Tetőtér szigetelés rétegrendje és anyagai

A tetőtér szigetelés a 80-as évektől kezdve vált fontossá hazánkban. Nem véletlenül, hisz az 1973-as olajárrobbanás után kezdtek el hirtelen nőni az energiaárak. A 80-as évekig a tetőtér beépítés nálunk nem volt igazán elterjedt.

A családi házak tetőtereit addig többnyire csak a ház körül feleslegessé váló holmik tárolására és főleg vidéken különféle termények tárolására használták. Sok családi ház padlása még ma is erre szolgál. Az idő kerekei lassan őrölnek. Ez nem a véletlen műve.

A tetőtér beépítésnek nem volt nagy hagyománya Magyarországon:

  • Egyrészt szerencsére nálunk a települések többségében nem voltak olyan magasak a telekárak, hogy mindenképp a tetőtér felé kellett volna terjeszkedni a hasznosítható lakótér növeléséhez. Volt és még mindig van hely építkezni.
  • Másrészt a tetőtér beépítés anyagai és technológiája sem volt olyan fejlett, ami indokolta volna a tetőterek tömeges beépítését. Például a ma már általánosan használatos párazáró és páraáteresztő fóliák helyett csak a bitumenes lemez és a különféle mezőgazdasági fóliák álltak rendelkezésre a tetőtér beépítéshez. A tetőterek szigeteléséhez használatos speciális szigetelőanyagok sem voltak még kifejlesztve. Ez persze nem véletlen, hisz az 50-es évektől használatosak voltak már Nyugat-Európában a különféle polisztirol szigetelőanyagok, de ezeknek a szigetelőknek a fejlesztése igazán az 1973-as olajárrobbanás után gyorsult fel.

Melyek a tetőtér szigetelés legfőbb szigetelő anyagai?

Még ma is a beépítés nélküli tetőterek vannak többségben családi házas építkezések során, de ma már sok családi ház eleve a tetőtér beépítésével készül el. A mai energiaárak mellett persze egészen másképp építkezünk.

A homlokzati falak megfelelő hőszigetelése alapvető követelmény ma már. Nemcsak a homlokzat szigetelését kell megoldani az építkezéskor, hanem a padlás illetve a tetőtér szigetelését is. Ha nem lesz beépítve a tetőtér, akkor a padlásfödémet kell szigetelni, ha viszont lakhatásra alkalmas szobák lesznek kialakítva a tetőtérben, akkor ezeknek a megfelelő szigeteléséről is gondoskodni kell.

A meleg levegő elsősorban felfelé terjed, ezért egységnyi felületen a tetőtérben szökik meg a legtöbb meleg a házból. Ezért nem véletlen a tetőtéri szobák szigetelésének fontossága.

Az energiahordozók ára várhatóan még tovább fog növekedni. Ez például a tetőtéri szobák szigetelésénél azt jelenti, hogy a 2018-tól előírt 0,17 W/m2K hőátbocsátási tényező értékénél is érdemes még jobb hőszigetelésre törekedni. A még jobb hőszigetelést biztosító 0,14-es hőátbocsátási tényező értéket már a legjobb minőségű szigetelőanyagokból is csak a 18-20 cm vastag szigetelők biztosítják.

Sőt egyre inkább a 20 cm feletti szigetelési vastagságok lesznek az elterjedtek a tetőtérben. Nem lesz ritka a 30 cm-es szigetelési vastagság sem, hisz nem mindegy, hogy mennyi energia fog megszökni a tetőtérben. Ha valóban csökkenteni szeretné a fűtésszámlákat télen, akkor a szigetelést körültekintően kell megoldania.

Eddig talán sokan úgy gondolkodtak, hogy amit megspórolnak a szigetelés minőségén és vastagságán az tiszta nyereség az építkezés során. Valójában pedig ennek pont az ellenkezője igaz. Ugyanis amit most átmenetileg megtakarít a spóroláson, azt többszörösen fogja visszafizetni a téli hónapok fűtésszámláiban és nyáron pedig a klimatizálás költségeinél az áramszámlában.

A tetőtér szigetelésnél két technológia használatos. Az egyik szerint a szarufák között történik a szigetelés. Ha nem elég magasak a beépített szarufák, akkor a szarufák magasságát a lakótér felőli oldalon lécezéssel lehet kipótolni. 15 cm-es szarufa magasságnál egy 5 centiméteres lécezés már lehetővé teszi a 20 cm vastag tetőtér szigetelést, ami már megbízható szigetelést biztosíthat.

A szarufák közötti szigetelés azonban nem tudja kiküszöbölni a tetőtér szigetelés szükségszerű hőhidasságát, amit a szarufák okoznak. A fenyőfának ugyanis jóval kisebb a hőszigetelő képessége, mint a bepített szigetelőké. Ezzel nem tud mit tenni, a tetőtérben el kell ezt a helyzetet fogadni. Illetve 2 dolgot azért mégis tehet.

  • Egyrészt a szarufák közötti szigetelést kiegészítheti a szarufák alatti kiegészítő szigeteléssel, ami ugyan elvesz néhány centit a szobák belmagasságából, de egységes szigetelési felületével alkalmas a szarufák hőhidasságának a csökkentésére is.
  • Másrészt pedig új építésnél lehet választani a szarufák feletti tetőtér szigetelést is. Ez teljes mértékben kiküszöböli a szarufák miatt keletkező hőhidasságot. Viszont ide csak olyan szigetelő anyag választható, amely kellően szilárd, és jól bírja a tetőfedés, a lécezés és a cserepezés súlyát, valamint a télen ráhulló hó együttes súlyát is. Talán nem véletlen, hogy a viszonylag ritkán készülnek még családi házak szarufák feletti tetőtér szigeteléssel.
Isover Domo Twin üveggyapot

Isover Domo Twin üveggyapot a tetőtér szigeteléséhez

A leggyakrabban használt szálas hőszigetelő anyagok a tetőtérben a szarufák között az üveggyapot és a kőzetgyapot. Ezek a szigetelők kaphatók a kereskedelemben táblás és tekercses kivitelben is. A táblás anyagokkal könnyebb dolgozni a beépítéskor, viszont a tekercses anyagok olcsóbbak. El kell dönteni, hogy milyen kivitelben szeretné beszerezni kiválasztott szigetelőt.

A jó hőszigetelő képesség mellett ennek a két szigetelőnek a tűzbiztonsága is magas, és kisebb nedvesedésnél is hamar kiszárad, és nem csökken a hőszigetelő képessége.

Használhat hungarocell szigetelést is a tetőtérbe. Különösen az Austrotherm Manzárd Grafit jó minőségű a szarufák közötti hőszigetelésre is, de nem széles körben használatos ma még.

A befúvásos cellulóz szigetelés is használatos még a tetőtérben, de ez sem igazán elterjedt még nálunk.

A 21. század hőszigetelőjének tartják a poliuretánt, talán nem véletlenül. Ez valóban kiváló hőszigetelő anyag a tetőtérben, de minden bizonnyal a borsos ára az akadálya a szélesebb körű beépítésének.

A tetőtéri szigetelés rétegrendje milyen legyen?

A korábban felsorolt szigetelőkből bármelyiket is választja, az a fontos, hogy a tetőtérbe beépített anyagok páraáteresztő képességének a lakótér felől a kültér felé kell növekednie. Ennek a legmarkánsabb kifejezője, hogy a szigetelőanyag alá párazáró, felé pedig páraáteresztő fóliát helyez el.

  1. A lakótér felől lambéria, gipszkarton vagy OSB lap vagy egyéb mennyezet, álmennyezet kialakítása szükséges, amelyre a lambéria kivételével vakolás, festés illetve tapétázás is kerülhet.
  2. Ezt követően kell elhelyezni a párazáró fóliát, amely a lakásban keletkezett és felszálló párától védi meg a szigetelőt. Ez azért fontos, mert az átnedvesedett szigetelő anyag elveszítené a hőszigetelő képességét.
  3. Az egy rétegben vagy két rétegben felhelyezett szigetelőanyag következik a szarufák közé. Ha a szarufák alatti kiegészítő szigetelést használja, akkor ezzel a szarufák hőhíd hatását jelentős mértékben csökkenteni tudja.
  4. A szigetelő felé páraáteresztő fóliát érdemes tenni. Ez lehetővé teszi a szigetelőanyagba bekerülő kisebb nedvesség elpárolgását, de megvédi az anyag hőszigetelő képességét a tetőfedés résein esetlegesen becsorgó nedvességgel szemben.
  5. A páraáteresztő fólia felett néhány centis légrésnek kell lenni, mert ezt fogja biztosítani a cserepek alá beszivárgó hólé vagy eső kiszáradását.
  6. A tetőszerkezet külső részét pedig a lécezésen lévő tetőfedés adja. A leggyakrabban ma már beton vagy pedig kerámiacserepeket használnak a tető fedésére. Az Önök tetőjén melyik cserép lesz?

Milyen szigetelőt választ tetőtere szigetelésére?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.