Családi házából a meleg a szigeteletlen falakon, ajtókon, ablakokon, padlón és a padlástéren át is megszökhet. A hőhidak felületén különösen nagy lehet a hőveszteség. Mik azok a hőhidak, és milyen hőhidak lehetnek családi házában?
Mi a hőhíd?
Családi háza falának és egyéb külső határoló szerkezeteinek még tökéletes építkezés mellett sem egyenletes a hőszigetelő képessége. A fal elhelyezkedésétől, és az épületszerkezetektől függően is változik a hőszigetelés mértéke. Ha pedig ez így van, akkor gondoljon csak bele!
- Mi történik, akkor ha még a kivitelezésbe is hibák csúsznak?
A hőhíd az a felület, ahol gyorsabban szökik a meleg családi házából. A hőhidas felületeken több meleg veszlik el, gyorsabban szökik a drága pénzen vett fűtés. Ezért ezeken a hőhidas helyeken érezhetően hidegebb is a fal, mint máshol. Nemcsak ez a baj azonban a hőhidakkal.
A hőhidak már ezért is éppen elég fejtörést okoznának. A jobban szökő meleg miatt több fűtésre van szükség, mélyebben a zsebébe kell nyúlni, amikor a fűtésszámlát fizeti. Ezenkívül azonban a nedvesedés és a páralecsapódás is komoly fejfájást okoz. Szó szerint és képletesen is.
A hőhidak hidegebb felülete a nedvesség, a páralecsapódás területe is, és ezért ezeken a helyeken a nedvesedés miatt az átlagosnál jóval nagyobb a nedvesedés utáni penészedés veszélye is.
- Márpedig a penészes felületen tenyésző penészgombákból a gombaspórák a lakás levegőjébe is bejutnak, és rontják azt.
- Ezzel tehát a lakás klímáját is jelentős mértékben rontják, és a lakásban élők egészségét is veszélyeztetik. Az épületszerkezet hibái tehát a lakásban élők egészségére is hatással vannak. És nem pozítív irányban.
Nemcsak a pénztárcája, hanem az egészsége is bánja, ha hőhidas a lakása. Ezen a szemüvegen keresztül érdemes tehát nézni a hőhidakat.
Sokszor mondjuk, hogy az a jó, ha valamiből minél több van. Nos a hőhidak nem ebbe a kategóriába tartoznak. A hőhidakból a kevesebb a több, és a minél gyengébb a jobb. Hőhídmentes a szerkezetéből adódóan nem lehet a lakása, de érdemes törekednie a minél kevésbő hőhidas megoldásokra.
Családi házában milyen hőhidak lehetnek?
Hogyan kerülheti el a hőhid kialakulását, illetve hogyan csökkentheti a hőhidak káros hatását?
A hőhidaknak alapvetően két nagy csoportját tudjuk megkülönböztetni.
- Egyrészt lehetnek hőhidak az épületben a kivitelezés hibájából adódóan.
- Másrészt pedig lehetnek az épületszerkezetből adódó hőhidak, amiket egyszerűen a legszakszerűbb kivitelezés mellett sem tud elkerülni, csak csökkenteni tudja a káros hatásukat.
Egyenes vonalban halad a meleg levegő a lakásból a külső tér felé azokon a helyeken, ahol a belső meleg felület és a külső hideg felület egyforma nagyságú. Ezeken a helyeken egyenes vonalban, egyenletesen szökik a meleg a falakon át.
Többdimenziós hőáram alakul ki azonban azokon a helyeken, ahol a belső meleg felület, és a külső hideg felület nagysága eltérő, és emiatt a falban haladó meleg levegő több irányban szökik.
A legtipikusabb elkerülhetetlen hőhíd a geometriai hőhíd
Ez az épületszerkezetből adódik.
- Gondoljon csak az épület négy sarkára, ahol a sarok belső kis felületére, a külső részen a teljes falvastagságnyi felület hozzáadódik.
- Ilyen geometriai hőhíd alakul még ki a mennyezet és a fal, a fal és a padló vagy pedig válaszfalak homlokzati falba való csatlakozásakor is.
- Geometriai hőhíd alakul ki a balkon, erkély, terasz becsatlakozásánál. Minden olyan helyen, ahol a belső meleg és a külső hideg oldal felülete nem egyforma méretű. Ezeken a helyeken a belső meleg felületek általában mindig kisebbek, mint a külső hideg felület, ezért ezeken a helyeken mindig többdimenziós hőáramlás alakul ki. Szökik a meleg a hideg felületen át.
A hőhidak másik nagy csoportját képezik az anyagváltásból adódó hőhidak
- Anyagváltásból adódó hőhíd alakul ki minden olyan helyen, ahol nem azonos hőszigetelő képességű anyagok kerülnek egymás mellé az épületben.
- Ilyen tipikus szerkezetek a házépítéskor a nyílászárók feletti áthidalók területe, vagy pedig körbe a koszorú, amikor a téglafal koszorúját például betonból öntik ki. Ekkor a tégla és a beton hőszigetelésének eltéréséből anyagváltásból adódó hőhíd alakul ki.
- Anyagváltásból adódó hőhíd alakul ki azonban a téglák közötti vastag habarcsréteg esetén, vagy amikor a tégla üregeibe belefolyik a habarcs, és a gyenge hőszigetelő képességű habarcs elveszi a jól hőszigetelő levegő szigetelő hatását.
A téglafalban is keletkeznek hőhidak
A habarcssal épített téglafalban is kialakulnak a hőhidak a habarcsréteg mentén, mert a hagyományos habarcsnak sokkal rosszabb a hővezetési tényezője, mint a korszerű üregszerkezetes tégláknak.
Ugyanilyen gond van akkor, ha a törött téglát habarcssal összekötve építik be a falba, mert a habarcs mentén itt is hőhíd alakul ki.
Pontszerű hőhidak
A homlokzati hőszigetelő rögzítésekor kialakuló pontszerű hőhidak is gondot jelenthetnek, ha nem szakszerűen rögzítik a hőszigetelőt a homlokzati falra.
Mit tehet a hőhidak hatásának mérséklésére?
Mivel az épületnek vannak sarkai, és a nyílászárók beépítése miatt eltérő szigetelő képességű anyagokat is feltétlenül szükséges egymás mellé beépíteni, ezért teljesen hőhídmentes épületet nemigen tud építeni.
Ezért azt teheti, hogy amennyire lehet szakszerű kivitelezéssel törekszik a kivitelezés közbeni hibák elkerülésére, és igyekszik csökkenteni az elkerülhetetlen hőhidak energiapazarló hatását.
A geometriai hőhidak elkerülésére nem sokat tud tenni. A meleg belső oldali és a hideg külső oldali felület közötti különbség annál kisebb az épületben, minél vékonyabb a fal.
- Ha tehát csökkenteni szeretné az épület sarkain a hőhidak hatását, akkor érdemes jobb hőszigetelő képességű falazóanyagból építkezni, mert ebből a falazóanyagból vékonyabb is elég ugyanolyan hőszigetelő képesség eléréséhez. Ezért jobb hőszigetelő képességű falazóanyagnál a vékonyabb falvastagság miatt kisebb a hőhíd hatása.
Az anyagváltásból adódó hőhidak hatásának csökkentéséhez az egymás mellé kerülő eltérő hőszigetelő képességű épületszerkezetek hőszigetelő képességét kell nagyjából egyforma hőszigetelésűvé alakítani. Mit is jelent ez?
- Ez azt jelenti, hogy az egymás mellé kerülő épületszerkezeteknél a gyengébb hőszigetelő képességű beton koszorút, áthidalót kiegészítő szigeteléssel kell ellátni. Ha olyan mértékben sikerül megnövelni ezeknek a hőszigetelő képességét a kiegészítő szigeteléssel, hogy eléri a fal hőszigetelő képességét, akkor már ki is küszöbölte az eltérő anyagból adódó hőhídhatást. Hisz az egymás mellé került épületszerkezetek együttes hőszigetelő képessége egyforma lesz, ezért a belső meleg levegő egyforma sebességgel fog áthaladni az egymás melletti két szerkezeten.
- Lényeges szempont a kiegészítő szigetelés kialakításakor, hogy a szigetelő anyagnak a falvastagság kétszeresével mindkét irányban túl kell érni a szigetelendő épületszerkezeten, áthidalón, pilléren, mert ellenkező esetben a hőáramok egyszerűen megkerülik a hőszigitelőként használt anyagot.
- Ezt a teljes mértékben egyforma hőszigetelő képességet persze nem könnyű elérni, mert az eltérő hőszigetelő képesség mellett még a vastagságokra is figyelni kell. De az is nagy előrelépés, ha jelentős mértékben csökkenti a két falszerkezet hőszigetelésének a különbségét.
- Az anyagváltásból adódó hőhidak hatásának kiküszöbölésére különösen figyelni kell a lábazat és a homlokzat találkozásánál. Itt a jó hőszigetelő képességű homlokzati fal a sokkal rosszabb hőszigetelő képességű beton lábazattal találkozik, amelynek a hőszigetelésén túl még a vízszigetelését is meg kell oldani. Ezt a leginkább úgy tudja elkerülni, ha a homlokzati falat kintebb falazza az épület alapjánál. Utólagos hőszigetelésnél azonban ezt a hőhidas szerkezetet gyakorlatilag lehetetlenség jól megoldani. Ugyanis a jobb hőszigetelő képességű homlokzati falnak a hőszigetelés után lehetőleg kintebb kell állni, hogy a lecsorgó esővíz ne a lábazatba jusson be.
Azzal is sokat tud tenni az energiapazarlás ellen, ha eléri azt, hogy az anyagváltásból adódó hőhidak és a geometriai hőhidak nem esnek egybe az épületben. Erre jó példa az, amikor nem teszi az ablakot közvetlenül az épület sarka mellé.
A habarcs által okozott hőhíd kiküszöbölésére ma már rendkívül vékony, 1 mm vastag ragasztóval ragasztják a korszerű, síkracsiszolt téglákat, és ekkor a habarcsréteg miatt nem keletkezik hőhíd a falban.