Az utólagos hőszigetelés a családi házak és társasházak értékének feltornászásához, és az üzemeltetési költségeinek lefaragásához is nagymértékben hozzá tud járulni. A szigetelés módjának meghatározásakor, és a szigeteléshez használt hőszigetelő rendszer kiválasztásakor azonban mindig érdemes felmérni a szigetelés előnyeit és lehetséges kockázatait is a szigetelés tervezett költségeivel és várható hosszú távú megtakarításával együtt.
Utólagos hőszigetelés megtervezése hőkamerás vizsgálattal
Az épület utólagos hőszigetelésének megtervezéséhez a legelőnyösebb megoldás az épület hőkamerás, hőtérképes vizsgálatának elvégzése a hőszigetelés ütemezésének megtervezéséhez. A hőkamerás vizsgálat során fel tudja térképezni azt, hogy az épületben hol szökik a legjobban a meleg levegő, és ennek függvényében lehet megtervezni a hőszigetelés ütemezését.
Egy családi háznál fajlagosan, vagyis 1 négyzetméterre vetítve a leginkább a mennyezeten, vagyis a padláson keresztül szökik meg a legtöbb energia. A padlástérnél jóval nagyobb felületük miatt azonban a homlokzati falak utólagos szigetelésének is nagy jelentősége van a fűtési költségek csökkentésében. A homlokzat szigetelését a lábazat szigetelésével együtt kell elvégezni, és előtte vagy pedig az utólagos szigeteléssel együtt érdemes energiatakarékosra cserélni a homlokzaton található ablakokat és bejárati ajtókat is.
A hőtérképes vizsgálatnak abban van nagy jelentősége, hogy pontosan műszaki számításokkal alátámasztottan tud dönteni abban, hogy a két külön munkafolyamatban elvégezhető padlás és homlokzati és lábazati szigetelés közül melyiket érdemes előbb elvégezni, melyikkel lesz nagyobb az energiamegtakarítás mértéke.
A homlokzat utólagos szigetelésekor nemcsak a falfelületek hővesztesége csökken, hanem a különféle szerkezeti elemek találkozásánál keletkezett hőhidak energiát pazarló hatása is mérséklődik a külső szigetelés szakszerű elvégzésével. Különösen jelentős lehet a hőhidak hatásának mérséklődése az ajtók és ablakok felett lévő áthidalóknál, illetve az ablakok teljes kereténél. A falak sarkainál természetszerűleg kialakult geometriai hőhidak hatását is mérsékli a homlokzat szakszerű szigetelése.
Mint minden épületfelújítással kapcsolatos munkálatnak, így az utólagos szigetelésnek és azon belül pedig a homlokzatszigetelésnek is vannak előnyei és kockázatai is. Ezeket érdemes számba venni a felújítás megtervezésekor. Lássuk, hogy melyek lehetnek ezek az előnyök és kockázatok?
Melyek lehetnek az utólagos hőszigetelés legfőbb előnyei?
Nézzük az előnyöket:
-
Utólagos hőszigetelés hungarocellel
Az utólagos hőszigetelés során csökken a hőhidas felületek hőhíd hatása. Ezzel pedig csökken ezeken a területeken a nedvesedés, a párakicsapódás, a penészedés veszélye is. - Az utólagos külső szigeteléssel a falak és a födém hőtárolároló képessége révén nő ezen szerkezetek belső felületének a hőmérséklete.
- A melegebb belső felületű szerkezeti elemekkel együtt pedig magasabb lesz a belső tér hőmérséklete, javul a lakásban tartózkodók hőérzete, a lakás komfortossága.
- Az utólagos külső szigetelés révén a falak hőingadozása is kisebb lesz, és ez nemcsak a hőtároló képességüket, hanem a falak szerkezeti épségét is védi.
- Az épület értéke és élettartama is növekszik az utólagos szigeteléssel.
Mi lehet az utólagos hőszigetelés legfőbb kockázata?
A legfőbb kockázatot az utólagos hőszigetelés anyagának, vastagságának a nem megfelelő megválasztása, az egyes szerkezeti elemek nem egymást erősítő, javító, hanem egymás hatását gyengítő összeállítása, és a kivitelezés közben elkövetett esetleges kivitelezési hibák jelenthetik.
Ezek ellen a hibák ellen azonban a szigetelés megfelelő, hőtérképes vizsgálaton alapuló előkészítésével, a kivitelezés körültekintő megtervezésével, valamint a kivitelező gondos, megfelelő referenciákkal rendelkező szakember általi kiválasztásával eredményesen tud védekezni.
Ez persze azt is jelenti, hogy a jó szakember meg fogja kérni a kivitelezés piaci viszonyok közötti munkadíját. Cserébe viszont megfelelő garanciát is vállal a munkájára, és Önnek nincs mitől tartania a kivitelezést követő években, évtizedekben.
Másrészt pedig azzal is számolnia kell, hogy a jó szakemberek előjegyzési naptára bizony meglehetősen sűrű, ezért még idejében fel kell venni velük a kapcsolatot, és akár egy fél évet, vagy talán még többet is kell várni a kivitelezés tényleges elkezdésére. Azonban akkor, amikor akár 3-4-5 évtizedre is megalapozhatja otthona fűtési költségeinek a jelentős csökkentését, akkor nem biztos, hogy azon a fél éven már olyan sok műlik.
Ellenben az ugyan hamarabb, de nem szakszerűen elvégzett kivitelezéssel sokkal többet veszíthet majd az elkövetkező néhány évtized esetleges útólagos felújítási, javítási szükségleteinek idegességével, valamint idő és pénzszükségletével.