Szűk lett az otthona? Építse be a tetőteret!

Ha a család már kinőtte a házukat, akkor kézenfekvő megoldás lehet az is, ha vásárolnak egy néhány számmal nagyobb házat, és kényelmesen el fognak férni. Nem biztos, hogy ez a legjobb megoldás azonban. A tetőtér beépítés költözés nélkül is nagyobb házzá alakítja otthonukat. 

Egy költözés után az új környezetben új emberekkel ismerkedhet meg, de a költözésnek vannak hátrányai is:

  • Könnyen lehet, hogy a gyerekek a helyi iskolába járnak, és emiatt semmiképpen se szeretnének távolabbra költözni.
  • Az is lehet, hogy olyan jó a kapcsolatuk a szomszédaikkal, hogy nem szívesen mondanának le a társaságukról. Ha jól kijönnek a szomszédaikkal, és nem szeretnének elmenekülni a környékről, akkor a távolabbra költözés nem lesz igazán jó megoldás.

Ha viszont a környéken egyszerűen nincs olyan eladó vagy elcserélendő lakás, amelyik megfelelne Önöknek, akkor nemigen van jobb megoldás otthonuk bővítésénél. Ilyenkor a következő kérdés mindig az, hogy ha már bővülünk, akkor szélességben vagy magasságban terjeszkedjenek. A szélességre történő terjeszkedés otthonukhoz való hozzáépítést jelent. Ilyenkor megváltozik a házuk beépített alapterülete is, és nem biztos, hogy a telek nagysága minden esetben lehetővé teszi a hozzáépítést.

Felfelé, a tető felé azonban lehet terjeszkedni. Praktikus megoldás a padlástér beépítése olyankor, amikor a gyerekek már nehezen jönnek ki egymással egy szobában, és szeretnének maguknak egy önálló zugot.

Ismeri a tetőtér beépítés fő szempontjait?

tetőtér beépítés

Tetőtér beépítés során mire figyeljen oda? Melyek a padlástér beépítés fő szempontjai?

A tetőtér beépítésnek a szomszédok közelében maradás mellett persze vannak egyéb meggondolandó szempontjai is, amelyeket egy ilyen átalakításkor érdemes szem előtt tartania.

  • Meg kell nézni, hogy a tető formája alkalmas-e a tetőtér beépítésére.
  • A ház elhelyezkedése és tájolása is befolyásoló szempont lehet.
  • Alapvető fontosságú az is, hogy az épület szerkezeti állapota egyáltalán lehetővé teszi-e a felfelé történő bővítést. Rendben van az alap? Szilárdak a tartófalak? Elég erős a födém ahhoz, hogy a tetőteret rá lehessen építeni? Ha nem, akkor érdemes vállalni a megerősítés költségeit?

Nyilván fontos szempont a padlástér beépítésénél, hogy milyen tetőteret szeretnének. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy mit lehet családi házuk padlásterében megépíteni. Az épület feltérképezése után egy szakember tud ebben segíteni Önöknek.

Melyek a tetőtér beépítés szabályai? Számok a számításhoz

Országos és helyi rendeletek határozzák meg, hogy mit lehet egy-egy adott telken építeni, hogyan lehet bővíteni az épületet. Több olyan szabály van, amit figyelembe kell venni a tervezéskor.

Családi házak falvakban, kisvárosokban és nagyvárosok kertvárosi lakóövezeteiben épülnek. A családi ház homlokzatának falmagassága határozza meg, hogy hány szintes lehet az épület:

  • Ha 3 méter a homlokzat magassága, akkor földszintes családi ház építhető, térdfal nélkül.
  • 4,5 méteres magasságnál, egyszintes épület tervezhető tetőtér beépítéssel, ahol a tetőtérben körülbelül 1 méter magas térdfallal lehet számolni.
  • 6,0 méteres homlokzatnál kétszintes épület építhető tetőtér nélkül.
  • 7,5 méteres homlokzatnál kétszintes épület a padlástér beépítésével készülhet el, ahol a tetőtérben kb. 1 m magas térdfallal számolhat.

Helyi építési szabályzat határozza meg az adott településen a beépítettség maximális mértékét. Ha a beépítéskor nem épít a házhoz másfél méternél jobban kinyúló erkélyt vagy a külső falak mellett új lépcsőházat, akkor a padlástér beépítéssel nem növeli meg a beépített alapterületet.

Fontos mérőszám a szintterületi mutató is, amely az összes szint hasznos alapterületének és a telek teljes területének a hányadosa.

A telek területének ismeretében kiszámíthatja a beépíthető hasznos alapterület összességét is. Az egyszerűség kedvéért például egy 1000 négyzetméteres telken a helyi rendelet szerinti 0,2 maximális szintterületi mutatónál az összes beépített szint, pince nélküli hasznos alapterületének összege legfeljebb 200 m² lehet. Eddig bővíthető az épület hasznos alapterülete. Ez dönti el, hogy érdemes-e a hasznos alapterület a padlástér beépítésével növelni.

A helyi szabályok meghatározzák a zöldterületi hányadot is. A zöldterületi hányad azt mutatja meg, hogy a kert mekkora részét kell növényzettel borítani. Tetőtér beépítéskor erre nincs miért figyelni.

A településen érvényes helyi beépítési szabályzat előírhatja például a tetőformát is, amit a beépítéskor is figyelembe kell venni. A tető formáját és az utcafronttal kapcsolatos elhelyezkedését is szabályozhatják.

Fontos arra is figyelni még, hogy ha a beépítésre kerülő tetőtér a szomszéd telekhatárhoz 3 méternél közelebb van, akkor erre az oldalra csak mellékhelyiségek (fürdőszoba, wc, főzőfülke) ablaka nyílhat.

Utánanézett már, hogy Önöknél milyen helyi rendeletek szabályozzák a tetőtér beépítést?

A tetőtér beépítés tervezése

Tetőtere beépítését megtervező építész jól ismeri a tetőtér beépítéskor betartandó szabályokat, ezért az előírásoknak megfelelően fogja megtervezni az átalakítást.

Nemcsak a rendeletek betartása a fontos azonban, hanem a beépítéssel kapcsolatos elvárásai is. A rendeletekből lehet megtudni, hogyan lehet építkezni a szabályok szerint. Az Ön elvárásai határozzák azonban meg azt, hogy milyen legyen a beépített tetőtér. Természetesen a jogszabályok adta lehetőségek betartásával.

Nem mindegy ugyanis, hogy hány szobát és milyen szobákat szeretne kialakítani az átalakított padlástérben. A padlástér beépítésével ugyanis nemcsak új szobák lesznek a tetőtérben, hanem teljesen át is alakul a lakásuk. Az eddigi egyszintes lakóépület egy tetőteret kap a tetejére, ami megváltoztathatja a korábbi helyiségek funkcióit is.

  • Ha önálló lépcsőház fog készülni a tetőtér megközelítésére, akkor ez a homlokzati falon kívül lesz felépítve, és a kerten át fogja tudni megközelíteni a tetőteret.
    Ha viszont a kialakított tetőtérbe a földszintről lehet feljutni, akkor a feljutás lépcsője megváltoztatja a földszinti helyiség eddigi szerepét.
  • lépcső a tetőtérbe

    Feljárat a tetőtérbe lépcső építésével. A homlokzati falon kívül azonban önálló lépcsőházat is építhet külön bejárattal a tetőtéri lakrészbe

    Tetőtere beépítésével megnövekszik a ház kihasználható hasznos alapterülete, és a belső tetőtéri feljárattal kialakítható egy olyan lakásbelső szerkezet, amelyben a földszinten elsősorban a közösen használt helyiségek, míg a tetőtérben az elvonulásra, egyedüllétre, éjszakai alvásra használt dolgozószoba, hálószoba, különszoba alakítható ki. Természetesen mindig az igények határozzák meg az egyes kialakított szobák funkcióját.

Teljesen leválasztottan is kialakítható a tetőtér. Ilyenkor például a felnövő gyerek vagy gyerekek egy kertből elérhető külön bejáraton, kívülről érik el a padlástérben kialakított tetőteret.

tetőtér közös légtérben

A földszinten kialakított nappaliból lépcsőn érhető el a tetőtéri galéria

Vagy túl kicsik még a gyerekek ehhez a megoldáshoz, és nem szeretné teljes mértékben leválasztani a tetőteret?

A padlástér beépítésekor olyan szerkezet is kialakítható, amikor a kialakított tetőtér közös légtérben van a korábbi földszinttel. Ennél a képen is látható megoldásnál csak a padló és egy korlát választja el a földszinten berendezett nappalitól a tetőtérben kialakított galériát.

  • Tetszik ez a megoldás padlástere beépítéséhez?

A tető típusa is befolyásolja a padlástér beépítési lehetőségeit

tető típusok

  • A sátortetős családi háznál (a képen a „d” tető) lehet a padlástérben a legkisebb területet hasznosítani egy utólagos beépítéskor. Sátortetőnél nem biztos, hogy érdemes a padlástér beépítésével foglalkozni, mert kis területet lehet hasznosítani. Viszont a födémet meg kell erősíteni a tetőtér beépítéséhez, és a tető szigetelését is meg kell oldani.
  • Kicsit jobb a helyzet a hasznosítható alapterületben, mégis hasznosíthatóság szempontjából hasonló lehetőségeket jelent a kontyolt nyeregtető („c” tető a képen) is.
  • A nyeregtetős szerkezet (az „a” tető a képen) már nagyobb beépíthető területet biztosít a padlástérben.
  • Manzárdtetős családi háznál („e” tető a képen) viszont szinte a teljes alapterület hasznosítható a tetőtérben is. Ilyenkor viszont arra kell figyelni, hogy a 45 foknál meredekebb tető már beleszámít a homlokzati fal magasságába.

Milyen tető van családi házukon?

Ha a tervező elkészítette a padlástér beépítésének a tervét, akkor engedélyt kell kérni az átalakításra.

A tetőtér beépítés engedélyezése

Nem kell tetőtér beépítés engedély akkor, ha a beépítés nem jár térfogat növekedéssel. Ha viszont a beépítéshez szükség van szerkezeti változtatásra, a falak vagy a födém megerősítésére például betongerendával, akkor ez már nagy valószínűséggel építési engedély köteles. Lehet olyan besorolása a területnek, hogy már a kutyaólak (ablakfülkék) építése is engedélyhez kötött lehet. Ebből a szempontból is a helyi építési rendeletek a meghatározóak.

  • Ismeri ezeket a rendeleteket? Ha nem, akkor nézzen utána, hogy szükséges-e engedélyt kérni a beépítésre.

Építési engedély a tetőtér beépítésére

Az építési jogosultságot minden esetben okirattal kell bizonyítani. Ez lehet régóta saját tulajdonban lévő családi ház tetőterének beépítésekor a tulajdoni lap, amely nem régebbi 3 hónapnál. Újonnan vásárolt ingatlannál lehet az ügyvéd által aláírt adásvételi szerződés is.

Más tulajdonában lévő ingatlan tetőterének beépítéséhez a tulajdonosok hozzájárulása szükséges, jellemzően pl. a szülők hozzájárulása ahhoz, hogy a gyerek beépíthesse a tetőteret.

A jogosultság igazolásán túl szükség van még hivatalos térképkivonatra is, amelyet a földhivatalokban lehet kérni. Ezen a térképkivonaton azoknak az épületeknek kell szerepelni, amelyek ténylegesen ott is vannak.

Az építési engedélyhez szükséges terveket a beadáshoz a tervezést végző építész készíti el négy példányban. Nem árt azonban legalább egy-két további példány is a tervből, mert maradjon is belőle a beadás után. Jól jön ez majd például a kivitelező kiválasztásakor.

A tetőtér beépítési engedély megadásakor az engedéllyel együtt egy példányt a tervből visszaadnak majd hivatalosan lepecsételt formában, és ezeket a használatbavételi engedélyig legalábbis meg kell őrizni.

A tervdokumentációban az építés készít az ingatlanról helyszínrajzot, alaprajzokat, minimum 2 metszetet és homlokzati rajzokat. A tetőtér utólagos beépítésekor a kiinduló állapotról is készíteni kell felmérési terveket és statikai vizsgálatot készíteni. A tervdokumentáció tartalmazza még a szükséges műszaki leírásokat és a tervezői nyilatkozatot is. Az is lehet, hogy a kertépítéssel kapcsolatos tervet is készíteni kell.

Az engedélyezés előtt a beadásra kerülő terveket még a kéményseprést végző közszolgáltatóhoz is be kell adni.

A tetőtér beépítéssel kapcsolatban a közművek nyilatkozatait is be kell szerezni.

Az építési engedély beadása illetékköteles.

Kiviteli terv a tetőtér beépítéséhez

Az építési engedély kérelem beadásához szükséges tervdokumentációkor készült 1:100-as léptékű tervekből nem lehet megcsinálni a tetőtér átalakítását. A tapasztalt kivitelező persze tud olvasni az építési engedélyhez készült tervekből is, de biztos lesznek nála is olyan pontok, amikor a fejét fogja vakarni, és tanácstalan lesz. Ennek az elkerülésére érdemes kiviteli tervet is megrendelni a tervezést végző építésztől. Ez már részletesebb rajzokat, fontos csomópontokat és kirészletezett részletmegoldásokat is tartalmaz a tetőtér utólagos beépítéséhez. A tetőtér utólagos beépítésekor ezekre tényleg szükség van, pl. a födémszerkezet megerősítésekor vagy a tetőszerkezet átalakításakor.

A kiviteli tervből már szakszerűen lehet dolgozni az átalakításkor, mert nemcsak a szerkezeti rajzot tartalmazza, hanem részletesen fel van tüntetve benne a falban futó csövek, vezetékek helye, a lépcső szerkezeti rajza, a tető szerkezete, a beépítésre kerülő szigetelő anyagok, a födém kialakítása, az falazáshoz használatos tégla típusa vagy éppen a helyiség jellegének megfelelő gipszkarton típusa.

A kivitelezéskor a tetőtér beépítésének az irányítására és a munkálatok ellenőrzésére a kivitelezőnek felelős műszaki vezetőt kell megbíznia. A munkálatok irányításának feladata is engedélyköteles, ami azt jelenti, hogy csak a szükséges engedélyekkel rendelkezők végezhetik az irányítást és ellenőrzést.

Az építési engedélyhez a kérelmet be lehet adni a kivitelezés felelős vezetőjének ismerete nélkül is. Azonban a padlástér beépítés kezdete előtt legalább 8 nappal be kell jelenteni a munkálatokat irányító személyt. Köztudott az is, hogy a tetőtér beépítését csak az engedély megadása után lehet elkezdeni, és az engedélyt a tervdokumentációban lévő tervre adták meg. Tehát ha a kivitelezés közben el szeretne térni a tervtől, akkor ehhez módosítani kell az építési engedélyt.

A tervhez való ragaszkodás olyan mértékű, hogy már arra is módosítást kell kérni, ha eggyel több ablakot épít be a tetőtérbe.

A beépítést az építési engedély megkapásától számított két éven belül el kell kezdeni, és azt követően 5 éven belül be kell adni a használatbavételi kérelmet.

A megadott építési engedélyt a hatóság megküldi a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak is, akiknek – ugyanúgy, mint a többi érintettnek – fellebbezési joguk van.

Előírás még az is, hogy építési naplót kell vezetni a munkálatokról. Ez időrendben tartalmazza az építkezés során elvégzett munkálatokat.

Az építési naplóra praktikusan azért van szükség, mert ha az építkezéskor a tervtől kisebb mértékű eltérések válnak szükségessé, ami miatt még nem szükséges a terv módosítása, akkor a tervező a naplóban rögzíti a változtatást. Ez nem játék, mert a naplót az építkezés területén kell tartani, és minden nap vezetni kell, és egy esetleges ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni. Az a durva ebben, hogy a beépítést követően 10 évig meg is kell őrizni.

Használatba vételi engedélyt kell kérni

Amint elkészült a tetőtér, akkor a használatba vétele előtt engedélyt kell kérni a használathoz. A használatba vételi engedély kérelemhez a felelős műszaki vezető nyilatkozatát kell benyújtani arról, a tetőtér az engedélyezett terveknek megfelelően készült el.

  • Be kell adni az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát is arról, hogy a használatba vételhez hozzájárulnak.
  • Az építési hatóság a használatba vételi engedély kiadásakor helyszíni szemlét tart, és akkor adja meg az engedélyt, ha mindent rendben találtak.

Tetőtér beépítés lépésről lépésre

Családi háza beépítésre alkalmas műszaki állapotban van?

  • Ha igen, akkor vágjon bele.
  • Ha viszont nem, akkor nem biztos, hogy a padlástér beépítése a legjobb megoldás otthona bővítésére.

Melyek a tetőtér beépítés legfontosabb műszaki kérdései?

Nem biztos, hogy a padlás alkalmas a beépítésre. A padlástér beépítéséről nem lehet dönteni egy statikus szakvéleménye nélkül. Az alap, a falak, a födém és a tetőszerkezet állapotát körültekintően fel kell mérni.

A döntés előtt mindenképp látnia kell az épületet az építésznek és a statikusnak is. Sőt az a legjobb, ha a két szakember egyszerre nézi meg az ingatlant, és meg is tudják beszélni a számukra fontos szempontok szerint a padlástér beépítésének legfontosabb részleteit.

A statikust elsősorban az alapozás és a födém állapota fogja érdekelni. A szakszerű felméréshez

  • egy gödröt kell ásni a ház alapjánál egészen az alap aljáig, és
  • a födémet is meg kell bontani felülről, a padlás felől, lehetőleg a legfőbb teherhordó falak csatlakozásánál, mégpedig a padlás felőli oldalon.
  • A végleges döntés előtt további vizsgálatokra is szükség lehet még, de ezen két vizsgálat alapján már lehet tudni, hogy érdemes-e egyáltalán a tetőtér beépítésével foglalkozni.
  • A statikusnak alulról felfelé szakszerűen meg kell vizsgálni a házat.

Az alapozás vizsgálata

Az alap általában rendben van egy családi háznál, de azért lehetnek gondok abból, hogy nem elég mély, az anyaga nem megfelelő szilárdságú (leginkább a kevés cement lehet ilyenkor a ludas), vagy túlságosan laza szerkezetű a talaj, ahol a ház épült.

Nagy gondot tud okozni a rossz vízelvezetés, ami többféle kivitelezési hibából is adódhat.

  • A ház körül épült járda nem megfelelő lejtési irányából, mert pl. a járda a ház falának tövéhez vezeti a járdára hulló csapadékot, ami akár üreget is vájhat az alap alatt.
  • Az ereszkialakítás is lehet rossz, aminek az lehet a következménye, hogy a tetőről lefolyó csapadékvíz a ház falánál gyűlik össze.
  • Egy szivárgó vízvezeték is üreget tud kimosni az alapozás alatt hosszabb-rövidebb idő alatt.

Nem lehet az alap megerősítése nélkül tetőteret beépíteni akkor, ha a falakon jól látható átlós repedések vannak. Ezeknek a repedéseknek a legvalószínűbb oka az alap megsüllyedése. Ilyenkor nem kell feltétlenül lemondani tetőtere beépítéséről, de előtte a szükséges helyeken meg kell erősíteni az alapot. Ez ugyan nem jelent megoldhatatlan feladatot, viszont jelentősen megnövelheti a bővítés költségeit. Könnyen lehet, hogy olyan mértékben, amikor már nem érdemes a tetőtér beépítésével foglalkozni. Ha ilyen repedések vannak a homlokzati falon, vagy a tartó közfalakon, akkor ez részletes vizsgálatot kíván.

A födém felmérése

A födémmel már jóval több probléma lehet. Ha a 80-as években épült a ház, akkor jó esély van arra, hogy még fafödémmel épült, és ezt meg kell erősíteni.

Egy nagyobb tetőbeázás komoly veszélyt jelent ilyenkor. Ha emlékszik rá, hogy hol volt ez a beázás, akkor ezt feltétlen mutassa meg a statikusnak, aki ezen a helyen meg fogja vizsgálni a tetőt és a födémet is.

Fagerendás födémnél a statikus kibontja padolást, és megnézi a gerendák állapotát. A fára veszélyt jelent a korhadás. Valamilyen gomba is megtámadhatta az elmúlt évtizedekben a fát. Ezeknél a régi födémeknél még nem készítettek vasbeton koszorút a falak tetején. Ezért nincs olyan statikai tartószerkezet az épületben, amely abroncsként összefogná a falakat. A tetőtér beépítéskor ezt be kell építeni.

Vasbeton födémes háznál sokkal jobb lehet a helyzet. Az ilyen épület már sokkal stabilabb építésű. Sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy az alap és a födém alkalmas a padlástér beépítésre.

Előfordulhat az is, hogy nem magastetős, hanem lapostetős házra szeretne egy újabb szintet ráépíteni. Lapostetős házaknál a leggyakoribb gond szokott lenni a vízszigetelés meghibásodása, ami miatt a betonvasak megrozsdásodnak, és ez a zárófödém teherbíró képességét az évek hosszú során jelentősen csökkentheti. Nincs más megoldás, mint a feltárás, és a födém állapotának a megvizsgálása.

A fedél szerkezetének átnézése

A tető faszerkezetének állapotát sokkal könnyebb megvizsgálni, mert szabad szemmel is látható. A szakember gyakorlott szeme egyszerű szemrevételezéssel is nagy biztonsággal fel tudja mérni, hogy megfelelő-e az állapota. A szarufák közötti tető hőszigeteléssel mindenképp számolni kell, és ennek a súlyát is stabilan el kell bírni a szarufáknak.

A meleg levegő sajátossága, hogy felfelé áramlik, ezért a tetőtéri szobák belső hőmérsékletének a megtartásában alapvető fontosságú a szarufák közötti hőszigetelés állapota. Ezért a gazdaságos árakon kellemes belső hőmérséklet érdekében érdemes jó minőségű, jobb hőszigetelő képességű és nagyobb tömegű hőszigetelő anyagok használatára törekedni. A jobb minőség a tetőtér szigetelésekor azért is fontos, mert a hőszigetelő anyag vastagságát nem biztos, hogy szabadon lehet növelni a szarufák adott vastagsága, és a belső tér megfelelő magasságának a biztosítása miatt.

Előfordulhat az is, hogy új tetőszerkezetet kell építeni a tetőtér beépítéséhez. Ez adódhat például a szarufák korhadt állapotából, a hőszigetelést már nem elbíró statikai gyengeségéből, de abból is, hogy pl. a sátortetős szerkezet a tető átépítése nélkül egyszerűen nem alkalmas arra, hogy elférjenek a tetőtérben tervezett helyiségek. A tető formája és a tetőszerkezet (fedél) állapota is egy olyan fontos tényező lehet, ami akár a padlástér beépítésének az elmaradását eredményezheti. Például egy megrepedt homlokzati falú, sátortetős családi házba egyszerűen nem érdemes beépíteni a tetőteret.

Természetesen lehetséges olyan élethelyzet, amikor mégis vállalni lehet az alap megerősítésének és az új tetőszerkezet építésének a többletköltségeit is, de ez olyan jelentős mértékben megnövelheti a tetőtér beépítésének a költségét, hogy mindenképp át kell gondolni. Ilyenkor a lakótér növelése a padlástér beépítése helyett az épülethez való hozzáépítéssel (ha ez az építési rendeletek szerint egyébként lehetséges a telekre érvényes zöldterületi hányad miatt) általában sokkal alacsonyabb költségekkel megoldható.

Ha a statikai felméréskor azt állapítja meg a statikus, hogy szükséges az épület statikáját megerősíteni a padlástér beépítéséhez, akkor ehhez statikai tervet kell készíteni. Természetesen csak abban az esetben, ha a statikai megerősítés többletköltségeivel együtt is a tetőtér kialakítása mellett dönt. A kivitelezési munkákat a statikai terv alapján kell elvégezni.

Az épület statikai megerősítése

A födém megerősítése

Az építésszel és a statikussal egyeztetve többféle megoldás közül lehet választani a fából készült födém megerősítésekor:

  • A régi fafödém fölé építhet (építtethet) egy új vasbeton födémet. Ez teljesen önálló szerkezetként fog megjelenni, és ekkor a meglévő fafödém álmennyezetként fog funkcionálni az átalakítás után.
  • A fagerendás födémet a fagerendák közé beépített acéltartókkal is meg lehet erősíteni. Ekkor az acéltartók átveszik a megépülő tetőtér alatt a teherhordást, és fölöttük épül majd be a teherelosztó vasbeton lemez.
  • A fafödém használható egy megépülő monolit vasbeton lemez zsaluzataként is. Ennél a megoldásnál acéllemezek kötik össze a két szerkezetet. Mindhárom megoldásnál fontos még az is, hogy az építkezéskor a meglévő fafödémbe ne kerüljön nedvesség. A fafödém megfelelő szellőzését az épület használata alatt is biztosítania kell.
  • Ha vasbeton födémes az épület, akkor egyszerűbb a helyzet, mert minden bizonnyal kisebb átalakításra van szükség. A tetőtér padlója alá aljzatbetont kell építeni. Az aljzatbetont megfelelő vasalattal kell bevasalni, mert a tetőtérben épült válaszfalak alatti terheket el kell osztani a födém nagyobb felületére. Gipszkarton válaszfalnál ennek nincs olyan nagy jelentősége, de tégla válaszfalnál viszont már van.

A födém után a tetőszerkezetet is meg kell erősíteni. Ehhez le kell szedni a házról a tetőfedő anyagot. Ilyenkor bizony hosszabb ideig tetőfedés nélkül maradhat az épület. Ezért a tetőtér beépítését semmiképpen sem a csapadékos őszi hónapokra érdemes időzíteni.

Még várhatóan száraz időszakban is érdemes védőfóliát beszerezni, és ha esik az eső, akkor ezzel le kell teríteni az épületet.

Új tetőszerkezet építése

Ha a megkérdezett szakember tanácsára úgy dönt, hogy a meglévő tető helyett újat épít, akkor többféle tetőszerkezeti megoldás közül választhat. A választását nyilván jelentősen befolyásolja majd az egyes megoldások kivitelezésének a költsége is. Ezt az építésszel mindenképp részletesen át kell beszélni.

Ha a megszokott fa tetőszerkezetet választja, akkor érdemes jól kiszárított és faanyagvédő szerekkel alaposan és szakszerűen lekezelt fát használni. Ezzel megelőzheti a faanyagokat fenyegető gombásodást. A fa tetőszerkezet olcsóbb választás, de a tetőtéri szobákban a tetőt tartó oszlopokra lehet szükség. Ezzel számolnia kell a szobák berendezésekor.

Ha acéltartókból építik a fedélszerkezet vázát, akkor a tetőtér teljes területét kihasználhatja. Ez a megoldás azonban drágább lesz.

Az építésszel egyeztetve a fa és acélszerkezetek vegyes megoldásait is választhatja a szükséges statikai követelményeket betartva.

Hőszigetelés a tetőtérben

hőszigetelés a tetőtérben

A tetőtér hőszigetelését is meg kell oldani

A hőszigetelést meg kell oldani a tetőtérben. Ez alapvető fontosságú akár megmarad az eredeti tető, akár új készül.

A lakásban a meleg levegő felfelé áramlik, ezért télen a belső meleg megtartása alapvető fontosságú. Nyáron viszont – különösen déli fekvésű tetőtéri szobánál – a nap tűző melegét kell a lakáson kívül tartani. Tehát télen nem szeretne fázni, nyáron pedig túlságosan izzadni a tetőtérben lakó. Az is fontos még, hogy természetes fénnyel is jól megvilágított legyen, és ne ázzon be a tetőtéri szoba.

Ezeket az elvárásokat műszakilag úgy lehetne lefordítani, hogy télen ne legyen hideg a tető belső, mennyezeti felülete, a külső része pedig ne melegedjen fel. Vagyis ne szökjön ki a meleg a szobából a tetőn keresztül, mert ennek komoly következményei lehetnek. Az egyik legfontosabb a magas fűtési számla vagy az alacsony belső hőmérséklet. De a tető túlzott fűtésének több kellemetlen hatása lehet még. A meleg külsejű tetőn a hó megolvad, és belefolyik az ereszcsatornába. Ha ott megfagy, akkor ez a csatornalefolyót is tönkre teheti. Az is fontos még, hogy ne csapódjon ki a pára a tetőszerkezeten vagy a szerkezetben, mert ez penészedést okozhat.

Nyáron ezzel szemben pedig az lenne a jó, ha a nap sugaraitól átmelegített külső tetőfedő anyag melege a tetőszerkezetben lévő hőszigetelő réteg segítségével ne adja át a melegét a tető belsejének, és a tető belső felülete, illetve a tetőtéri szoba mennyezete hűvös maradjon.

A legismertebb megoldás szerint a szarufák közé megfelelő hőszigetelést tesznek, a tetőszerkezetet pedig szellőztetik légrések beépítésével. Ezeken a légréseken télen a kifelé, nyáron pedig a befelé áramló meleg levegőt elvezetik. Ennek azonban kockázatai is vannak.

Rockwool Deltarock hőszigetelő lemezek

Rockwool Deltarock lemezek a tetőtér szarufák közötti szigetelésére. A Deltarock lemezekkel hézagmentesen ki tud tölteni bármilyen 50 és 100 cm közötti szarufaközt

A fa szarufákkal hőszigetelés szempontjából gond van. A fa ugyanis rosszabb hőszigetelő, mint a szarufaközöket kitöltő bármelyik hőszigetelő anyag, ezért tető a szarufáknál „hőhidas” lesz. Emellett még gondot okozhat az is, hogy elég nehéz a szarufák közé pontosan beilleszteni a különböző hőszigetelő anyagokat. Erre vannak persze jó megoldások is, mert a háromszög alakú Rockwool Deltarock lemezekkel 50 centi és egy méter közötti szarufa szélességnél centiméterre pontos hőszigetelést építhet be.

A „szarufáktól hőhidas tető” problémájának a kiküszöbölésére azt a megoldást találták ki, hogy a tetőtér szigetelését a szarufák külső síkjára fektetik. Ennek az eljárásnak persze vannak előnyei és hátrányai is.

  • Legfőbb előnye a hőhidas tető elkerülése. Az a szépsége is megvan ennek, hogy a régi tetőszerkezet és a szarufák belülről láthatók maradnak. Ezzel a kialakítással valóban egyedi látványvilágú, és ezáltal különleges hangulatú, lambériázott tetőtér alakítható ki.

A jól ismert hőszigetelő anyagok, pl. a kőzetgyapot és az üveggyapot könnyűek, alacsony súlyúak, ezért a beépítésük viszonylag egyszerű, viszont éppen alacsony súlyuk miatt a hőkésleltetésük nem a legoptimálisabb.

A faszerkezetes tetőnél több munkát igényel és drágább is az a megoldás, amikor a tető hőszigetelt vasbeton szerkezetből készül. A magasabb árért cserébe jobb lesz a tetőtér hőszigetelése, de megvan az a korlátja is, hogy a vasbetonba később nem lehet újabb tetőablakot berakni.

A tetőfedő anyag is fontos szerepet tölt be a hőtárolásban. Minél nagyobb a tömege például a cserépnek, annál jobb a hőtároló képessége. Ez a tetőtérben megakadályozza a gyors felmelegedést nyáron. Cserébe viszont erősebb tetőszerkezetre van szükség, és ez az építési költségeket is megnöveli.

Akkor működnek jól a tető szerkezetében kialakított légrések, ha ki is szellőznek, és távozik a pára és a meleg. Éppen ezért a tetőfedéskor gondolni kell arra is, hogy a szellőzést szolgáló kiegészítőket (pl. szellőzőcserép) is megvegye.

A falak építése téglából vagy inkább gipszkartonból?

Ahogy elkészült a tető lehet kezdeni a tetőtérben a belső falaknak az építését. A falak építésére is többféle lehetősége van.

A válaszfalak épülhetnek válaszfaltéglából is és a ma annyira népszerű, gyorsan és könnyen beépíthető gipszkartonból, aminek megvan az az előnye is, hogy sokkal kisebb súlyú, ezért a födémet sem kell annyira megerősíteni hozzá. A gipszkartonból készült könnyű válaszfalaknak megvan az az előnye is, hogy bárhova felhúzhatók a tetőtérben külön megerősítés nélkül. További előnye a gipszkartonnak, hogy impregnált gipszkartonból a vizes helységek falait is fel lehet építeni.

A gipszkartonnal gyorsan halad az építkezés, mert elég csak glettelni és hézagpótlóval ellátni az illesztéseknél a festés előtt. Míg a tégla fal száradására várni kell, és utána pedig vakolni kell a falat.

Milyen lesz a hőmérséklet a tetőtérben?

Az egyre nagyobb nyári melegekkel kalkulálva arra számítani lehet, hogy a tetőtérben megépített helységek jóval melegebbek lesznek, mint egy hagyományos falazóanyagból, jellemzően téglából megépített emeleti szinten. Ez ellen úgy tud tenni egy keveset, hogy minél nehezebb anyagokat épít be a tetőbe. Ezzel is nő a tetőszerkezet hőkésleltetése.

Velux fa tetőablak GZL

Velux GZL fa tetőablak. A tetőtéri ablak megfelelő elhelyezésével a nyári nagy hőséggel és a téli penészedéssel szemben is védekezhet

A nyári nagy hőséggel szemben, és a magas páratartalommal és penészedéssel szemben is védekezni tud a tetőtéri nyílászárók megfelelő elhelyezésével is. Ha ugyanis úgy helyezi el a tetőtéri ablakokat, hogy a tetőtérben kialakított helyiségek jól átszellőztethetők lesznek, akkor jobb lesz a helyzet. A gerinc közelében vagy az egymással szemben elhelyezett tetőablakoknál a meleg levegőt kiszívó kéményhatás érhető el a tetőtérben, és ez gyors és hatékony szellőztetésre ad lehetőséget. Azt is érdemes tudni, hogy a déli és nyugati ablakokon jön be a legtöbb meleg, viszont jól hőszigetelő tetőablakok beépítésével javítható a helyzet.

Klímával is megoldhatja a tetőtér hűtését. Ennek azonban természetesen az elektromos áram számlájában megjelenő folyamatos költsége van a nyári hónapokban, és a készülékek megvásárlása és beszerelése sem olcsó. A téli gázszámlára tekintettel a tetőtér jó hőszigetelését nem érdemes kiváltani a klímával.

A tetőtérben a páratartalommal és nedvességgel szemben is védekezni kell. Ennek az a lényege, hogy meg kell akadályozni, hogy a tető belső felülete az úgynevezett harmatpont alá hűljön. Ezt a hőszigetelés megfelelő kialakításával lehet megoldani, mert ha jól illeszkednek a hőszigetelő lapok, nincsenek hézagok a szigetelő lapok illesztésekor, illetve nincsenek hőhidak a tetőszerkezetben, ami ugye fából készült szaruzatnál eleve lehetetlen, akkor nem fog kicsapódni a tetőtérben a pára, és nem indul meg a penészedés.

A párakicsapódásra lehet egy jó megoldás a szarufák külső síkján elhelyezett hőszigetelés. Ennél a megoldásnál a párásodás a belső oldalon felrakott párazáró fóliával, és a hőszigetelés kiszellőztetésére használt légréssel előzhető meg. A két légrés közötti vízzáró fólia biztosítja, hogy kívülről se jusson nedvesség a tetőbe.

A tetőtér természetes megvilágítása

Világos helyeken jobban érezzük magunkat. Egy napsütötte, természetes fénytől világos lakásban Ön is jobban érzi magát. A napfény bejutását biztosítani lehet az oromfalon elhelyezett ablakokkal vagy pedig a tetőtéri szobák tetőszerkezetébe beépített kutyaólakkal.

Ennél olcsóbb és praktikusabb megoldás azonban a tetősíkba elhelyezett fekvő ablakok beépítése. Ezeknél a fekvő ablakoknál nem szükségesek a függőleges ablakok tetőszerkezetbe építéséhez szükséges ácsmunkák. Ráadásul tetősík ablakkal még a szoba természetes megvilágítása is jobb lesz, mert az ablakszem az ég felé fordul, és a fény akadálytalanul bejut a belső térbe is.

Milyen további információra van szüksége még ahhoz, hogy dönteni tudjon tetőtere beépítéséről?

  • A gondolkodást az építkezésről már ezen információk alapján is el tudja kezdeni.
  • Természetesen számos egyéb részletet is pontosítani kell még a padlástér átalakításához.
  • A konkrét tervek elkészítéséhez kérje építési szakember segítségét.

Milyen építőanyagokra van szüksége padlástere beépítéséhez?

  • Szakértő munkatársaink a (+36-26)375-171-es számon várják a hívását munkaidőben, és segítenek Önnek tetőtere beépítésénél.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.