Szigeteletlen házban a tetőn keresztül szökik el a fűtésre fordított energia 25-30%-a, mert télen a meleg levegő elsősorban felfelé áramlik. Ezért a tetőtér szigetelés bizony ugyanolyan fontos, mint a homlokzati falak szigetelése.
Mivel az épületek utólagos szigetelésénél a két munkafolyamat egymástól függetlenül is elvégezhető, ezért hőtechnikai felméréssel érdemes eldönteni, hogy először a tetőtér szigetelését vagy pedig a homlokzati falak utólagos szigetelését érdemes megcsinálni.
A tetőtér szigetelése vagy nem szigetelése ugyanis a fűtési költségek megtakarítása miatt egyáltalán nem mindegy.
A tetőtér beépítésénél a magastetőt nemcsak a szarufák között, hanem fölötte és alatta is lehet szigetelni. Természetesen más szerkezeti keménységű hőszigetelő anyagot érdemes használni akkor, ha a szarufák között van hőszigetelve a tetőtér, és mást, ha a szarufák felett.
Tetőtér szigetelés kőzetgyapottal
Az igazán jó megoldás az, amikor a szarufák közötti hőszigetelés ki van egészítve egy szarufák feletti vagy pedig egy szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel. Miért előnyös ez?
- Leginkább azért, mert a beépített szarufák hőszigetelése jóval kisebb a tetőtér szigeteléshez széles körben használt szálas szigetelő anyagok hőszigetelésénél. Akár kőzetgyapotot, akár üveggyapotot használ a szarufaközi szigetelésnél, érdemes egy egységes szarufák feletti vagy pedig szarufák alatti kiegészítő szigetelést kiépíteni. A szarufák feletti kiegészítő szigetelést természetesen elsősorban új építésnél lehet igazán megvalósítani, illetve tetőfelújításnál akkor, ha a tetőfedésre használt korábbi tetőfedő anyagot is lecserélik.
A szarufák alatti kiegészítő szigetelésnél nincs ilyen gond. Ekkor viszont azzal kell számolnia, hogy a tetőtéri szobák hasznosítható belső terét csökkenti a belső oldali kiegészítő szigetelés.
Mi az alapvető különbség a szarufák feletti és a szarufák alatti kiegészítő szigetelés között?
Nyilván lehet különbség a tetőszigetelésre használt szálas szerkezetű kőzetgyapot lemezek típusától és minőségétől függően a hőszigetelő képességükben.
Knauf Nobasil MPN kőzetgyapot
A legfontosabb különbség azonban a hőszigetelésre használt kőzetgyapot keménységében van. Amíg a szarufák alatti kiegészítő szigetelést ugyanazokkal a laza szerkezetű kőzetgyapot lemezekkel, például a gyakran használt Knauf MPN vagy MPE táblákkal, vagy a Rockwool Deltarock, Multirock vagy akár az Airrock LD vagy ND lemezekkel is megoldhatja, addig a szarufák feletti kiegészítő szigeteléshez már keményebb szerkezetű kőzetgyapot táblára lesz szüksége. Miért van ez?
Alapvetően a szigetelésre nehezedő terheléstől. Ugyanis, amíg a szarufák közötti hőszigetelésnél a tetőfedésre használt tetőcserép lécezése a szarufákra nehezedik, addig a szarufák feletti kiegészítő szigetelésnél a szarufák és a tető lécezése közé kerül a hőszigetelő anyag.
Tehát amíg szarufák közötti hőszigetelésre bármilyen laza szerkezetű hőszigetelő anyag jó megoldás lehet, addig a szarufák feletti elhelyezésre már jóval keményebb szerkezetű szigetelőt kell használnia. Ilyen kemény szerkezetű kőzetgyapot lemezek a Rockwoolnál a Monrock Max E, a Durock vagy a Hardrock Max lemezek.
Szarufák közötti tetőtér szigetelés
A Rockwool Deltarock lemezek berakása a szarufák közé
A magastetők szigetelésénél a leggyakrabban alkalmazott megoldás továbbra is a szarufák közötti hőszigetelés. A szarufák változó kiosztású távolsága azonban nem igazán kedvez a hőszigetelésre használt anyagok gazdaságos beépítésének. Ugyanis gyakorlatilag 50 cm-től a 90 centiméteres, egy méteres szarufaközökig szinte bármilyen távolsággal lehet számolni a szarufák között.
Rockwool Deltarock éklemez tábla tetőtér szarufák közötti szigetelésére
A szarufák változó távolságát kezeli jól a Rockwool a Deltarock éklemezekkel. Ezeket a téglalap alak átlója mentén ék alakban kettévágott lemezeket ugyanis az elvágott átló mentén el lehet csúsztatni, és így olyan tetszőleges távolságra tudja csúsztatni a két fél lemezt, amilyet éppen igényel az adott szarufaköz. A centiméter pontosan elcsúsztatható Deltarock lemezekkel ezért hézagmentesen tud bármilyen 50 és 100 cm közötti szarufaközt szigetelni. Kis mennyiségű hulladék egyedül a sarkak levágásakor keletkezik majd.
A Deltarock lemezek felhasználásának további előnye még az is, hogy a szarufák nem egyenlő távolsága sem okoz semmilyen problémát. A más szélességű másik szarufaközben az adott szarufaköznek megfelelő módon kell elcsúsztatni az átlósan kettévágott szigetelő lapot, de ebben a szarufaközben is centiméter pontosan tudja beszabni a szigetelőt.
Milyen vastag kőzetgyapot szigetelést érdemes beépíteni a szarufák közé?
Rockwool Deltarock kőzetgyapot szigetelés a szarufák közé pontos illesztéssel az éklemez kialakítás segítségével
A Rockwool Deltarock lemezeket 10, 12, 15 vagy 20 centiméteres vastagságban tudja beépíteni a szarufák közé. Minél vastagabb szigetelőt használ, annál jobb hőszigetelést képes szembe állítani a tetőtéri szobából felfelé áramló meleg levegővel. A szarufák közé beépített szigetelő vastagságát azonban nem tudja csak a szarufáknak megfelelő vastagságban beépíteni. Éppen ezért van szükség a szarufák alatti kiegészítő szigetelésre. Például a 10 cm vastag szarufák közé beépített 10 centiméteres Deltarock lemezek hőszigetelését kiegészítheti a még szükséges 4-8 centiméterrel.
A szarufák alatti és szarufák feletti kiegészítő szigetelés
A valamelyik oldali kiegészítő szigetelés a szigetelési vastagság megnövelése mellett természetesen a szarufáknál kialakuló hőhidak mentesítésére is hatásos. Az egységes szigetelési felületet adó belső vagy külső oldali kiegészítő szigetelés a szarufák rosszabb hőszigetelését csökkenti.
Ahogy korábban már említettem, új építésnél vagy a tetőfedő anyag cseréjénél a szarufák feletti kiegészítő szigetelésre is lehetősége van. A külső oldali tetőtér szigetelésnek több előnye is van a belső oldalival szemben:
- Egyrészt külső oldali szigetelésnél nem csökken le a beltér hasznosítható magassága, és ez például egy 6-8 centiméteres kiegészítő szigetelésnél már bizony jelentősen megnöveli a hasznos belső teret.
- Másrészt a szarufákat sem fogja eltakarni a belső oldali burkolat, és ez látványnak sem utolsó a tetőtérben.
- Harmadrészt pedig a külső oldali kiegészítő szigetelésnél tudja igazán hőhídmentes szigeteléssel kiegészíteni a szarufák közötti szigetelést, hisz külső oldali kiegészítésnél a hideg oldalon lesz a hőhídmentes szigetelés.
Tetőtér szigetelés utólag
Utólagos tetőtér szigetelésnél alapvetően kétféleképpen szigetelheti a tetőteret.
Szarufák közötti hőszigetelés jöhet szóba akkor, ha a tetőcserepet vagy palát tartó lécek a helyükön maradnak, és ezért a tető felújítása nem terjed ki a tetőfedő anyag lecserélésére.
Ilyenkor a szarufák közötti hőszigetelést mindenképp érdemes kiegészítenie a szarufák alatti szigeteléssel. Ez ugyan csökkenti néhány centivel a belső teret a tetőtérben, cserébe viszont a szarufavastagságnyi szigetelést jóval nagyobb megtakarítást biztosító szigeteléssé egészítheti ki.
Ha a tetőfelújítás teljes körű, és lecserélődik a tetőfedő anyag is, akkor érdemes a szarufák feletti szigetelést választani, mert ezzel:
- Nem csökkenti a tetőtér belső terét.
- Nem takarja el a szaruzatot.
- A szarufák felett hőhídmentes szigetelést alakíthat ki pontosan olyan vastagságban, amellyel az Ön által kívánt mértékű fűtési költség megtakarítást érheti el.
Még nem választotta ki a tetőszigetelőt? Kérdése van tetőtere szarufák közötti kőzetgyapot szigetelésével vagy a kiegészítő szigeteléssel kapcsolatban?
-
A Hogyan válasszon kőzetgyapot szigetelést kérdéssor megválaszolása segíteni fog a legjobb rezsicsökkentő szigetelő kiválasztásában.
Melyik kőzetgyapot lesz a legjobb? Milyen vastagságban? Mire figyeljen még? Hogyan válasszon kőzetgyapot szigetelést tetőtere rezsicsökkentő szigeteléséhez? Kattintson a képre választást segítő kérdőívéért!
- Ha pedig kérdése van, akkor hívja munkaidőben a (+36-26) 375-171-es számot, és tanácsadó munkatársunk segít. Válaszol kérdésére, és az Önnek legfontosabb szempont megismerése után segít a legjobb rezsicsökkentő tetőszigetelés kiválasztásában is tetőtere szigetelésére.
A sokadik szállodánál is leégett a tető, az ok a kandalló volt, másnap jön a hír Tamásiban
leégett a termál fürdő teteje!!!!
A vendégek érezték a füst szagát, ennek a hírláncnak igazán hosszú az útja, ki tudja mióta ég, mire a hír eljut a tűzoltókhoz! A feltételezett ok, elektromos zárlat!
Kívül lemezburkolat, alatta kőzetgyapot, az alatt lambéria, vajon hol van az elektromos kábel? Hogyan van, esetleg konzolon a lámpa, vagy beépítve? Talán tudott, hogy a villamos vezetékek külső szigetelése éghető anyag, az acél-páncél cső, ma már nem divat, így célszerű lenne falon kívül vezetni, de gondolom takarékossági okból, meg talán a szépség miatt, a lambéria és a tetőlemez között vezették, a kőgyapotban, amiről aztán kiderült éghető anyag és ha valami éghető, nem célszerű gyújtóforrást vezetni benne!!!!
Megérkeztek a tűzoltók, akik, megbontották a lemezt, levegő hatására a tűz
fellángolt, így már nagyon oltani sem lehetett!!!!
Lehet keresni a felelőst, sokba fog kerülni a felújítás, sok lesz a kiesés a bevételből, egy
olcsó meg nem gondolt megoldásból, több milliós kár, talán így utólag mondhatjuk,
egy füstérzékelő, sokat segített volna, itt is és máshol is, ha megakarjuk előzni a , lassan füstölő később nagy tűzzel járó baleseteket!!!!!
Olvastam egy könyvet, amiben Napóleon strázsamestere leírta miken mentek keresztül, mire elérték Moszkvát, de rövid „vendégeskedés” után, az utat visszafelé is meg kellett tenni! ennek volt egy kis kellemetlensége, az időjárás nem kedvezett a sétához, különösen mikor már -30-40°C volt!!! A nagy sztyeppén, láttak sok kazlat, ez segített néha, ha behúzódhattak kicsit melegedni!!!! aztán kiderült, ezek a házak, amit úgy védenek a hidegtől, hogy a kazlat a házra rakják!!!!
Ma már ez nem lenne korszerű, bár egy debreceni feltaláló, fóliazsákokba rakott szalmával rakta körbe a házat, és elégedetten nyugtázta a sikert, ez visszalépés lenne? Nem hiszem, inkább csak ahogy ott is volt „SZÜKSÉG”!!!!!!!
Ahogy talán ma is, felépültek a házak, mert van sok fűtőanyag, aztán most kiderült, hogy nincs, SZÜKSÉG szerűen szigetelni kell a házakat, a módszer csak annyiban változott,
vásárolhatunk szigetelőanyagot, amivel beburkolhatjuk a házat!!! El is indult a kampány,
Korszerű anyagok, ragasztó és hungarocell és a kampány még ma is tart, csak egyre vastagabb réteg kell, még messze vagyunk a kazal szigetelésétől, szerencsére, mert ha sok lesz a szigetelés, de még nem elég, annál több ház égne le!!!
Aztán megjelentek más szigetelőanyagok is, amik már nem éghetők, viszont vékonyak, mert mégsem olcsó egy házat beburkolni!
Különösen úgy, ha valaki nem ért hozzá, ma már sokba kerül és mégsem tökéletes!!!!
A szigetelés, CSAK akkor MŰKÖDIK, ha két légzáró réteg közé rakjuk és ezek között lassítjuk a levegő mozgását. Floridában láttam a megoldást, az épület belül gipszkarton, kívül pedig műanyag lambéria! Nappal 40°C van éjjel 0°C körül, a kettő között szigetelőanyag, a házban légkondi, ami kisebb „hurrikánt” okoz, nappal hűt, éjjel fűt, ha
van kedved átállítani, vagy inkább még két takarót húzol magadra!!!! Ezek a házak eladásra készültek, majd a tulaj megcsináltatja!!!
Itthon azt láttam, négy-öt helyre tettek ragasztót, így a fal végtére szigeteletlen maradt, vagyis semmit sem ér, legfeljebb nyáron tart némi árnyékot.
Budapesten már 50cm-es szigetelést is láttam, lassan elérjük, az egész házat olyan vastagon fogják beburkolni, mint ahogy a szalmakazallal volt!!!!!!!!