Ön szerint hány nyugdíjas nem tudja rendesen felfűteni az otthonát?

Tudta, hogy a 4,1 millió hazai háztartásnak körülbelül 10%-a nem tudja télen rendesen felfűteni a lakását? Ez a probléma elsősorban a vidéki családi házakban élő, és gázzal fűtő háztartásokat érinti. Komoly probléma az időskori jövedelemcsökkenés. Ezeknek a háztartásoknak a nyugdíjas lakosai egyszerűen nem tudják fizetni a gáz és villanyszámláikat.

gáz és villanyszámla

A magyar háztartások összjövedelmük 20%-át fizették ki a gáz- és villanyszámla díjaként.

Az energiaszegénység szempontjából beszédesek az egyes európai országok adatai. Az Európai Energiaszegénység és Energiahatékonyság projekt (The European Fual Poverty and Energy Efficiency – EPEE) adatai szerint a német háztartások jövedelmük 6%-át fordítják energiaszámláik (gáz és villany) kifizetésére.

  • Csehországban még ennél is jobb a helyzet, mert náluk ez az adat mindössze 5%.
  • A környező országok közül Romániában a jövedelem kicsit nagyobb arányát, 10%-ot kell kifizetni a gázért és villanyért. Mit gondol?
  • A jövedelem hány százalékát fizetjük Magyarországon a gázért és villanyáramért?

A 2012-es adatok szerint a hazai háztartások összjövedelmük 20%-át fizették ki a gáz- és villanyszámla díjaként. 380 ezer háztartásban pedig a család jövedelmének több mint egyharmadát fizették ki a gáz és villanyszámlák befizetésekor. Ez az arány jelenti az energiaszegénység határát.

A szakértők három jellemző okát határozzák meg az energiaszegénységnek:

  • a háztartás alacsony jövedelme
  • magas energiaárak
  • a családi ház illetve lakás alacsony energiahatékonysága

A korábban már idézett számok szerint egy háztartás akkor energiaszegény, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelően fűteni a lakását, illetve bevételeinek 34%-ánál többet költ gáz és villanyszámlája kifizetésére.

A háztartások alacsony jövedelme és az energiaárak alakulása meghaladja ennek a cikknek a kereteit, azonban a családi házak energiahatékonysága jelentős mértékben javítható az épület energetikai korszerűsítésével.

A nyílászárók cseréjével és a homlokzati falak, valamint a lábazat külső szigetelésével egy családi ház fűtési költségét akár 50%-kal is csökkenteni lehet. Ha kiszámolja, akkor ez a ház alapterületétől függően gázfűtésnél évi többszáz ezer forintos megtakarítást is jelenthet. Márpedig a két energiaszámla közül a gázszámlák fizetése teszi ki a jóval nagyobb részt.

A családi házak energetikai korszerűsítése nemcsak a fűtési költségek azonnali, drasztikus csökkenését jelenti, hanem ezzel együtt jelentős megtakarítást is jelent a háztartásnak. Az ablakok cseréje, a homlokzati falak és a lábazat szigetelése, illetve a tetőtér szakszerű szigetelése egyszeri, jelentős beruházást jelent. Utána viszont évtizedeken keresztül jelentős mértékű megtakarítást érhet el a háztartás működtetési költségeinek a csökkentésével. A szigetelés nemcsak tetemes megtakarítást jelent, hanem egy jól megválasztott felkészülést is a nyugdíjas évekre.

Ha Ön még a 40-es, 50-es éveiben jár, akkor családi háza utólagos hőszigetelésével máris az egyik legjobb nyugdíj előtakarékossági projektbe fog belekezdeni.

  • Milyen további információra van még szüksége otthona utólagos hőszigeteléséhez?
  • Munkatársaink munkaidőben a (26) 375-171-es számon várják a kérdéseit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük