Hőszigelt házban laknak? Vagy éppen most tervezik a hőszigetelést? Tudják, hogy hol szökik el a legtöbb energia családi házukból? Milyen szigetelést terveznek? A homlokzati falak vagy inkább a tetőtér szigetelésére kerítenek előbb sort?
A Magyarországon épült kb. 2,8 millió családi házból ma még csak 650-700 ezer otthon felel meg a korszerű energiatakarékossági feltételeknek. A családi házak több mint kétharmada, több mint 2,1 millió nem hőszigetelt még. Ezekben az otthonokban a falakon, a nyílászárókon és a tetőtérben is szökik a meleg. Az Önök otthona hőszigetelt már? Ha még nem, akkor tervezik a szigetelést?
A téli fűtési időszak után sokan buzdulnak neki a hőszigetelésnek. A magas gázszámlák megpillantásakor nem is csoda, hogy azonnal valamilyen megtakarítást hozó megoldáson kezdünk el gondolkodni.
A napvilágot látott statisztikák szerint már évek óta a családi házak negyedében gondolkodnak erősen valamilyen energetikai korszerűsítésen. Ez persze jelentheti a fűtési rendszer korszerűsítését és a nyílászárók cseréjét is, a legtöbben azonban a hőszigetelésen gondolkodnak. Az energetikai korszerűsítésen gondolkodók több mint fele tervezi otthona utólagos hőszigetelését.
Otthona energetikai korszerűsítéséhez hogyan kezdjen hozzá?
Hol a legnagyobb a hőveszteség az épületben?
Családi háza korszerűsítését érdemes ott kezdeni, ahol a legtöbb hő szökik el. Ehhez érdemes elkészíttetni otthona hőtérképes felmérését, Ebből megtudhatja, hogy hol szökik el a legtöbb energia, és még véletlenül sem fog olyan beruházásba kezdeni, ami csak kismértékben befolyásolja majd az energiafelhasználást.
Családi házaknál általában a homlokzati falakon keresztül szökik el az energia 25-40%-a.
- A tetőn keresztül távozik a hőenergia 25-30%-a.
- A nyílászárókon keresztül a hőveszteség kb. 15-25%.
- A padlón és a födémeken keresztül pedig 10-15% energia veszlik el.
- A többi energia pedig az egyéb szerkezeteken át távozik az épületből.
Ezek azonban csak az általános adatok. Minden épület, minden családi ház hővesztesége más és más az épület tájolása, az egyes helyiségek elosztása, a falazóanyag fajtája és a fal vastagsága, és egyéb fontos tényezők szerint. Jelentősen befolyásolja a hőveszteséget az ajtók és az ablakok állapota. Az is fontos szempont, hogy beépített vagy pedig beépítetlen-e a tetőtér. A padló szigetelése is fontos szempont lehet.
Az energetikai felmérés alapján már tisztán látja családi háza hőveszteségét, és a megfelelő pontokon tud beavatkozni a veszteség csökkenésébe.
A korszerűsítéskor mi lehet a megfelelő sorrend?
Nyilván ott érdemes elkezdeni a korszerűsítést, ahol a legtöbb meleg távozik a lakásból. Vannak azonban olyan praktikus szempontok is, amelyeket érdemes szem előtt tartani a felújításkor. A homlokzati falak külső szigetelése előtt érdemes a nyílászárókat hőszigeteltre cserélni, és utána következhet a külső fal és a lábazat utólagos szigetelése.
A tető szigetelését a homlokzati falak szigetelésétől függetlenül is el lehet végezni. Ez alapvetően különbözik a tetőtér beépítéses, és a beépítés nélküli házaknál. Sokszor nem könnyű eldönteni, hogy a homlokzatot vagy inkább a tetőteret szigeteljék először. Ezért van szükség a hőtérképes vizsgálatra, mert az fehéren-feketén mutatja az energiaveszteséget.
Mivel szigetelje a homlokzatot?
A homlokzati falak utólagos szigetelésének legnépszerűbb anyaga a polisztirol. Ez persze nem a véletlen műve. Azért választják olyan sokan, mert jóval olcsóbb a másik közkedvelt szigetelőnél, a kőzetgyapotnál.
-
Az EPS polisztirol hőszigetelő rendszer. Vagy inkább a grafitos szigetelést választja a homlokzatra?
A sokak által jól ismert fehér színű expandált polisztirol lemezeket már évtizedek óta használják a falak külső szigetelésére. Ezeket a hőszigetelő lemezeket persze nem nálunk, hanem tőlünk nyugatabbra kezdték el először beépíteni a családi házakba. Ma már a grafitos adalékanyaggal ellátott polisztirol lapok jelentik az igazán jó minőségű polisztirol szigetelést, mert ezeknek a lemezeknek a szigetelése 20%-kal jobb, mint fehér színű társaiké. Ezekből tehát vékonyabb is elég ugyanolyan mértékű fűtési költség megtakarítás eléréséhez. Persze minél vastagabban építi be a falba, annál jobb lesz az épület hőszigetelése. 15-20 centiméter feletti vastagságnál azonban már körültekintően kell eljárni az épület utólagos hőszigetelésekor, mert a vastagabb lemezeknek nagyobb a súlya, és még körültekintőbben kell ragasztani és dűbelezni a homlokzatot.
- A drágább kőzetgyapot szigetelést nem a drágasága miatt érdemes mégis választani, hanem a sokkal jobb páraáteresztő képessége miatt. A kőzetgyapottal szigetelt családi házakban sokkal kisebb a későbbi penészedés veszélye.
A polisztirolt vagy inkább a kőzetgyapotot választja otthona külső szigeteléséhez?
Vagy van még néhány kérdése, mielőtt döntene?
- Munkatársaink a (26) 375-171-es számon munkaidőben segítenek Önnek a választásban. Igyekeznek minden kérdésére válaszolni.