35
éve
Építőanyag kedvező áron
Építsen velünk! Számíthat ránk...
Hívjon minket
(26) 375 171
info@dalostuzep.hu
Építőanyag kereső
Termékeink
Grafit Reflex Színezze ki homlokzatát! Tetőszimulátor Minőségi lakások Ürömön

Tetőfólia

Tetőfólia a tetőszigetelő védelmére

A tetőfólia (vagy ahogy még hívni szokták: alátétfólia, alátéthéjazat) alapfeladata a szigetelő anyag védelme. A cserepek közötti réseken beszivároghat a nedvesség a porhótól, az esőtől, vagy a párától a külső ill. a belső oldalon is.

  • A szigetelés külső oldalára egy ún. alátéthéjazatot,
  • a belső oldalra pedig egy párazáró fóliát kell rakni.

A tetőfóliák a beépítésre kerülő rétegrend szerint lehetnek

  • párazáró, párafékező vagy páraáteresztő tulajdonságúak.
  • Emellett lehetnek hővisszaverő vagy nem hővisszaverő tulajdonságúak.

A kéthéjú hidegtetők esetében az egyszeresen átszellőztetett rétegrendű tetőknél páraáteresztő tetőfóliára van szükség a külső oldalon, a kétszeresen átszellőztetett rétegrendű tetők esetében pedig párazáró fólia alkalmazása célszerű.

  • A belső oldalon minden esetben párazáró fóliára van szükség.

Tetőfólia alkalmazható:

  • kéthéjú hidegtetők alátéthéjazataként (közepes és meredek hajlás szerint)
  • szerelt falszerkezetek esetén

Párazáró vagy páraáteresztő fóliára van szüksége?

A két fólia közötti különbség kérdése gyakran felmerül, így a következőkben röviden leírjuk, hogy melyik fóliát melyik esetben célszerű alkalmazni. Ennek megértéséhez érdemes megismerkedni a páradiffúziós egyenértékű légrétegvastagság fogalmával is.

Mit jelent a páradiffúziós egyenértékű légréteg vastagság (sd)?

  • Ez az érték megmutatja, hogy milyen vastag levegőréteggel egyenértékű az anyag páradiffúziós ellenállása.
  • A pára vándorlásának mérése a levegő segítségével történik. Az egység, amihez viszonyítunk, az az adott idő alatt, adott mennyiségű, 1 méter vastag levegőn áthaladó pára.
  • A különböző anyagokon nehezebben/könnyebben jut át a pára. Azt bárki könnyen érzékeli, hogy a levegőn könnyebben jut át a pára, mint például a betonon. Például egy 20 cm vastag vasbeton falon átjutó pára mennyisége egyenlő egy 5 m vastag légrétegen átjutó pára mennyiségével. Ezt az értéket hívjuk az anyag páradiffúziós egyenértékű légréteg vastagságának (sd).

Tehát minél kisebb egy anyag sd értéke, annál könnyebben átengedi a párát, nedvességet. 

  • A páraáteresztő alátéthéjazatok rendkívül kis páradiffúziós ellenállással rendelkeznek.

Néhány szerkezet páradiffúziós egyenértékű légréteg vastagsága:

  • 20 cm vasbeton: sd = 5 m
  • 1 cm mészvakolat: sd=0,083 m
  • 10 cm expandált polisztirolhab: sd = 3 m
  • 10 cm kőzetgyapot: sd = 0,16 m

Miért is fontos ez számunkra?

  • A tető rétegrendjének felépítése során az a cél, hogy a pára és a nedvesség szabadon és akadálymentesen kijusson a külső térbe, ugyanakkor a külső térből ne jusson be nedvesség a belső térbe.
  • A belső térben felszabaduló pára, mely az emberi lét egy természetes velejárója (pl: mosogatás, főzés, fürdés során felszabaduló pára, a száradó ruhák, a párologtató növények által termelt nedvesség) nagyobb légnyomásának köszönhetően a külső, kisebb légnyomású tér felé indul meg. Ha ezt a páravándorlást akadályozzuk, akkor páralecsapódás léphet fel a hőszigetelő rétegekben, ami penészesedést, vizesedést okoz a házban. Ezért a beépítésre kerülő rétegek sd értéke a külső tér felé egyre kisebb kell legyen, hogy a pára szabadon áramolhasson kifele.

Nézzük meg, hogy ennek okán hogy épülnek fel a gyakran alkalmazott rétegrendek:

Páraáteresztő fólia

Az egyszeresen átszellőztetett tetőrétegrend esetében a külső oldalon kizárólag páraáteresztő fólia alkalmazása ajánlott.

  • Általános esetben a fóliát a szarufákra fektetik.
  • A szarufák közti részek teljes keresztmetszetükben ki vannak töltve hőszigetelő anyaggal, így a tetőfólia és a hőszigetelés közvetlenül érintkeznek egymással.
  • A belső térből a külső tér felé vándorló pára a fólia belső felületén lecsapódva átnedvesítené a hőszigetelést. Ezért a fóliának mindenképpen biztosítania kell azt, hogy a nedvesség át tudjon jutni rajta. Ez csak akkor teljesülhet, ha a fólia sd értéke kisebb, mint a hőszigetelésé. Ezt a célt szolgálják a páraáteresztő fóliák.
  • A páraáteresztő fóliák sd értéke lényegesen kisebb, mint a beépített hőszigetelésé, hogy a pára ne rekedjen bent a szerkezetben, és e miatt ne alakuljon ki penészesedés, vizesedés. Az átjutó nedvesség a cserépfedés és a fólia közötti légrésen szabadon át tud szellőzni.

Általános tetőrétegrend:

  • belső burkolat
  • belső oldali párazáró fólia
  • belső oldali kiegészítő hőszigetelés
  • szarufák közötti hőszigetelés (teljes keresztmetszetben kitölti a hőszigetelés a szarufák közti részt)
  • páraáteresztő alátéthéjazat
  • ellenléc / légrés
  • lécezés
  • cserépfedés

Párazáró fólia

A párazáró fólia külső oldali alkalmazása a kétszeresen átszellőztetett tetőrétegrendek esetében célszerű.

Általános esetben a fóliát a szarufákra fektetik rá és egy úgynevezett ellenléccel fogatják meg. Az így kialakítható légrések közül az egyik az alátéthéjazat és a hőszigetelés közt, a másik pedig a cserépfedés és a fólia között alakítható ki. A külső légrés a kívülről bejutó nedvességet (pl.: porhó, páralecsapódás, eső) vezeti el, a belső légrés a belső térből kifele vándorló párát hívatott elszállítani. A légrésekben huzathatás lép fel és ez által a bejutó nedvesség ki tud szellőzni. Ebben az esetben a hőszigetelő réteg után egy légrés található, mely el tudja vezetni a kifele áramló párát, így nincs szükség arra, hogy a párazáró fólia sd értéke kisebb legyen, mint a hőszigetelésé. Ez azért fontos, mert ha a hőszigetelés valamilyen oknál fogva átnedvesedik, akkor annak hőszigetelő képessége jelentősen romlik. Ebben az esetben ettől nem kell tartani.

Általános tetőrétegrend:

  • belső burkolat
  • belső oldali párazáró fólia
  • belső oldali kiegészítő hőszigetelés
  • szarufák közötti hőszigetelés
  • szarufák között kialakuló légrés (a hőszigetelés nem tölti ki a szarufákat teljesen)
  • párazáró alátéthéjazat
  • ellenléc / légrés
  • lécezés
  • cserépfedés

Egyszeres vagy kétszeres tetőrétegrend?

  • A tetőtéri hőszigetelés belső oldalára mindig párazáró fóliát kell beépíteni. Ez megakadályozza, hogy a belső térben keletkezett pára bejusson a hőszigetelésbe. Ha ezt nem akadályoznánk meg, akkor a szigetelés hidegebb, külső rétegeiben a pára kicsapódna. A kicsapódó nedvesség pedig eláztatná, sok esetben tönkretenné a hőszigetelést. Ez a tetőszerkezet károsodásához (gombásodás, penészesedés) is vezethet.
  • Egyszeresen átszellőztetett magastető csak páraáteresztő (Sd<0,3m) tetőfóliával építhető. A páraáteresztő tetőfólia átengedi a párát, de a felülről jövő nedvességet nem.

Tetőtér beépítésnél az egyszeresen átszellőztetett tetőszerkezetet érdemes alkalmazni, mert egyszerűbb kialakítása.

  • A drágább páraáteresztő fólia költségét az egyszeres rétegrend egyszerűbb és olcsóbb kialakításával bőven ellensúlyozhatjuk. Sok későbbi költségtől és bosszúságtól is megkímélhetjük magunkat az egyszerűbb konstrukcióval.

Kedvező tetőfólia árak

A párazáró fólia ár alacsonyabb, mint a páraáteresztő fólia ára.

  • A tetőfólia árak ilyen összehasonlítása azonban nem célszerű a korábban leírtak miatt. Ha a tetőtér szigetelés külső oldalára is az olcsóbb párazáró fóliát akarnánk tenni, akkor kétszeres rétegrendet kellene kialakítanunk, ami összességében drágább és problémásabb konstrukció lenne.

Tetőtere szigeteléséhez kiválasztotta már a tetőfólia típusát?

  • Hány m2 párazáró és páraáteresztő fóliára van szüksége?
  • Válassza ki, és kérjen egyedi árajánlatot a szükséges mennyiségről.
  • Segítünk a választásban. Kérje munkatársunk segítségét a (+36-26) 375-171-es telefonszámon!

A párazárás, párafékezés és páraáteresztés kulcsa tetőterében a tetőfólia.