Az épületek falának végső megjelenését a vakolat adja meg. Kívül, a külső falon a homlokzatra választ színező vagy homlokzati vakolatot, belül pedig a belső vakolat adja meg a fal végső megjelenését.
A külső és belső vakolatok azok a vízzel való keveréssel készülő habarcsok, amelyekkel megfelelő keverés és felhordás után az épületek külső és belső falát, mennyezeteit, oszlopait, pilléreit boríthatják be. A külső és belső térben is hármas szerepük van:
- Egyrészt védik a falat és az egyéb bevont szerkezeteket az időjárástól és a különféle felületi hatásoktól.
- Másrészt eltüntetik a bevont szerkezet felületi egyenetlenségeit.
- Harmadrészt pedig megfelelő aljzatot biztosítanak a vakolatra kerülő burkolatnak vagy festésnek.
A belső vakolatokat a nevükből is adódóan csak az időjárástól védett belső helyiségekben lehet felhasználni. A beltéri vakolatokat általában két rétegben viszik fel a falra. Az alapvakolatra kerül a felső simítóvakolat.
A homlokzatra felhordott külső vakolatok és a lábazati vakolatok is a csapadéktól, fagytól és a napsugárzástól is védik a falszerkezetet. A külső vakolat is két rétegben kerül fel a falra, az alapozó vakolatra kerül a színező vakolat.
A külső, homlokzati és a belső vakolatok sokféle fajtája közül tudja kiválasztani a megfelelőt családi háza homlokzatára vagy belső falára. Attól függően, hogy milyen vakolatra van szüksége.
A külső és belső vakolatokat többféle szempont szerint csoportosíthatjuk.
Kézi és gépi vakolatok
Falra felhordott vakolat
A falra való felhordás, a feldolgozás módja szerint a vakolatok gépi és kézi vakolatok is lehetnek. A géppel felhordható vakolatokat általában kézzel is fel lehet vinni a falra.
Kézi vakoláskor azonban érdemes a kézi vakolatok közül választani.
Meszes, cementes és gipszes vakolatok
A meszes vakolatok lehetnek tisztán meszes vagy pedig cementtel feljavított vakolatok.
A cementes vakolatokat régóta használjuk külső és belső vakolásra is. Jól bírják az időjárással kapcsolatos nehézségeket, és vízzáróságuk is jó.
A cementes vakolatokkal szemben a gipszes vakolatok páraáteresztése kiváló. Éppen ezért a vizes helyiségekben és kültérben, ahol a vakolatot nedvesség és csapadék éri nem használhatók. Azért, mert a nedvességtől visszalágyulnak.
Könnyített és normál vakolatok
A normál vakolatokból egyszerre, egy rétegben 1-1,5 cm-es vastagság hordható fel a vakolandó falra.
A könnyített vakolatokból a könnyítettségük révén kicsit vastagabb, 2 cm-es vastagság is felvihető a vakolandó falra. A könnyített vakolatoknak jobb a páraáteresztő képessége, viszont drágábbak, mint a normál vakolatok.
Bármilyen vakolatot választ a homlokzatra vagy a belső falra, a vakolásnál figyelnie kell arra, hogy tiszta falfelületre vigye fel a kiválasztott vakolatot. Ezért a vakolandó falat meg kell tisztítani a portól, a zsíros, olajos szennyeződésektől, a sós, salétromos kiválástól. Javításnál ügyelni kell arra, hogy a málló vakolatrészeket le kell verni a falról. A vakolatot a megtisztított, megfelelően előkészített falfelületre vigye fel.
Vakoláskor figyeljen arra is, hogy a vakolat száradásáig meg kell védeni a felhordott vakolatot az esőtől. A fagyásveszélytől is védeni kell a frissen elkészült vakolatot, ezért +5 foknál alacsonyabb hőmérsékletnél a külső falat nem szabad vakolni. Azért, mert ha a kiszáradás előtt megfagy a vakolat, akkor hamar mállani, porosodni fog.
Üdvözlöm!
Szeretném megkérdezni hogy a színre kevert lábazati vakolatot mennyi időn belül érdemes felhasználni?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Ferenc
Lehet, hogy nem értem a kérdését. A lábazati vakolatra rá van írva, hogy mennyi ideig lehet felhasználni a vakolatot.
Segítséget szeretnék kérni azzal kapcsolatban, hogy kültéren a homlokzat Standard 0-10-es kültéri glettel be lett vonva. Alapozás után a nemes vakolat felvihető erre a felületre vagy csak festhető?
Mielőbbi válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Szilvia
Kedves Szilvia
Jó kérdés, és ezzel meg is fogott, mert nincs tapasztalatom ebben. Nem tudok határozott választ adni a kérdésére.