A hagyományos téglaház és a napjainkban egyre divatosabb könnyűszerkezetes ház is tökéletes megoldás lehet családja lakhatására. Mindkét építési móddal el tudja érni a ház gazdaságos működtetéséhez szükséges energiahatékonysági szintet.
Téglaház vagy inkább könnyűszerkezetes ház legyen családi háza? Melyiket könnyebb hőszigetelni?
A könnyűszerkezetes és a hagyományos építési mód is gazdaságosan működtethető, komfortos családi házak építését biztosítja. Csak másképpen, más építési móddal tudja elérni a kívánt előnyöket családi házában.
Nálunk még mindig nagy túlsúlyban vannak a hagyományos falazóanyagokból épített családi házak. Nyugat-Európában azonban már sokkal nagyobb az arányuk a könnyűszerkezetes épületeknek.
Ma már hazánkban az újonnan épült családi házak között 10-15% lehet a könnyűszerkezetes épületeknek az aránya. Összehasonlításul érdemes megjegyezni, hogy közvetlen szomszédunknál az osztrákoknál és a németeknél is az új építésű házaknak nagyjából a fele könnyűszerkezetes. Svájcban pedig egészen magas, 70%-os arányt érnek el a könnyűszerkezetes épületek. Svájcban a téglaház már hosszú ideje vesztésre áll.
Falazóanyag kiválasztásakor még mindig a legtöbben a téglát választják
A könnyűszerkezetes építkezés aránya a jövőben várhatóan nálunk is tovább fog növekedni. A családi házak összességén belül azonban még mindig nyomasztó túlsúlyban vannak hagyományos téglaépítésű házak. Hiába, nálunk a faházas építkezés helyett a téglaház az elfogadott.
2018 január 1-től a hőtechnikai előírások a homlokzati falakra legalább 0,24 W/m2k hőátbocsátási tényezőt írnak elő az új építésű családi házak sűrűn emlegetett U-értékeként. 2020-tól pedig 0,22 W/m2K értéknek kell megfelelni az új építésű épületek homlokzati falának.
A klasszikus tömör tégla már régen nem felel meg a hőtechnikai előírásoknak, hisz U-értéke 1,37W/m2K. Helyette a lyukacsos, korszerű üregszerkezetű téglák beépítése terjedt el a homlokzati falak építésekor. Minél több levegő található a téglában, annál jobb a hőszigetelő képessége. Ezért ma már a korszerű üregszerkezetes falazóanyagok kiváló hőszigetelők.
A ma használatos legkorszerűbb homlokzati téglák külön kiegészítő szigetelés nélkül megfelelnek a hőtechnikai előírásoknak.
-
Porotherm 44 X-Therm tégla Dryfix ragasztóhabbal ragasztva
A Wienerberger 44 centiméteres X-therm téglája Rapid és hagyományos kivitelben is 0,21W/m2K hőátbocsátási tényezővel rendelkezik. A 38 cm-es X-therm tégla 0,24-es hőátbocsátási tényezővel bír. A 30 centiméteres X-therm tégla 0,27 W/m2K hőátbocsátási tényezővel, már csak kiegészítő szigeteléssel felel meg az új építéssel szemben elvárt hőtechnikai követelményeknek.
- A 44 centiméteres Thermo tégla 0,14-es értékkel magasan megfelel a követelményeknek, és ugyanígy a 38 cm-es Thermo tégla is a maga 0,16-os értékével.
-
A jók közül melyik a jobb? Látja is. A Leier szürke színű, grafitos polisztirollal töltött téglája a bír a jobb hőszigetelési értékkel. Kőzetgyapot betétes társa se nagyon marad le tőle.
Ugyanígy a Leier okostéglái is magasan megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A LeierPlan 44 ISO+ grafitos polisztirollal töltött téglák 0,15 W/m2K értékükkel és a LeierPlan 44 ISO kőzetgyapot betéttel ellátott téglák a maguk 0,16 W/m2K értékükkel magasan a határérték felett hőszigetelnek. Nem mellékesen ezekkel az értékekkel ezek az épületek megfelelnek a passzívház 0,15 W/m2K követelményének is.
- Azonban például a hagyományos üregszerkezetű 38 centiméteres nútféderes Porotherm tégla 0,40-es hőátbocsátási tényezőjével külön szigetelés nélkül már nem felel meg az új építésű épületekre vonatkozó előírásoknak.
A régi építésű téglaházakat pedig a megfelelő hőszigetelés és a fűtési költségek lefaragása érdekében is utólagosan szigetelni kell.
Austrotherm Grafit Reflex szigetelésből 15-20 cm vastag szigetelés a homlokzatra már jelentős fűtési költség megtakarítást eredményez évtizedeken át
Kérdés, hogy milyen vastag legyen a téglaházak utólagos hőszigetelése?
Nagyon fontos szempont, hogy a régi építésű házakra nem vonatkoznak a hőtechnikai előírások. Ezekben továbbra is lakhatnak a lakók a homlokzat utólagos szigetelése nélkül is. Azonban ha le szeretnék faragni a fűtési költségeket, akkor mindenképp érdemes megcsinálni az utólagos szigetelést.
Ha pedig a későbbiekben valamikor majd el szeretnék adni a házat, akkor ehhez energetikai tanúsítványra van szükség, és a ház értékének meghatározásakor bizony nagyon nem mindegy, hogy a tanúsítványban a hőszigetelésre vonatkozóan milyen értékek szerepelnek majd. Tehát az épület utólagos hőszigetelésének elvégzésével, a hőátbocsátási tényező csökkentésével jelentős mértékben növelhető az épület értéke is.
Homlokzat szigetelés fehér színű hungarocell szigeteléssel
Az elmúlt évtizedekben sokak által falazóanyagként használt B30-as téglából épült falak utólagos hőszigetelésekor egy 15 cm vastag fehér színű EPS hungarocell szigetelés vagy ehelyett a 12 cm vastag grafitos szigetelő a 2020-tól érvényes 0,22 W/m2K értéknek is megfelelő falat eredményez gondos és szakszerű kivitelezéssel.
A könnyűszerkezetes házaknál ennél a szigetelés vastagságnál vastagabb szigetelésre van szükség az előírás szerinti hőszigetelési értékek eléréséhez. Fontos azonban azt hangsúlyozni, hogy ezeknél a házaknál is el lehet érni ugyanazokat a hőszigetelési értékeket. Tehát csak azért nem kell hagyományos építésű házhoz ragaszkodnia, mert biztosítani szeretné otthona megfelelő hőszigetelését.
Fehér színű hungarocell vagy grafitos? Vagy kőzetgyapot? Mikor melyik jobb? Milyen vastag legyen? Hogyan válasszon hőszigetelő rendszert családi házára? Kattintson a képre választást segítő kérdőívéért!
Kiválasztotta már otthona homlokzati hőszigetelését? Ha még nem döntött, akkor a Hogyan válassza ki családi háza hőszigetelő rendszerét kérdőív megválaszolása segíteni fog a választásban.