Szerelt homlokzatburkolat

A szerelt homlokzatburkolat nem a családi házak homlokzatának a tipikus burkolata. Elsősorban nagyobb épületek nagy felületű homlokzatburkolataként használják a szerelt homlokzatburkolati rendszert.

A szerelt homlokzatburkolati rendszer elsősorban többemeletes épületek, középületek, irodaházak homlokzati burkolására használatos. A szerelt homlokzatburkolat lehet légréteges és légréteg nélküli szerkezet. A légréteges homlokzatszerkezetek jellemzően hátul szellőztetett rendszerek.

rockwool fixrock szerelt homlokzatburkolat

Rockwool Fixrock szerelt homlokzatburkolat, ahol az 1. a szerelt homlokzat, a 2. az átszellőztetett légréteg, a 3. a Rockwool Fixrock kőzetgyapot, a 4. a falazat a külső oldali vakolattal, az 5. a falazóelemek közötti vakolat

Szerelt homlokzatburkolatnál a külső burkolat többféle anyagból is elkészíthető. A közkedvelt kerámia burkolat vagy természetes kőlap burkolat helyett fémlemezből vagy akár műanyagból is készülhet az épület külső burkolata. Ez a külső burkolat védi meg az épületet az esőtől, hótól, széltől. A kiválasztott anyagból készülő külső burkolat mögött egy alul és felül is nyitott levegőréteg van. Ebben a nyitott térben levegő általában felfelé áramlik a kürtőhatás miatt. Ebben a külső burkolat mögötti kürtőrendszerben áramló levegőréteg képes jól szellőztetni a mögötte lévő tartószerkezetre szerelt hőszigetelést.

A külső burkolat és a hőszigetelő anyag közötti levegőréteg nemcsak a hőszigetelő anyag átszellőztetésére alkalmas, hanem egy esetleges épülettűznél az áramló levegő a tüzet is nagy erővel képes lehet táplálni. Éppen ezért az épülettűz elharapózásának megakadályozására, illetve a tovaterjedésének a fékezésére az átszellőztetett szerelt homlokzat szigeteléséhez kizárólag nem éghető hőszigetelő anyagok használhatók. Olyan hőszigetelők, amelyek a legmagasabb, A1-es tűzvédelmi osztályba tartoznak.

Azért nagyon fontos a nem éghető szigetelők használata, mert a hőszigetelő anyag előtt lévő légrés a kürtőhatás következtében egy esetleges lakástűzben a felfelé áramló levegővel kéménykürtőként viselkedik. Az éghető anyagok ilyen helyzetben a levegő tüzet tápláló hatására pillanatok alatt lángra lobbannának, és táplálnák a tüzet, ami így nagyon hamar tovaterjedne a kéménykürtőként viselkedő légréses homlokzat teljes magasságában.

A kőzetgyapot azért is jó választás, mert nem éghető, és igen magas az olvadáspontja. 1100 Celsius fok felett olvad a kőzetgyapot. Eddig a hőmérsékletig ellenálló a tűznek, és nem táplálja azt.

A nem éghető kőzetgyapoton belül is érdemes olyan típust választani, amelyet a gyártó maga is kifejezetten az átszellőztetett, légréteges szerelt homlokzatburkolat szigeteléséhez javasol. Ez azt jelenti, hogy a kis testsűrűségű kőzetgyapot helyett érdemes nagyobb testsűrűségű szigetelőt a szerelt homlokzatra rakni. Miért olyan fontos ez?

Azért, mert a szálas szerkezetű kőzetgyapot szálai között a levegő szabadon áramlik. A kőzetgyapot azonban akkor szigetel jobban, ha a szálak közötti levegő nem áramlik, hanem nyugalomban van. Minél nagyobb a testsűrűsége a kőzetgyapotnak, annál kevésbé áramlik benne a levegő, és annál jobb a kőzetgyapot hőszigetelése.

Ha a kőzetgyapot külső része a légrésben áramló levegővel találkozik, akkor az áramló levegő értelemszerűen ronthatja a kőzetgyapot hőszigetelő képességét. Célszerű ezért a szerelt homlokzatburkolat hőszigeteléséhez olyan kőzetgyapot hőszigetelőt választani, ahol a szálas szerkezetű hőszigetelő kőzetgyapot nem érintkezik közvetlenül a külső burkolat és a kőzetgyapot szigetelés között áramló levegővel. Még akkor is, ha a hőszigetelésre beépített kőzetgyapot nagy testsűrűségű.

Erre a legjobb választás lehet az üvegfátyol kasírozással ellátott homlokzati kőzetgyapot szigetelés.

A kéthéjú, szerelt falszerkezetek lényege, hogy a belső teherhordó falra kerül fel a hőszigetelő anyag, és ez elé egy külső, nem teherhordó külső burkolati fal készül.

Ez a kéthéjú falszerkezet lehet légréteges, valamint légréteg nélküli falszerkezet. A kettő közötti különbséget a hőszigetelő anyag és a külső burkolati fal közötti légréteg kialakítása vagy pedig elhagyása jelenti.

Az üvegfátyol kasírozással ellátott kőzetgyapot szigetelő a légréteges szerelt homlokzati falszerkezetek szigetelésére is nagy biztonsággal használható. Azért, mert a légrésben áramló levegő az üvegfátyol kasírozás miatt nem érintkezik közvetlenül a szálas kőzetgyapottal. Ezért még egy esetleges lakástűznél sem érintkezne a tűz a kőzetgyapot szigeteléssel.

A légréteg nélküli kéthéjú, szerelt falszerkezetekben az üvegfátyol kasírozás nélküli kőzetgyapot szigetelők is nagy biztonsággal használhatók. Azért, mert a kőzetgyapot szigetelés az üvegfátyol kasírozás nélkül sem ég az igen magas 1.100 Celsius fokos olvadáspontjáig. Ezért egy esetleges tűznél sem táplálná a tüzet. A légréteg nélkül pedig még a kürtőhatás sem érvényesül a tűz terjedésekor.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük