A tetőtér szigetelés a 80-as évektől kezdve vált fontossá hazánkban. Nem véletlenül, hisz az 1973-as olajárrobbanás után kezdtek el hirtelen nőni az energiaárak. A 80-as évekig a tetőtér beépítés nálunk nem volt igazán elterjedt.
A családi házak tetőtereit addig többnyire csak a ház körül feleslegessé váló holmik tárolására és főleg vidéken különféle termények tárolására használták. Sok családi ház padlása még ma is erre szolgál. Az idő kerekei lassan őrölnek. Ez nem a véletlen műve.
A tetőtér beépítésnek nem volt nagy hagyománya Magyarországon:
- Egyrészt szerencsére nálunk a települések többségében nem voltak olyan magasak a telekárak, hogy mindenképp a tetőtér felé kellett volna terjeszkedni a hasznosítható lakótér növeléséhez. Volt és még mindig van hely építkezni, A kertek többségében a minimálisan szükséges zöldfelület nem akadálya a nagyobb alapterületű családi ház építésének.
- Másrészt a tetőtér beépítés anyagai és technológiája sem volt olyan fejlett, ami indokolta volna a tetőterek tömeges beépítését. Például a ma már általánosan használatos párazáró és páraáteresztő fóliák helyett csak a bitumenes lemez és a különféle mezőgazdasági fóliák álltak rendelkezésre a tetőtér beépítéshez. A tetőterek szigeteléséhez használatos speciális szigetelőanyagok sem voltak még kifejlesztve. Ez persze nem véletlen, hisz az 50-es évektől használatosak voltak már Nyugat-Európában a különféle polisztirol szigetelőanyagok, de ezeknek a szigetelőknek a fejlesztése igazán az 1973-as olajárrobbanás után gyorsult fel.
Melyek a tetőtér szigetelés legfőbb szigetelő anyagai?
Még ma is a beépítés nélküli tetőterek vannak többségben családi házas építkezések során, de ma már sok családi ház eleve a tetőtér beépítésével készül el. A mai energiaárak mellett persze egészen másképp építkezünk.
A homlokzati falak megfelelő hőszigetelése alapvető követelmény ma már. Nemcsak a homlokzat szigetelését kell megoldani az építkezéskor, hanem a padlás illetve a tetőtér szigetelését is. Ha nem lesz beépítve a tetőtér, akkor a padlásfödémet kell szigetelni, ha viszont lakhatásra alkalmas szobák lesznek kialakítva a tetőtérben, akkor ezeknek a megfelelő szigeteléséről is gondoskodni kell.
Tetőtér szigetelés vastagsága mennyi legyen?
A meleg levegő elsősorban felfelé terjed, ezért egységnyi felületen a tetőtérben szökik meg a legtöbb meleg a házból. Ezért nem véletlen a tetőtéri szobák szigetelésének fontossága, és a tetőszigetelés vastagságának a növelése.
Az energiahordozók ára várhatóan még tovább fog növekedni. Ez például a tetőtéri szobák szigetelésénél azt jelenti, hogy a 2018-tól előírt 0,17 W/m2K hőátbocsátási tényező értékénél is érdemes még jobb hőszigetelésre törekedni. A még jobb hőszigetelést biztosító 0,14-es hőátbocsátási tényező értéket már a legjobb minőségű szigetelőanyagokból is csak a 18-20 cm vastag szigetelők biztosítják.
Sőt egyre inkább a 20 cm feletti szigetelési vastagságok lesznek az elterjedtek a tetőtérben. Nem lesz ritka a 30 cm-es szigetelési vastagság sem, hisz nem mindegy, hogy mennyi energia fog megszökni a tetőtérben. Ha valóban csökkenteni szeretné a fűtésszámlákat télen, akkor a szigetelést körültekintően kell megoldania.
Eddig talán sokan úgy gondolkodtak, hogy amit megspórolnak a szigetelés minőségén és vastagságán az tiszta nyereség az építkezés során. Valójában pedig ennek pont az ellenkezője igaz. Ugyanis amit most átmenetileg megtakarít a spórolással, azt többszörösen fogja visszafizetni a téli hónapok fűtésszámláiban és nyáron pedig a klimatizálás költségeinél az áramszámlában.
Tetőtér szigetelés a szarufák között
A Rockwool Deltarock lemezek berakása a szarufák közé
A tetőtér szigetelésnél két technológia használatos. Az egyik szerint a szarufák közötti a szigetelés. Ez helytakarékos tetőszigetelés lesz. Ha nem elég magasak a beépített szarufák, akkor a szarufák magasságát a lakótér felőli oldalon lécezéssel lehet kipótolni. 15 cm-es szarufa magasságnál egy 5 centiméteres lécezés már lehetővé teszi a 20 cm vastag tetőtér szigetelést. Ez már megbízható szigetelést biztosíthat jó hőszigetelő képességű tetőszigetelő anyagból.
A szarufák közötti szigetelés azonban nem tudja kiküszöbölni a tetőtér szigetelés szükségszerű hőhidasságát, amit a szarufák okoznak. A fenyőfából készült szarufának ugyanis jóval kisebb a hőszigetelő képessége, mint a beépített szigetelőké. Ezzel nem tud mit tenni, a tetőtérben el kell ezt a helyzetet fogadni. Illetve 2 dolgot azért mégis tehet.
-
Rockwool Multirock kőzetgyapot szigetelő a szarufák alatti kiegészítő szigeteléshez 5 vagy 10 cm-es vastagságban beépítve
Egyrészt a szarufák közötti szigetelést kiegészítheti a szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel, ami ugyan elvesz néhány centit a szobák belmagasságából, de egységes szigetelési felületével alkalmas a szarufák hőhidasságának a csökkentésére is.
- Másrészt pedig új építésnél lehet választani a szarufák feletti tetőtér szigetelést is. Ez teljes mértékben kiküszöböli a szarufák miatt keletkező hőhidasságot. Viszont ide csak olyan szigetelő anyag választható, amely kellően szilárd, és jól bírja a tetőfedés, a lécezés és a cserepezés súlyát, valamint a télen ráhulló hó együttes súlyát is. Talán nem véletlen, hogy a viszonylag ritkán készülnek még családi házak szarufák feletti tetőtér szigeteléssel.
Isover Domo Twin üveggyapot a tetőtér rezsicsökkentő szigeteléséhez
A leggyakrabban használt szálas hőszigetelő anyagok a tetőtérben a szarufák között az üveggyapot és a kőzetgyapot. Ezek a szigetelők kaphatók a kereskedelemben táblás és tekercses kivitelben is. A táblás anyagokkal könnyebb dolgozni a beépítéskor, viszont a tekercses anyagok olcsóbbak. El kell dönteni, hogy milyen kivitelben szeretné beszerezni kiválasztott szigetelőt.
A jó hőszigetelő képesség mellett ennek a két szigetelőnek a tűzbiztonsága is magas, és kisebb nedvesedésnél is hamar kiszárad, és nem csökken a hőszigetelő képessége.
Tetőtér szigetelése a szarufák felett
Austrotherm Manzárd Grafit szigetelés a tető szarufák feletti szigetelésére
Használhat hungarocell szigetelést is a tetőtér hőszigetelésére. Különösen az Austrotherm Manzárd Grafit jó minőségű a szarufák feletti hőszigetelésre. A Manzárd Grafit szarufák feletti szigetelés azonban nem széles körben használatos ma még. Gyakoribb a szálas szigetelők szarufák közötti hőszigetelésének használata.
Bachl tecta-pur 022 magastető szarufák feletti szigetelésére kimagasló hőszigeteléssel a rezsi lefaragásához
A 21. század hőszigetelőjének tartják a poliuretánt, talán nem véletlenül. Ez valóban kiváló hőszigetelő anyag a tetőtérben. Kimagasló hőszigetelése ellenére minden bizonnyal a borsos ára az akadálya a szélesebb körű beépítésének. Az egyre magasabb energiaárak azonban egyre olcsóbbá teszik a poliuretánt a tetőtér szigetelésére is. A szigeteléskori egyszeri magasabb kiadás ugyanis 40-50 évnyi állandóan alacsonyabb fűtésszámlát fog biztosítani a rezsi csökkentésére.
Tetőtéri szigetelés rétegrendje milyen legyen?
A korábban felsorolt szigetelőkből bármelyiket is választja, az a fontos, hogy a tetőtérbe beépített anyagok páraáteresztő képességének a lakótér felől a kültér felé kell növekednie. Ennek a legmarkánsabb kifejezője, hogy a szigetelőanyag alá párazáró, felé pedig páraáteresztő fóliát helyez el.
- A lakótér felől lambéria, gipszkarton vagy OSB lap vagy egyéb mennyezet, álmennyezet kialakítása szükséges, amelyre a lambéria kivételével vakolás, festés illetve tapétázás is kerülhet.
- Ezt követően kell elhelyezni a párazáró fóliát, amely a lakásban keletkezett és felszálló párától védi meg a szigetelőt. Ez azért fontos, mert az átnedvesedett szigetelő anyag elveszítené a hőszigetelő képességét.
- Az egy rétegben vagy két rétegben felhelyezett szigetelőanyag következik a szarufák közé. Ha a szarufák alatti kiegészítő szigetelést használja, akkor ezzel a szarufák hőhíd hatását jelentős mértékben csökkenteni tudja.
- A szigetelő felé páraáteresztő fóliát érdemes tenni. Ez lehetővé teszi a szigetelőanyagba bekerülő kisebb nedvesség elpárolgását, de megvédi az anyag hőszigetelő képességét a tetőfedés résein esetlegesen becsorgó nedvességgel szemben.
- A páraáteresztő fólia felett néhány centis légrésnek kell lenni, mert ezt fogja biztosítani a cserepek alá beszivárgó hólé vagy eső kiszáradását.
- A tetőszerkezet külső részét pedig a lécezésen lévő tetőfedés adja. A leggyakrabban ma már beton vagy pedig kerámiacserepeket használnak a tető fedésére. Az Önök tetőjén melyik cserép lesz?
Kőzetgyapot vagy üveggyapot? Mikor melyik? És milyen vastagságban? Mire figyeljen még? Hogyan válasszon szigetelőanyagot tetőtere szigeteléséhez a fűtési költségek lefaragásáért? Kattintson a képre a választást megkönnyítő kérdőívéért!
Milyen szigetelőt választ tetőtere szigetelésére? Ha még nem döntött a többféle szigetelőanyag között, akkor a hogyan válasszon szigetelő anyagot kérdőív gondos kitöltése segíteni fog a választásban.
Ha pedig kérdése van a tetőtér szigetelés legjobb megoldásának kiválasztásához, akkor tanácsadó munkatársunk a (+36-26) 375-171-es számon várja hívását munkaidőben.
Válaszol a kérdéseire, és az Önnek fontos szempont megismerése után segít a tetőtér szigetelés leginkább célszerű anyagának kiválasztásában és a megfelelő vastagság meghatározásában is. Faragja le rezsiköltségét több évtizeden át a tetőtér megfelelő szigetelésével.
Vályogház padlásának a szigetelése hogyan, mivel legyen egészen pontosan?
Üdv:Bassola Ildikó
Kedves Ildikó
Vályogház padlásának a szigetelésére a kőzetgyapot és az üveggyapot szigetelés is jó választás.
A kőzetgyapotból sokan választják a Rockwool Multirock szigetelést. Ezt minimum 20 cm-es vastagságban javasolom, de a még nagyobb megtakarítás érdekében lehet akár 30 cm vastag is a szigetelés. Ez azért hasznos, mert a meleg levegő elsősorban felfelé száll, és ezért fajlagosan (1 m2-re vetítve) a tetőn több energia veszlik el, mint a homlokzati falon. Jó megoldás a Multirock lapokat 2 rétegben, egymással kötésben lerakni, mert ekkor még jobb lesz a hőszigetelés. A lapok találkozása kötésbe lerakásnál eltolódik, ezért a lapok csatlakozásánál nem alakul ki hőhíd. Még jobb lesz ezzel a padlás szigetelése.
Üveggyapotból pl. az Isover Domo üveggyapotok bármelyike jó választás lehet. Ezt is legalább 20 cm-es vastagságban érdemes nem járható padlásszigetelésre használni. A tekercsek kötésben való lerakásának itt is jelentősége van.
Választhatók azonban természetesen más kőzetgyapot és üveggyapot márkák padlásfödém szigetelésre használható típusai is.
Tisztelt Uram!
Útolagosan szeretném belsőleg szigetelni a ferde síkú zsindelyes tetőszerkezetemet.
Jelenleg a szarufák között az osb lapok alatt keresztlécek vannak, amik egymástól kb.40 cm távolságra helyezkednek el(gondolom ezekre lettek felfogatva az osb lapok)
Kérdésem a következő lenne : mehet közvetlenül a keresztlécekre a táblás közetgyapot szigetelés? Meg lesz e a megfelelő szellőzése az osb.lapoknak a keresztlécek miatt? Vagy a közetgyapot mivel teljesen légáteresztő így ennek nincs jelentősége.
Válaszukat köszönöm.
Üdv.Sándor
Nem szeretném hogy a szellőzés
Kedves Teleki Sándor
A kőzetgyapot ugyan páraáteresztő, a beltérből tetőfedés felé való hőmérsékletcsökkenés miatt azonban a beltér páradús levegője kifelé haladva lehűlik, és kicsapódhat benne, és a nedvesség pedig csökkenti a kőzetgyapot hőszigetelő képességét. Ezért ha csak kicsit is nem megfelelő a tetőtéri szoba szellőzése, akkor a tetőtér kőzetgyapot szigetelése alá a szigetelő hőszigetelő képességének megvédése érdekében érdemes párazáró fóliát tenni.
Bizony van jelentősége a szigetelés megfelelő rétegrendjének a tetőtér szellőzési rendszerének függvényében.
Lebetonozott padlástért szeretnék hőszigetelni úgy, hogy a betonra tennék hőszigetelő anyagot. A padlás egyik részén nem kell hogy járható legyen, a másik része viszont igen. Milyen anyagokatt javasolnak ehhez a munkához? Válaszukat köszönöm.
Kedves Molnár Attila
Természetesen minden szakembernek vannak anyagai, amelyekkel szívesebben dolgozik, jobbnak tartja más anyagoknál, vagy mert nagyobb a gyakorlata azzal az anyaggal. Az igazság azonban az, hogy sokféle kiváló hőszigetelő anyag felhasználható a padlás járható és nem járható utólagos szigetelésére is.
Ezek közül az Ön számára legfontosabb döntési szempontok alapján tud választani. A szálas hőszigetelők közül az üveggyapot és a kőzetgyapot is jó választás a padlás utólagos szigetelésére. Az üveggyapot olcsóbb, a kőzetgyapottal pedig talán könnyebb dolgozni. A táblás szigetelőt könnyebb fektetni, mint a tekercsest, a tekercses is jó hőszigetelő képességű azonban.
Az üveggyapot esetében az Isover termékeit javasoljuk, például a cikkben is említett Isover Domo Plus tekercses üveggyapotot.
A kőzetgyapot szigetelésnél pedig leginkább a Rockwool Multirock lemezeket használják széles körben a padlás szigetelésére.
Ezeknél a szigetelőknél a járható felületet külön kell kialakítani.
Vannak olyan termékek is, például az Austrotherm padlap, amely kétrétegű kialakítása révén önmagában alkalmas a lépésálló padlásszigetelésre. A padlap alsó rétege lépésálló polisztirol szigetelésből (AT-N100-as), míg a felső rétege egy faforgácslap, ami közvetlenül is alkalmas a rajta való járásra. Ennek az ára azonban meglehetősen magas.
Ezeken kívül azonban természetesen más üveggyapot és kőzetgyapot termékek és márkák is alkalmasak a padlás nem járható és járható utólagos szigetelésére.
Tisztelt uram !
Tetőtér szigetelést (beépítést) csináltatunk a családiházunkonk.
A rétegek, cserép, léc, ellenléc,páraáteresztő fólia,15-cm kőzetnyapot,párazáró fólia,5-cm kőzetgyapot a gipszkarton profil közé ,gipszkarton.
Több helyen láttam ,még videón is hogy így rétegeznek. A kérdésem jó e igy ,mivel az 5-cm es kőzetgyapot a párazárás elött van ?
Megoldás lehet egy plusz réteg párazáró fólia ha nem jó ön szerint ?
Várom válaszát !
Varga Zsolt
Kedves Varga Zsolt
Van egy olyan szabvány, hogy ha nagyon muszáj, akkor a hőszigetelés 20%-a a párazáró fólia alá is kerülhet. Ekkor azonban a hőszigetelés hatékonysága értelemszerűen romlik, hisz ennek a párazáró fólia alá kerülő hőszigetelésnek a hőszigetelő képességét nem védi a lakás párájától a fólia.
Ha a lakás szellőztető rendszere rendben van, akkor nem gond ez. Ha viszont a szellőztető rendszer működése nem biztosan jó, akkor a párazáró fólia alá kerülő kőzetgyapotnak érdemes kasírozottnak lennie, mégpedig a kasírozott résszel a belső oldal felé. Vagy pedig érdemes ennek a kőzetgyapot rétegnek a hőszigetelő képességét is védeni egy párazáró fóliával.
Köszönöm a választ !
Végül is ez réteg a párazárófólia alatt egy szerelő funkciót is betölt a kábeleknek.
Így nem kell lyukaszgatni a fóliát .
A kivitelező mondja sok helyen így van a rétegrend, és találtam erre a rétegrendre utaló videókat is pl: Bauhaus,Obi és más oldalakon.
De többet láttam ahol a párazárófólia után csak a burkolat jön.
Ha második réteg szigetelést is lezárom fóliával akkor mi történik a két réteg párazárófólia közt lévő 5-cm vastag kőzetgyapittal ?
Köszönöm a választ !
Végül is ez réteg a párazárófólia alatt egy szerelő funkciót is betölt a kábeleknek.
Így nem kell lyukaszgatni a fóliát .
A kivitelező mondja sok helyen így van a rétegrend, és találtam erre a rétegrendre utaló videókat is pl: Bauhaus,Obi és más oldalakon.
De többet láttam ahol a párazárófólia után csak a burkolat jön.
Ha második réteg szigetelést is lezárom fóliával akkor mi történik a két réteg párazárófólia közt lévő 5-cm vastag kőzetgyapittal ?
Tisztelt Uram!
Meglévő tetőtér beépítésére készülünk. A meglévő rétegrend: cserép, cserépléc, ellenléc, párazáró fólia, 14cm-es szarufa. Mit javasolna ebben az esetben, hogyan folytassuk?
Válaszát köszönjük!
Kedves Gábor
Talán nem pontosan értem Önöknél a tetőtér beépítés pontos menetét.
Első lépésként mindenképp egy statikus szakvéleményére van szükség, aki a tartófalak és a födém teherbíró képességét felmérve megvizsgálja, hogy a tetőtér alkalmas-e a beépítésre.
Ha igen, akkor kezdődhet a tetőtér beépítés. Ha viszont nem, akkor fel kell mérni a szükséges megerősítések anyagi és építésbeli vonzatát, és ennek akár az is lehet a következménye, hogy elállnak a tetőtér beépítéstől.
Ha viszont ezen már túl vannak, akkor azt érdemes megnézni, hogy a 14 cm-es szarufamagasságnak megfelelő vastagságú szigetelés elegendő-e, vagy érdemes a szarufák magasságát a lakótér felőli lécezéssel kiegészíteni pl. a nagyobb szigetelést biztosító 20 cm-re. Vagy akár még ennél is vastagabbra. Ez azért fontos, mert minden további plusz szigetelés vastagság energiát takarít meg, azonban a lakótér magasságából vesz el.
A szarufák közötti teljes tetőtér szigetelés helyett azonban lehetséges az is, hogy a szarufák közötti 14 cm-es szigetelést a lakótér felőli további 5 cm-es kiegészítő szigeteléssel látják el. Ennek az az előnye, hogy csökkenti a szarufáknál szükségszerűen jelentkező hőhíd hatást.
A tetőtér szigetelésre lehet választani a szálas üveggyapotot vagy a kőzetgyapotot a szarufák közötti és a szarufák alatti kiegészítő szigeteléshez is.
Ennél konkrétabb javaslatot a tetőtér magasságát látva, felmérve egy szakember tud javasolni Önöknek helyszíni felméréskor.
Tisztelt Uram!
Fafödémre szeretnék szigetelést, a padlástér nem szükséges hogy járható legyen. Mivel néhány éven belül szükségessé válhat a tető felújítása így kőzetgyapot szigetelés mellett döntenék, mivel ebből könnyebben megmenthető néhány négyzetméter a felújítást követően mint az üveggyapotból, vagy a cellulóz szigetelésből.Jól gondolom? Mivel többféle ajánlott rétegrenddel találkoztam már a fafödémnél is kell a szigetelőanyag alá a párazáró fólia? Ez nem rongálhatja meg a fafödém szerkezetét? Tehát a födémre párazáró fólia, kőzetgyapottábla 2 rétegben eltolva, majd rá a páraáteresztő fólia?
Segítségét köszönöm!
Kedves Szabolcs
A szigetelőanyag alá a párazáró fóliát azért célszerű odarakni, hogy a lakótérből felszálló, esetlegesen kicsapódó pára ellen megvédje a szigetelőanyag hőszigetelő képességét. Abban viszont igaza van, hogy a párazáró fóliáról esetlegesen visszacseppenő pára a fafödémet nedvesítheti. Az igazi megoldás a megfelelő szellőzési rendszer kialakítása.
Igen, ez a megfelelő rétegrend.
Tisztelt Uram!
Most épült sorházi lakás födém rétegrendje12mm gipszkarton, fólia, ezen 27-30cm hőszigetelés (fújt cellulóz). A tető dőlésszöge 22-25°, bramac tectura cserép, és alatta, a szarufa tetején párazáró fólia van – szemben a tervezett páraáteresztővel.
„Hideg tetőről” van szó, a padlás nem lesz lakott. Kérdésem, hogy milyen párásodási, vizesedési, penészesedési stb. veszélyt jelent ez a megoldás.
Válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel,
Tamás
Kedves Tamás
A cserép tetőfedés alatti páraáteresztő fólia lakott tetőtérnél a tetőtérbe, a szarufák közé beépített hőszigetelésbe a lakótérből esetlegesen bejutó nedvesség kipárolgásának biztosításához szükséges feltétlenül, mégpedig egyszeresen átszellőztetett tetőrétegrend esetén. Vagyis amikor a páraáteresztő fólia közvetlenül a szigetelőanyagon van, és nincs a szigetelő és a fólia között egy légrésréteg, amiben el tudna távozni a szigetelőbe esetlegesen bejutott pára.
Ha Önöknél a tetőtér nem lakott, akkor a tetőtérben nem keletkezik számottevő pára. Ilyenkor elsősorban „csak” a külső nedvességtől – cserepek alá becsorgó eső és olvadó hólé – kell megvédeni a tetőteret, a szarufákat. Erre pedig a párazáró fólia is tökéletesen alkalmas.
A padlástér valamilyen szintű szellőzéséről gondoskodjon azért, azonban a cserépfedés alatti párazáró fólia nem lakott tetőtérnél nem jelent veszélyt.
Tisztelt Dalos Tuzep!
Tetosik utolagos szigeteleset szeretnenk, a 15 cm-es szarufak koze a jelenleg a fodemre lerakott kozetgyapot kerul. Ha szarufa alatti plusz 5 centis szigetelest szeretnek a hohidak csokkentese es a szigeteles javitasa miatt, azt megtehetem mas tipusu anyaggal is, tehat nem baj, ha a teljes szigetelo reteg (15+5 cm) nem homogen?
Koszonom a valaszat!
Udv,
Kormendi Dezso
Kedves Körmendi Dezső
Tetőszigetésnél a szarufák alatti kiegészítő szigetelés lehet más szigetelő is, mint a szarufák közötti.
Keresztmetszetében lehet nem homogén a szigetelés, ha a kivitelezés megfelelően van elvégezve. Az nem szerencsés, ha az egyik szarufaközben ilyen, a másikban pedig olyan szigetelő van, mert ezeknek nem egyforma a hőszigetelése, és ekkor nemcsak a szarufáknál alakul ki hőhíd a hőszigetelés eltérő mértéke miatt, hanem egyes szigetelők között is.
Koszonom a valaszat!
Tisztelt Cím!
Üveggyapot szigetelés megfelelő vastagságának a megválasztása kapcsán érdeklődök, tetőtéri szoba szigeteléséhez. Egy 18cm-es szarufa vastagság esetén 15cm, vagy 20cm vastag szigetelőanyagot válasszak?
Mindig ki kell tölteni a teret szigetelőanyaggal, vagy maradhat légrés előtte vagy mögötte?
Ha igen, akkor melyik oldalán maradhat?
Ha vastagabb a szigetelőanyag, akkor néhány cm-rel összenyomható?
Válaszát előre is köszönöm.
Kedves László
Párazáró külső tetőfóliánál – kétszeresen átszellőztetett légréteg – egyenesen szükséges a szigetelés külső oldalára egy szellőztető légréteg.
Egyszeresen átszellőztetett tetőnél, amikor a külső tetőfólia páraáteresztő, akkor a fólia közvetlenül a szigetelőanyagra is kerülhet.
Ha azonban van légrés, akkor azt célszerű mindig a külső oldalon, a tetőfedés alatt hagyni.
Összenyomni semmiképp se nyomja a szigetelőt. Ilyenkor 2 cm-es +lécet érdemes a szarufákra szegezni belülről.
A cserép felöl a párazáró fólia és a szigetelés között hogy lehet biztosítani a szellőző réteget? A szarufák közé utólagosan behelyezett páraáteresztő fólia behelyezésével? ilyenkor kell egyáltalán ez vagy csak pl drótozással megakadályozni hogy a szigetelő becsússzon és elzárja a második szellőzőréteg útját?
Köszönöm
Kedves Újvári Miklós
Kétszeresen átszellőztetett rétegrenddel, például ellenlécezéssel.
Tisztelt Dalos ur,
Nadtetos hazam van, a tetoter ezidaig csak egy gipszkartonreteggel volt ellatva a szarufak kozt, semmi szigeteles. Az alacsony belmagassagu reszeken fuggoleges gipszkarton lezaras van, de nincs semmi hő vagy hangszigeteles. En ezen szeretnek most javitani es legalabb a fuggoleges reszt a belter rovasara egy asvanygyapot szigetelessel es belso gipszkarton boritassal ellatni. A vastag nadteto elvileg hoszigetel, sajnos nem talaltam sehol erre adatot, mennyire. Kerdesem, hogy On szerint kell-e parazaro folia a fuggoleges gipszkarton falnal illetve a ferde tetosiknal, ha a ferde reszeket nem latjuk el hoszigetelessel. A haz alapvetoen egy nyaralo. A tetoterben csak haloszoba van, nincs vizes helyiseg. Mennyire kellene a nad alatti ferde tetosikot is hoszigetelni?
Kedves Marina
Minden a tetőtér szellőző rendszerétől függ. Ha tökéletes a szellőzés, és a felszálló páradús levegő nem a szigetelésre használt anyagban fog kicsapódni, hanem a szellőző rendszeren keresztül távozik, akkor a hőszigetelő anyagot nem kell védeni a nedvesedéstől, és ekkor nem kell alá, a belső oldalról párazáró fólia. Ez azonban meglehetősen kockázatos, különösen a tetőtérben, mert a melege levegő elsősorban fefelé terjed.
Tehát ha a nádtetővel nincs gond, és ide nem is akarnak rakni szigetelő anyagot, akkor ez alá valószínűleg nem szükséges párazáró fólia. A hádtető elég jó páraáteresztő.
A nádtető 30 centis fedésvastagságánál a hőátbocsátási tényező nagyjából U=0,20 W/m2*K, ami közel van a 2021-től a tetőszigeteléstől elvárt 0,17-es értékhez. Ha pedig még vastagabb a nádtető, akkor még kisebb lehet a hőátbocsátási tényező értéke.
A függőleges gipszakarton falnál azonban a gipszkarton mögé, az ásványgyapot szigetelés belső tér felőli oldalára a szigetelő hőszigetelő képességének megvédésére én raknék párazáró fóliát.
Tisztelt Cím!
Kérdésem az lenne, hogy tetőtér beépítés esetén (új tető) a rétegrend a következő lenne.
Páraáteresztő fólia , szigetelő (befúj cellulóz 20 cm) párazáró fólia , majd gipszkarton.
Kérdésem, hogy a gipszkarton elég-e vagy előtte kell OSB lap is?
Köszönettel: Pappné
Kedves Pappné
A gipszkarton is elég lehet a lakótér felőli oldalon.
Jó napot kívánok!
Most építenénk be a tetőteret. Padlófűtés lesz, a rétegrendet úgy gondoltuk mi, hogy betongerenda arra 10 centi lépésálló nikecell szigetelés arra megy a hőtükörfólia betonrács fűtés és kb egy 7 cm beton. A betongerenda és a béléstest teljesen száraz. A tető szigetelése a cserép léc ellenléc fólia szarufák között 15 cm rockwoll táblás közetgyapot 12,5 mm gipszkarton. Plusz a mennyezetnél lesz még 15 cm kőzet, falak 10 cm-sek szintén szigetelve, kívülről az artika fal szintén 15 cm és a két tűzfal is 15 cm szigetelést kap, amin már kívülről van egy 5 centi szigetelés. Az ablakok 3 rétegű velux tetőtéri ablakok. Segítséget szeretnék kérni, hogy ez így megfelelő-e vagy kihagytunk valamit. A padlőfűtésnél lennék a legkiváncsibb, hogy oda kell-e meg valami a rétegrendbe. Ha így csináljuk , ahogy leírtam fentébb akkor az alulról felszálló meleg okozhat-e gondot nekünk? Előre is köszönöm válaszát.
Kedves Brigitta
A szigetelés az rendben lévőnek tűnik:).
A megfelelő hőszigetelés mellett azonban a szellőzés megoldása is fontos, a tetőtérben és az alapszinten is. A megfelelő szellőzésre is figyeljenek oda.
Az alulról felszálló meleg nem okoz gondot, és mivel az alsó szint és a tetőtér is fűtött, ezért a párakicsapódás sem fenyeget. A szellőzés megoldása azonban fontos. Erre is figyeljenek oda.
Tisztelt Dalos Tüzép!
A hazunk tetotere jelenleg is lakott, a palafedest szeretnénk lecserélni és a szigetelést hatékonyabbá tenni (ami jelenleg nád). Mivel a nyeregtetonk egyik fele csupan 10 fokos lejtesu, a cserép nem megfelelő és a meglévő szarufak sem bírnak el. Így lindab/allokorcolt lemezfedest tervezünk, és amennyiben ez lehetséges, szeretnénk a szarufak felett szigetelni. Itt milyen hőszigetelő anyagot javasolnának és milyen retegrenddel? A teljes deszkázat/OSB lap szükséges volna a szarufak felett és a szigetelés felett, a lemez fedes alatt is?
Kedves József
A tetőtér szarufák feletti hőszigetelésére leginkább talán az Austrotherm Manzárd Grafit szigetelést javasolnám.
A szarufák felett, a Manzárd Grafit alatt szükség van a deszkázatra. A hőszigetelő felett ilyenkor a tetőlécek alá nem kell már újabb deszkázat, csak ellenléc a tetőlécek felfogatásához. A Manzárd Grafit hőszigetelő alá párazáró felé pedig páraáteresztő fóliára van szükség. A pontos rétegrendet szerkezeti rajzzal együtt itt találja meg: https://www.austrotherm.hu/alkalmazas/magastetok/magasteto-hoszigetelese
Tisztelt Dalos Tüzép.
Segítséget szeretnék kérni, én is rétegrenddel kapcsolatban. Ferdetető, padlástér beépítés. Belül gipszkarton, párazáró fólia, majd 5×5 stafnik vízszintesen a szarufákon, mert csak 13 cm a szarufa. Fújható üveggyapot, páraáteresztő fólia, tetőléc, hagyományos cserép. Láttam sok helyen ellenléc jelzését. Ez mindenképpen kell a szarufára a cserépléc alá, hogy megfelelő legyen az átszellőzés? Fújható szigetelés fölé elég a páraáteresztő fólia? Láttam, ahol még deszk- osb borítás is van felette. Nagyon köszönöm előre is megtisztelő válaszukat.
Tisztelettel :Kocsis Attila
Kedves Attila
A kérdéseire nem lehet azt mondani, hogy feltétlenül kell valami a rétegrendbe. Hisz ha például tökéletes a tetőtér szellőzése, és a tetőtérben keletkezett pára a szellőző rendszeren át távozik, akkor a tetőszerkezetbe beépített szigetelőt nem fenyegeti a lakásból távozó pára kicsapódása, akkor még párazáró fólia sem szükséges a szigetelő alá. Ha viszont nem tökéletes a szellőzés, és nem kerül a szigetelő alá párazáró fólia, akkor a szigetelőanyagba bejutó pára kicsapódásakor romlik a szigetelőanyag hőszigetelő képessége.
Tehát alapvetően a lakás szellőzési rendszerétől, a szerkezetbe beépített anyagok minőségétől és a beépítés gondosságától függ az, hogy mire van szükség feltétlenül, és mire nincs.
Általánosságban tehát nemigen lehet tanácsot adni arra, hogy egy adott anyag beépítése egy adott szerkezetbe feltétlenül szükséges-e vagy pedig nem.
Az épületszerkezetek több évtizedes biztonságos működése megéri a szükséges anyagok megfelelő minőségű beépítését.
Tisztelt Dalos Tüzép!
Lakott tetőtér utólagos szigeteléséhez szeretnék tanácsot kérni.
Ferde sík és plafon lambériázott. Szaraz szerencsére. Viszont közvetlenül a szarufára rögzitették. Semmi fólia vagy szigetelés.
Mi most szeretnénk utólag úgy leszigetelni, hogy nem bontunk hisz lakjuk. Ezért is vagyunk nagy gondban.
Egy rétegrenddel tudna segíteni nagyon sokat segitene. Lambéria beszerezve gondoltuk belülről kap még egy réteget mert a meglevőn itt ott pici rés van. Ezek közé is tennénk akár ami szükséges ha adna tanácsot. Előre is köszönöm.
Kedves Kiss Erika
A tetőtér szigetelés rétegrendje ott van a cikkben. Ennél jobbat itt sem tudok ajánlani Önnek. Azonban most Önök egy lambériabontás nélküli utólagos tetőtér szigetelésnél a szigetelés teljes vastagságát a tetőtér belmagasságából fogják elvenni.
Az pedig, hogy pontosan milyen rétegrendje legyen a tetőtéri szigetelésnek alapvetően függ a tetőtér mostani rétegrendjétől és a tetőtér szellőzési rendszerétől.
Helyszíni szemle nélkül és a tetőtér szigetelésre kiválasztott anyag ismerete nélkül – ez ugyanis lehet akár 10 vagy 30 cm vastag üveggyapot vagy kőzetgyapot szigetelés is többféle márka többbféle kőzetgyapot vagy üveggyapot terméke mindegyikből – konkrét javaslatot nem tudok ajánlani Önöknek. Ez ugyanis az előbbieken túl még az Önök tetőtér szigeteléssel kapcsolatos céljától is függ.
Tisztelt Dalos Tüzép!
Tervezzük a tetőtér beépítését. Segítséget szeretnénk kérni abban a reményben, hogy nem kell lebontani a cserepeket, és újra lécezni az egészet.
A tető építésekor nem lett ellenléc szerelve a szarufákra, a cserép tartó keresztlécek közvetlenül a szarufákra lettek rögzítve.
Kialakítható-e esetleg úgy a szellőztető rés (az üveggyapot szigetelés felett) hogy a páraáteresztő fóliát tűzőgéppel a szarufák közé rögzítjük / feszítjük ki néhány cm-rel eltartva a cserép tartó keresztlécektől? Vagy esetleg létezik más megoldás ilyen esetre?
Válaszukat előre is köszönjük!
Kedves Siplika Fenyvesi Zsuzsanna
Sok minden lehetséges, ha annak nincs káros következménye. A páraáteresztő fólia feletti légrés azért célszerű, hogy a cserepek alá esetlegesen befolyó hólé és esővíz el tudjon párologni. Ha azonban olyan jó a cserépfedés vízzárósága, hogy nem folyik alá be az esővíz és az olvadó hó, akkor akár a páraáteresztő fólia feletti légrés el is maradhat. Vagyis ha jó a cserépfedés vízzárása, akkor könnyebben meg lehet oldani az Önök helyzetében a tetőtér beépítését.
Az a megoldás is jó lehet, amit Ön leírt. Csak ha jól értem, akkor annak az lehet a hátrányos következménye, hogy a tetőtér szigetelés vastagsága annyival kevesebb lehet, amennyivel eltartják a fóliát a keresztlécektől. A tetőtérben ugyanis szarufák közötti szigetelésnél még a legjobb minőségű szigetelésnél is érdemes 20 centiméteres vagy akár még ennél is vastagabb szigetelést is használni. Ezt a szigetelési vastagságot persze el lehet érni belső oldali kiegészítő szigeteléssel is. Csak ennek pedig az a hátránya, hogy a tetőtér belmagasságából vesz el a szigetelés.
Szóval szinte mindenre lehet megoldást találni, csak a helyzet pontos felmérése alapján célszerű kiválasztani azt, amelyik a legkisebb hátránnyal a legjobb elérhető megoldást biztosítja. Ezt pedig az Önök tetőtér szigeteléssel elérendő célja, valamint a szarufa magasságának pontos ismerete és a tetőtér további adatai alapján lehet meghatározni.
Tisztelt Uram!
A következőkben kérném a tanácsát:
4 éves költöztünk egy ikerházba, mely 15 éves. Tavaly télen, nagy hidegben vettük észre először, hogy az egyik kisszobában a tető ferde síkja alatt nedvesedik a gipszkarton. Gondoltuk, hogy pára lehet és onnantól kezdve nagyon figyeltünk arra, hogy este, lefekvés előtt legyen egy alapos szellőztetés még. A probléma meg is szűnt. Most viszont, hogy bejött a hidegebb idő, mindennap arra kelünk, hogy foltokban nedves ott a gipszkarton. A másik két szobában nincsen ilyen jelenség. A páratartalom 60%, kb. 2-3 óránként szellőztetek.
Aggódom, hogy ezen a részen meg fog jelenni a penész.
Kérem, adjon tanácsot, mit tegyünk?
Nagyon köszönöm!
Kedves Noémi
Konkrét vizsgálat nélkül nehéz tanácsot adni. Mivel a másik 2 szobában nincs nedvesedés, csak a kisszobában, ezért könnyen lehet, hogy ott valamit elronthattak a kivitelezésnél, vagy kispóroltak valamit belőle. Bizony a kisszobában ki kellene deríteni, hogy mi okozza a nedvesedést. Ehhez viszont pontosan tudni kellene, hogy mi és hogyan lett beépítve, illetve meg kellene bontani a tetőt.
A páratartalom elfogadható, bár lehetne egy kicsit alacsonyabb. 40-60% közöttit tartjuk megfelelőnek.
Persze az is lehet, hogy a gipszkarton és tetőszigetelő közötti párazáró fóliáról cseppen vissza annyi kicsapódó pára, hogy az nedvesíti el a gipszkartont. Ezek azonban konrét vizsgálat nélkül csak puszta találgatások valóságalap nélkül.
Tisztelt Dalos Tüzép!
Tetőtér utólagos szigetelését szeretném megoldani, ahol eddig a következő dolgok történtek: – a ház teteje eredetileg palatető volt, az építésnél még nem volt előírás a párazáró és a szigetelés. Erre a palatetőre került egy bitumenes réteg. utólagosan került rá, bontás nélkül cserepeslemez, 10 centiméteres Rockwool gyapottal. Így a rétegezés a következő: lemez, légrés, párazáró fólia, 10 cm Rockwool gyapot, bitumenes zsindely, pala, normál 2.5 cm tetőléc majd gyalulatlan szarufa (kb. 10-12 cm.)
A kérdésem a következő: milyen szigetelőanyag lenne a legjobb a 2.5 cm tetőléc közé, illetve a gyalulatlan szarufa közé, hogy annak fényében hogy 10 kőzetgyapot már van, nagyon jó hőszigetelő értéket kapjak? Illetve hogy az alábbi elképzelés megvalósítható lenne-e?
Az elképzelés az lenne, hogy a tetőléc közé 3 cm vastag pir-tábla kerülne, a szarufák közé 10 cm vastag rockwool táblás kőzetgyapot, majd a szarufákra a beltérre Pir-tábla kerülne, bár nem tudom, az ideális vastagság mennyi lenne, max 10 cm vastagságban gondolkodom. így 20 cm kőzetgyapot és 13 cm Pir-réteg lenne.
Válaszukat előre is köszönöm
Kedves Tamás
A 20 cm vastag Rockwool kőzetgyapot és a 13 cm-es PIR szigetelés együtt várhatóan már nagyon jó hőszigetelést ad.
Precíz kivitelezéssel ez jó megoldás lehet a tetőtér szigetelésére.
Üdv!
Tanácsot szeretnék kérni mennyezet/födém szigeteléssel kapcsolatban!
Kockaház B30 falazattal, mennyezete ami vakolt nád volt, leszedésre került a lécezéssel együtt. Így belülről látszanak a gerendák. Felette nád, valamit a saralt födém ami kb 10 cm. A gerendák vastagsága 13-15 cm és a padlótól mérve a gerenda 275 cm magasságban van. Gipszkarton álmennyezetet szeretnék.
Szigetelni szeretném de ha lehet 25-30 cm vastagságban.
Kédésem lenne hogy a szigetelést hova raknátok? hallottam sok verziót.
Pl: szedjem le a saralást és nádat, gerendákra osb, majd rá a szigetelés. Itt pl az a kérdés hogy a gerendákig rakjam fel az álmennyezetet? Hova rakjak párazárót?
Másik verzió: álmennyezet szerkezetét rakjam fel majd arra párazáró, majd karton. Saralt födém le. Majd felülről fujassam ki fujható kőzetgyapottal.
Másik verzió: gerendák közé táblás kőzet gyapotot vágni majd alulról még 10 cm gyapot, majd a szerkezet. Ennél attól félek hogy alacsony lesz a belmagasság. Igy a saralt födém maradna.
Ja és a gerendák között vályoggal van kirakva mindenhol….nincs koszorú
Szóval szívesen vennék ötleteket….köszönöm
Kedves Levente
Itt talán nem egy újabb ötlet:) kellene, hanem inkább valamilyen fontos szempont szerint a döntés megkönnyítése. Mindhárom megoldás jó lehet. Attól függ, hogy mi az igazán fontos.
A párazáró fólia mindenképp a szigetelő beltér felőli oldalára kerüljön. Azért, hogy megvédje a szigetelőt a lakásból felszálló pára kicsapódásától.
Ha a gerendákig felrakódik az álmennyezet, akkor be kell fűteni alatta a teljes teret.
Ha viszont lentebb kerül az álmennyezet, akkor felette el fog férni a kőzetgyapot szigetelés is, és nem kell leszedni a saralt födémet.
Itt valószínűleg az a legfontosabb kérdés, hogy mindenképp szükséges-e a 2,75 méteres belmagasság megmaradása?
Kedves szakértő!
Tetőtér utólagos hőszigetelését tervezzük.
Szarufák között 10cm + alatta 10 vagy 15cm szarufákra merőleges párnafák beáóépítésével.
Következők a kérdéseim:
1. korábbi blogbejegyzésben olvastam, hogy nem szerencsés, ha a szarufa alatti szigetelés vastagabb, mint a közötte lévő. Ennek mi az oka, milyen problémám adódhat belőle?
2. Okozhat-e problémát, ha a szarufék közötti és alatti szigetelést nem ugyanazzal a termékkel végzem, adott esetben más gyártó termékével?
Előre is köszönöm a válaszait,
Kedves Ferenc
Szakszerű felrakásnál nem okoz problémát a szarufa alatti kiegészítő szigetelés vastagsága. Legnagyobb problémája az, hogy a belső térből vesz el, és minél vastagabb, annál többet.
Az a fontos, hogy kifelé haladva egyre nagyobb legyen az egyes rétegek páraáteresztő képessége.
Kedves szakértő!
Födém szigetelést szeretnék üveggyapottal betonra, a üveg gyapot alá közvetlen a betonra érdemes tenni a párazáró fóliát?
Kedves Nagy István
Valószínűleg igen. Azonban milyen födémről van szó? Szintközi födémről. Tetőtér beépítéses födémről? Vagy padlásfödémről?
Tisztelt szakértő!
Tetőtér szigetelés illetve gipszkarton cserénél figyeltem fel rá hogy a szarufák felett is párazáró tetőfólia van. Rajta ellenléc és cserép léc szóval egyes szellőző réteg. Alatta közvetlen a szarufák között kőzetgyapott majd elég hiányosan párazáró fólia és gipszkarton. Észrevettem a szigetelés levételénél hogy a tetőfólia penészes.
Ezt a beltér hiányos párazárása miatt lehet vagy a 2 párazáró közé szorított szigetelő anyag miatt mindig így lesz?
Szóval cserélném kell a fóliát páraáteresztőre? Más megoldást lehet alkalmazni? 2 2x szellőzéshez is bontani kell a tetőt mint a fólia cseréhez?
Köszönöm előre is!
Kedves Ádám
Szakértőnek természetesen nem nevezném magam. Igyekszem segíteni, és válaszolni a legjobb tudásom szerint.
A beltér hiányos párazárása miatt is lehet, és a külső párazáró fólia miatt is. Így látatlanban a belső párazáró fóliának a javítására, és a külső páraáteresztőre való cserélésére is szükség lenne. Nyilván helyszíni szemlével egy tapasztalt szakember pontosabb választ tud adni.
Kedves Szakértő!
Régi családi házunk tetőtér beépítését tervezzük. A tető hullámpala, fólia nélkül, nyolcvanas években épült.
Ön szerint milyen szigetelő anyaggal és rétegrenddel, lenne a legcélszerűbb kivitelezni?
Köszönöm válaszát.
Kedves Aranka
A tetőtér szigetelésére a kőzetgyapot és az üveggyapot szigetelés is jó megoldás lehet. A szigetelés rétegrendjére a cikkben is megtalálja a leírást. A tetőtér beépítéséhez azonban a legfontosabb a családi ház statikai vizsgálata. Ez felméri azt, hogy falak és a födém elbírja-e a tetőtér beépítését. Illetve ha nem, akkor milyen megerősítésre van szükség. Ezt mindenképp szakember tudja felmérni.
Tisztelt szakértő!
A tetőtér felújítását és szigetelését tervezem. A szarufák között a szigetelést kőzetgyapottal tervezem megoldani. Jól gondolom-e, hogy a szarufára elhelyezett páraáteresztő fólia és a szarufák közötti kőzetgyapot szigetelés között nem szabad résnek lennie? Különböző szakmai írásokban ezt a megközelítést olvasom, ugyanakkor mesteremberek arról győzködnek, hogy ez csak elmélet és ha jól akarom csinálni, akkor legalább 2-3 cm rést hagyjak a kőzetgyapot és a páraáteresztő fólia között. Kérem mondja el véleményét erről a kérdésről. Köszönöm segítségét.
Kedves Árpád
Mivel a kőzetgyapot szigetelés alá párazáró fólia, felé pedig páraáteresztő fólia kerül, ezért a páraáteresztő fólia alatt nem szükséges légrésnek lenni. Hisz éppen azért páraáteresztő, hogy a szigetelőben lévő esetleges pára a páraáteresztő fólián is ki tudjon párologni a szigetelőből. Sőt a legtöbbször az a probléma, hogy a szarufamagasság nem elegendő a megfelelő tetőtér szigetelés vastagsághoz, ami akár 20, sőt 30 cm is lehet. A szarufák közötti egyébként is kevés 10-15 cm-es vastagságot nem célszerű még tovább csökkenteni 2-3 centis légréssel.
Tisztelt Szakértő!
Nagyon szépen köszönöm alapos válaszát.
Kedves Syak;rt[!
A kérdésem a következő lenne: gipszkarton álmennyezetet szeretnénk ami az új villanyvezetékek eltakarása illetve a meglévő mennyezet egyenletlenségei miatt lesz kialakítva. Emiatt a belülről történő szigetelés nem lehetséges, viszont a padlás felől szeretnék 2*10cm kőzetgyapot szigetelést kötésben(nem kell hogy járható legyen). Az épület fa födémes illetve a deszkákon kohósalak van. A következő rétegrend alulról felfelé megfelelő lenne?
gipszkarton
hőtükör fólia
födém(gerenda, deszka, kohósalak)
páraáteresztő fólia
2*10 cm kőzetgyapot
geotextil(porvédelem miatt)
üdv:
Veres Balázs
Kedves Balázs
precíz kivitelezéssel megfelelő lehet
Kedves Szakértő!
Meglévő kanadai zsindellyel fedett tetőmet szeretném hőszigetelni és új héjazatot feltenni.
A tetőfedő által javasolt rétegrend:
– 5x10cm párnafázás
– párnafák közé 10cm Rockwool kőzetgyapot szigetelés
– OSB burkolás
– páraáteresztő fólia, lécezés és cserepeslemez.
Véleményem szerint az OSB burkolás elhagyható.
Mi az Ön véleménye?
Köszönettel és üdvözlettel
Enikő
Kedves Enikő
Igen, az OSB burkolás elhagyható. Viszont a 10 cm kőzetgyapot szigetelés tetőszigetelésként meglehetősen vékonynak tűnik. Természetesen a kőzetgyapot vastagsága mellett a hőszigetelő képessége, a hővezetési tényezője is alapvető fontosságú.
Kedves Szakértő!
Családi házunk tetőterének beépítését fontolgatjuk. A födém 19 cm vastag E gerendás EB béléstestű vasbeton. Helyhiány miatt jó lenne, ha nem kéne 5-10 centi szigetelést +6 centi betont rátenni. Megoldható lenne, hogy a födém a jelenlegi állapotában legyen burkolva? Fent is és lent is fűtve lennének a szobák.
Nagyon köszönöm, sokat jelent a segítsége!
Károly
Kedves Károly
Ilyen esetben a födém szigetelését nem a hőszigetelés miatt végzik el, hanem a lépéshang szigetelés miatt. Azért, mert a tetőtérben járkáláskor a lépéshangok, a kopogó hangok nagyon hallatszanak a földszinten. Statikailag elhagyható a lépéshang szigetelés, akkor azonban a kopogó hangok esetleges kellemetlenségével együtt kell élni a házban.
Kedves Szakértő!
Régi családi ház födémszigetelését (E gerenda között vb tálca, salakkitöltéssel) szeretnénk megoldani a hőszigetelést padlástérben, mely felett acélszerkezetes síkpala tető (jellegéből adódóan nyáron forrság, télen hidegség) található. Régebben üveggyapot paplan került kiterítésre, de az néhány év alatt gyakorlatilag eltünt. Nem követelmény a lépésállóság.
Milyen szigetelést tudna ajánlani, és milyen rétegrenddel?
Kedves Ferenc
A kőzetgyapot szigetelést javasolom. Rockwool Multirock vagy akár a Rockwool Airrock LD lemezek is megfelelők lehetnek. Ezenkívül persze más kőzetgyapot lemezek is. A szigetelés alá párazáró fóliát raknék. Erre kötésben, 2 rétegben elcsúsztatva raknám fel a kőzetgyapot szigetelést. A tetejére pedig a porosodás ellen célszerű rakni valamit. Geotextilia, üvegfátyol, bármi jó lehet, ami megvédi a kőzetgyapotot a portól.
Kedves Szakértő!
Padlásfödém hőszigetelését tervezzük. A födém beton E-gerendás (19 cm), beton béléstestekkel és rajta 5 cm beton járófelülettel. Járható padlásteret szeretnénk, 20 cm kőzetgyapot szigetelést gondoltunk, 5×20 cm-es párnafákkal plusz 1″-os deszkákkal oldva meg a járhatóság. A takaríthatóság miatt gondoltuk az egész járófelületet (65 m2) PVC padlóval borítani. Így viszont a szigetelés felett lesz párazárás, ha jól gondolom. Bizonytalan vagyok, szükséges-e párazárás a szigetelés alatt, vagy pedig nem megy át számottevő pára a beton födémen. A tető egyébként beton cseréppel fedett, alatta kátránypapír porhó ellen. Szigetelve nincs mert nem tervezzük beépíteni a tetőteret. Tetőtér szerintem jól szellőzik. Válaszát előre is köszönöm.
Kedves László
Ha jó a lakás szellőzése, és a lakásban keletkezett pára nem a padláson át, hanem a szellőzőrendszeren keresztül távozik, akkor nem feltétlenül kell párazárás a szigetelés alá.
Ez így azonban a lehető legkockázatosabb megoldás lehet, hogy a kőzetgyapot szigetelő alatt nem lesz párazáró fólia, felette viszont párazárás van.
Üdv.
Jelenleg a födém szigetelés:
– gipszkarton
– üveggyapot
– deszka (járható a padlástér)
– 2 mm polifoam
Gondolom ez így nem jó. Jobb szigetelést szeretnék.
Párazáró fólia az üveggyapot alatt nem fogja össze gyűjteni a lakás párját és eláztatni a vissza cseppenő víz a gipszkartont?
Köszönöm: Csaba
Kedves Csaba
A mennyezeten a 12,5 mm-es gipszkarton lap mögött még nincs olyan hideg, hogy a meleg levegőből a pára nagy mennyiségben kicsapódjon.
Egyébként pedig Önnek igaza van. A szoba szellőzésének kell olyannak lenni, hogy a lakásban keletkezett pára nagy része ne a mennyezeten, padláson át távozzon, hanem a szellőzőrendszeren át. A párazáró fólia az üveggyapot szigetelés alatt csak biztonságképp van, az üveggyapot hőszigetelő képességének a megőrzésére.
Tisztelt Szakértő!
Egy 40-es években épült társaház legfelső szintjén lakunk. A tetőtér felettünk nem szigetelt.
Most kezdtünk egy belső átalakítás, az állmenyezet felett szeretnék kialakítani egy utólagos szigetelés.
A sor gipszkarton, párazáró fólia, légrés és a mennyezetre fújt 10 cm szórt púrhab szigetelés.
Mit javasol, illetve milyen problémába ürközhetünk, penészesedés vagy hőhíd miatt.
Válaszát köszönöm
Barabás Ba
Kedves Béla
A lehetséges problémák alapvetően a tetőtér állapotának, a választott szigetelés anyagának, rendszerének és a lakás szellőzési rendszerének a függvénye. Egy 80 évvel ezelőtt épült társasház tetőtér szigetelésénél alapvetően helyszíni felmérésre van szükség. Azért, mert a kérdésére a válaszokat a felmérés adhatja meg. Találgatni és ötletelni nem lenne szerencsés.
Tisztelt Szakértő!
Szigetelni szeretném a házunk padlás födémét, ami felett egy nyeregtető van. A nyeregtető belső oldalán a szarufák között régebbi üveggyapot szigetelés van aminek a cserép felöli oldalán nincs pára áteresztő fólia, hanem csak a belső oldalon egy szürke (szerintem párazáró) fólia található. A padlás födém szoba felöli oldala állmennyezettel ellátott és a szoba és a padlás tér között csak agyagos szigetelés látszik. A padlás tér (sajnos) jól szellőzik).
A tervem az lenne hogy a padlás födémet a hűlő oldaláról nem járhatóra szigetelem a következőképpen:
0) Döngölt agyag
1) Padlásfödém lécezés 4 cm magas lécekkel
2) Párazáró fólia
3) Rockwool multirock kőzetgyapot szietelő anyag 2×10 cm rétegben kötésben rakva
4) Pára áteresztő fólia
Kérdésem az a fenti réteg rendel kapcsolatban, hogy a fentiekkel elkerülhető a hőhidak kialakulása a szobákban illetve az, hogy a felfelé áramló pára kicsapódjon és megnedvesítse a döngölt agyag réteget?
Esetleg érdemes lehet a döngölt agyag felületet is védeni pára áteresztő fóliával a lefektetni kívánt lécek alatt 0 – 1 réteg között?
Esetleg növeljem a szigetelő anyag vastagságát 30-cm-re azért, hogy a felfelé szálló nedves meleg levegő semmikép se tudja elérni a döngölt agyag réteg és szigetelő anyag alatt lévő párazáró fólia között a harmatpontot és ezáltal nem tud kicsapódni belőle a nedvesség?
Előre is nagyon köszönöm a segítséget.
Kedves Popper Miklós
Ha a 4 cm magas lécek alatt megoldja a levegő szabad járását, akkor a felé kerülő párazáró fóliáról nem fog visszacseppenni a pára a födémre, mert ki tud szellőzni.
Az Ön által leírtakat is csinálhatja, és akár megoldások is lehetnek. Valójában azonban a ház szellőzését lenne célszerű úgy megoldani, hogy a lakásban keletkező pára jelentős része ne a födémen keresztül távozzon, hanem a szellőző rendszeren át. Ekkor igazán nem lenne minek kicsapódni a padláson, és nem kellene tartani az esetleges nedvesedéstől.
A szigetelő vastagságát még ekkor is érdemes lehet növelni, mert a 30 cm vastag Multirock szigetelés még jobb hőszigetelést biztosít. Ha pedig átlag feletti a gázfogyasztása, akkor hamar megtérül a szigetelés.
Jó estét kívánok. Tanácsot szeretnék kérni födém szigetelésében.
A mennyezet vakolat nád, léc deszka, gerenda, megint deszka, majd rajta 3-4 cm sár/föld.
Kérdésem:
Sárrétegre közvetlenül a kőzetgyapotot vagy egy párazáró fóliát helyezzek el? A kőzegyapot rétegre egy pára áteresztő fóliát tegyek?
Kedves Károly
Ha megfelelő a ház szellőzési rendszere, akkor nem feltétlenül szükséges a sárrétegre párazáró fólia a kőzetgyapot alá. Ha viszont nem jó a szellőzés a ház helyiségeiben, akkor a födémen keresztül haladó párából kicsapódó nedvesség rontani fogja a kőzetgyapot hőszigetelő képességét. Az is igaz viszont, hogy a párazáró fóliáról visszacseppenő kicsapódó pára pedig nedvesíti a sárréteget. Ebben a kérdésben a ház szellőzése, szellőzési rendszere a meghatározó.
Igen a kőzetgyapotra páraáteresztő fóliát tegyen.
Tisztelt Szakértő!
Beton gerendás tetőtérben szeretném a födémet szigetelni valamilyen fajta ásványgyapottal.
A betonra a szigetelés alá szükséges párazáró vagy páraáteresztő fólia? Mi a legmegfelelőbb rétegrend?
Köszönöm,
Gábor
Kedves Gábor
Ha a ház szellőzése tökéletes, akkor a födémre nem kell párazáró fóliát tenni a szigetelés alá. Ha viszont nem biztos a ház tökéletes szellőzésében, akkor biztonságképpen, a padlásszigetelő nedvesedésének elkerülésére érdemes párazáró fóliát rakni a szigetelő alá.
A födémre érdemes párazáró fóliát rakni. Erre megy az ásványgyapot szigetelés. Efelé pedig mehet páraáteresztő fólia, vagy geotextilia. Ez a felső réteg a porosodástól is megvédi a szigetelőt
Kedves Dalos Tüzép!
A padlásfödémünk monolit beton. A külső falak mentén kb. 1m le van csapva ~45 fokban, mintegy magas tetőteret alkotva alatta. Felette a tető van, ami ebben a szögben felfelé tovább haladva adja a padlást.
A monolit födém ferde részére vannak ültetve a szarufák. A födémtől 20cm távolságban páraáteresztő fólia, majd a tetőlecek vannak a szarufákon, azon pedig a cserép.
A szarufák közti 20 magas résekbe kb. 1.2 m hosszan(a tető aljáig) ~10cm-es üveggyapot szigetelők vannak lerakva, így felettük marad még 5-10cm légrés a páraáteresztő fóliáig.
Az a tervünk, hogy ezekben a résekben az üveggyapotot vastagabb kőzetgyapot táblákra cserélnénk.
A kérdéseink:
– a beton födém és a kőzetgyapot közé ugye kellene párazáró fóliát is tenni?
– a kőzetgyapottal kitölthetjük a teljes 20cm-t, felül hozzáéve a páraáteresztő fóliához?
Válaszukat előre is köszönöm!
Gyuri
Kedves Gyuri
Igen kellene a párazáró fólia. Igen ki lehet tölteni a teljes 20 cm-t, ha alul a szigetelő alatt párazáró fólia lesz.
Üdvözlöm,
Új építésű épületrész, födém nélkül. Páraáteresztő fólia van a tetőn, a szarufaközök ki lettek töltve 2x10cm rockwool táblás kőzetgyapottal kötésben. A gyapot hozzáér a fóliához, nem mindenhol, mivel középen sok helyen lelóg kicsit.
Alatta párazáró, lécezés és gipszkarton. A kartonozás közben vettem észre, hogy cseppen a víz. Visszabontottam és a szigetelőhöz felnyúlva a fólia alatt vizes annak a teteje. Visszabontottam egy szarufaközt, gerincnél jobban, de lejjebb is vizes a szigetelő és lógnak a vízcseppek a fólián.
Belső pára lehet, mert a fólia toldásnál felnyúlva kívülről az nem vizes. A szigetelés előtt nem tapasztaltam beázást a tetőn. Mi lehet a gond? A párazáró fólia össze van ragasztva az illesztéseknél. Kellene légrést hagynom a tetőfólia és a gyapot közt? Erre is ellentmondásos leírásokat találok. Ha hozzáér, ahogy most is, akkor a cserépről lecsöpögő pára jön át rajta. Ez kiszárad idővel? 5 cm légrés van a cserép és a fólia közt, alul szellőző szalag, felül szellőző cserép minden közben. Nem gondolom, hogy hosszú távon ez jót tenne a szigetelőnek és a fa szerkezetnek sem, ha így működne a dolog, hogy lecsöpög a pára, aztán kiszárad valamikor. Másik kérdésem, hogy a falsíkon a homlokzati szigetelőt felzártam a fóliáig, de nyilván ott nem zár tökéletesen, mivel a fólia mozog. Az rendben van úgy vagy tömíteni kellene valahogy, vagy épp ellenkezőleg, hagyni ott is légrést? Jelen pillanatban nem nagyon tudom hogyan tovább, nem szeretném pár hét/hónap múlva nézni, hogy ázik a gipszkarton valahol. Köszönöm a válaszukat!
Kedves Pali
Több minden lehet gond. Valószínűleg nem bontotta meg mindenütt a szigetelést. Biztos, hogy légmentes a ragasztás mindenütt? Ha pedig valóban légmentes, akkor megfelelő a párazáró fólia minősége ahhoz, hogy valóban ne menjen át rajta a lakásban keletkezett pára?
Azonban, ha valóban jó lenne a párazáró fólia zárása, akkor is a lakásban keletkezett pára a párazáró fólián lecsapódna, ezért visszacseppenve a gipszkartont nedvesítené. Legjobb az lenne, ha a lakás szellőzése meg lenne oldva, és a pára nem a tetőn, hanem a szellőzéssel távozna. Akár úgy, hogy többször is szellőztetnek néhány percre.
Üdvözlöm,
Köszönöm a válaszát. Több helyen visszabontottam a kartont és a párazáró fóliát is és felnyúlva mindenütt vizes a szigetelő teteje sajnos.
A fólia minősége rendben van, látszódó taréj fogópároknál nem tudtam légmentesen ragasztani, de a vizesedés a szarufák közt lefelé is jelen van. Nem gondolnám, hogy a meleg párás levegő lefelé elindulna. Sem a párazáró fólián, sem a kartonon nem látszik pára, sőt az 2,1x5m-es üvegfalon sincs egy csepp sem. Hetek óta fűtöm klímával és egy 800w-os párátlanító is megy folyamatosan. Ennek ellenére a víz nem tűnik el a szigetelő felül. Még azokon a helyeken sem, ahol megbontottam.
A korábbi kérdéseim kapcsán esetleg tudna segíteni?
1. Kellene légrést hagynom a tetőfólia és a gyapot közt?
2. A falsíkon a homlokzati szigetelőt felzártam a fóliáig, de nyilván ott nem zár tökéletesen, mivel a fólia mozog. Az rendben van úgy vagy tömíteni kellene valahogy, vagy épp ellenkezőleg, hagyni ott is légrést?
Köszönöm
Kedves Pali
A páraáteresztő fólia azért páraáteresztő a szigetelő felett és a tetőfedés alatt, hogy átmenjen rajta a pára. Ezért nem kell alatta légrést hagyni. A legtöbbször nem mindegy, hogy kell néhány centi a légréshez, vagy vastagabb szigetelőt lehet berakni. Nem véletlenül kérdeztem rá a párazáró fólia minőségére.
A légrés az mindig jó, ha van, mert ha mozog benne a levegő, akkor ez is segít a pára eltávozásában. Csakhogy ehhez hely kell, ami legtöbbször a szigetelés vastagságából vesz el. Az alsó párazáró fóliának bizony tökéletesen kellene zárni, hisz ezért párazáró.
Tisztelt Dalos Tüzép!
Segítségét szeretném kérni. Családi házunk tetőterének szigetelés cseréjén gondolkodunk. A tetőcserép alatt párazáró fólia van (2004-es építésű ingatlan), a lakótér felől semmilyen fóliát nem találtam. A vízszintes födémen utólag raktam párazáró fóliát a szigetelés alá. Viszont a ferde tetőrészben a szarufák között is szeretném cserélni a szigetelést, ide párazáró fólia beépítése nem lehetséges,(gipszkarton van a lakótér felől, alatta deszkázat) néhány szarufa közben láttam összeesett üveggyapotot, egyébként párásodás nyomait, penészt nem. Kérdésem lenne, hogy kitölthetem fújható cellúlózzal a szarufák közötti rést vagy maradjon a jelenlegi 10cm üveggyapot és 5cm légrés? Sajnos az üveggyapotot nagyon nehéz utólag cserélni a szarufák között. Egyébként a tetőtérben csak hálószobák vannak, tehát nem tartózkodunk ott folyamatosan.
Válaszukat előre is köszönöm.
Kedves Károly
A cellulóz szigetelést nem ismerem, erről nem tudok mondani semmit Önnek.
Ha megfelelő a helyiség szellőzése, akkor nem feltétlenül szükséges a tetőszigetelés alá párazáró fólia rakása. Ha viszont nem így van, akkor kockázatos.
Tisztelt Dalos Tüzép!
40 éves kádár kocka házunk van.
A mennyezet beton padlásfödém betongerendák salakkal kitöltve, felette beton. Erre szeretnék leteríteni 2 rétegben kőzetgyapotot. A kérdés kell-e alá fólia? Mivel belülről is már szigetelve lett a mennyezet. 290-ről 250-re lejjebb lett hozva gipszkartonnal és 10 cm üveggyapottal, hőtükör fóliával lezárva, hogy csökkentsük a fűtési költségeket.
Attól félek ha már belülről lezártuk és szigeteltük és most felülről is fogjuk, nem fog tudni szellőzni a mennyezet, és penészesedni fog belülről.
Köszönöm a válaszuk
Kedves László
Ha a 10 cm üveggyapot szigetelés nem nedvesedik, akkor a hőtükrös párazáró fólia nem engedi át a lakásban keletkezett párát, és az nem jut be a szigetelőbe. Ezért a felette a padlásfödémre kerülő 2 rétegben lerakott kőzetgyapotot sem fenyegeti a lakás párájának kicsapódása. Nem szükséges alá párazáró fólia. A kőzetgyapot felé azonban valami párát áteresztő megoldás ajánlott, mert porosodástól érdemes megvédeni a kőzetgyapot szigetelést. Ez páraáteresztő fólia, geotextilia is lehet.
Tisztelt Dalos Tüzép!
Homlokzatilag 5 cm EPS hőszigetelt kádárkocka tetőtéri szigetelését tervezzük.
Beton mennyezet, padlástérben régi pár cm vastag üveggyapot van lehelyezve. Hőhíd megelőzése, páralecsapódás megszüntetése, és energiatakarékosság a cél.
Megfelelő megoldás lenne a meglévő betonplafonra lehelyezett üveggyapotra öntenénk még kb 4-5 cm vastagságú betont?
Fontos lenne a járható padlástér
Előre is köszönöm megtisztelő válaszuk!
Kedves Buza Dávid
A padlástér szigetelésre a betonozás nem jelent megoldást. Azonban lehet, hogy félreértem a kérdését.
Tisztelt uram!
Fémszerkezetes műhely tetőt szeretnék szigetelni, amin kívülről trapézlemez található.
Kérdésem arra irányulna, hogy a jelen esetben rácsos szerkezet, mint „szarufa” közel 30cm vastag. Hogyan tudnám kialakítani úgy a rétegrendet és szerkezetet, hogy ne kelljen egy műhelyre bődületes mennyiségű kőzetgyapotot vennem, de mégse keletkezzen hő híd a tetőt tartó rácsos tartó és a beltér között?
Az én elképzelésem szerint a rétegrend kívülről befelé: trapézlemez – rácsos tartó – páraáteresztő fólia – kőzetgyapot – párazáró – gipszkarton.
Ebben az esetben a beltérből egy keveset veszítek, viszont kisebb a hőhíd veszélye.
A gipszkarton szerkezetet a rácsos tartokra rögzíteném távtartókkal. A távtartók jelentős hőhidat képeznek? Erre van megoldás?
Köszönöm!
Kedves Roland
Az Ön által leírt megoldás is viszonylag jó lehet. A rácsos tartó miatt a hőhidat nem fogja tudni elkerülni. A tetőszigetelés mértéke pedig attól függ, hogy milyen vastag lesz a kőzetgyapot szigetelés, és a kőzetgyapotnak milyen a hőszigetelő képessége.
Nyilván van egy olyan ár/érték arány, amit az Önnek legfontosabb szempont figyelembe vételével határozhat meg.