Cement, ömlesztett áruk
Cement építkezéséhez
Cement alapozáshoz, egyéb betonozáshoz, falazáshoz, vakoláshoz. Milyen építési munkához keres cementet?
A cement olyan építkezéséhez használt hidraulikus kötőanyag, amelyben olyan kötő- és adalékanyagok vannak, amelyek víz hozzáadásával kémiai reakcióba lépnek és megkötnek. A reakció során a cement képes ezeket tartósan összekötni, melynek köszönhetően megbízhatóan szilárd anyagot kap.
- Fogalma a római időkre nyúlik vissza. Az ókorból származó opus caementitium kifejezés az olyan, betonhoz hasonló falazott szerkezetek megnevezése volt, amelyek kőzúzalékból és az azt összetartó égetett mészkőből álltak.
- A római időktől a középkoron át napjainkig a hidraulikus kötőanyagok technikája szinte semmit sem változott. A római időket követő középkorban a cement használata és technológiája „el lett felejtve”, de a XVII. században, Európában újra felfedezték az anyag nyújtotta előnyöket. A XIX. században már mesterségesen is tudtak cementet előállítani mész és agyagtartalmú kőzetek összekeverésével és kiégetésével.
- Az építési célokra ma is használt portlandcementet egy angliai kőművesmester, J. Aspdin szabadalmaztatta 1824-ben.
Mészkőből cement
A cement gyártásához mészkövet és agyagot használnak. A mészkő összetörése után a két anyagot összeverik, és ezt a keveréket klinkerré égetik kemencében, legalább 1450 ˚C-on. Az égetéskor kapott klinkert aztán lehűtik, és finom porrá őrlik a cementörlő malomban.
Ezzel gyakorlatilag kész is van az alapcement, amihez hozzáadják a cement kötését befolyásoló és egyéb kiegészítő anyagokat. Ilyen kiegészítő anyag a hőerőművekben keletkezett pernye vagy a granulált kohósalak, a kohósalak portlandcementben.
A kész cementet aztán zsákos kiszerelésben szállítják az építőanyag kereskedésekbe. Nagy mennyiségben megrendelve pedig tartálykocsikban is kiszállítja a cementgyár a betonkeverőkbe.
A cement jelölése
Pl: CEM II/B-M 32,5 R
Jelentésmagyarázata:
A cement öt nagy fő cementfajtába sorolható, melyeknek jelölése és jelentésmagyarázata a következő:
- CEM I - portlandcement
- CEM II - heterogén portlandcement
- CEM III - kohósalakcement
- CEM IV - puccoláncement
- CEM V - kompozitcement
A jelölésben szereplő betűk:
- A fő cementfajta megjelölése után következő betű a klinkerásvány tartalmat jelöli. Ez kaphat „A” vagy „B” jelölést. Az „A” jel magasabb értékeket jelent.
- Az ezt követő betű a különböző cementkiegészítő anyagokat jelöli:
- P – természetes puccolán
- Q – kalcinált puccolán
- L vagy LL – mészkő
- S – granulált kohósalak
- V – savas jellegű pernye
- W – bázikus pernye
- T – égetett pala
- D – szilikapor
A cement jelölése tartalmaz továbbá egy számot is, mely a szabványos nyomószilárdságot jelenti MPa-ban.
Az ezt követő betű a kötés gyorsaságát jelöli:
- N – normál
- R – gyors
Zsákos kiszerelésben könnyen szállítható.
- A zsákos cement a ház körüli építkezések fontos kötőanyaga. Önnek is szüksége van rá?
Dunakavics vagy sóder
A dunakavics vagy közismertebb nevén a sóder a kész beton adalékanyaga. Apró szemcsés homokból és kavicsokból tevődik össze. A kavics mérete meghatározza a beton minőségét.
Az általános jelölés szerint a dunakavics szemeloszlásai a következők lehetnek:
- 0-24
- 0-16
- 0-8
- 0-4
Ez annyit jelent, hogy a sóder szemcséinek átmérői hány mm-től hány mm-ig találhatók meg az adott anyagban. Vagyis a 0-24-es jelölés azt jelenti, hogy a kavics szemcsék átmérője 0-tól 24mm-ig terjed. Tehát minél kisebb ez a szám, annál finomabb a kavics.
Minél kisebb szemcseméretű a sóder, fajlagosan annál több cementre lesz szüksége a megfelelő szilárdságú beton elkészítéséhez.
Fontos szempont a sóder esetében, hogy
- ne legyen szennyezett,
- ne tartalmazzon például agyagot vagy szerves anyagokat, mert ez jelentősen ronthatja a sóderből készített beton minőségét. A szennyezett sóderből készített betonnak jóval kisebb lesz a szilárdsága.
Homok
A homok víz, jég vagy szél által elhordott ásványi anyagok és kőzetek apró szemcséjű törmeléke. A szemcséket a természet erői az eredeti képzési helyükről elhordták. A szemcsék alakja ennek köszönhetően gömbölyű, ritkán szögletes, ritka esetben kristályos.
Talajmechanikai gyakorlatban a talajfajtákat különböző osztályokba sorolják. Az osztályokat a szemcsék nagysága szerint állapítják meg. A homokot jellemzően a 2mm és a 0,2mm átmérőjű szemcsékkel kategorizálják.
A homokot igen sokféle összetevő alkothatja, de minden homokfajtának az alapvető összetevője a kvarc.
Termőföld
A növényeknek megfelelő táptalajt nyújt a termőföld. Összetevői kitűnő tápanyagokat biztosítanak minden esetben.
Kulé kavics
A kulé (coulé) kavics különböző nagyságrendekben kapható kerek szemcséjű kavics. A dunakavicshoz képest abban tér el, hogy nem tartalmaz homokot. Ennek ellenére nem mosott, vagyis szennyező anyagokat (pl: agyag, szerves törmelék) tartalmazhat.
- Jól alkalmazható vízelvezetők, víznyelők feltöltésére vagy dréncső mellé szivárgó rendszer kialakítására. Ebben az esetben az ajánlott kavics méretek:16-32, 24-40 kulé kavics.
- Kerti tavak medrének kialakítására is alkalmazható, de ebben az esetben ajánlott, hogy a kavicsok mérete vegyes legyen, az egész kis szeműektől a nagy szemcséig a megfelelő hézagkitöltés miatt.
Zúzott kő
Burkolatok, utak, vasutak ágyazataként használt éles szemű kövek különböző mérettartományban. A zúzottkövek jellemzően fagyálló, nagy szilárdságú kőzetek (pl.: bazalt, andezit, gránit, diabáz, megfelelő szilárdságú mészkő) zömökre, éles élűre törve.
A szemnagyságok a következők lehetnek (mm-ben értendő):
- 0-20
- 0-35
- 0-50
- 0-70
- 0-100
- 20-55
- 55-80
- 55-110
- 55-160
- 12-20
- 5-12
- 2-5
- 0-5
Burkolatok ágyazásához a 0-20-as zúzottkő ajánlott. Az éles szemű apró szemcsék egymásba tudnak kapaszkodni, ez által megfelelően szilárd aljzatot tudnak biztosítani a járófelületnek.
Oltott mész
Az oltott mész egyik fő felhasználási területe a kül- és beltéri vakolt, beton- vagy korábban mésszel festett felületek festése, fertőtlenítése vagy gombaölő szerként történő alkalmazása. A másik nagy felhasználási felület pedig a kötőanyagként történő felhasználás.
A természetben nagy mennyiségben előforduló mészkő (kalcium-karbonát - CaCO3) az egykori mészvázú élőlények vázának üledékes lerakódásából található meg.
Az oltott mész előállításának első lépése az, hogy a mészkövet kiégetik. Ez annyit jelent, hogy addig hevítik, míg abból a benne lévő szén-dioxid távozik és ún. égetett mész keletkezik.
- CaCO3 -> CaO + CO2
A mészoltás folyamata során az égetett mészből (kalcium-oxid) víz hozzáadásával oltott mész (kalcium-hidroxid - Ca(OH)2) keletkezik, vizes oldatát mésztejnek hívjuk. A folyamatot erős hőfejlődés kíséri.
- CaO + H2O = Ca(OH)2
Ebből készül a falazó habarcs. A falazás során alkalmazott oltott mész a levegőből szén-dioxidot tud felvenni, melynek hatására az oltott mész vissza tud alakulni mészkővé. Ha a falazatot víz éri, akkor a vízben oldott szén-dioxid ki tudja oldani a vakolatból a mészkő tartalmat. Ha ez megtörténik, akkor nem marad más ott, mint a homok, ami ez után egész egyszerűen kipereg a falból. Ez az oka, hogy a nedvességtől tönkre tud menni a fal.
- Ca(OH)2 + CO2 = CaCO3 + H2O
Az anyag környezetbarát, nincs semmiféle káros mellékhatása a környezetre.
Az ömlesztett árukat 6 m3-től Piliscsaba területére ingyenes szállítással rendelheti meg épitőanyag kereskedésünkben, akár kényelmesen otthonról.
Vásárlás után telephelyünkön a raklapokat teljes áron visszavásároljuk.