Tudja ezeket a kondenzációs kazánról?

A kondenzációs kazán működésének legfőbb nyeresége az égéstérből távozó füstgázok hőmérsékletének csökkentéséből származik.

Hagyományos működésű vegyes tüzelésű kazánok esetén ugyanis az égéstérből távozó füstgázok több száz fokos hőmérsékletűek. Ez az energia a kéménybe bekerülve szinte teljes egészében elveszlik, és távozik az égéstermékekkel együtt a szabadba.

kondenzációs kazán

A kondenzációs kazánban az égetéskor keletkezett égéstermék a kazánban keringve melegíti a fűtéshez használt melegvizet

Ezzel szemben egy kondenzációs kazánnál a több száz fokos égéstermék még nem hagyja el a kazánt, hanem a kazánba keringve melegíti a fűtővizet, és csak akkor lép ki a kazánból a kéménybe, amikor hőenergiájának jelentős részét már átadta a fűtővíznek. Vagyis a több száz fokos hőmérséklet nem a szabadba távozik, hanem a fűtűvíz melegítésekor hasznosul.

A másik további előnye a kondenzációs kazánoknak, hogy a belőlük távozó jóval alacsonyabb hőmérsékletű füstgáz hőmérséklete sokkal kevésbé tér el a kéménycső és a kémény hőmérsékletétől, ezért a hőmérsékletkülönbség miatti páralecsapódás is sokkal kisebb a kondenzációs kazánokból távozó füstgázoknál.

Hagyományos kazánoknál ugyanis a több száz fokos hőmérsékleten távozó füstgázok és gőzök a kéménycső jóval hidegebb falával érintkezve lecsapódnak. Ez a maró, savas pára, amit kondenzvíznek is neveznek, nemcsak a kéménycső anyagát rongálja, hanem a kéménycsövet és a körülötte lévő szigetelőanyagot is nedvesíti. Ezzel nemcsak rontja a szigetelő képességét, hanem a több száz fokkal együtt járó hőenergiát is elveszíti. A hőt nem a fűtővíznek, hanem a kéménycsőnek adja át.

Miért annyira gazdaságos a kondenzációs kazán működése?

A kondenzációs kazán működésének a lényege, hogy a belőle távozó füstgázok és gőzök nem több száz fokosak, hanem csak 40-60 fokosak.
A hagyományos kazánokból távozó 100 fokos füstgáz hőmérsékletével szemben ez jelentős energianyereséget jelent. A különbözet nem távozik el a kéményen át, és veszlik el, hanem a kondenzációs kazán működése révén a fűtővizet melegíti. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a jelentős hőmérsékletkülönbség sem rongálja a kéménycsövet.

A kondenzációs kazánnál tehát a fűtőanyag elégetéséből származó energiához hozzáadódik a füstgázokból, a kondenzvízből kinyerhető hőenergia is. Ez pedig jelentős hőenergia többletet, ezzel együtt pedig jelentős havi fűtési költség megtakarítást eredményezhet. Ez pedig a kondenzációs kazán kondenzvíz energiáját hasznosító kialakításából adódik.

A kondenzációs kazánok ezt az energiamegtakarítást a rendkívül jól tagolt belső hőcserélőjük tökéletes működésével érik el. De nézzük, hogy mit jelent ez a megtakarítás számokban. Ez azt jelentheti, hogy amíg a legjobb hagyományos gázkazánok energiahasznosításának hatásfoka 90-95%-os, addig az energia hasznosulása a kondenzációs kazánoknál a kondenzvíz lehűtésével együtt akár 20%-kal is több lehet. Vagyis ez azt jelenti, hogy a legjobb kondenzációs kazánok energiahasznosulásának mértéke akár 110%-os is lehet, mert az elégetett fűtőanyag hasznosuló energiatartalmához hozzáadódik a kondenzvízből kinyerhető hőenergia is.

A kondenzációs kazánok ilyen mértékű energiahasznosulásának azonban vannak feltételei.
A legfontosabb feltétel az, hogy a kondenzációs kazán ne teljes teljesítménnyel fűtsön, hanem teljesítményének csak a töredékével, hogy a kazánban keringő pára le tudjon csapódni a kazánon belül.

Teljesítményük felső határán ugyanis a kondenzációs kazánokban nem tud addig keringeni a füstgőz, hogy 45-55 fokra lehűljön a kazánon belül. Ilyenkor a füstgázok lehűléséből nyert többletenergia nem tud a kazánon belül hasznosulni. Vagyis nagy teljesítménynél a kondenzációs kazán hagyományos kazánként működik.

Tökéletes működéséhez a kondenzvíz energialeadásának hasznosulásához az kell, hogy ne viszonylag rövid ideig nagy teljesítménnyel, hanem minél nagyobb ideig, de kis teljesítménnyel és alacsony hőmérséklet mellett állandóan, de legalábbis minél hosszabb ideig működjön. Így a füstgőznek nem kell eltávoznia a kazánból magas hőmérsékleten. Van ideje lehűlni, és átadni az energiáját a fűtővíznek.

A kondenzáció működését nagyon könnyen ellenőrizni tudja. Ha a kazán működése közben az elvezető csövön csepeg a kondenzvíz, akkor a kondenzvíz hőenergiáját hasznosítva működik a kondenzációs kazánja.

Ebből pedig az következik, hogy ha kondenzációs kazánjának teljesítménye jelentősen meghaladja otthona fűtési igényét, ezért nem kell csúcsteljesítményen működtetni vagy csak nagyon ritkán, akkor az alacsonyabb visszatérő vízhőmérséklet révén a kondenzvizet jobban tudják hasznosítani. Vagyis ha a rendszerben csak 20-30 fokkal magasabb hőmérsékletű víz kering, mint a lakás hőmérséklete, akkor a lakást melegíti ez a hőmérséklettöbblet is. Mégpedig igencsak gazdaságosan, mert a füstgázok nem távoznak el a kazánból, hanem szinte addig melegítik a fűtővizet, amíg néhány fokkal melegebbek annál.

Vagyis a kondenzációs kazán akkor működik optimálisan, ha a kazánból kilépő melegvíz hőmérséklete nem több 45-50 foknál, és ugyanennyi a hőmérséklete a távozó füstgázoknak, gőzöknek is. Vagyis akkor távozik a füstgáz az utolsó pillanatban, amikor már nem tudna többletenergiát átadni a kazánban keringő fűtővíznek.

Ez persze nem teljesen igaz, mert az égőindítások száma megnő az ilyen üzemelésnél, ami az égőfej nagyobb elhasználódásával jár. A legfontosabb tehát az, hogy meghatározzák a még optimális túlméretezett teljesítmény, az égőindítások száma, a működési idő és a készenléti idő közötti optimális egyensúlyt. Szem előtt tartva azt, hogy minél alacsonyabb a kondenzációs kazánba visszatérő víz hőmérséklete, annál gazdaságosabban működik a kazán.

Ha egy rossz hatásfokkal üzemelő hagyományos kazánt cserélnek le kondenzációsra, akkor még az is előfordulhat, hogy nem megfelelő méretezés mellett is jelentősen javulni fog a kazán teljesítményének hatásfoka. Ugyanis a régi kazán a gáz égésekor felszabaduló energiát sem hasznosította megfelelően, és ennek a veszélye a kondenzációs kazánnál már nem fenyeget.
A kondenzációs kazán a gázt kiváló hatásfokkal égeti el, tehát az égetéskor az energia jól hasznosul. De ha a kazánból kilépő és a visszatérő víz hőmérséklete magas, akkor a füstgázok kazánban való keringetéséből származó többletenergiát nem tudja hasznosítani a kazán.

Ilyenkor egy jól működő hagyományos kazánként működik a kondenzációs kazán. Ez persze messze nem elég jó megoldás a kondenzációs kazán által biztosított lehetőségek mellett, de a korábbi korszerűtlen fűtéshez képest mégis jelentős előrelépés már ez is.

A kondenzációs kazán optimális működésének beszabályozása és rendszeres karbantartása mellett azonban nem maradhat el a kazánból a füstöt elvezető rendszer megfelelő kialakítása, és a kémény rendszeres ellenőrzése sem.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.