Tetőszigetelés fő kérdései

A tetőszigetelés azért különösen fontos, mert télen fűtött lakásának meleg levegője felfelé száll. Ezért a padláson illetve a tetőn keresztül szökik meg fajlagosan, vagyis egy négyzetméterre vetítve a legtöbb hő családi házából. Ennek az energiaszökdösésnek állja útját a tető szigetelése.

Különböző számítások vannak arra, hogy a fűtésre fordított energia hány százaléka szökik meg a tetőn. Ezek mind arra jutnak, hogy a padlástéren illetve a tetőn át távozik a fűtési energia 20-30%-a. A feladat tehát adott: az egek fűtése helyett inkább a lakást kellene. Érdemes foglalkozni vele, mert a zsebéből elguruló forintokat tudja visszaterelni a családi kasszába.

A tető megfelelő szigetelésével erre a hőmennyiség veszteségre nem kell keresztet vetnie. Tetőszigeteléssel ezt a hőt, legalábbis ennek nagy részét a lakásban tudja tartani. A fő kérdés az, hogy hogyan és milyen praktikákkal?

Nemcsak a fűtési költségek csökkentésének szándéka, hanem az egyre szigorúbb hőtechnikai előírásoknak való megfelelés kényszere is a tetőtér szigetelés egyre égetőbbé válását vetíti előre.

  • Ha szeretne takarékoskodni a fűtésen, akkor a tetőt is szigetelni kell.
  • Ha ez még nem történt meg családi házában, akkor utólagosan is

A fűtési költségek lefaragásán túl rendelet is előírja, hogy az új építésű családi házak nem lakott padlás födémének, illetve a beépített tetőtér magastetőjének hőátbocsátási tényezője 2018. január 1-től 0,17 W/m2K.

2020-tól kezdve pedig már csak “közel nulla” energiaigényű épületek épülhetnek, ezért az akkori javasolt értékek már 0,14 W/m2K érték körül lehetnek majd. Akárhogy is alakulnak a szabályozók.

  • Mindig jobb lesz többet megtakarítani, mint az egyre többe kerülő elvesztett energia felett sopánkodni.
  • Egyetért velem?

A tetőszigetelés gyakorlatában mit jelentenek ezek a hőátbocsátási tényezők?

Beépítetlen tetőtérnél nincs igazán probléma, mert a födém padlástér felőli szigetelésének nincs különösebb akadálya.

  • Például a 2020-tól javasolt szigorúbb értékeknek való megfelelés érdekében a hagyományos EPS100-as hungarocell lemezből 28-30 cm vastag szigetelésre van szükség a fűtési energia lakásban tartásához.
  • A fehér színű polisztirolnál jobb hőszigetelésű grafitos adalékanyaggal ellátott Grafit100-as lemezekből is 20-22 cm vastag szigetelést kell készíteni.

Természetesen a padlástér szigetelésre a hungarocell helyett használhatja az üveggyapotot és a kőzetgyapotot is. Ezekből a szálas hőszigetelőkből is hasonló vastagságban lerakott szigetelés fogja biztosítani a hőszigetelés szükséges mértékét.

Lakott tetőtér magastetős szigetelésekor ugyanezeket a hőszigetelési értékeket kell biztosítani a fűtési energia megtakarításához, a családi kassza évtizedeken keresztüli kíméléséhez.

tetőszigetelés

Tetőszigetelés kőzetgyapottal

Magastető szigetelésére elsősorban az üveggyapotot és a kőzetgyapotot használjuk, de itt már centimétereket kifejező gondban lehet. Ugyanis ezeket a kimagasló hőszigetelés értékeket a szarufák elfogadott 10-15 centiméteres magasságával még a legjobb minőségű kőzetgyapot és hungarocell szigetelők szarufák közötti beépítésével sem tudja biztosítani.

A hőszigetelés megfelelő értékéhez szükség van a szarufák alatti kiegészítő szigetelésre is. Ezt azonban sokkal könnyebb mondani, mint kialakítani. Több probléma is elzárja a költségkímélő megoldás felé vezető utat. Ezeket mérlegelve érdemes választani a lehetőségek között.

  • Egyrészt a szarufák hőhidat képeznek a szigetelésben, mert a fa hőszigetelése gyengébb, mint a tetőtér hőszigetelésére használt szigetelő anyagoké.
  • Másrészt ha szarufák alatti kiegészítő szigetelést választ, akkor ez az egyébként is szűkös lakótérből vesz el értékes magasságot. Tetőtéri szobájában sokszor már 10 cm is sokat jelent.

Ha pedig a szarufák közötti szigetelés helyett a szarufák feletti hőszigetelést választja, akkor olyan szigetelőanyagra van szüksége, amely a cserepek és a lécezés ránehezedő súlyát is elbírja. Ekkor pedig még nem is beszéltünk a télen tetőre rakódó hótól, amelynek plusz súlyát szintén el kell bírni a szarufa feletti szigetelésnek.

Ebből is látszik, hogy nem is olyan egyszerű körültekintő tetőtér szigetelőnek lenni. Sőt valójában átkozottul nehéz még a lehetőségek között választani is. És utána jön még a megvalósítás rögös útja.

Melyek a tetőszigetelés megoldásai?

Őrlődése közben nyilván szeretné tudni, hogy milyen lehetőségek között választhat. A tető hőszigetelésének alapvetően kétféle módszere van:

Padlásfödém szigetelés

Ha a családi ház padlástere nincs beépítve, akkor elég a padlásfödémet szigetelni a padlás oldaláról.

Padlásfödém szigetelésnél is megkülönböztetünk kétféle szigetelést. Ezzel már kezd bonyolódni a helyzet.

  • Egyrészt lehet a padlás szigetelése nem járható, amikor a tetőteret nem használja, nem közlekedik rajta. Ilyenkor elég csak a szigetelést megfelelően elkészíteni a kívánt vastagságban. Jellemzően 20, de inkább 30 centiméteres vastagságban célszerű szigetelni, mert ekkor tudja igazán a szigetelés útját állni a lakásból szökni akaró meleg levegőnek. Két dologra érdemes különösen odafigyelnie.
    • Egyrészt a megfelelő szigetelés érdekében a szigetelőt érdemes legalább 2 rétegben elhelyezni, mégpedig kötésben. Ettől még jobb lesz a szigetelése.
    • Másrészt pedig a szigetelőanyag hőszigetelő képességének megőrzésére alulról párazáró, felülről pedig páraáteresztő fóliát érdemes rakni a szigetelésre használt kőzetgyapot, üveggyapot vagy a ritkábban használt polisztirol lemezekre. Látja! Mindig csak 2 dolog között kell választani, de ezt bizony elég sokszor egymás után.
    • Gyakran választják a padlásfödém szigetelésére a Rockwool Multirock vagy az Airrock LD lemezeit. Mindkettő jó hőszigetelő a tetőtérben. Az Airrock LD persze jobb, de többe is kerül.
  • Másrészt ha a padlásteret például tárolásra használja, vagy valami más okból szeretne időnként közlekedni rajta, akkor a hőszigetelés biztosítása mellett még járhatóvá is kell tenni. A járhatóságot például a szigetelő lemezek közötti pányvafák lerakásával, és a járófelületet biztosító deszkázással vagy pedig osb lapok lerakásával tudja biztosítani.
    • Járható padlásfödém kialakítására alkalmas a kőzetgyapot és az üveggyapot mellett az EPS100-as lépésálló hungarocellt tartalmazó padlap is, amely a szigetelő mellett még járófelületként használható faforgács lappal van egybeépítve.
    • A több évtizedes biztonságos megtakarítás érdekében itt is biztosítani kell a szigetelő nedvességgel szembeni védelmét.
    • Illetve a hőszigeteléssel együtt ki kell alakítani a lakás szellőzési rendszerét is, mert a lakótérben keletkező párának valahol el kell távozni a lakásból. A felszálló pára kicsapódó nedvesség formájában semmiképpen sem ronthatja a padlás szigetelésére használt szigetelő hőszigetelő képességét. Erre már a tetőszigetelés tervezésekor figyeljen oda.

Magastető szigetelés megoldásai lehetnek

Ha a tetőtér be van építve, akkor a magastető szigetelése lehet a szarufák közötti szigetelés, amit a szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel tehet még jobb hőszigetelővé.

És lehet szarufák feletti szigetelés, amikor a szarufák akár láthatóak is lehetnek a lakótér felől. Ilyenkor olyan tetőtér szigetelő anyagra van szüksége, amely elbírja a tető héjazat, és a télen esetlegesen ránehezedő hó együttes súlyát is.

Szarufák közötti szigetelés

A 2018-tól érvényes szabályozás szerint a magastetők megfelelő hőszigetelésére már 0,17 W/m2K az U hőátbocsátási tényező követelményértéke. Ha valószínűsítjük az energiaárak várható további emelkedését, akkor akár még ennél is jobb hőszigetelésre érdemes törekedni.

A nagyobb megtakarítást biztosító, a szakemberek által javasolt a hőátbocsátási tényező értéke 0,12-0,14 W/m2K. Ehhez pedig a legjobb minőségű kőzetgyapot és üveggyapot lemezekből is minimum 20-25 cm vastag szigetelőre lenne szükség. A beépítésre kerülő szarufák magassága azonban 15 cm-es szigetelésnél vastagabb beépítését nemigen teszi lehetővé. Mi lehet ebben a szorult helyzetben a megoldás?

A tetőtér szigetelésben ezt a problémát úgy próbálják megoldani, hogy a szarufák alsó síkja alá még egy 5 cm vastag kiegészítő szigetelést is beépítenek.

Tetőtér szigetelés a szarufák felett

A műszakilag igazán jó megoldást ez jelenti, mert ekkor nem kell számolni a szigetelésben a szarufák hőhidat okozó beágyazódásával, és a lakóteret sem fogja csökkenteni a belső oldali kiegészítő szigetelés.

A szarufák feletti tetőtér szigetelés kiváló kőzetgyapot lemeze lehet a Rockwool Monrock Max E. Ez a szigetelő nemcsak a megfelelő hőszigetelést fogja biztosítani, hanem kellően szilárd is ahhoz, hogy a szarufák felé beépítve elbírja a tető terhét.

Szarufák feletti szigetelésre megfelelő hungarocell lemez is van. Ez pedig az Austrotherm Manzárd és a Manzárd Grafit lemezek. A grafitos adalékanyaggal ellátott Manzárd Grafit lemezek jobb hőszigetelő képességükkel lehetővé teszik, hogy a 28-30 cm vastag szigetelés helyett már 24-25 cm vastag is biztosítja a javasolt hőszigetelés értéket.

A nagy szilárdságú Manzárd Grafit másik fontos előnye pedig a keménysége. Ez teszi lehetővé, hogy a tető súlyát még nagyobb téli hóeséskor is el fogja bírni.

A külső oldali tetőtér szigetelés nagy előnye a hőhídmentes szerkezet, mert ahogy már korábban is említettem, a szarufák nem okoznak hőhidat a tetőtér szigetelésében.

A 25-30 cm vastag külső oldali szigetelés előnye nemcsak a téli fűtési költségek lefaragásában érvényesül, hanem nyáron is. Hisz a tűző nap sugarai elleni védekezésben is segít. Nyáron a jó hőszigetelő képességük révén a kinti meleget tartják a tetőn kívül.

Milyen szigetelőt választ családi házára? Mikor lesz esedékes a tetőszigetelés?

  • Vagy pedig egyik ismerősének a dolgát szeretné megkönnyíteni ennek a cikknek a megosztásával a tetőszigetelő anyag kiválasztásakor?

2 gondolatok ezen: “Tetőszigetelés fő kérdései

  1. Krisztian Benes

    Helló,
    Érdeklődnék,hogy egy 95 ös ház padlásszigetelésére mit javasolnak?
    Réteg alulról fölfele : mennyezeti burkolólap(0,5cm hungarocell),vakolat,stukator,deszka,10cm sárga gyapot,10cm légrés,deszka . Most erre a felső deszka rétegre akarunk ugyancsak sárga gyapotréteget tenni. Kérdésem hogy mennyi gyapot javasolt és hova tegyünk fóliát? Tetőcserép alatt van tetőfolia.
    Köszönöm

    1. dalos-blog A Bejegyzés szerzője

      Kedves Benes Krisztián
      A 10 cm-es sárga gyapot nem tudom, hogy kőzetgyapot vagy üveggyapot, de végül is mindegy, hisz minkettő jó a padlás szigetelésére. Ha a 10 cm-es „sárga gyapot” alatt van párazáró fólia, akkor az újabb szigetelőréteg alá már nem kell. Ha nincs párazáró fólia, akkor a felszálló pára a padlástérbe kerülve lehülhet annyira, hogy kicsapódhat a szigetelőben, ezért biztonságképpen én raknék a padlás szigetelő alá párazáró fóliát. Persze itt pedig arra kell majd figyelni, hogy a párazáró fóliáról esetlegesen lecseppenő pára ne nedvesítse túl a „felső deszka réteget”. A 10 cm légrés a felső deszka alatt mindenképp hasznos. A még jobb szellőzés, és az esetlegesen visszacseppenő pára eltávozásához az is hasznos lenne, ha a deszkák nem szorosan egymás mellett vannak, hanem hézagok vannak közötte.
      A szigetelés vastagságára minimum 20 cm-es vastagságot javasolok. Ha táblás szigetelő lesz, akkor a táblákat célszerű kötésben, 10+10 cm-es vastagságban lerakni. Már 10 cm szigetelés van a padláson, együttesen a 30 cm vastag szigetelő már jó padlás szigetelést ad. A szigetelőanyag fölé pedig valamit, pl. geotextiliát érdemes rakni, hogy megvédje a szigetelőt a porosodástól. És ez így még nem járható szigetelés lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük