag blog cikk kereteit.
      Ezekre a kérdésekre egy szakember helyszíni felmérés alapján tudna Önnek megbízható javaslatokat adni.

  91. Nagy Miklós

    Tisztelt Uram!
    Szeretném a segítségét kérni az alábbi témában.
    Kb 60 éves, fa födémes házunk padlását szigetelni szeretném kőzetgyapottal a gerendák között. A födémről leszedtem a tapasztást és a deszkázatot, a gerendákat lekezeltem.
    Fölső részre osb lapot szeretnék.
    Az alsó lakóteret gipszkartonozni szeretnénk, függesztett állmennyezet lesz. 30 cm-el eresztem le a kartont.
    A kérdésem az lenne, a párazáró fóliát hová tegyem? Egyáltalán kell-e használnom párazáró illetve páraáteresztő fóliát.?
    Szeretném tudni a technológiát, hogy a munka jól sikerüljön:)))
    Köszönettel és tisztelettel várom válaszát.
    Üdvözlettel: Nagy Miklós

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Nagy Miklós
      Ha a ház szellőzési rendszere jól ki van alakítva, és a lakásban keletkező pára nem a padlás felé távozik el, akkor nem szükséges párazáró fóliát használni.
      Ha viszont nem így van, akkor a hőszigetelésre használt kőzetgyapot hőszigetelő képességének megőrzésére biztonságképp érdemes a kőzetgyapot alá párazáró fóliát rakni.
      A kőzetgyapot felé páraáteresztő fóliát szoktunk rakni. Ennek azonban leggyakrabban csak a szigetelő porosodás elleni védelme a feladata, ezért erre a páraáteresztő fólia helyett például geotextilia is jó lehet.

  92. Zoltán

    Tisztelt Dalos Blog !

    Mostanában vásárolt tetőtér beépítéses családi házam födémjét szeretném leszigetelni.
    A tetőtér és földszint között betonpanelok vannak, de a tetőtér fölött csak a fogópárokra rögzített gipszkarton.
    A fogópárok alatt lécre rögzített gipszkarton van , szigetelés, párazáró fólia nincs.
    Korábban olvasottak alapján 2 megoldás között hezitálok.

    1. verzió :

    Új gipszkarton mennyezet készítése. Rétegrend alulról fölfelé :
    -gipszkarton
    -párazáró fólia
    -10 cm Airrock LD a fogópárok alá ( hőhíd miatt)
    -15 cm multirock a fogópárok közé
    – felül nem akarom lezárni a szigetelést ( nem lesz járható a padlás)

    Ebben az esetben 2 dilemmám van:
    1. Feleslegesen alakítok ki új gipszkarton mennyezetet ( + költség) – mivel másképp is lehetne ( 2. verzió)
    2. A párazáró fólia közvetlenül érintkezne a gipszkartonnal- tartok a vizesedéstől – ebben az esetben jobb lenne légrést hagyni a fólia és gipszkarton között – ha igen mennyit?

    2. Verzió :
    Meghagynám a mostani gipszkartonos födémet és a fogópárok fölé párazáró fóliát tennék és arra tenném rá 2 rétegben, megfelelő átfedéssel a 15 cm multirockot és 10 cm Arirock LD-t. Így lenne 15 cm légrés a párazáró fólia és a gipszkarton között + nem kellene újra gipszkartonoznom a födémet.

    Melyik megoldás a jobb, melyiket javasolja?

    Illetve még az lenne a kérdésem hogy szabad e EPS-t rárakni kőzetgyapotra ( szellőzés miatt) ? Elfekvőben van 5 cm-es EPS-em és elgondolkodtam hogy az említett 25 cm kőzetgyapot tetejére még rátenném, hogy még inkább javítsam a hőszigetelést.

    Köszönöm!

    Üdv,

    Zoltán

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Zoltán
      A két megoldás azért nagyrészt hasonló. A 2. megoldás talán azért lehet jobb az elsőnél, mert ott van a 15 cm-mes légrés. Arra azonban figyeljen, hogy a levegő járását, a szellőzést tényleg biztosítani kell, ahhoz hogy a távozó pára ne kicsapódjon a párazáró fólián, és lecseppenjen a gipszkartonra, hanem kiszellőzzön, eltávozzon. Légrés ide, légrés oda a levegő járása, a szellőzés a fontos.
      A szigetelőanyag alá tett párazáró fóliának a lakásból felfelé távozó pára megfogása a célja. Elvileg tehát ezen már minimális páramennyiség juthat át csak. Tehát nem szabadna akadálya lenni a kőzetgyapot és EPS akár együttes alkalmazásának sem.
      A valóságban azonban a kőzetgyapot sokkal jobb páraáteresztő, mint a polisztirol, ezért én nem raknám egymásra a kettőt. Nem is gyakran történik ez meg, ezért nagy gyakorlati tapasztalat sincs erre. Még egyszer hangsúlyozom azonban, hogy ez alapvetően a lakásból felfelé, a padláson át távozó pára mennyiségétől függ. Ami persze összefüggésben van a padlástéri szoba szellőzési rendszerével is.

  93. Pál András

    Kedves DalosBlog!

    Nagyon hasznosak az információk, amiket leírnak. Így előre is köszönöm a válaszukat is. Lassan 5 éve vettünk egy házikót, aminek falait leszigetelték, födémet is. Födém szigetelésnél azt tapasztaltam, hogy a szigetelés (10 cm kőzetgyapot), és a fekvő szarufák között akár centis rések is vannak. Tervben van, hogy erre még szigetelnék, üveggyapottal. Problémát jelent-e az, hogy ezekre a fekvő gerendákra is rá teríteném a szigetelést? Szerencsére, a meglévő szigetelés alatt van már párazáró fólia is, ezzel nem kell úgymond foglalkoznom. A párazárónak a fekvő szarufák alá be kell mennie, vagy elég csak közöttük leterítve lennie?
    A ház egyik oldalán dupla gerenda van a padlás “szélén” közöttük kb 20-30 cm térrel,a hova viszont nem kerül szigetelés. Az alatta lévő beltéri falon jelentkezik penészesedés, én azt gondolom ennek ez az oka, Önök szerint is? Azt sem értem, oda miért kellett a dupla gerenda.
    Házunk egyik oldala vályog (de olyan, amit kézi szerszámokkal, de még kézi gépekkel sem bírtak elbontani), arra került polisztirol szigetelőlap (nikecell) 5 cm-es vastagsággal. Ez jelenthet a későbbiekben problémát? Mivel elég vastag a fal, erre már nem tervezünk több szigetelést rakni. Az egész házon amúgy 5 cm szigetelés van, nikecell, de atöbbi fal már tégla. Apropó nikecell: itt nem csak a vastagság számít, hanem a szemcse (“buborék”) mérete is nem? Minnél sűrűbb, annál jobb?

    Köszönöm a válaszokat,
    ÜDvözlettel,
    Pál András

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Pál András
      Egyáltalán nem jelent problémát, hogy az üveggyapot szigetelés egységesen takarni fogja majd a kőzetgyapotot és a „fekvő szarufák”-at is. Éppenhogy ezt szoktuk csinálni a hőhidak hatásának csökkentése érdekében.
      A párazáró fóliának elég akár csak a szarufák között leterítve lennnie, de akkor nagyon pontosan, hézag és légmentesen illeszteni kell minden egyes gerendához, szarufához, mert az esetleges réseken ugyanúgy feljut a pára. Nem ez az általános megoldás, hogy gerendaközönként párazáró fóliázunk.
      Igen, ez lehet oka a penészedésnek.
      Nem jó a vályogfalat polisztirollal szigetelni. Vályogfalra mindenképp a kőzetgyapot ajánlott. Jelenthet problémát a vályogfalon a polisztirol szigetelés, de ha ezalatt az 5 év alatt nem volt gond, akkor remélhetőleg ezután sem lesz.

  94. Pál András

    Tisztelt Dalosblog,
    Még egy kérdés lemaradt:
    Van egy másik ház, aminek még nem megoldott a födém szigetelése. A szigetelés alá, ahogy olvastam itt Önöknél kell párazáró (minden esetben?). Ez lehet olyan párazáró hőtükör fólia, mint amit a padlófűtéshez használnak? Barátságosabb az ára. 🙂

    Üdvözlettel,

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Pál András
      Sokféle termék van forgalomban. A párazáró funkció a lényeges. Így azt gondolom, hogy igen lehet, de azért meg kell nézni a termék leírását.

  95. Elek

    Tisztelt Dalos blog!

    Új építésű háznál fa födém került kialakításra. Az eredeti tervek szerint a 15 cm-es gerendákra keresztbe fektetve 15 cm-es palló szerkezet került volna megemelésként kialakításra, hogy arra járható ritkított deszkázat kerüljön, csak dobozok tárolására, nem lakó funkcióként. Mind a két szerkezetet között (gerenda+keresztbe palló) 15+15 cm-es kőzetgyapot szigetelést terveztünk. Így biztosítva 30 cm-es szigetelést és a fenti palló rétegre terített ritkított deszkázattal a járhatóságot. Alulról gipszakarton szerkezet párazáró fóliával.

    Az ács kivitelező azt javasolta, hogy felesleges a teljes palló szerkezet és a felső deszkázat kialakítása a teljes felületen, mert a 25 fokos tető miatt úgyis csak a belső részeket tudnánk használni tárolásra.

    Ezt elfogadva ő csak a gerenda szerkezetet valósította meg, arra viszont a teljes felületen ritkított deszkázatott tett.
    Így most a 30 cm-es szigetelést csak úgy tudom megoldani, hogy 15 cm a gerendák közé, a ritkított deszkázat alá és a másik 15 cm a ritkított deszkázatra kerül. Így a két 15-cm-es réteg közé bekerül a ritkított deszkázat a teljes födémfelületen.
    Természetesen a gipszakarton felett, a gerandák alatt a párazáró fólia fel lesz rakva.

    Azaz a rétegrend így alakulna lentről felfelé: Gipszkarton, párazáró fólia, 15 cm-es gerenda közte 15 cm kőzetgyapot szigetelés, ritkított deszkázat, 15 cm közeggyapot szigetelés.

    A kérdésem az lenne, hogy nem rontja-e a hatékonyságot, hogy a két 15 cm-es kőzetgyapot réteg nem közvetlenül egymásra, eltolással kerül fektetésre, hanem van közötte egy ritkított deszkázat? Esetleg érdemes-e ezt felszedetni emiatt.

    A hatékonyság mellett nem okozhat-e párakezelési gondokat?

    Válaszát megköszönve.
    Üdv, Elek

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Elek
      A két 15 cm-es szigetelő réteg közötti levegő rétegnek is van hőszigetelő tulajdonsága, de azért bizony jobb lenne a szigetelés közvetlenül egymás feletti elhelyezése. Én bizony felszedném a ritkított deszkázatot.

  96. István

    Üdvözlöm!

    Egy újépítésű ház tetőterének padlását szeretném szigetelni utólag. A tetőtér plafonja alulról felfele a következő rőtegekből áll:gipszkarton, 2.5 cm-es deszka, a szarufák között 20 cm-es üveggyapott,2.5 cm-es deszka zárja a sort.Megjegyezném azt , hogy az üveggyapott alá párazáró fólia nem került, ugyanakkor a lakás szellőztetése rendszeres naponta 2-3 alkalommal történik, sem nedvesedés sem penész nem észlelhető, a padlás szellőzése pedig rendben van.A kérdésem az lenne , hogy utólagos szigetelésként lehetne alkalmazni az Austrotherm padlásszigetelő lapokat párazáró fólia nélkül a deszkára rárakva?

    Köszönettel, István

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves István
      Ha nem nedvesedik az üveggyapot szigetelés, akkor az üveggyapot szigetelés felé minden bizonnyal lehet tenni egy újabb szigetelő réteget utólagosan. Várhatóan azzal sem lesz gond.
      Egyetlen dolgot érdemes megfontolni. Mégpedig azt, hogy az üveggyapotnak azért jobb a páraáteresztő képessége, mint a polisztirolnak. Tehát ha a rosszabb páraáteresztő képességű polisztirol kerül az üveggyapotra, és nem tökéletes a lakás szellőztetése, akkor gondok lehetnek. Az üveggyapot ugyanis jelenleg jobban átereszti a párát, mint ahogy a polisztirol fogja.

  97. Tóth Márk Bálint

    Jo estet.! Olyan kerdesem lenne, hogy a haz belulrol leengedtuk a belmagassagot 20 cmrel, a fodem alul felul be van deszkazva, kicsi sar van meg rajta, ket deszka kozott is van 20-30 cm, uveggyapotott teszunk a padra, se ala se fole nem akarok foliat tenni, cserep alatt van folia. Igy megfelelo lesz?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Tóth Márk Bálint
      Ha megfelelő a ház szellőzése, akkor nem fenyegeti az üveggyapot szigetelést a padláson át távozó pára esetleges kicsapódása.
      Ha pedig nem poros a padlástér, akkor nem fogja felülről belepni a por az üveggyapotot. Ha nem így van, akkor azért érdemes újra végiggondolni a kivitelezés rétegrendjét.

  98. gömze balázs

    Jó napot!A födémet szeretnénk szigetelni ebben szeretnék segítséget kérni!A ház 10×10 kádár kocka csak alsó padlása van ezt szeretnénk szigetelni.Kérdésem az lenne hová milyen fóliát tegyünk és üveggyapottal vagy közetgyapottal csináljuk

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Balázs
      Mindkettő, az üveggyapot és a kőzetgyapot is jó választás lehet. Mi a legfontosabb döntési szempont Önnek?
      A kőzetgyapot jobb minőségű szigetelő. Ár/érték arányban azonban inkább az üveggyapotot érdemes választani. Igaz az üveggyapottal körülményesebb dolgozni.
      Az sem mindegy, hogy járható vagy nem járható szigetelést szeretnének. Persze a kőzetgyapot és az üveggyapot szigetelőből is lehet mindkettőt csinálni.

  99. H. Tamás

    Kedves Szakértő!

    Egy eredetileg nyaralónak épült, de később családiházzá átépített és átminősített házat szeretnék utólagosan szigetelni. Az alsó szinten a falak téglából készültek, a felső szint viszont kizárólag fából (gerendák+lambéria). Ezt a felső szintet szeretném szigetelni, de nem világos a rétegrend és a meglévő állapot miatt sem egyrétemű, hogyan lenne megfelelő a kivitelezés, illetve, hogy milyen szigetelőanyagot lenne célszerű használni. Az érintett felső rész eredetileg már minimálisan szigetelt volt, ennek rétegrendje azonban eltérő, mert 1,5m magasságig még nem éri el a belső fal a tetőt, míg a további 1m ami már befelé “ferdül”, közvetlenül a tető alatt van. Így néz ki a lakótérből kifelé haladva az alsó 1,5m rétegrendje: Lambéria – 5cm Nikecell – Lambéria. A tető alatti rész pedig: Lambéria – 5cm Nikecell – és már jön a tetőszerkezet.
    Az lenne a kérdésem, hogy ezzel mit lehet kezdeni? Párazárót hova tegyük? Le kell-e bontani a belső/külső lambériát és a nikecell szigetelést, vagy maradhat, és a külső lambériára mehet az új szigetelés + a páraáteresztő fólia? Mit kezdjünk a “ferde”, tető alatti résszel, illetve hogyen és mivel lehetne azt szigetelni?
    Válaszát előre is köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Tamás
      A tető alatti rész egy négyzetméterén több hő szökik meg, mint az oldalfali részen.
      A tető szigeteléséhez a szálas szerkezetű kőzetgyapot vagy az üveggyapot jobb választás, mint a nikecell.
      Alapvető fontosságú a tetőtéri lakótér szellőzése, szellőzési rendszere. Ha jó a szellőzés, akkor akár még a tető alatti részhez sem kell feltétlenül párazáró fólia. Biztonságképpen azért ide lehet tenni, az oldalfali másfél méterhez viszont nem kell.
      Ha viszont nem jó a szellőzés, akkor a tető alatti részhez kell a párazáró fólia.
      Fontos az is, hogy milyen mértékű megtakarítást szeretne a hőszigeteléssel. Az 5 cm vastag nikecell szigetelés nagyon vékony. Különösen a hagyományos fehér színű. Még grafitosból is érdemes legalább 15 cm-es vastagságot beépíteni. A hagyományos fehér színű polisztirolból pedig 20, de akár 25-30 cm-es vastagságot. Ha ezt a tető alatti résznél belül rakja fel, akkor nagyon sokat elvesz a szoba belmagasságából. A szarufák közé lenne érdemes beépíteni, ahova jobb választás az üveggyapot vagy a kőzetgyapot. Ekkor azonban bontani kell, és a szigetelőanyag hőszigetelő képességét is meg kell védeni a tetőn esetlegesen becsorgó esőtől és hólétől.
      Az Ön hőszigeteléssel elérendő céljának ismerete nélkül, helyszíni felmérés nélkül szakember nem fog Önnek konkrét, lehetséges megoldást javasolni, mert a padlástérben általában eleve szűk a hely, és a páraviszonyok ismerete is alapvető fontosságú.

  100. Huber Péter

    Kedves Dalos Blog!

    Régi parasztházam födémjét szeretném szigetelni, fa födémről van szó, és a vízszintes tehertartó gerendák közötti rés is félbevágott rönkfával van kibélelve, ezen volt a sarazat. A sarat eltávolítottam és a félbevágott rönkfákat legyalultam, az lenne a mennyezet rá semmit nem szeretnék rakni alulról. Kérdésem az, hogy milyen fóliát, anyagot használjak a rönkfák fölé, amely elválasztja a rönkfákat a kőzetgyapot szigeteléstől, megvédi a kőzetgyapotot, de a pára nem csapódik ki a mennyezeten, Rakjak párazáró fóliát, és akkor a fa mennyezeti gerendázat viseli el majd a párát? Vagy engedjem fel a párát a szigetelésbe és rakjak páraáteresztő fóliát a szigetelés és a gerendák közé mivel a tető ugyanis átszellőzik?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Huber Péter
      Igen, a kérdése és a dilemmája jogos.
      A két lehetséges rossz közül melyik lenne a kisebb rossz. Erre a konkrét helyzet, és a páratechnikai viszonyok ismerete nélkül nem lehet határozottan válaszolni.
      A tető biztosan átszellőzik, ha mondja, de ha nem védi meg a kőzetgyapot hőszigetelő képességét a felszálló és kicsapódó párától, akkor a kőzetgyapotban már ki fog csapódni a felszálló és lehűlő pára. Ez pedig rontja a szigetelő képességét, még akkor is, ha a kőzetgyapot páraáteresztő, és ki is szellőzhet.
      Ha azonban a ház szellőzését megoldja, akkor jó esély van arra, hogy a lakótérben keletkező pára jelentős része nem a mennyezeten át távozik, hanem a szellőzési rendszeren át. Ekkor pedig várhatóan már sem a kőzetgyapot hőszigetelő képessége sem pedig a félbevágott rönkfák állapota sem lesz veszélyeztetve.

  101. Tóth László

    Tiszteletem!
    Nemrég vásároltunk,egy régi,de felújított fafödémes házat. A memnyezete gipszkarton,ami felett párazáró fólia van,felette 15 cm üveggyapot…a padlást szeretnénk beépíteni,ami deszkaborítású,salak tapasztással……a salakot felszedtük,lehordtuk,majd pár nappal később észrevettük,hogy a deszkák penészesek….felszedtük,és lehordtuk azokat is.
    Az lenne a kérdésem,hogy miként szigeteljük a kialakítandó tetőteret.
    Most alúlról úgy néz ki,hogy gipszkarton,párazáró fólia,üveggyapot….és a csupasz gerendák.
    Hogyan folytassuk tovább,ha szeretnénk beépíteni a tetőteret.
    Köszönöm szépen válaszát előre is

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves László
      Ha Önök a tetőteret szeretnék beépíteni, akkor ehhez statikus szakvéleményére van szükség. Az ő szakvéleményétől függ, hogy mit és hogyan lehet kialakítani a tetőtér beépítésekor.

  102. Pálfi Zoltán

    Üdvözlöm! Nagyon hasznosnak tartom a blogját,most végig is olvastam a problémákat,ès az Ön által megadott válaszokat!De!főleg vályog házaknál (a saras szigetelést kicserélőknél), sokaknál felmerült,hogy kell e párazáró, illetve páraáteresztő fólia.Ön azt tanácsolta,ha megoldott a megfelelő szellőzés, akkor nem fontos!Ez mit takar pontosan?Pl:Konyhában páraelszívó, fürdőben ventilátor?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Zoltán
      Igen jogos a felvetése, és ez is a megoldás felé vezető út lehet. Látatlanban nem tudom azt mondani, hogy a konyhában egy páraelszívó, a fürdőben egy ventilátor, mert ez alapvetően függ az adott helyiségben a pára termelődésétől és a szellőzés kapacitásától.
      Úgy fogalmaznám meg a választ, hogy ha a szellőzési rendszer biztosítja azt, hogy a helyiségben keletkező pára nem a padlástér felé fog eltávozni a helyiségből, hanem a szellőzési rendszeren át, akkor nem kell párazáró fólia a padlásszigetelés alá.

  103. Nagy Péter

    Üdvözlöm!

    Lambériát szeretnék tenni közvetlenül a födémgerendákra merőlegesen ami aulról lenne a látszó menyezet, ez fölé tennék 20 cm kőzetgyapot szigetelést, pallóváz közé hogy járható legyen. Ha párazáró fóliát teszek a lambéria és a gyapot közé, akkor nem ott fog felgyűlni a pára és tönkreteszi a lambériát? Persze igyekszünk szellőztetni, de ha mégse sikerül mindig, akkor baj lehet?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Péter
      Igen, ez a veszély fennáll. A párazáró fólia megvédi a felette lévő szigetelőt a nedvesedéstől, de ha a fólián kicsapódik a pára, akkor az visszacseppen a lambériára, és rongálhatja azt.
      A megfelelő szellőzési rendszer az igazán jó megoldás.

  104. Németh István

    Üdvözlöm,
    95 ös épitésü családi házunk födém szigetelését szeretnénk kiegészíteni. Stukatur födém fólia,salakgyapot,deszka a mostani sorrend ha jól láttam. A szigetelőanyag talán 10cm. Tervünk hogy táblás kőzetgyapotból 10 vagy 20 cm még teszünk a meglévő szigetelésre. Jó elképzelés ez a szigetelő anyag vagy mi az önök meglátása ? Felszedjük a deszkát önök szerint és rá a régi szigetelésre vagy deszka fölé? Fóliát hova érdemes tenni és milyet? A padlás száraz és nem fogjuk használni.
    Padlás alatt egy szoba oldalfala tetőtetes / 45 fokba csapott és lambériával burkolt. Itt a tető és a lambéria közé mennyi és milyen szigetelés legjobb megoldás?( Jelenleg kőzetgyapot táblák vannak a tetőlécre feldrótozva a lambéria és a tetőfólia közé.
    Köszönöm.
    Üdv. István

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves István
      A kőzetgyapot szigetelés jó megoldás a padlásfödémre.
      Én felszedném a deszkát, és a régi szigetelésre raknám az újabb szigetelést.
      A kőzetgyapot szigetelés alá újabb párazáró fólia nem kell, mert az már az eredeti szigetelés alatt van. A most lerakott kőzetgyapot tetejére valamit tennék a porosodás ellen, pl. geotextiliát.
      A tető és a lambéria között a kőzetgyapot szigetelés jó megoldás. Tennék 20 cm vastag szigetelést.

  105. Andrea

    Üdvözlöm! Padlásfödémet szeretnénk szigetelni. A födém betontálcás 15-20 cm kohósalakkal
    feltöltve. Ki kell szedni a salakot?
    Vagy maradhat? Veszélyes? Mi lenne a szigetelés megfelelő folyamata? A padlást nem szeretnénk tárolásra használni. Segítő válaszát előre is köszönöm!
    Üdv:Andrea

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Andrea
      Olyan kérdést tett fel, amire egyértelmű választ nehéz adni. A kohósalakot azért használták padlások hőszigetelésére, mert viszonylag könnyű, és emellett még a salakban lévő légbuborékok miatt jó hőszigetelő is. Emellett persze olcsó is.
      A kohósalak alapvetően nem radioaktív, de egyfajta természetes háttérsugárzása szinte mindennek van. A kohósalaknak is, de hogy ez milyen mértékű és veszélyes mértékű-e, arra mérés nélkül felelőtlenség lenne bármit is mondani. Tehát konkrét sugárzásmérés (pl. Geiger-Müller számláló) nélkül nincs bizonyosság. Annyit talán lehet mondani, hogy a salak sugárzása, ha van neki, akkor a berakása utáni első 10-20 évben a legnagyobb. Utána azért csökken, csökkenhet, bár az, hogy milyen ütemben, megint bizonytalan.
      Mérés nélkül tehát nem tudom azt mondani Önnek, hogy feltétlenül ki kell szedni, de azt sem, hogy maradhat nyugodtan.

  106. RuSY

    Tisztelt Dalos blog

    A véleményére lennék kíváncsi jó e és elég e a vastagság, amit csinálok
    A plafon új látszó fa gerendás mennyezet, felül a lambéria, tehát a padlás felől teljesen sík felület van, erre leterítenék buborékos hőtükör fóliát, lefele a visszaverő felület a padlás fele a zöld buborékos rész, összeragasztva a saját szalagjával, erre menne 25 cm hőszigetelés lépésálló eps100, mivel maradt ki máshonnan sok 5cm-es, a felület összesen 30nm, 4 réteg lenne eltolással 3db 5cm-es réteg és vettem 1db 10cm-es réteg, majd mivel ez nem gyapot nem nagyon jut bele a pára főleg a párazáró fólia után, felülről járni sem nagyon akarok rajta, de azért járható legyen nem raknék rá osb lapot semmit kikenném mint a homlokzatot üvegszövet háló és hőszigetelő rendszer ragasztó, így alul felül le lenne zárva, de gondolom az eps eleve párazáró sok bajt nem csinálok ezzel.
    Így a lambéria szintjénél nem is jutna feljebb a pára természetesen mivel a pth 30k falon is van 10cm szigetelés a padlóba 8cm a szellőztetés mindenképpen ajánlott.
    Okozhatok e így pl a lambéria felső részén esetleg pára lecsapódást, vagy a 25cm lezárt hungarocell már nehezen hűl le azon a részen.
    Köszönöm válaszát előre is!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves RusY
      A lépésálló hőszigetelő lemezen valamilyen borítás nélkül nem lehet járni, mert a pontszerű terhelést (cipősarok) nem bírja el a szigetelő lemez.
      A 25 cm hungarocell szigetelés már valóban nehezen hűl át. Tartósan nagy hidegnél azonban elképzelhető a hőtükör fólián való párakicsapódás, és a lambériára való visszacseppenés, ha a lakásban keletkező pára a mennyezet felé távozna. Jól látja valóban. Nagyon sok múlik a lakás megfelelő szellőztetésén.

  107. Rajda Margit

    Kedves Zoltán
    Tanácsát kérném a következőkben: vályogház saralt padlásfödém szigeteléséhez veszünk 2×10 cm vastagságban Knauf NaturollPRO 0.039 üveggyapotot. Olvastam korábban ezen az oldalon, hogy a takarásához megfelel a geo textilia is. A kérdésem: melyik változat? – /szövött vagy a nemszövött/…És milyen sűrűségű? 50-150 g/m2-ig láttam…Megfelelne az 50-es /ahogy látom, mezőgazdaság használja/…az erősebbeket építőipar olyan területen, ahol terhelésnek is ki van téve, ha jól gondolom…Árban elég jelentős különbség van 120 m2-nél. A másik: ez egy tekercses szigetelő…Bár leírás szerint rugalmas /kőzetgyapottnál rugalmasabb/, de nem tanácsos rálépni /nem járható/…Hogyan lehet feltenni úgy, hogy a lehető legkevesebb terhelés érje? /Kötésben tesszük fel…/ Hét végén – 30-31-én történne a szigetelés…Köszönöm szépen a válaszát.

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Margit
      Nyilván a kisebb sűrűségű geotextília is védi az üveggyapot szigetelést a porosodástól, de persze jobban átengedi a szennyeződéseket. Ezzel együtt persze olcsóbb. A sűrűbb geotextília jobban megvédi a szigetelőt a portól, ezzel együtt persze többe kerül.
      Ha Önök még nem csináltak ilyen szigetelést, akkor kérjenek segítséget szakembertől, vagy olyan ismerőstől, aki már csinált utólagos padlás szigetelést, tetőtér szarufák közötti szigetelését vagy gipszkartonozást üveggyapot vagy kőzetgyapot hangszigeteléssel. A tekercses gipszkarton vágható, de védőmaszkot mindenképp használjanak, mert belélegezve, a légutakba kerülve veszélyes lehet. Kesztyűt is használni kell, mert a bőrt is irritálja. Aki ezzel foglalkozik, annak van gyakorlati tapasztalata, megfelelő minőségben le tudja rakni a tekercseket, és az egészségét sem veszélyezteti.
      Elnézést kérek, hogy ezt válaszolom, de a gyakorlatlanságból származóan az üveggyapot szálak esetleges belégzése nem játék.

  108. Keszeli Ádám

    Tisztelt Dalos Blog!

    Szeretném a tanácsát kérni. 1960 években épült, Kádár kocka családi házunk padlásterét szeretnénk leszigetelni. Nem vár beépítésre. Csakis kizárólag a kéményhez és a tetőkibúvó esetén mennénk a padlásra az esetleges fűtési rendszerek ellenőrzése végett. A szerkezete nem beton födém, hanem stukator szerkezetű. Annyi nehézség adódhat a beépítés során, hogy a ház felújítása során a villanyvezetékeket a mennyezeti falon átfúrva, függőlegesen felfelé lettek kivezetve a padlásra. Olvastam az írásokat és hozzászólásokat és inkább kérdeznék a szigetelés előtt.

    Lehetséges, hogy két rétegben kerüljön kőzetgyapot (10-10cm) a padlásfödémre úgy, hogy az első réteg esetén, ha szükséges a vezetékek helyét kivágnánk, majd a második réteggel biztosan fedésre kerülne az érintett rész is. Továbbá szükséges a párazáró fólia? Rendszeresen szellőztetés van (néha már mániákus). Továbbá a tetőkibúvó és a kémény miatt lépésálló rész kialakításán is gondolkodom. Ebben kérném véleményét.

    Válaszát előre is köszönöm!

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Ádám
      Természetesen lehetséges, hogy két rétegben kerüljön a kőzetgyapot szigetelés a padlásra. Arra figyeljenek, hogy kötésben, a táblákat egymáson elcsúsztatva rakják le a 2 réteget. És persze a vezetékeknek is nyilván kell a hely, ha ott futnak.
      A szükséges-e párazáró fólia örök kérdés :). Nem szükséges akkor, ha biztos, hogy nem lesz felszálló és kicsapódó pára a kőzetgyapot szigetelésben. Ha tökéletes a szellőztetés, és a lakásban keletkező pára nem a padláson keresztül távozik el a lakásból, akkor el lehet hagyni. A párazáró fólia elhagyását azonban valószínűleg egyetlen szakember sem javasolja Önnek. A szellőzési rendszert ismerve ezt saját felelősségére teheti meg.
      A szigetelésre lerakott kőzetgyapot táblákon nem ajánlatos járni. Ezért ahol járni fognak, akár évi 2-3 alkalommal is, ott valamilyen járásra alkalmas megoldást ki kell alakítani.

      1. keszelia@gmail.com

        Tisztetl Dalos Blog!

        Köszönöm a válaszát. Már csak arra lennék kíváncsi, ha járható részt akarok létrehozni, akkor elég ha leteszek két fa pallót, majd arra osb lap, vékony kb 50 cm sávban. Ha le is teszem, akkor a pallók oldalára is kell szigetelés és nem lesz gond, hogy a pallók alatt nem lesz szigetelés? S valahol olvastam, hogy jó, ha a szigetelés tetejére raknak páraáteresztő fóliát vagy geotextilt. Ez jó megoldás?!

        Válaszát előre is köszönöm!

        1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

          Kedves Ádám
          A járható résznek elég az is, ha letesz 2 pallót 50 cm-es távolságban és rögzíti ezeket. Természetesen a két palló közét is szigeteléssel kell feltölteni. Való igaz, hogy a fa rosszabb hőszigetelő, mint a mellette lévő szigetelőanyag, ezért itt hőhíd fog kialakulni a szigetelésben. Azonban ezt a járható részért vállalni kell.
          A szigetelés tetejére valóban érdemes páraáteresztő fóliát vagy geotextiliát rakni, mert ez megvédi a szigetelőt a porosodástól.

  109. Dudek

    Tisztelt Dalos Blog,

    födémszigetelés előtt állok, ebben kérdezném szakmai véleményét.

    Földszintes ház porotherm födém(15cm+ 5 cm beton), erre szeretném tenni a szigetelőanyagot. A födém közepén kb. 2m szélességben járhatóvá szeretném tenni. Mit javasol?

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Dudek
      A padlásszigetelés járhatóvá tételéhez alapvetően 2 megoldás közül is választhat:
      Ebben a 2 méteres sávban készülhet a padlásszigetelés lépésálló, tehát terhelhető szigetelő táblából. Ekkor erre rá lehet rakni pl. OSB lapot járófelületként.
      Vagy pedig készülhet a szigetelés az egész padláson nem lépésálló szigetelőből is. Ebben az esetben a járhatóvá alakítandó 2 méteres sávban érdemes lerakni 3 db egymástól 1 méterre levő fapallót a járófelület megtartására, és a fapallók közé is szigetelő anyag kerül. Az OSB lap itt is jó lehet járófelületként.
      Az OSB lap helyett a járófelület lehet deszkázat is, és ekkor a pallók közé rakott szigetelő szellőzése is biztosított. Persze érdemes a teljes szigetelést például páraáteresztő fóliával vagy geotextiliával megvédeni a porosodástól.

  110. Rajda Margit

    Tisztelt Dalos Blog!
    Megtörtént a padlásfödém szigetelése Knauf NatuRoll Pro üveggyapottal. Miután nem járok padlásra /korom és egyéb miatt sem/, így nem járható a szigetelés….És ha mégis gázkéményhez vagy antenna miatt fel kell menni, a felületre helyeztünk /a frekventált helyekig/ 3 db db-onként kb. 0.6-0.8 m2-es frunér vagy furnér lemezt. Úgy gondoltuk, hogy ez megosztja a felület mérete miatt a terhet….Reméljük, hogy évekig nem lesz szükség rá…csak a biztonság miatt raktuk le. Jó-e ez, vagy jelentősen terheli az alatta lévő szigetelést és jobb, ha levesszük, és rá ha rá kell lépni mégis a szigetelésre nagyon ritkán, mégis az a jobb megoldás? /Ez esetben akkor levennénk ezeket a “lemezeket”…/ Köszönöm szépen a válaszát…

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük