Dalos Építőanyag Blog

Az energiaárak nem voltak mindig ilyen magasak. Az utóbbi évtizedekben azonban folyamatosan nő a fűtés és a villany ára is. A 60-as években még nem volt probléma a fűtés számlájával. Nem volt magas a szén és a kőolaj ára sem. Az 1973-as olajválság, a kőolaj árának drasztikus emelkedése azonban minden megváltoztatott. Az energiaárak azóta folyamatosan emelkednek.

Az energiaárak emelkedése nemcsak az üzemanyag árára, hanem a fűtésszámlák alakulására is közvetlen hatással van. A 80-as évek második felétől már a családi házak építésénél is szempont lett a fűtési költségek alakulása.

A 80-as évek végétől pedig megjelent az addig épült épületek utólagos hőszigetelésének kérdése is. Akkor persze még nem gondolkodtak 20-30 cm vastag hőszigetelésben. A néhány centis szigetelések azonban egyre gyakrabban megjelentek a családok házának homlokzatán.

Ezek az először megjelenő homlokzati szigetelések még csak 4-6 cm vastagságban kerültek fel a házak falára. Akkor, a 90-es években és a kétezres évek elején még elegendőnek tűntek az emelkedő fűtésszámlák lefaragására.

Azóta azonban sokat fordult a világ. Olyan sokat emelkedett a gáz ára, hogy világosan látjuk, hogy az akkori néhány centis szigetelések ma már nem biztosítják az egyre magasabb energiafogyasztás kívánatos mértékű csökkentését. Emellett pedig az így szigetelt homlokzatok hőszigetelése sem felel meg az egyre szigorúbb hőszigetelési követelményeknek sem.

Ezért a két-három évtizeddel ezelőtti utólagos szigetelés után ezeknek a házaknak a tulajdonosai ma már egy újabb utólagos homlokzati hőszigetelés előtt állnak. Az akkori néhány centis polisztirol szigetelőre újabb hőszigetelő réteget kell húzni a fűtésszámla elfogadható mértékű lecsökkentéséért.

Az akkori 5 centis szigetelésekre a mai energiaárak mellett ma már érdemes újabb 10 cm vastag polisztirol szigetelést rakni. Sőt akár még ennél nagyobb hőszigetelést is érdemes lehet felrakni a homlokzatra.

A még ennél is jobb hőszigetelés pedig azt jelenti, hogy nem feltétlenül a hőszigetelés vastagságának további növelésével lehet javítani a homlokzati hőszigetelés hatékonyságán, hanem jobb hőszigetelő képességű homlokzati szigetelőt érdemes rakni a homlokzatra. A hagyományos fehér színű hungarocell helyett érdemes grafitos adalékkal megjavított homlokzati szigetelőt választani az utólagos szigetelésre.

A második hőszigetelő réteg felrakása előtt azonban természetesen érdemes alaposan megvizsgálni a már homlokzaton lévő szigetelő állapotát. Ha a néhány centis szigetelésen hibák vannak, akkor ezeket a hibákat érdemes kijavítani. Azért, mert a második hőszigetelő réteget csak stabilan álló alapra érdemes felrakni. Ez nem véletlen.

A korábbi néhány centis homlokzati szigetelés is már 2-3 évtizede segít a fűtési költségek lefaragásában. A most felrakni tervezett újabb szigetelés élettartamát sem tervezik rövidebbre a felújításon gondolkodók. Éppen ezért érdemes biztos alapra felrakni az újabb szigetelést azért, hogy biztosan bírja majd az elkövetkező évtizedekben is az időjárás viszontagságait. Emellett pedig a fűtési költségek lefaragásában is nagy szerepe van annak, hogy milyen a hőszigetelő képessége.

Ha már most mállik a 20-30 éve felrakott szigetelő, akkor az állapota várhatóan még egyre rosszabb lesz. Nemhogy újabb több évtizedet nem fog kibírni nagy valószínűséggel, hanem még néhány évet sem biztos.

• Egyrészt tehát nem biztosít stabil alapot a felrakni tervezett második szigetelésnek.
• Másrészt pedig a már málló szigetelés rontja majd a szigetelés együttes hőszigetelő képességét is. Főleg akkor nagy ennek a veszélye, ha már most látszanak a korábbi hőszigetelés kivitelezési hibái. Például a nyílászárók körzetében málló, lecsúszó vakolat vagy a szigetelés mögötti esetleges beázások mind-mind árulkodó jelei lehetnek a szigetelés idejétmúltságára.
  Éppen ezért a második réteg felvitele előtt meg kell nézni a régi szigetelés állapotát.

A homlokzati szigetelés körülbelül egy négyzetméteres megbontásával meg kell vizsgálni szigetelő lapok állapotát, a lapok ragasztásának tartósságát és technikáját. Azt, hogy vajon a biztonságos perem-pont módszerrel vannak-e felragasztva a táblák?

Meg kell nézni a szigetelés nyílászárók körüli állapotát, a sarkak milyenségét, a hőszigetelő lapok közötti esetleges hézagokat és a dübelezést. Meg kell nézni a szigetelőre felrakott üvegszövet háló állapotát, beágyazottságát, a fedővakolat állapotát.

Ha ezek rendben vannak a homlokzaton, akkor fel lehet vinni a homlokzatra a második hőszigetelő réteget. Ha viszont nem megfelelő a szigetelés állapota, akkor érdemes inkább lebontani. Azért mert instabil, málló alapra nem érdemes felrakni a második szigetelő réteget.

Persze ha alapvetően rendben van a hőszigetelés állapota, de kisebb-nagyobb hibák vannak a szigetelésben, akkor ezeket lehet javítani, és nem kell lebontani a teljes szigetelést.

• Az átázott, nedves vagy sérült hőszigetelő lapokat le kell cserélni.
• A kisebb málló részeket el kell távolítani a homlokzatról, és pótolni kell a hiányzó részeket.

Jó állapotban lévő hőszigetelésnél is szükség van a homlokzat feszültségmentesítésére. Mit jelent ez?

Azt jelenti, hogy a most fennlévő szigetelés üvegszövet hálóját az újabb szigetelés felrakása előtt körülbelül 3 méteres távolságokban függőlegesen és vízszintesen is át kell vágni. Az átvágást az ajtók és ablakok környezetében is meg kell csinálni. Mégpedig úgy, hogy az átvágással a legkevésbé sértse meg az üvegszövetháló alatti hőszigetelő lapok épségét. Vagyis az üvegszövetháló vágódjon át, de a hőszigetelő tábla a legkevésbé sérüljön meg.

Az üvegszövetháló átvágásával feszültségmentesített és egyenletesen simára kijavított alapréteget vizes tisztítással érdemes portalanítani.

A portalanított felületre az új hőszigetelő lapokat perem-pont módszerrel érdemes felragasztani. Ez azért fontos, mert a táblák széleinek felragasztása, és a táblák közepébe helyezett ragasztópogácsa biztosítja azt, hogy a szigetelő táblák mögé bejutó levegő ne cirkuláljon a táblák mögött, és ne bontsa meg a szigetelést.

A táblák gondos ragasztása mellett szükség van a dübeles megerősítésre is.

A dübelezés utáni üvegszövethálós megerősítés, és az alap majd pedig a fedővakolat felvitele pedig megegyezik az egyrétegű hőszigetelésnél megszokott munkafolyamattal.

Ha az egész hőszigetelő rendszert a szükséges összes elemével együtt egyetlen gyártótól vásárolja meg, és szakszerű kivitelezéssel rakja fel a homlokzatra, akkor rendszergaranciát kap a teljes hőszigetelő rendszerre.

Ha viszont többféle gyártó termékeiből állítja össze a hőszigeteléshez szükséges rendszert, akkor nem fog kapni rendszergaranciát. Általában az így összeválogatott hőszigetelés olcsóbb lesz az egyetlen gyártótól vásárolt teljes rendszernél. De van hátránya is az összeválogatott szigetelésnek. Mert egy esetleges minőségi problémánál nem egy gyártóval kell egyeztetni, hanem 2 vagy hárommal. Vagyis nem mindig egyértelmű, hogy a hőszigetelő lap, az üvegszövetháló vagy például a dübelezéshez használt dübelek okozhatják a gondot. Vagy akár a kivitelezés szakszerűtlensége is lehet a probléma oka. 10-20 év múlva már nem olyan könnyű részletesen feltárni azt, hogy mi is történt, és hogyan is történt pontosan a homlokzat szigetelésénél.

Érdemes mérlegelni, hogy melyik a jobb? A rendszer nagyobb biztonsága, vagy az összeválogatott szerkezet olcsóbb megoldása.

Tudja már, hogy hagyományos fehér színű hungarocell szigetelőt vagy inkább grafitost fog rakni a vékony hungarocell szigetelésre? És azt is eldöntötte már, hogy milyen vastag lesz a felrakni tervezett szigetelés?

Ha még nem döntött, akkor a Hogyan válasszon hőszigetelő rendszert homlokzati falára kérdőív kérdéseinek megválaszolása segíteni fog a választásban.