Odáig talán már eljutottunk, hogy egy új családi ház építésénél az építtetők már megbecsülik a tervezői munkát. Fontosnak tartják azt, hogy olyan ház épüljön, amely nekik készül, és jól, vagyis testre szabottan, pontosan a család igényeire tervezetten fogja szolgálni a családot.
Gázkazán cseréjekor mire figyeljen oda?
Amikor azonban például a fűtési rendszer felújításáról és korszerűsítéséről van szó, akkor a tervezői munka már korántsem annyira fontos, hisz „csak” egy új, és jóval kevesebbet fogyasztó kazánra van szükség a költségek lefaragásához. Valójában tényleg csak erről van szó?
Vagy talán arról, hogy a biztonságos és az elvárt megtakarítást eredményező fűtéshez a fűtési és füstelvezetési rendszer gondos megtervezésére lenne szükség?
Az elvárt megtakarítást eredményező kazán lecserélése nem az új kazán megvásárlásával kezdődik, hanem sokkal inkább az igények és lehetőségek felmérése alapján megtervezett hatékony fűtési rendszerhez szükséges megfelelő kazán kiválasztásával. Ez pedig bárhogy is csűrjük-csavarjuk, a tervezés fontosságát mutatja.
Nyílt égésterű gázkazánt ma már csak kazáncserénél lehet beépíteni, mégpedig csak bizonyos feltételek meglétekor. Új fűtési rendszerhez ma már csak zárt égésterű – vagyis turbós – gázkazánok építhetők be. Ezekhez pedig turbós gázkémény beépítésére van szükség.
Ez nem véletlen, ugyanis jó néhány családban okozott már halálos balesetet a tüzelőberendezésből vagy a kéményből visszaáramló füstgázok lakásba jutása. Ezeknek a baleseteknek a megelőzése érdekében a fűtési rendszerek cseréjét a füstgáz elvezetés megtervezésével kell kezdeni. Fontos a kazáncsere gazdaságossága is, az élet védelme azonban a gazdaságosságot is megelőző elsődleges fontosságú. Vagyis csak olyan gazdaságos fűtési rendszert lehet kialakítani, amelyik maximálisan biztonságos füstelvezetést biztosít.
Nyílt égésterű fali gázkazánok cseréje
Ezek a kazánoknak a nevük is kifejezi, hogy az égés tökéletességéhez a helyiség levegőjét használják fel. Ha a helyiségben nincs a tökéletes égéshez elegendő oxigén, akkor az égés értelemszerűen tökéletlen lesz. Ez pedig halálos mérgezést okozó szén-monoxid termelődéséhez vezet, ami ráadásul még színtelen és szagtalan is. Tehát alattomosan, felismerhetetlenül halálos.
A tökéletlen égés elkerüléséhez tehát a levegő utánpótlását biztosítani kell. Vagyis a tervezéskor bizonyítani kell, hogy a helyiségben az égéshez szükséges levegő rendelkezésre áll.
Még nem hőszigetelt ablakoknál a helyiségben a természetes szellőzés biztosított. A gáztervben a számításhoz ilyenkor az égéshez szükséges huzathoz az ablak mérete és a helyiség légtere szolgál a számítás alapjául. Ha az ablak mérete a helyiséglégteréhez mérten még kevés, akkor meg kell határozni a tervben, hogyan fogják biztosítani a szükséges levegőt, és a helyiségbe milyen szellőzőt kell még beszerelni. Ezen a szellőzőn fog érkezni az égéshez szükséges levegő.
A tervnek olyan részletességűnek kell lenni, hogy ki kell térnie még arra az esetre is, amikor majd az ablakokat hőszigeteltre cserélik. Bele kell foglalni a tervbe, hogy ekkor az ablakok cseréjével együtt újra kell tervezni a szellőzést. Ez nemcsak egy „nemszeretem kötelezettség”, hanem az élet védelmének alapvető érdeke, ezért aztán érdemes odafigyelni rá.
A hőszigetelt nyílászárók felszerelésével a természetes szellőzés, vagyis az égéshez szükséges huzat megszűnik a helyiségben. A kazán nem kap friss levegőt az égéshez, ami tökéletlen égést okoz, ez pedig azt eredményezi, hogy a huzat nem viszi ki a füstgázokat a szabadba, hanem az visszaáramlik a helyiségbe.
Vagyis a mérgező szén-monoxid ott lehet a helyiségben, de mivel színtelen és szagtalan, ezért észrevehetetlen. Ezért sok halálos balesetet okozhat. Ez az oka a nyílt égésterű gázkazánok beszerelésével kapcsolatos szigorításoknak.
Nyílt égésterű készülékre történő cserénél a meglévő kémény bélését ellenőriztetni kell, hogy a maró füstgázok kivezetéséhez megfelelő állapotban van-e még.
Ha pedig még nincs béléscső a hagyományos, falazott kéményben, akkor mindenképpen ki kell béleltetni. A gázfűtés maró, savas párája ugyanis tönkre teszi a falazott kéményt. Átnedvesedik, és emiatt mikrorepedésessé, porózussá válhat, és így mérgező füstgázok juthatnak be a lakásba.
Zárt égésterű fali gázkazánoknál
Zárt égésterű gázkazánnál már nincsenek ilyen szigorú előírások, mert nem a helyiség levegőjét használja a kazán az égéshez.
Arra persze oda kell figyelni, hogy a hálószobában nem lehet a zárt égésterű kazánt elhelyezni, de más helyiségben már igen.
Továbbra is előírás azonban az, hogy a zárt égésterű kazán kiválasztása előtt itt is meg kell tervezni a füstgázok elvezetését.
Itt nem a kéménycső huzata, hanem a beépített ventilátor fújja ki a füstgázokat. A tervezéskor tehát nem a helyiségben kialakuló huzat elégsége, hanem ennek a ventilátornak a teljesítménye határozza meg az égéstermékek elvezetését.
Ezeknél a kazánoknál már tervezetten leáll a kazán, ha a ventilátor nem tud elég levegőt beszívni, és a füstgázokat kijuttatni a szabadba.
A kazán kiválasztását az égéstermék elvezetésének lehetősége meghatározza. Bár turbós kazánoknál a füstgázok akár vízszintesen is kivezethetők a helyiségből, de arra fokozottan figyelni kell, hogy ablak közelében nem lehet a kémény kivezető nyílása, és a kéménynyílás felett sem lehet másik lakás. Ez tehát azt jelenti, hogy társasházaknál csak a felső emeleten és olyan családi házaknál lehetséges, ahol a szomszédos lakás ablaka nincs közel.
A vízszintes füstgázelvezetés ezen szabályok betartásával előfordulhat ugyan, de az az alapelv, hogy a füstgázokat a tető síkja fölé kell kivezetni. Erre a kivezetésre használhatók a meglévő kémények is, de kazánnak megfelelő béléscsövet kell belehúzni, mert a ventilátor működése közben túlnyomást hoz létre, a régi béléscsövek pedig általában nem nyomásállók. Emellett még más béléscső kell a zárt égésterű kondenzációs kazánnak és a zárt égésterű sima kazánnak.
Társasházaknál gyűjtőkémény a megoldás
A biztonságos füstelvezetés érdekében azonban egyedileg nem lehet bekötni a zárt égésterű turbós fali kazánokat, mert ezeknél a kazánoknál nem a kémény huzata viszi ki a füstöt, hanem a kazánban működő ventilátor. Az így kialakuló túlnyomás azonban visszafújná a kéménybe bekötött kazán füstjét.
A gyűjtőkéménybe való biztonságos füstelvezetéshez az összes kazánnak zárt égésterűnek kell lenni, és a kéményt a füst megfelelő elvezetésére alkalmassá kell tenni. Vagyis ehhez a társasházban élőknek össze kell fogniuk.
A gázkazán cseréjéhez több szakember együttműködésére van szükség. A kivitelezőn kívül szükség van egy gáztervet készítő és a füstgáz elvezetést megtervező mérnökre is. Emellett pedig még a kéményseprőknél és a gázszolgáltatónál is engedélyeztetni kell a tervet, és a kivitelezés után pedig át kell venni az elkészült fűtési rendszert.
Az átalakítás megkezdését pedig be is kell jelenteni a gázszolgáltatónak, mert a szolgáltató a munka idejére leszereli a gázórát, és ez csak az átalakítás elkészülte után kerül vissza, amikor a szolgáltató ellenőrzése alapján mindennek tökéletesen megfelel a kiépített fűtési rendszer.
Ez pedig azt jelenti, hogy a fűtési rendszer átalakítását nyáron érdemes elvégeztetnie.