Energiafogyasztása felét megtakarítaná?

Ha még hőszigetelés nélküli családi házban él, akkor a magas fűtési számlákat hónapról hónapra fizetve biztos, tudja, hogy pazarlóan használja fel az energiát. Azt is tudja, hogy utólagos hőszigeteléssel sokat tudna spórolni a fűtési költségekkel. Azt viszont talán nem tudja, hogy a nyílászárók korszerűbbre cserélésével, valamint a padlás és a homlokzat utólagos szigetelésével a felhasznált energiának a felét is megtakaríthatná.

Családi házuk mikor épült? A különböző felmérésekből tudjuk, hogy az 1960-as, 70-es években épült családi házak pazarolják a leginkább a fűtésükre felhasznált energiát.

A külső falakon található nyílászárók korszerűbbre cserélésével a korszerű, hőszigetelt ablakokon és a bejárati ajtók résein korántsem szökik meg annyi energia, ezért akár 15-20%-kal is csökkenhet az energiafelhasználása a háznak.

A 90-es évek előtt épült családi házak döntő többségének még nem volt beépítve a tetőtere. A lakótér nélküli padlástér esetén a fűtési költségek megtakarítása érdekében elegendő a házak padlásfödémének a hőszigetelését elvégezni a padlástér felől. Mifel a meleg levegő elsősorban fefelé szökik, ezért a padlástér megfelelő minőségű, 20-30 cm vastag szigetelésével a felhasznált energiának a 20-30%-át is meg lehet takarítani a házban.

A külső homlokzati falak egységnyi területén ugyan korántsem távozik annyi energia, mint a padlástéren át, a szigetetlen külső falak nagy területén is sok energia megy veszendőbe. Ezért a homlokzat lábazattal együttesen elvégzett, 15-20 cm vastag szigetelésével is további 30-40%-os megtakarítást érhet el.

utólagos hungarocell hőszigetelés

Utólagos hungarocell hőszigetelés a homlokzati falon

Márpedig ha összeadja a nyílászárók korszerűbbre cserélésével, a padlástér szigetelés valamint a homlokzat szigetelés utólagos elvégzésével elérhető megtakarításokat, akkor láthatja, hogy jó minőségű hőszigetelt nyílászárókat és hőszigetelő anyagokat szakszerűen beépítve 50-60%-kal is csökkenteni tudja családi háza működtetésének a költségét. A megtakarítás valós számai természetesen nagymértékben függenek a ház egyedi adottságaitól, és a család fűtési szokásaitól, a kívánt hőmérséklet szintjétől.

A hőszigetelésre fordított egyszeri költségek jelentősek, azonban az így elérhető megtakarítás a fűtési költségekben az elkövetkező 30-40 évben állandóan jelentkeznek, és nem az a kérdés, hogy megtérül-e az utólagos hőszigetelés, csak az, hogy várhatóan hány év alatt fog megtérülni.

A megtérülés ideje persze több tényezőtől is függ:

  • Alapvetően függ persze a hőszigetelésre használt anyagok árától, ami a hőszigetelő anyag fajtájától és minőségétől függ elsősorban.
  • Természetesen függ a földgáz árától is. Mivel a földgáznak csak a pillanatnyi árát tudjuk pontosan, ezért a gazdaságossági számításoknál a várható energiaárakat csak valószínűsíteni lehet.
  • Várhatóan az energiaárak továbbra is nőni fognak. Azt persze nem tudjuk előre, hogy milyen ütemben fognak növekedni az árak.
  • A beruházás költségét jelentős mértékben befolyásolja a beépítésre kerülő hőszigetelő anyagok vastagsága is.
  • Meghatározó jelentősége van a kivitelezés szakszerűségének és gondosságának is.
  • Az is meghatározó fontosságú, hogy milyen hőmérsékletet szeretne elérni a házban, hisz minél magasabb a lakás hőmérséklete annál fontosabb a hőszigetelés, hisz egy hőszigetelt lakásban minél többet fűt, vagyis minél nagyobb az átlaghőmérséklet, annál kevesebb energia megy veszendőbe, vagyis annál kevesebb energia szökik meg a falakon és a nyílászárókon át.

Több felmérés is rámutatott már arra, hogy a 2,8 millió családi házból több mint 2 millió nem megfelelően hőszigetelt még. Ezekben a hőszigetelés nélküli családi házakban átlagosan 2-3 évtized alatt a lakók elfűtik a ház teljes árát.

Ez olyan jelentős nagyságrendű kiadás, hogy sok szakember azt mondja, hogy akár még saját erő nélkül is, pusztán bankhitelből finanszírozva is megéri a házak utólagos hőszigetelése, mert a hőszigeteléssel elérhető megtakarítás bőven képes fedezni a kamat költségeket.

Ez a kérdés nyilván árnyaltabb ennél, mert azt is tudjuk emellett, hogy a családi házaknak körülbelül a fele olyan rossz műszaki állapotban van, hogy ezeket egyszerűen nem éri meg felújítani, utólagosan hőszigetelni. Vagyis ez azt jelenti, hogy ezek a családi házak olyan rossz műszaki állapotban vannak, annyira elavultak szerkezetileg és statikailag, hogy pazarlás beépíteni a homlokzati falba 30-40 éves fűtési költség megtakarítást eredményező hőszigetelő rendszereket.

Vagyis a családi házak felének olyan az állaga, hogy a szerkezetének elavultsága miatt rövidebb az élettartama, mint a hőszigeteléskor beépítésre kerülő szigetelőké. Ez pedig világosan kifejezi, hogy csak megfelelő műszaki állapotban lévő házakat érdemes utólagosan szigetelni a nyílászárók cseréjével és a padlás, valamint a homlokzat szigetelésével együtt több milliós kiadással. Mert egy átlagos 90-100 m2-es alapterületű családi háznál is számolhatunk alsó hangon is 2,5-3,5 millió forintos kiadással a nyílászárók cseréjekor és az utólagos hőszigeteléskor.

Emellett természetesen a felújításban megjelenő önerőnek azért is van nagy jelentősége, mert ha nem hoz a család maga is jelentős áldozatot az energiaköltségek lefaragásáért, akkor nagy a veszélye annak, hogy nem fogja tudni igazán megbecsülni a beruházás valódi értékét sem. Ez pedig az esetletesen felvett hitel kigazdálkodása, illetve a beruházás megbecsülése szempontjából is kifejezetten hátrányos lenne.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.