A gipszkarton specialista Rigips szakértő a belső terek zajszintjének alakulásában. Szeretné megismerni összegyűjtött kutatási eredményeiket?
Tudja, hogy milyen a zajszint az üzemekben, az irodákban és az osztálytermekben?
Tudja, hogy milyen a zajszint abban az irodában, amelyikben dolgozik?
Magyarországon nem végeztek ezzel kapcsolatban még átfogó kutatást, és hazánkban még nincs is a zárt terekre érvényes zajszint szabályozás. Az Európai Unióban azonban már többet tudnak a munkahelyi zajokról.
Felmérések szerint az unióban 40 millió munkavállaló tölti munkaidejének legalább egynegyedét magas zajszintben. Nagy dolog, gondolhatná, nem olyan nagy az a zaj, hogy romlana a hallásuk. Ez az esetek többségében valóban így is van. A 40 millió munkavállalóból csak a töredékének olyanok a munkakörülményei, hogy tartós halláskárosodást szenvedhet munkavégzése közben. Nekik pedig elvileg kötelező a fülvédő használata. Gond egy szál se, gondolhatnánk. Ez azonban nem így van. A zajártalom veszélye nemcsak a hallójáratokat veszélyezteti.
Az állandó zaj jelentős mértékben csökkenti a koncentrációt. Az állandó zajban dolgozó idegesebb lesz, könnyebben stresszel, és hamarabb „robban fel” az idegességtől. A zajos munkahelyen nemcsak arról van szó, hogy nem lehet hallani, hogy mit mondanak egymásnak a munkatársak, hanem arról is, hogy csökkenti az együttműködési hajlandóságot, és türelmetlenebbek is leszünk tőle. Aki forrponton van, annál jóval nagyobb az esélye egy esetleges dühkitörésnek. Nő az agresszív viselkedés valószínűsége is.
A környezeti ártalmak közül a zajra kevés figyelmet fordítunk, pedig a WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a zajártalom a „leggyakrabban előforduló, maradandó ipari betegség”. Ez világos beszéd, ehhez nem lehet mit hozzátenni.
Magyarországon még nincs zajszint szabályozás
Milyen legyen a megengedett zaj egy egylégterű irodában? Milyen zajszint elfogadható még egy iskolai tornateremben vagy tanteremben? Magyarországon egyenlőre ezt még nem szabályozzuk.
Nem véletlen az, hogy a gipszkarton specialista Rigips foglalkozik kiemelten a zajártalmak kérdésével. Ugyanis a zajártalom áldatlan állapotára a válaszfalak és álmennyezetek felől is érkezhet a hatékony megoldás. Ugyanis magas légterű irodákban és osztálytermekben gipszkarton beépítésével, megfelelő álmennyezet kialakításával nagymértékben csökkenthető a zárt terek zajszintje.
Nem kivétel ez alól az egylégterű irodák, tantermek sem. Adott esetben a helyiségek utólagos átalakítása is eredményes megoldás lehet, de a gipszkarton utólagos beépítése mindig nehézkesebb és költségesebb, mint amikor már eleve az akusztikai tervezéssel együtt építik meg ezeket a zajártalomnak kitett belső tereket. Az akusztikai tervezéssel nemcsak a későbbi átalakítás árát lehet megtakarítani, hanem az addig felgyülemlett idegesség is elkerülhető.
A gyerekek fülvédő nélkül védtelenül tanulnak az osztálytermekben
Ők még nehezebben kezelik a stresszes helyzeteket, és védtelenek a zajjal szemben. Ez több szempontból is káros a gyerekeknek és a társadalomnak is.
A problémás gyerek a pedagógusok réme. Pedig azok a gyerekek, akik kénytelenek zajos környezetben tanulni, könnyebben válhatnak problémássá. Nagy zajban nem tudnak figyelni, és idővel problémáik lesznek az olvasással és a szövegértéssel is. Ha a gyerek a zaj miatt nem tud odafigyelni a tanárra, akkor keres magának valamilyen más elfoglaltságot. És ugye innentől kezdve a helyzetnek sokféle folytatása lehetséges. Néhányat ezek közül Ön is biztosan el tud képzelni. Ugye, nem kell részletezni?
Olyan tartós lélektani hatásokról már ne is beszéljünk, hogy a problémás gyerek könnyebben veszi burokkal körbe magát, és növekszik benne az egyedüllét, az elhagyatottság érzése.
2012-ben az osztálytermi zajokkal kapcsolatban a Brémai Egyetem munkatársai kutatást végeztek. Mit gondol? Milyen eredményekre jutottak?
- A tanárok 80%-a szerint már zavaró a tantermekben a zaj. Ez azt jelenti, hogy a zaj 65 decibel közelében jár.
Ennek persze az egyik oka az új tanítási módszerekben is rejlik, amely intenzív kommunikációra, a gondolatok cseréjére ösztönzi a diákokat. Az együtt gondolkodás egyértelmű előnyeiért azonban nem feltétlenül kell elviselni a hangzavar zajártalmát. A szakemberek kimutatták, hogy azonos zajterhelés mellett is az akusztikailag megfelelő kialakítású osztálytermekben 13 decibellel alacsonyabb volt a zaj. A 65 decibelnek ez a 20%-a, vagyis az ötöde. Azért nem mindegy.
A munkahelyeken jobb a helyzet?
Erről szó sincs. A Cornell Egyetem munkatársai sokat tudnak mesélni erről.
Az ipari üzemekben megértettük már, hogy a gépsorok és munkaeszközök között állandó a zaj. Ez ellen védekezni kell füldugóval vagy fülvédő használatával. A zaj azonban a szolgáltató ágazatokat sem kíméli. Ez pedig már sokkal kevésbé tudatosodott még bennünk.
A már korábban is idézett adat szerint az unió 40 millió munkavállalója tölti munkaidejének legalább egynegyedét magas zajban. Ez azt jelenti, hogy a társalgási beszédnél hangosabban kell beszélni ahhoz, hogy meghallják egymást a munkatársak. A kérdezésben résztvevők 90%-a szerint a munkatársak egymás közötti beszéde és a számítógépekből érkező hangok a legzavaróbbak.
Ez pedig már nemcsak puszta közérzeti kérdés, mert tartósan 80 decibel feletti zaj már bizonyítottan csökkenti az emberek segítőkészségét, együttműködési hajlandóságát, és az agresszív fellépés valószínűsége is nő. A hatékonyság csökkenése pedig már pénzben is mérhető kárt okoz a vállalatoknak. A gipszkartonnal foglalkozó szakemberek szerint az ilyen veszteségek megelőzhetők lennének. Ez a dolog innentől válik a vállalatok számára kezelhető gazdasági kérdéssé.
Van megoldás?
Ha nem is tökéletes és mindenre kiterjedő, de elmondhatjuk, hogy igen, van. Ráadásul nem is annyira bonyolult ez.
Az egylégterű irodák is csendesebb és elviselhetőbb hellyé tehetők utólagos burkolatokkal, gipszkarton álmennyezetek felszerelésével, függesztett hangszigetelő panelek felrakásával.
A modern egylégterű iroda is lehet halkabb és hatékonyabb munkahely.
A körültekintően megtervezett és kivitelezett gipszkarton álmennyezetek a fülkímélő üzemmód mellett még az irodában kavargó levegő minőségét is javíthatják.
A szakemberek emlékeztetnek arra, hogy ma már vannak olyan álmennyezeti panelek, melyek gipszmagja levegőtisztító hatású. Miért jó ez? Azért, mert az irodai bútorokból a levegőbe kerülő formaldehidet egészségre ártalmatlan, semleges anyagokká alakítja.